Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-14 / 62. szám
2 Somogyi Néplap 1988. március 14., hétfő Grósz Károly a KSZE Növénytermelési Rendszer közgyűlésén (Folytatói az 1. oldalról) hosszú távú és széles bázisú. mint az 1957-ben kialakult. A társadalom minden rétegének az alapkérdésekben kell megegyeznie, abban. hogy minőségi gazdálkodásra van szükség abban, hogy a gazdaság esetleges müködőképtelensége miatt hosszú távra lemaradnánk a világ élvonalától. Grósz Károly hangsúlyozta, hogy a kívánt fordulat elérésének, az egység megteremtésének jelentős állomása lehet a májusi párt- értekezlet. Az évindítás tapasztalatait a miniszterelnök úgy értékelte, hogy a várt változás nem következett be, a vezetés egyelőre nem tudta arra kényszeríteni a gazdálkodó egységeket, hogy azok a hatékonyság javításával, a szerkezetátalakítás meggyorsításával változtassanak a maguk és a népgazdaság helyzetén. Az új adórendszerre való átállás viszonylag simán, zökkenőmentesen zajlott le. leginkább a pénzügyi folyamatok technikai kezelése okozott problémát. Az általános árbejelentési kötelezettség április elsejei feloldásával kapcsolatiban Grôsz Károly kiemelte: a kormány álláspontja változatlanul az, hogy az áremelkedés idei évre meghirdetett 15 százalékos mértéke tartható. A mezőgazdaságról szólva ■elismerését fejezte ki az ágazat eredményeiért, a jövedelmezőség és a hatékonyság egyidejű javításáért. Elmondta, hogy a kormányzatban megvan a szándék az agrárolló szűkítésére, de a hatékony eszközök egyelőre hiányoznak. Végezetül szólt a hitelkorlátozások okairól, hatásairól. — A vállalatoknál a terven felül keletkezett tavalyi többletnyereség, a bankok tervezettnél nagyobb összegű hitelnyújtása és a nép- gazdasági tervben eleve előirányzott pénzkivonás indokolttá tette a hitelszűkítő intézkedéseket. A hiba az volt, hogy nem szelektíven és nem fokozatosan történtek ezek a lépések. A pénz kivonásáról továbbra sem tudunk lemondani, de a folyamatot időben jobban széthúzzuk. A történtekért a közvélemény előtt a kormány a felelős, s bár előttünk a Magyar Nemzeti Bank és a kereskedelmi bankok, a felelősséget nem akarjuk áthárítani: intézkedni fogunk, hogy a jövőben ilyen szakmai tévedés ne fordulhasson' elő — mondotta befejezésül Grósz Károly. Béketárgyalás lesz Nicaraguában A nicaraguai kormány szombaton hivatalosan bejelentette, hogy március 21— 23-án tűzszüneti tárgyalásokat folytat a kontrákkal, mégpedig most első ízben Nicaragua területén és közvetítő nélkül. A színhely Managuától 145 kilométerre délre a costa-rica.i határ mentén fekvő Sapoa lesz. Daniel Ortega, nicaraguai elnök bejelentette, hogy a kormány felelősséget vállai a küldöttség biztonságáért a tárgyalások idején, és nyilatkozatban szólította fel a polgári és a katonai hatóságokat, hogy szavatolják a kontrák küldöttségének mozgásszabadságát a Pena Blanca nevű határátkelőhelyen. Adolfo Carero, a rendszerellenes erőket tömörítő Nicaraguái Ellenállás politikai vezetője áll majd a kontrák küldöttsége élén. A kormánydelegációt Daniel Ortega elnök téstvére, Hum. berto Ortega nemzetvédelmi miniszter vezeti. Vasárnap esti kommentár Baráti kapcsolatok Hétfőn kezdődik Mihail Gorbacsov jugoszláviai látogatása, s előzetesen mindkét részről szilárdnak és gyümölcsözőnek minősítették a két ország kapcsolatait. A Szovjetumió és Jugoszlávia vezető politikusai az utóbbi években rendszeresen találkoznak és a kétoldalú viszony kérdésein túlmenően, a világpolitikai problémák többségének megítélésében is egyetértenek. Ez a tényező nem lebecsülendő — hiszen jól emlékezünk arra az időszakra, amikor sok mindent el lehetett mondani Moszkva és Belgrad kapcsolatairól, csak azt nem, hogy felhőtlenek lettek volna. Az 1955-ös moszkvai és az 1956-os belgrádi közös nyilatkozatokban foglalt alapelvekre építve a két ország kapcsolatai széles körűek és kölcsönösen gyümölcsözőek. Déli szomszédaink szimpátiával tekintenek a szovjetunióbeli reformfolyamatra, s a Szovjetunió is támogatja a jugoszláviai társadalmi és gazdasági helyzet stabilitását célzó programot. A két ország külkereskedelmi forgalma tavaly 5,6 milliárd dollárt tett ki, ami valamelyest visszaesést jelent a megelőző évekhez és a tervekben megfogalmazotthoz. A csökkenés oka elsősorban a kőolaj világpiaci árának csökkenése, s a jövőt mindkét fél a szovjet szállítások fokozásában, az együttműködés új formáinak kiterjesztésében látja. Egyre szaporodik a kooperáció^ szerződések, a közös beruházások és a műszaki egyezmények száma. Látványos az az ajánlat, amit szovjet metróépítő vállalatok tettek a belgrádi földalatti régóta húzódó tervének megvalósítására. A Szovjetunió krasz- nodari területén épülő Kuban ipari-mezőgazdasági és kereskedelmi-idegenforgalmi központot pedig egész Jugoszláviában yu-kubannak emlegetik. A jugoszláv építők félmilliárd dollár értékű munkára írtak alá szerződést a szovjet beruházóval. Jugoszlávia politikai súlya lényegesen nagyobb, mint amit területe, lakossá- ;■ L i így gazdasági ereje indokolna. Ez egyértelműen az ßktiv, kezdeményezőkész külpolitikai irányvonalnak, az el nem kötelezett országok mozgalmában játszott szerepnek tulajdonítható. Ebben a vonatkozásban nagyon fontos, hogy az új szovjet külpolitikai gondolkodást Belgrádban hogyan ítélik meg, milyen lehetőségeket látnak Európában és világszerte a bizalmat, a nemzetek közötti együttműködést erősítő folyamatok kiterjesztésére. Az SZKP főtitkárának hivatalos jugoszláviai útja nem csak a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztése szempontjából nyithat tehát új fejezetet, annak nagyon is lényeges világpolitikai vonatkozásai is vannak. Ezért is kíséri a világsajtó megkülönböztetett figyelme Mihail Gorbacsov belgrádi tárgyalásait. H. G. A Minisztertanács irányelvei (Folytatás az 1. oldalról.) vállalati kapcsolatokban, a szabadáras körben kerül sor, amelyek átlagos mértéke az áremelkedések várható időbeliségét is figyelembe véve legfeljebb 6 százalék lehet, s így az összfogyasztói árszint éves szinten mintegy 2 százalékkal még emelkedik. Ennél gyorsabb ütemű áremelkedés viszont a 15 százalékos árszínvonal-növekedés betartását már lényegesebben veszélyeztetné. Központi kezdeményezésű fogyasztói áremelés ez évre nincs több tervezve. Az áremelkedések tervezett keretek között tartása érdekében : 1 • A kormány kötelezettséget vállal arra, hogy a népgazdasági tervben már elhatározott és ez év április elején életbe lépő vasúti áruszállítási tarifaemelésen túlmenően, közvetlen áremelő hatású, vagy költséget, adókat növelő központi intézkedéseket nem hoz. Elvárja, hogy a vállalatok is megtartóztatást tanúsítsanak, hatékonyságjavulással, költségmegtakarítással kerüljék el áraik emelését. 2. A Minisztertanács utasította a gazdaságirányító szerveket, hogy amikor áremelésről az érvényes jogszabályok alapján ítélkeznek, vegyék tekintetbe: az adóreform során rendezett egyszeri költség- és adónövekmények nem ismerhetők el újabb áremelő tényezőként; a személyi jövedelemA Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetősége megtárgyalta a Minisztertanács által az áremelkedések mérséklése érdekében elfogadott irányelveket, és a következő véleményt alakította ki : A Magyar Gazdasági Kamara alapvető fontosságúnak tartja, hogy ne következzen be a tervezettet meghaladó mértékű infláció, ami veszélyeztetné a gazdasági folyamatok stabilitását és a belső egyensúlyt. Szükségesnek tartja, hogy a gazdálkodó szervezetek jövedelemalakulása tükrözze a tényleges teljesítmények változását. A kamara egyetért azzal, hogy az árakat a tervezett keretek között kell tartani, mert ez fontos társadalmi-gazdasági érdek, és csak ennek alapján értékelhetők a gazdasági folyamaadót is tartalmazó bérköltségnövekedés újabb áremelésre nem adhat okot; csak azok az anyag- és energiaköltség-növekmények háríthatok át, amelyeket gazdasági hatékonyság javításával már nem lehet kompenzálni. E követelményeket ésszerűen egyeztessék össze a külpiaci árak változását követő belföldi áralakulással is. 3. A Minisztertanács utasította a gazdaságirányító szerveket, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a káros monopolhelyzetek letörését célzó intézkedésekre, annak érdekében, hogy mérséklődjenek az erőfölényben alapuló áremelések a vállalati együttműködésben. 4. Egyes gazdaságirányító és érdekvédelmi szervek gyakran a támogatások növelését pártfogolják, vagy újak megállapításáért szállnak síkra. Támogatások odaítélésével áremeléseket csak látszólag lehet elkerülni, valójában azonban a támogatás növelése rontja a gazdasági-pénzügyi egyensúlyt, növeli az inflációs nyomást. Ezért a kormány elengedhetetlennek tartja a támogatási törekvések lényeges mérséklését, a régi jövedelempozíciók tényleges többletteljesítmény nélküli, központi visszarendezésének elutasítását. 5. Az áremelési törekvések mérséklése nemcsak a kormánytól, hanem a társadalmi és érdekvédelmi szertok. Támogatja azt a törekvést, hogy — elsősorban piaci eszközökkel — megakadályozzák a vállalati jövedelmek visszarendeződését annak érdekében, hogy az adóreformot az elképzeléseknek megfelelően következetesen végre lehessen hajtani. Végül döntő fontosságúnak tartja a belföldi ellátás megfelelő színvonalú fenntartását. E célok eléréséhez az szükséges, hogy: a kormány vállaljon kötelezettséget arra, hogy az év során már nem hoz áremelő hatású intézkedéseket; az árhatóság érvényesítse következetesen a nemzetközi áralakulástól függő belföldi termelői árakat. Az árak kialakításakor a hatóság vegye figyelembe, hogy a belföldi kínálat megfelelő színvonala biztosítható legyen. A gazdálkodó szervezetek az anyag- és energiavezetektől is elkötelezett magatartást igényel. Előfordul, hgy egyes érdekvédelmi szervek saját területükön támogatják az áremelési törekvéseket, ugyanakkor elvárják, hogy az árszínvonal ne legyen magasabb a tervezettnél. E kettő együtt nem valósítható meg. A kormány ezért kéri e szervezeteket, hogy az árak kérdésében a népgazdasági követelményeket tekintsék mérvadónak saját munkájukban is. A kormány bízik abban, hogy a jelen állásfoglalásban megfogalmazott kötelezettségek kölcsönös megtartásával olyan helyzet alakítható ki, amely az infláció gyorsulását megakadályozhatja, az áremelkedések keretek között tartását lehetővé teszi. Az érdekelt gazdálkodók közötti árkonzultációs rendszer szélesítése, a kínálat bővítését szolgáló állami gazdasági intervenció erősítése és esetleg az import növelése még tovább segítheti az áremelések mérséklését vagy elkerülését. A Minisztertanács határozott álláspontja, hogy ilyen körülmények között az áremelés előzetes bejelentési kötelezettségének fokozatos feloldása gazdasági érdekeinkkel összhangban van és az árarányok folyamatos és indokolt korrekciója a gazdálkodók egymás közti megegyezésével történhet a megfelelő színvonalú kínálat biztosítása érdekében. Az irányelvek minden érdekelt fél által történő korrekt betartása az árak emelkedésének keretek között tartását jól szolgálja. árak emelkedéséből származó többletköltségeik áthárításánál csak a - tiszta költségemelkedést vegyék figyelembe. Az ilyen mértékű áremelést azonban a hatóságok ne korlátozzák. A gazdálkodó szervezetek közötti ter- melőiár-alakításban kapjon meghatározó szerepet az áralku; a gazdasági kormányzat és a gazdálkodó szervezetek biztosítsák, hogy a tisztességes áralakítás elvei érvényesüljenek. A Magyar Gazdasági Kamara ezek alapján lehetőséget lát arra, hogy az árak 1988-ban a tervezett keretek között maradjanak, s ezt elősegítheti, ha a gazdálkodó szervezetek az 1988. évi áralakításra egymással megállapodásokat kötnek. A Magyar Gazdasági Kamara a rendelkezésére álló eszközökkel segíteni kívánja a vállalatok e törekvéseit. I Megkezdik a HHR-rakéták megsemmisítését A kazahsztáni Szari-Ozek- ba szombaton megérkezett a hadműveleti-harcászati, HHR—22-es típusú rakétákat szállító első szerelvény. A 21 darab HHR—22-es t tartalmazó konténereket, amelyeket még február 27- én indítottak útnak az NDK-ból, a -város teherpályaudvarán különleges szállítójárművekbe emelték, s a kijelölt raktározási helyre, a szari-ozeki hadműveleti rakétabázisra szállították. A kivagonírozást és a szállítást közvetlenül a helyszínen kísérhették figyelemmel a szocialista országokból érkezett újságírók, köztük az MTI tudósítója is. A Szari-Ozektól 30 km- re levő rakétabázison — ahol eredetileg is 36 HHR— 22-es típusú rakéta állomásozik — Vjacseszlav Ggur- cav ezredes, a közép-ázsiai katonai körzet főcsoportfőnökségének képviselője elmondta, hogy a szerelvények folyamatosan érkeznek. s ha minden jól megy. a jövő héten befejeződik a Csehszlovákiából és NDK- ból kivont 146 HHR—22-es és HHR—23-as típusú rakéta ideszátlítása. Ha ratifikálják a szerződést, a Szovjetunióban telepített hasonló típusú fegyvereket is ideszállítják és megsemmisítik. Az MTI tudósítójának kérdésére kifejtette, hogy egy különleges egység robbantással semmisíti majü meg a rakétákat — amelyekről előzőleg leszerelték a nukleáris tölteteket —, s a bázistól csaknem tíz kilométerre egy, a dombok között levő szurdokot jelölték ki erre a célra. Naponta hat rakétát robbantanak majd fel, s ennek végrehajtását amerikai megfigyelők is ellenőrizhetik. Kohl ősszel a Szovjetunióba látogat Helmuth Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja ez év őszén hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban, s ezt ugyancsak hivatalos látogatás formájában, 1989 tavaszán viszonozza Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. A látogatások pontos dátumát később határozzák meg. A hírt vasárnap tette közzé a TASZSZ szovjet hírügynökség. A Magyar Gazdasági Kamara állásfoglalása Visszaérkezett Ausztráliába Jon Sanders, a magányos hajós, 22 hónapos világkörüli utazásából. Sanders a harmadik a világon, aki egymaga körülhajózta a földet Sikeres Ariane-indítás Két telekommunikációs műholdat állított földkörüli pályára péntek éjjel az Ariane—3 jelzésű hordozó- rakéta, amelyet a Francia- Guyanában fekvő Kourou. ból bocsátottak fel. Az Arianespace cég számára ez már a harmadik sikeres vállalkozás azóta, hogy 1985 szeptemberében és 1986 májusában nem sikerült pályára állítani több műholdat, s a programot 16 hónapig szüneteltetni kellett. Az Ariane—3 rakéta most egy francia (Telecom le) és egy amerikai (US Spacenel III Geostar R01) műholdat juttatott fel a világűrbe. Lengyel értelmiségiek levele Lengyel értelmiségiek egy csoportja szovjet, értelmiségiekhez intézett nyílt levélben sürgette a lengyel— szovjet viszonyt terhelő kérdések tisztázását. A levél, amelyet hétvégi számában közölt a LEMP KB lapja, a Triibuna Ludu, a katyni ügy feltárását tartja a legfontosabbnak, vágyás: ki a felelős több mint tízezer lengyel katonának a második világháború idején szovjet területen való lemészárlásáért? Máig sem tisztázott, hogy Katyn közelében, a Szovjetunió által Lengyelország német lerohanása után elfoglalt kelet-lengyel területeken a sztálinista törvénytelen akciók keretében ölték-e az áldozatokat, vagy később, a Szovjetunió nyugati területeit megszálló németek voltak-e a tettesek. A lengyel értelmiségiek levele azt a verziót tekinti helytállónak, amely szerint a mészárlást 1940-ben, a német megszállás előtt, Sztálin és Berija hóhérai követték el. Utal arra, hogy a Szovjetunióban is vannak, akik évek óta ezt. a változatot hangoztatják, és nyilvános állásfoglalásra szólítja fel a katyni kérdésben a szovjet tudományos és kulturális élet kiemelkedő képviselőit.
