Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-14 / 62. szám
1988. március 14., hétfő Somogyi Néplap 3 Áfészek, takarékszövetkezetek számvetése Rugalmasan, a tagság érdekében A mostani hétvégék a számvetések napjai. Küldöttközgyűléseket tartanak a fogyasztási- és takarékszövetkezeteknél. Az elmúlt szombaton Nagyatádon és Barcson, a hétvégén pedig Csurgón tették ezt meg. Dr. Gulyás Árpád a csurgói áfész elnöke arról beszélt, hogy a tervezettnél 4,5 millió forinttal kevesebb a nyereségük. Ennek sok oka van, egyebek között az, hogy nem volt áru, no meg a kereskedők sem mentek a portékák után. A vendéglátóhelyeiken 2,5 millió forint veszteséggel számolnak. Ez elsősorban a csurgói szálloda, étterem és presszó elhúzódó felújításának a következménye. A sokadik határidőnél tartanak az építők, most azt remélik, hogy áprilisban megnyílhat a presz- szó, júniusban az étterem, és igénybe vehetik a vendégek a szálloda hat szobáját is. Ma boltot avatnak Csurgón. A lakosság kérte, hogy Felső-Csurgón építsenek egy ABC-t. Az elmúlt években itt 250 új ház épült, s legalább ezer ember — generációk sora — költözött ide. A megyei tanács egymillió forintos támogatásával, 3,7 millió forintért készült el a soproni Forfa elemekből a bolt. A 177 négyzetméter alapterületű üzletben évi 7—8 millió forint forgalmat várnak. A tőkehús kivételével szinte mindent kínálnak: ha a Köjál hozzájárul, akkor előrecsomagolt hús is lesz. Üj üzletekről é.s tervezett felújitásokról volt szó a barcsiak számvetésén is. Takács László elnök elmondta, hogy Bolhón önki- szolgáló boltot alakítanak ki, bővítik a raktárakat, korszerűsítik a bélavári boltot. Kálmáncsán felvásárlóhelyet létesítenek, Babócsán megkezdődött a vendéglő felújítása, Csokonyavison" tán egymillió forintos támogatással boltot és büfét létesítenek. Nagyatádon Szőke József elnök beszámolójában kifejtette: nem elég csak új üzleteket nyitni, hanem meg is kell azokat tölteni áruval. Az elmúlt évben időnként hánycikk volt a színes televízió, a hűtőláda, az automata mosógép, a gázkészülék és a mezőgazdasági kisgépek. Nemcsak a rinva- parti kisvárosban volt ez így, hanem a másik két településen, illetve környékén is. Mindhárom számvetés kapcsán elmondták: jobb kereskedői munkára van szükség ahhoz, hogy megfeleljenek a szövetkezeti tagság igényeinek. A fogyasztási szövetkezeteket a tagság hozta létre, értük kell dolgozni. Még akkor is, ha egyre nehezednek a feltételek. Rakocsi Vendel, a barcsi takarékszövetkezet elnöke ugyanezt mondta a hétvégén: náluk nem nőtt olyan nagy mértékben a betétállomány, mint ahogy szerették volna, viszont a lakossági igényeket figyelembe véve több új szolgáltatást vezettek be. Részt vesznek például a lakásforgalmazásban: otthonokat vásárolnak meg, s adják el azokat kedvezményes kölcsönökkel. Tavaly a szervezett lakáscserékhez 3,6 millió forint hitelt adtak, tizenhárom új családi ház, illetve ingatlan vásárlását támogatták. Tizennyolc lakást vásároltak meg, és ezek javarészét már értékesítették is. Takács László a barcsi áfész elnöke mondta hozzászólásában: a szemlélet- váltás elkerülhetetlen, igazodni kell az új módszerekhez. A fogyasztási szövetkezetek és szövetkezeti takarék- pénztárak egyik legfontosabb feladata a háztáji és a kisgazdaságok segítése. Csurgó körzetében az uborka, a nagyatádi .részen a bogyós gyümölcsök, a Dráva-men- tén az állattartás a jellemző. A takarékszövetkezetek kedvezményes kölcsönöket adnak a gazdáknak, az áfészek a felvásárlásnál, értékesítésnél segédkeznek. Nem gond nélkül. Időnként kompromisszumokat kell kötni. Csurgón és Nagyatádon is elhangzott, hogy a termeltetés olykor ráfizetéses, mert különböznek a piaci érdekek. Ez azonban veszélyezteti a termeltetés biztonságát. A szövetkezetek munkája szerteágazó, nehéz mindent jól tenni, mert mindig lesznek, akiknek valami nem tetszik. Ennek ellenére bíznak abban, hogy az idén is megfelelnek a követelményeknek, a tagságukat jól szolgálják. Nagy Jenő Pusztakovácsiban az ösztönzés a minőséget szolgálja Változások ax átképzési támogatásban MÉG MINDIG KEVÉS AZ IGÉNYLŐ Hatmillió forint átképzési támogatást vettek igénybe Somogy megye ipari és mezőgazdasági üzemei, a közlekedési és a kereskedelmi vállalatok 1984-től tavaly december 31-ig. Az átképzési támogatásról szóló rendeletet a megjelenésétől többször is módosította, bővítette az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, a munkaerő mindenkori helyzeté, hez igazítva. Az utoljára tavaly december 31-én módosított rendelet minden eddiginél nagyobb változásokat hozott, egészen széles munkaerőrétegre kiterjed. Rajnai Lászlónak, a Somogy Megyei Tanács munkaügyi osztályának főelőadója szerint igen jó a mostani rendelet. — Kihasználják-e vajon az érintett népgazdasági ágazatok a benne rejlő lehetőségeket? — A válasz, sajnos, nem. Pedig az átképzési támogatás igénybe vétele nagy segítség a munkaerő-összetétel átalakításához. Korszerű, jól eladható termék gyártásához szükség van a megfelelő időben megfelelő munkára kiképzett dolgozókra. A tapasztalatunk az, hogy az üzemek még ma sem mérik fel kellően előre- piaci lehetőségeiket, úgy az átképzésre sem fordítanak elég figyelmet. Az ország jelenlegi foglalkoztatási gondjai azt mutatják, hogy mind a megyei tanácsoknak, mind pedig a vállalatoknak egyre inkább érdekük, hogy minél több jól képzett dolgozó álljon rendelkezésükre. Olyan sok munkaerő szabadulhat fel a következő időben, hogy elhelyezkedési gondjaikat elsősorban csak átképzéssel lehet megoldani, illetve minél több képzetlent kellene szakmához juttatni. A mostani módosított rendelet éppen ezért a perifériára szorult, saját erőből elhelyezkedési gondjával megküzdeni nem tudó réteg számára is biztosítja a támogatás igénybevételét. — Talán ez a változtatás legfontosabb része. Ugyanakkor újdonság az is, hogy a meghosszabbított felmondási idejüket töltők, a közhasznú munkán dolgozók és a megváltozott munkaképességűek is jogosultak a támogatásra. A .másik nagyon lényeges vonás: a munkaviszonyban nem állókra is kiterjesztették a rendeletet. A munkahellyel nem rendelkezők egy részét közhasznú munkán el lehet helyezni, de annak a felvevőképessége is korlátozott. Így azok is megkaphatják a támogatást, akiknek itt sem jut munka, s a közhasznú munkát végzők is részesülhetnek e támogatásban. A rendelet megjelenése óta még csak kis idő telt el, így gyakorlati példát nem tudok mondani arra, hogy az alkohol vagy egyéb okok miatt a társadalom peremére kerültek közül valaki kapott volna ilyen támogatást. Mindenesetre reméljük: az Új lehetőség segítségével nálunk is el lehet érni, hogy törekedjenek 'egy megfelelő képzettség megszerzésére. Egyre inkább gond az is, hogy az ország egyes körzeteiben egy-egy most tanult szakmában sincs lehetőség elhelyezkedésre. Ezek az emberek is élhetnek az átképzési támogatással. Sajnos, gyakran a képzés és a vállalatok szerkezeti struktúrája nincs összhangban. — Vállalaton belül továbbra is akkor van lehetőség a támogatás igénylésére — mondta Rajnai László —, ha azt termékváltásra, technológia, szerkezeti változtatásra használják, illetve a dolgozók átképzését az elektronizáció érdekében teszik. Megyénkben eddig 23 vállalat élt a támogatás lehetőségével, s ez összesen 900 dolgozót érint. A megyei tanács munkaügyi osztálya azt várja, hogy villa- latok mindig jelezzék reális igényeiket. Erre egyelőre ritkán kerül sor, pedig a támogatás anyagi feltételei a rendelkezésükre állnak. L. R. A pusztakovácsi tsz helyzete nem engedi, hogy azt csinálják csak amit eddig: meg kell találni azt az érdekeltségi formát, amely a minőségre ösztönöz. Az idei évet ezért döntő fontosságúnak minősítették a gazdálkodás szempontjából... Mit tehet ez a kimondottan rossz adottságú termelő- szövetkezet az életben maradásért? Berend Ferenc elnök: önelszámolási egységekre alakítottuk át a négy főágazatunkat. Eztán kilenc kisebb működési egység alkotja a termelőszövetkezetet. Mindenki előre pontosan meghatározott célokért dolgozik és már most tudja, hogy, ha munkáját becsülettel elvégzi, akkor milyen anyagi elismerésre számíthat. Egyfajta szerződéses garancia ez az érdekeltség biztosításához. A téesz a savanyú homokos talajon nem indulhat olyan termelési esélyekkel sem gabonából, sem kukoricából, mint a szövetkezetek. Vezetőségi ülésen már az is fölmerült, hogy érdemes-e tovább folytatni egy 12,3 aranykoronaértékű földön a növénytermesztést, ha ez csak pénzt húz ki a szövetkezet és az állam zsebéből. — Nem hagyhatunk parlagon 3800 hektárt. Azt azonban jobban meg kell gen- dolnunk, hogy milyen önköltség mellett érdemes valamit megtermelni. Az emberek idegenkednek az újtól, de ha bebizonyosodik, hogy például gyógynövényt kétszer jobban megéri telepíteni, mint búzát, akkor ezt kell választani. A téesz hajszál híján 700 ezer forintos kereseti szintet ért el. A gazdálkodási feltételek javításához meliorációs programba is kezdtek: a 17,5 millió forintos beruházás hadat üzent a tavaszi „áradásokat” okozó talajvíznek, és a földek 75 .asszonyt foglalkoztat a harisnyaüzem Finisben a gépfelkészítés széttagoltságának. A vízrendezés és a táblásítás első ütemével az idén már végeznek. — A termelőszövetkezetnek ma is az alaptevékenységből származik a bevételeinek jelentős része: a növénytermesztés mellett 500 darabos tehenészetünk és 2800 birkánk van. Mindkét ágazatot most fejlesztettük. . A tehenészettől az első jelzést megkaptuk már a befektetett pénzünkre: hétszáz literrel emélkedett az egy tehénre eső hozam. Nagyobb volna az eredmény, ha nem rendkívül alacsony szintet múltunk volna felül. — Fejlesztjük a somogy- fajszi harisnyaüzemünket gépekkel. Tízzel emeljük a létszámot: ám nem ettől a melléküzemágtól várjuk a megváltást. Valamilyen élelmiszeripari feldolgozó tevékenységet kell meghonosítanunk a tsz-ben. Minthogy évi 4 millió forint nyereségből nem lehet egy nagy beruházásnak nekiugrani, kezdetben a feldolgozó üzemhez akarunk kapcsolódni. A tervezés mellett már a vége felé tart a gépek üzembehelyezése, javítása a tavaszi munkákhoz. Harminc erőgép és traktor várja rajt- rakészen az indulást. Bana Péter a javítórészleg vezetője elmondta „új áron” egy ilyen téli nagyjavítás csaknem 10 millió forintba kerül. A beszerzési körutakról sajnos sokszor kell csapágyak, szimeringek, tárcsa- lapok nélkül hazatérniük. Újításként egy T—150-es traktor kapott Rába motort. A vezetőtől azt is megtudtuk: leginkább széna- és silóbetakarító gépre lenne szükségük. B. J. Egyre népszerűbb a rostos ivóié A Siófoki Állami Gazdaság jó néhány éve — az országban akkor még egyedül — megkezdte a rostos ivóié gyártását. A Sió gyümölcslét 2 deciliteres, alumíniumfóliával bélelt tasakokban árusították. A csomagolásihoz szükséges alapanyagot importból tudták beszerezni, ezért is volt akkor viszonylag drága az üdítő. Mára már hazai termelés biztosítja a zacskó anyagát. A gazdaság hírét ez a termék vitte szét az országban. Ezt is tovább szeretnék növelni. Puruczky István a konzervüzem vezetője: — Konzervüzemünk kapacitásának mintegy 80 százalékát a saját termésű gyümölcs feldolgozása adja. A többit különféle partner- gazdaságoktól vagy — egészen kis tételben — magán- személyektől vásároljuk. Mi almát, őszibarackot, birsalmát, cseresznyét, szilvát termesztünk, s nagyrészükből ivólevet készítünk. Tavaly még foglalkoztunk befőtt el- tevésével is, az idén már leálltunk a korábbi savanyúságkészítéssel, a befőttekkel s ezentúl csak 'ivóleveket és ivólé-alapanyagokat gyártunk. A konzervüzem évente több mint ezer vagon terméket állít elő, s ez az állami gazdaság árbevételének felét adja. Az utóbbi két évben három rostos ivónektár csomagolására került föl a Kiváló áruk fóruma jelzése, az országos üdítőital-versenyen pedig az ős^i- baracklé arany, a paradicsomlé bronzérmet kapott. Termékeik legnagyobb része a hazai boltokba kerül: kisebb mértékben szocialista exportra is szállítanak. Szeretnének betörni a nyugati piacokra. Ügy vélik, esélyük van erre: a minőség javítása érdekében a múlt év végén vásároltak egy nyugati gépsort, amely aszeptikus ivólé-alapanyaggyártásra alkalmas. Ez azt jelenti, hogy pasztőrözés nélkül tartósítja a gyümölcslevet. Ezáltal jobban megmarad az eredeti íz, s a vitaminokat is megőrzi az ital. Tehát egészségesebb, hasznosabb. Mindez zárt rendszerben történik, s ez a jó minőségnek is biztosítéka. Most folyik a szerelés; a próbaüzemelést májusra tervezik. Mire elérkezik a meggy-szezon, már teljes kapacitással dolgozik ez a berendezés. Ez a gép nem üvegekbe tölti az alapanyagot, hanem nagy, 200 kg-os, alumíniumfóliával kombinált zsákokba. Ezekből később ivólevet gyártanak, vagy ezeket a zsákos termékeket értékesítik külföldön. — Laboratóriumunkban kísérletezünk az új ivóle- vekkel is és itt végezzük a minőségellenőrzési feladatokat. —Milyen új termékeik vannak? — Tavaly a ribizlis koktélt kezdtük el gyártani. Az alapanyagot máshonnan vásároltuk. Igen ízletes új termékünk ez. Jelentős lehet a rostos gyümölcsital alapanyaggyártásunk: olyan sűrítmény ez, amelyet csapi vízzel kell fölhigítani, s így finom rostos gyümölcslé lesz belőle. A konzervüzemben 130— 150 ember dolgozik két műszakban. A nyári főszezonban háromműszakos a termelés. Iparvágány lesz Vízváron Évente nyolcvanezer köbméter kavicsot, kétszáz vagon burgonyát és háromezer köbméter fát szállít vasúton a vízvári termelőszövetkezet. Azért, hogy gyorsabban és olcsóbban szállíthassanak, pályázatot nyújtottak be a Közlekedési Minisztériumhoz egy iparvágány és egy rakodóterület kialakítására. Háromszáz méter hosszú vasútat építenek, kettőezer négyzetméter teret betonoznak, rámpát csinálnak, világítást, kerítést építenek. A munka előreláthatólag 17,5 millió forintba kerül. A beruházáshoz ennek harminc százalékát vissza nem térítendő támogatásként, tíz százalékát pedig kamatmentes kölcsönként kapták. A többit saját forrásaikból biztosítják. Dolgoznak már a terep- rendezésen, rakodógépeket vásároltak, várják a vasúti berendezéseket. Terveik szerint a jövő nyáron használják már a telepüket, ahol egyszerre rakhatnak meg egy egész irány vonatot kaviccsal; gyorsabban és olcsóbban teljesíthetik a megrendelők ■ kívánságait. Ugyanakkor biztosítani tudják ‘ a társadalmi tulajdon védelmét is.