Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-11 / 35. szám

4 Somogyi Néplap 1988. február 11., csütörtök „Nagy fába vágta a fejszéjét" r Agnes bizonyít A Kaposvári Szolgáltató- ipari Szövetkezet Irányi Dá­niel utcai szépségszalonjában szinte soha sincs üresjárat. A kerek tükrök előtt hölgyek frizuráit készítik ügyes fod­rászkezek, a kozmetikában pedig türelmesen várakoz­nak a vendégek. Délután két óra van, mű­szakváltás ideje. Bartosné Hifner Ágnes kozmetikus szalad le a lépcsőn az öltöző­ből. Tudja, sok munkája lesz: az előjegyzési naptár­ban egymás után sorakoznak a nevek. Van, aki csak szem- pillafestpsre jött, mások tel­jes kezelést kérnek. Tíz éve kapta meg a szak­munkás-bizonyítványt, azóta itt dolgozik. Ennyi idő alatt kialakul a törzsvendégek kö­re, alkalmi vendég alig akad. Két műszakban dolgozik, és két kislányáról gondoskodik otthon. Kaposmérőben lak­nak, a nemrég vásárolt szép családi ház sok tennivalót ad. Bartosné nemrég nagy fá­ba vágta a fejszéjét. Három éve. az ipari szövetkezetek pártbizottságának vb-tagja, s úgy érezte, ez kötelezi ar­ra, hogy bővítse ismereteit; beiratkozott a marista esti egyetemre. — Családunkban hagyo­mány a közéleti szereplés. Ami viszont a vb-tagságomat illeti:, ilyen nagy megtisztel­tetésre egyáltalán nem szá­mítottam. A Kiszöv párt- alapszervezete nagyon jól dolgozik, képzett emberek­kel. Eleinte visszafogott vol­tam, mert úgy gondoltam, keveset tudok ahhoz, hogy Vitatkozzam velük, elmond­jam elképzeléseimet, javas­lataimat. Bírálni is csak ak­kor bírálhat az ember, ha biztos önmagában. A férjem támogatja elképzeléseimet, sőt biztat, ha kishitűvá vá­lók vagy elfáradok. Sokszor túlságosan sok a program, magas a mérce, s akkor bi­zony kimerültnek érzem ma­gam. Kis idő múlva ismét minden a helyére kerül, és csak a munkám örömét ér­zem. A szövetkezetben sokáig Bartosné volt az egyetlen kozmetikus, akii tagja a párt­nak. Novemberben vettek föl egy nemrégen végzett fiatal lányt, s Bnrtosnénak máris tervei vannak ve'-s. Együtt biztosan többet tud­nak tenni a közösségért. — Néha elkeserít, hogy mennyire passzívak az em­berek — mondja Bartosné. — Ülnek a taggyűlésen, hall­gatnak, nem mondják el a véleményüket. Fáj a közöm­bösség, ment nemcsak egy­más iránt mutatkozik meg, hanem olykor az elvek iránt is. Nem szabadna, hogy az legyen a fő szempont : mi haszon van belőle? Töpren­gek a megoldáson, szeretnék segíteni, változtatni. Mi ilyen szellemben neveljük a gyermekeinket, s nem sze­retném, hogy ha felnőnek, szemrehányást tennének ne­künk .... K. A Újabb kaposvári utcákban korszerűsítik a közvilágítást Elmarad a hétfői nyitás A posta kész Foki-hegyen, de nincsenek papírok A megyeszékhely lakói örömmel fogadták a múlt év végén több utcába föl­szerelt korszerű utcai vilá­gítást. Az alkonyi nap fé­nyét adó nátriumlámpák nemcsak hangulatossá teszik a várost, hanem — mint Barna József, a Dédász ka­posvári üzemigazgatóságá­nak üzemviteli osztályveze­tőjétől megtudtuk — más előnyei is vannak. — A nátriumlámpák fe­le annyi energiát igényel­nek, mint a korábbi hi­ganygőzlámpák, jobb a fény- és kontraszthatásuk. Ez a közlekedést biztonságo­sabbá teszi, emellett elhasz­nálódásukkal nem csökken a fényerejük, igaz, a kar­bantartásuk bonyolultabb. — Ezek a korszerű lám­pák viszonylag későn jutot­tak él Kaposvárra. — Elterjedésüket gátolta, hogy jó ideig nem állt ren­delkezésre megfelelő arma­túra. Tudvalévőén a közvi­A bábolnai Iparszerű Ku­koricatermelő Közös Vállalat 6000-es körzetében harminc­egy somogyi és zalai mező- gazdasági üzem mintegy negyvenötezer hektáron fog­lalkozik búza, kukorica és napraforgó termesztésével. Sikereikről, kudarcaik okai­ról, terveikről volt szó a tegnap délután Kaposváron tartott részközgyűlésen. A közös vállalat főkönyvelője, Nemes András elöljáróban a sikerekről beszélt. Az IKR tavaly a tervezettnél 40 mil­lió forinttal több nyereséget ért el; bevétele meghaladta a 6 milliárd 31 millió forin­tot. Mindez annak is köszön­hető, hogy júliusban az igaz­gatóság szervezeti és irányí­tási változtatásokat határo­zott el. Hogy a somogyi és a za­lai gazdaságok mennyit tet­tek a közös asztalra, arról Semsey László körletvezető beszélt. Búzából és kukori­cából a körzet kiváló ered­ményt mutatott fel, több tag­gazdaságban rekordtermést takarítottak be. A harminc­egy üzem között azonban voltak meglepően gyengék is. Kudarcaikat nem lehet csak a szárazságra és a jég­verésre fogni. — Azokban a gazdaságok­ban születik évről évre jobb lágítás fejlesztése tanácsi feladat. Nyilván a pénzügyi lehetőségektől függött mind­ez. A múlt év januárjában kérték, hogy tervezzük meg elsősorban a gyalogátkelő­helyek korszerűbb megvilá­gítását. A döntést az is sür­gette, hogy ez év januárjá­tól már kötelező az ilyen fénytestek alkalmazása a zebráknál. Mivel a belváros egyes utcáiban sűrűn van­nak átkelőhelyek, s mivel ezek előtt egy úgynevezett „felvezetőszakasz” kialakí­tása is indokolt, az energia­felügyelet javasolta, hogy egyes utcák teljes hosszá­ban új közvilágítást kapja­nak. 350 ilyen fénytestet szereltünk föl az év végéig, s több belvárosi utca mel­lett 50 gyalogátkelőhely meg­világítása javult. Ez össze­sen mintegy 3,5 millióba ke­rült. — Várhatóak-e további korszerűsítések az idén? — Készen állnak a kivi­teli tervek a Bajcsy-Zsi­eredmény — mondta —. ahol a szakemberek fogékonyak az új technológiákra, nem­csak átveszik, hanem el is olvassák a szakmai kiadvá­nyokat, megfogadják szak­tanácsainkat. Sok helyen nem szórták ki időben a megfelelő hatóanyagokat, az elöregedett vetőgépeket nem készítették kellően elő, így nem tudtak megfelelő tőszá­mot elérni, kifogásolható volt a gyomirtás, a betakarítás­kor többen az utolsó pillana­tig vártak a bérmunkák megrendelésével, így veszte­ségeik is nőttek. A legtöbb üzemünkben nem megfelelő a nagy értékű gépek kihasz­nálása, csak a kedvelő idő­járásnak köszönhető, hogy sikerült befejezni a mély­szántásokat. A gépek alaposabb felké­szítése, szakszerű karbantar­tása például azért is szük­séges, mert nem lesz több importból való alkatrész. Célszerű minden olyan részegység felújítása, amely még menthető. De gazdasági érdek azért is, mert egyre drágábbak a berendezések. Az őszi vetések szép ké­pet mutatnak, kedvezően in­dul az év, ennek ellenére — figyelmeztettek a szakembe­rek — nem szabad „lazíta­ni”. A tavaszi vetésekhez rendelkezésükre állnak a Linszky, a Berzsenyi, vala­mint a Május 1. utca keleti részének átalakítására. Ugyancsak tervezzük a Fü­redi út, Margit templomig tartó szakaszának, a Vörös Hadsereg útja Schőnherz utcáig tartó részének, vala­mint további gyalogátkelő­helyeknek az új megvilágí­tását. Mindez adóval együtt mintegy 4 millió forintot igényel. Hogy mennyi való­sulhat meg, az a tanács pénzügyi lehetőségeitől függ. — Az említett megtakarí­tás alapján milyen a beru­házás megtérülése? — Átlagosan éjszakánként 10 órás működést és 100 Wattos égőt számolva, az eddigi 9 forinttal szemben 4,50 egy lámpa napi ener­giaköltsége. Egv új armatú­ra 6 ezer forintba kerül. Te­hát mintegy 3—3,5 év a megtérülés, ha nem számít­juk a nagyobb forgalombiz­tonsággal összefüggő egyéb előnyöket. B. F. megfelelő fajtájú magvak, kiszállításuk is megkezdő­dött A rendszer közreműködé­sével termelt három hagyo­mányos növény mellett az idén 1400 hektáron vetnek el az IKR Somogy és Zala me­gyei tagjai borsót, lóbabot és szóját. Ez utóbbi termeszté­sének tapasztalatairól beszélt felszólalásában dr. Baka Kál­mán baki elnök is, bizonyít­va, hogy kedvezőtlen körül­mények között is jó eredmé­nyeket érhetnek el vele. Dr. Tóth János, a közös vállalat igazgatója ugyancsak a szó­ja mellett érvelt. A kételke­dőknek megfontolásra aján­lotta kipróbálását. Somogy­bán az IKR segítségével So- mogysámsonban, Kéthelyen. Marcaliban és Fonyódon kezdik meg a vetését. Hagyomány, hogy ilyen kor, a részközgyűlésen ad­ják át a legjobbaknak járó díjakat. Az IKR kukorica­termelési versenyének első kategóriájában országos el­ső helyezést ért el az öregla­ki Állami Gazdaság 1075 hektáron 9,74 tonnás átlagá­val. A körzetben indított napraforgótermelési ver­senyben a böhönyei terme­lőszövetkezet kapta az. első díjat. N. J. Megtörtént tegnap a sió­foki új postaépület üzembe- helyezési eljárása: a beru­házást, illetve a kivitelezést lebonyolítók átadták az. épületet a megrendelőnek, a Pécsi Postaigazgatóságnak. Az új postaépületre nagy szükség van, hiszen Siófok második — az elsőnél na­gyobb — lakótelepének né­pe s nyáron a környéken nyaralók eddig egy 30 négy­zetméter alapterületű hiva­tali helyiségben bonyolíthat­ták le postai ügyeiket. Az új épület 160 négyzetméter alapterületű, s a főpénztár fülkéjén kívül három úgy­nevezett felvételi helyet lé­tesítettek. Van itt telexszo- ba és szociális helyiség is, amelyhez étkező és konyha tartozik. Az épületen belül és kívül két-két telefonfül­ke van; a létesítmény tet­szetős, ízléses, a berendezé­se korszerű. A 4 millió 600 ezer forin­tos beruházás lebonyolítója a Somber, kivitelezője pedig a Sáév volt. Pesti László, a Pécsi Postaigazgatóság be­ruházási csoportvezetője el­mondta: azért is siettették az építkezést, mert a régi (a 2- es számú) postát egy háztu­lajdonostól bérelték, aki a bérleti szerződés megújításá­hoz már nem járult hozzá. A CLASP-elemekből emelt épület csaknem határidőre elkészült. Mindössze másfél hónapot késtek a fűtéssel kapcsolatos problémák miatt. Porga József né, nyolc évig dolgozott egyedül a régi postán és sokat idegeskedett nyaranta a nagy tumultus­ban. Most örül a szép, tá­gas munkahelynek, és an­nak. hogy hétfőtől már ket­ten dolgoznak az új hivatali helyiségben. (Később, na szükséges, akár két munka­erőt is felvehetnek még.) Az sem baj, hogy a nyitva tar­tási idő itt a lakótelep életé­hez igazodik: délelőtt 10-tői 18 óráig, hétfőnként 9- tői este 6-ig fogadják az ügyfe­leket. Dr. Gáti István Siófok ta­nácselnöke (aki szintén el- jöt az átadásra) az. egyre „összkomfortosabb" lakóte­lepről beszélt. 1980 óta 450 lakásba költöztek be a csa­ládok Foki-hegyen. (Jelen­leg 350 épül.) A lakások zö­me OTP-lakás és magánerő­ből készült társasház. Két­ségtelen: az utóbbiak az esztétikusabbak, kényelme­sebbek. Az itteni lakosoknak van már élelmiszerboltjuk, hentesüzletük, ide építették a kereskedelmi és vendég­látó szakközépiskolát, a IV. Számú Általános Iskolát, s már kijelölték a helyét egy ABC-áruháznak és egy má­sik tanintézetnek is. A ta­nácselnök úgy vélte, hogy mától korszerű postája is van Foki-hegynek. Az örömbe azonban üröm vegyült. Az „üzembehelyezé- si eljárás” során kiderült, hogy bizonyos — a fűtés be­szabályozásával kapcsolatos — nyilatkozatok, iratok, bi­zonylatok hiányoznak a Sáév képviselőinek aktatás­kájából. Ezért a lakosság által nagyon várt hétfői megnyitásról szó sem lehet. Nos, hát a türelem — re­méljük — majd megfelelő bizonylatot is teremt, s ta­lán tíz—tizenöt nap múlva lesz postanyitás. Addig pe­dig a régi postára járnak levelet, táviratot, csomagot feladni a Foki-hegyiek. Újabb négy család költözött tanácsi lakást»* Csurgón A kert­városban fölépült otthonukat a napokban vették birtokba ' Elismerés az öreglakiaknak Szóját Somogybán is az IKR-rel Megbetegedett erdők Elítélték Jugoszláviában a katonagyilkos bűntársait Az erdők egészségvédel­mének komplex programja keretében a hazai erdészet történetének legalaposabb és legrészletesebb fölmérését készítették el a szakemberek a MÉM irányításával. Euró­pában az elsők között ad­ták közre a tudományos anyagot, amely képet ad a kialakult helyzetről, és egy­úttal kiindulóponttul szolgál az erdei egészségvédelem to­vábbi intézkedéseihez. Erről tájékoztatta az MTI munka­társát Sólymos Rezső, a MÉM főosztályvezetője. A részletes elemzés sze­rint a hazai erdőterület 12 százalékán mutatkoznak mérhető károk; ezeknek nagysága azért is gondot okoz, mert a korábbi vizs­gálatok nem voltak elég át7 fogóak és nem is adhattak teljes képet a különféle be­tegségek arányairól, a pusz­tulás mértékéről. A károk tetemesek, bár Nyugat-Euró- pa egyes térségeihez képest kevéssé jelentékenyek. Min­denesetre azt mutatják, hogy a fák pusztulásának folyamata a magyar erdők­ben is fölerősödött, főként a kedvezőtlen környezeti ha­tások következtében. A tárgyilagos elemzés összesen 41 betegségre ter­jed ki. A legnagyobb arány­ban károsodott a tölgy; mintegy 80 ezer hektáron találtak olyan faállományt, amely a betegség jeleit mu­tatta. Ez azt jelenti, hogy mintegy 1,5 millió köbméter fa megy • majd jórészt ve­szendőbe — annak ellenére, hogy az elmúlt években már több mint 600 ezer köb­méter tölgyfát kellett idő előtt kivágni a nagy arányú egészségügyi károsodás kö­vetkeztében. Az elpusztult, minőségét vesztett tölgyesek anyagát ugyanis csak tűzifa­ként használhatják fel, a be­teg faanyag földolgozására nem adnak engedélyt, mivel a kísérletek szerint a fa­anyag maradandó károso­dást szenvedett egy másod­lagos gombafertőzés nyo­mán. A hazai bükkerdőkben a vadkár és a szélviharok okozta pusztítás következté­ben mutattak ki jelentős ér­tékcsökkenést, míg a nyáro- sokat elsősorban a gomba- betegségek és a rovarkárte­vők támadják. A fenyvesek­ben a gombák és a rovarok okoznak gondot a szakem­bereknek, emellett jelentős vadkárokat is tapasztaltak. Mindezek szintén rontják az erdők egészségi állapotát. Az egész világ figyelmét fölkeltette az a példátlan gyilkosságsorozat, amelynek során Aziz Kelmendi a ju­goszláviai paracsini kaszár­nyában tavaly szeptember 3- án megölte négy alvó kato­natársát, ötöt pedig megse­besített. A nisi katonai bíróság hosszabb tárgyalás, széles körű bizonyítási eljárás, sok tanú kihallgatása után a na­pokban hozott ítéletet azok­nak a többségükben albán nemzetiségű katonáknak az ügyében, akik segítették Kel­mendi t tette elkövetésében. A bíróság a legsúlyosabb büntetést Rizah Xhaklira szabta ki: aljas indokból el­követett gyilkosságban való bűnrészességért 15 év bör­tönt kapott. Társait 2—14 év börtönbüntetéssel sújtotta a bíróság. A bűntény előkészítése szeptember 2-án este a ka­szárnya kosárlabdapályáján kezdődött, ahol Kelmendi közölte társaival, hogy aznap éjjel meg akar ölni két ka­tonát, Safet Dudakovicsot és Milorad Vukovicsot, majd ezt követően agyon akarja lőni a hálóterem valamennyi ka­tonáját. Segítséget kért lő­szer beszerzéséhez. Xhakli azonnal megígérte, hogy el­intézi ezt, mert jóban van Alibasics tizedessel (az egyetlen nem albán nemzeti­ségű vádlott), aki azon az éjszakán örparancsnok volt. Az őrparancsnok megígérte a lőszert, de azt kérte Kel- menditől, hogy fogja rá a puskát és így „kényszerítse" őt, hogy átadja neki a töl­tött tárakat. Este fél tíz tájban a ka­szárnya folyosóján a háló­termek előtt még egyszer megbeszélték a teendőket. Éjfél után két és fái órával Kelmendi fölébresztette a társait, kiküldte őket az épü­letből. hogy ne legyenek ott a lövöldözésnél. Kelmendi ezután a saját hálóterme előtt feltörte a fegyverszek­rényt, töltényeket és egy automaita puskát vett magá­hoz. Ezt követően kiment őr­szolgálatot teljesítő, a bűn­ténybe beavatott társaihoz, tőlük további töltött tárai 'kapott. Néhány perccel ké­sőbb Kelmendi az őrpa- rancsnok sátrába ment és Alibasicstól újabb két fegy­vertárat kapott. így fölfegy~ verkezve, összesen száz go­lyóval fölszerelve indult a hálótermek télé. Az őrpa­rancsnok elkísérte az épület bejáratáig, ott várt, míg el­dördültek a lövések, és csak valamivel később riadóztat­ta a kaszárnyát. Kelmendi a vérengzés után annál az őrhelynél ro­hant ki a kaszárnyából, ahol beavatott társa.; teljesítettek szolgálatot. Ezektől természe­tesen szabad utat kapott. A gyilkos katona ekkor a kö­zeli erdőbe menekült, mint­egy fél kilométerre a ka­szárnyától, és ott öngyilkos­ságot követett el. A tárgyalást követően a nyolc elítélt közül kettőt — azokat, akiknek büntetése qt évnél kevesebb — szabadláb­ra helyeztek. A többiek bör­tönben várják az ítélet jog­erőssé válását. Mind az el­ítélteknek, mind a katonai ügyésznek jogában áll fölleb- bezni a legfelső katonai bí­rósághoz. G. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom