Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-11 / 35. szám

1988. február 11., csütörtök Somogyi Néplap 3 TANULUNK ADÓZNI 1988 mindenkinek tanulóév az adó­zás szempontjából. A kezdeti időszak­ban a személyi jövedelemadó állt a közfigyelem középpontjában, majd a bruttósítás került az első helyre. Most már az általános forgalmi adó is erő­sen foglalkoztatja az embereket. Egy-két rendelet késői megjelenése, a nyomtatványok hiánya nem segítette elő a gyors átállást az új adórend­szerre. Nincsenek könnyű helyzetben a gazdálkodó szervek, a tanácsi intéz­mények és az állampolgárok sem, pe­dig minél előbb szükség van az adó­zási gyakorlat kialakulására. Magyarázatot várnak a vállalatok Pápa Jánostól, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal megyei igazgatóságának igazgatójától először arról érdeklődtünk, hogyan végez­ték el a vállalatok, szövet­kezetek a bruttósítást a me­gyében. — Az volt a központi irányelv, hogy január 15-ig be kell fejezni a bruttósí­tást. Ennek az előkészülete­it már december közepétől figyeltük, s ha kellett, segí­tettünk. A vállalatok, szö­vetkezetek zöme az alapbért — ebben a túlóra és a ki­egészítő fizetés is benne van — meg a 310 forint bérki­egészítést bruttósította úgy, ahogyan a kormány aján­lotta. Tapasztalataink sze­rint a dolgozók nem rekla­máltak azután, hogy meg­kapták az értesítést u brut- tósitott bérről. Vagy nem ér­tették meg, vagy tényleg nem volt ellene kifogásuk. Az is igaz, hogy egy-két he­lyen még fizetést is emel­tek. A bruttósítást tehát fe­gyelmezetten elvégezték; csak egészen szűk körben ta­pasztaltuk, hogy a vezetők esetében az év végén fize­tést emeltek, ezer-kétezer fo­rintot, s ezt bruttósították. Ez tulajdonképpen szabályos, de nem erkölcsös, hiszen ál­talában a vezetőknek emel­tek, a középvezetőkig bezá­rólag. Egy másik megoldás során az év végén bért emel­tek és a pruémium egy ré­szét is bruttósították. Erre az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal is felfigyelt, minthogy ez nem felelt meg Vállalkozó tanácsi intézmények Az adó- és árreform nem marad hatástalan a taná­csok és intézményeik gaz­dálkodására. Dr. Várfalvi Istvánnal, a megyei tanács pénzügyi osztályának veze­tőjével arról beszélgettünk, milyen változásokra számí­tanak. — A társadalmi közös fo­gyasztás — mint a szociál­politika, az egészségügy, az oktatás, a kultúra, a sport, a kommunális kiadás — adómentes, akárcsak a la­kosság fogyasztása. A be­szerzett anyagok adóját nem lehet visszaigényelni, mivel végső felhasználásról van szó. Az általános for­galmi adó éppen ezért úgy hat a tanácsokra, mint az áremelés, hatása mintegy nyolcszázalékos. A taná­csoknak a 15 százalékos ár­emelésből ötöt ellentételez­nek. A reálérték-csökkenés tehát így tízszázalékos az áremelés és az áfa hatása miatt. — Ez az adózás egyik ol­dala, hiszen a tanácsi intéz­mények egy része „termel” is. — A tanácsi gazdaság és intézményhálózata megpró­bálja szabad anyagi és szel­lemi kapacitását másra is felhasználni. A skála szé­les: másnak is főznek, mos­nak, építenek, szállítanak; eszközöket készítenék isko­lák, kórházak, szakmunkás- képzők, szociális otthonok stb. részére. Ez a mindenki álta'l fogyasztónak hitt gaz­daság vállalkozó, termelő is, jövedelemre próbál szert tenni, hogy javítsa az alap- tevékenységét, jobban meg tudja fizetni a szakembere­it. Így egyszerre élvezi az adómentességet és viseli az adókötelezettséget, a ver­senysemlegesség miatt ugyanis nem lehet különb­ség a jövedélemszabályozás- ban. Így az ezzel kapcsola­tos munka nehezebb egy ta­nácsi intézményben, mint egy vállalatnál, hiszen a ta­nács eddig soha nem volt adóalany, most pedig a vál­lalatok számára is nehéz adórendszerhez kell alkal­mazkodnia. — Mennyi intézményt érint mindez? — Körülbelül egyharma­duk lesz adóalany. Ezek a nagy intézmények, nem a községi kis iskolákról van szó. Szerencsére viszonylag rugalmas, egyszerűsített rendszer alakul ki : a taná­csi intézmények maguk dön­tik el, milyen módszert vá­lasztanak, nem írják elő központilag. Az állam nem mond le ugyan bevételéről, de bizonyos sávban moz­gáslehetőséget ad. Évi 250 ezer forint alatt például nincs adókötelezettség, de ha az intézmény úgy dönt. e határ alatt is lehet adó­alany. — Hogyan készültek föl az intézmények az adózás­ra? — Minden értekezleten, tanácskozáson beszéltünk róla; továbbképzések és tan­folyamok is voltak. Az azon­ban biztos, hogy az első év ezen a területen is sok gonddal jár. Még sorbaáll- nak nyomtatványokért, s az is gond, hogy a feladatok­nak csak egy részét lehetett előre látni. Szerencse, hogy az adóhivatal az első évet a segítés évének tekinti. Az első bruttósított fizetés a központi irányelveknek, s így vitatható volt. Azt kér­ték, hogy ezt vizsgálják fe­lül s változtassák meg. A tényékhez hozzá tartozik, hogy a végleges jóváhagyás előtt még könnyű volt mind­ezt korrigálni. Már most lát­ható: új elemeket kell ke­resni ahhoz, hogy ne csök­kenjen a vállalatvezetők net­tó keresete, ha a teljesít­mény azonos a tavalyival. — Tudják-e alkalmazni az általános forgalmi adót a megyében? — Ez vállalati, szövetkeze­ti körben ismert, nem új dolog, a szakvezetés tudja alkalmazni. Eddig azonban nem voltak új számlanyom­tatványok. Ezért még nincs gyakorlatuk abban, milyen rovat hova kerül. A számla­kor ugyanis bővült, a szám­la tartalma megnőtt, mert fel kell tüntetni a forgalmi adót is, de nincs rá rubrika a számlanyomtatványon. Ma­gyar sajátosság: ha nincs rub­rika, akkor nem írnak be semmit, pedig írni kell! A nyomtatványok most kezde­nek még csak érkezni. A vállalatok, a szövetkezetek kialakították az áfa-nyilván­tartást, a saját nyomtatvá­nyaikat általában elkészí­tették. Több helyen azonban gondok vannak a számlázás, a nyilvántartás megszerve­zésével, lebonyolításával. A nagyobb vállalatok számító- gépes programokat rendel­tek a SZÜV-től. A kereske­delemben a számlázási fe­gyelem még nem kielégítő. Januárban az áfa-számla nagy része nem felelt meg az előírásoknak. Ezek első­sorban adathiányosak. Még nem rögződött, mit kíván az új számlázási rend. Gondot okozott az egyszerűsített készpénzszámla alkalmazá­sa, illetve hiánya is. Az egyszerűsített készpénz­számlák nyilvántartását még nem alakították ki. — Rendeletek is késtek. — Éppen ezért tömegesen magyarázatot kérnek, értel­mezési problémákat monda­nak el személyesen, levél­ben, a helyszínen pedig a revizoroknak. Ahogy azon­ban az idő halad, egyre tisz­tábban látják, mit kell ten­niük. Ehhez az igazgatóság is minden segítséget megad. A napokban kapták, illet­ve kapják kézhez első brut­tósított fizetésüket a So­mogy—Zala Megyei Tégla­ipari Vállalat dolgozói. A januári fizetésnapot foko­zott várakozás és nagyon sok, a bruttósítással járó munka előzte meg. — Valóban rengeteg dol­gunk volt a bruttósítött bé­rek kiszámításával —mond­ta Horváth Géza munkaügyi osztályvezető. — A jogsza­bályokat november közepe táján kapta meg a vállalat, de ezt megelőzően már több olyan tájékoztatót végighall­gattunk, amely segítette a félkészülésünket. A téglaipari vállalatnál háromféle bért kellett brut­tósítani: a dolgozók egy ré­Egymásnak adják a kilin­cset az iparosok ezekben a napokban a Kiosz kaposvári irodájában. Egy részük csak nyomtatványért jön, de so­kan adóügyi tanfolyamra is. Kovács István újvárfalvi víllamosgép-szerelő épp el­menőben volt, amikor kér­deztük: mit sikerült elintéz­nie. — Naplófőkönyvét végre kaptam, de számlatömb még mindig nincs. Viszont kitöl­tési útmutatóm is van már, tehát lassacskán sikerül be­szereznem a szükséges dol­gokat. — És győzi majd az admi­nisztrációt? — Nincs még tapasztala­tom. Megvallom, nem ked­velem a papírmunkát, de bí­zom benne, hogy sikerül jól megcsinálnom mindent. Azt viszont máris tudom, hogy új vállalkozásba is kell kez­denem, ha meg akarom tar­tani a régi jövedelemszinte­met. Tavaly elvégeztem, két tanfolyamot is: érintésvéde­lemből és villámvédelemből vizsgáztam, ezekkel bővítem majd tevékenységemet. sze havi alapbért kap, de van személyes órabérben és darabbérben foglalkoztatott munkatársuk is. — Az álapbéres dolgozók esetében a 90—100 ezer fo­rint feletti összjövedelem­mel rendelkezőknél okozott volna keresetcsökkenést a magasabb adósáv. Jó előre próbaszámításokat végez­tünk, hogy a dolgozóinkat ne érintse hátrányosan az adólevonás. A teljesítmény­bérben foglalkoztatottaknál a múlt évben elért teljesít­ményeket és az idén várha­tó teljesítményeket vettük figyelembe. A túlórák el­számolásánál is történt vál­tozás, a bruttósítás miatt a besorolási tarifa alsó hatá­ra emelkedett. A túlórákat Vésej Józsefné kaposvári nőiszabó csatlakozott a be­szélgetéshez: — Aki eddig mentesítve volt az adminisztráció alól. annak igen nehéz lesz ez az év. Akinek van már tapasz­talata e téren, könnyebben megbirkózik vele. Az ostor a szerényebb jövedelmű iparo­sokon csattan, mert nekik ad több papírmunkát az új adó­rendszer, és ők azok, akik nem tudnak könyvelőt fo­gadni erre a munkára. Az adózástól magától én nem félek, viszont félek az adó­ellenőröktől. Nagyon sok még a bizonytalanság; ahány szakember, annyiféleképpen értelmeznek jó néhány előí­rást. és mi lesz, ha én jóhi­szeműen, de hibázom, azután ráfizetek a dologra? — A Kiosz segítségét igény­be vette? — Igen, részt veszek a tan­folyamon, de mindent ott sem lehet azonnal megtanul­ni. Végül is a gyakorlatban kell majd vizsgáznunk, és nem abból, ami a szakmánk. Én nőiszabó vagyok, bármi­kor felelni tudok a mester­is bruttósított formában kapják meg az érintettek. A vállalatnál ezer fizikai és kétszáz szellemi dolgozó bérének a bruttósítására 11 millió forintot fordítottak. Ekkora összeget kell majd a nyereségből kigazdálkodni. Az idei nyereségtervet fi­gyelembe véve ez nem ke­vés pénz, mivel a 11 milli­ón felül 25 millió forintos tiszta nyereséggel számol­nak. A dolgozók december vé­géig mindenütt tudomást szerezhettek bruttósított bé­rükről. Ahol darabbáres dol­gozók is vannak, azokon a helyeken az új darabbéres táblázatokat is kifüggesztet­ték. ségemben elvégzettekért, de nem vagyok pénzügyi szak­ember, mégis felelnem kell majd pénzügyi munkámért. A kisiparosok szervezete nem hagyja magára a tagja­it. A meghirdetett adóügyi tanfolyamokra a tagság fele el is ment. És a másik fele? ök azok, akik nagyon bíznak magukban. Mint megtudtuk, sok öreg iparos is va.n, aki­től aligha lehet kívánni, hogy most tanulja meg a szám- oszlopok rejtelmeit. Akadnak becsületes, szakmájukban jól dolgozó emberek, akiknek finoman szólva nem kenye­rük a betűvetés, ök igencsak értetlenkedve nézik a külön­féle kitöltendő papírosokat. Félő, hogy néhányan be is dobják a törölközőt, méghoz­zá a hiányszakmákban dol­gozó, nem sokat kereső em­berek, akik úgy döntenek: inkább beadják az ipairt, mintsem körmöljenek keve­sebb keresetért... A Kiosz megyei szervezete az idén mindenesetre nyolc helyen számítógépes könyveié- szolgáltatást vezet be. Ez ta­lán enyhít a gondokon. Számlatömb és számítógép Visszatérítés a magánépítkezőknek — A magánerőből építke­zők .igényelhetik a forgalmi adó visszatérítését. — Az OTP-től újonnan vásárolt lakásokat nem ter­heli forgalmi adó. Ezért hátrányos helyzetbe kerül­nének azok, akik saját ma­guk veszik meg az építő­anyagokat — válaszolta dr. Takács Antal, a megyei adófelügyelőség hivatalve­zetője. — Ha tehát az épít­kezők behozzák a számlá­kat s eleget tesznek a szük­séges föltételeknek, vissza­kaphatják a forgalmi adót. — Melyek ezek a föltéte­lek? — Nagyon fontos, hogy mindenről számla legyen. A nálunk kapható forma- nyomtatványhoz csatolni kell a felszámított általános forgalmi adó összegét igazo­ló számlákat, továbbá a la­kás építésével vagy bővíté­sével kapcsolatos építési en­gedélyt, más esetekben fje­dig az előzetes költségvetést. — Milyen építői munkák esetében kérhető a vissza­térítés? — A magánerős, házilagos lakásépítést, bővítést, kor­szerűsítést, közművesítést, felújítást végző magánsze­mélyek, építőközösségek, valamint lakásépítő és fenn­tartó szövetkezetek is visz- szakérhetik a beszerzett ter­méket vagy az igénybe vett szolgáltatást terhelő, előze­tesen felszámított adót. Mert nemcsak az építőanyagokra, hanem a szolgáltatásokra is vonatkozik ez a lehetőség. Építőipari szolgáltatások, áruszállítás, gépkölcsönzé­sek esetében is visszakérhe­tő az adó. — Mikor jelentkezhet igé­nyével az építő? — Az építkezés befejezé­sekor. Menet: közben csak abban az esetben, ha annyi számlája összejön valaki­nek, hogy a 20 ezer forin­tot eléri a forgalmi adó összege. — Hol és kitől kérhető vissza az adó? — A lakóhely szerint il­letékes adófelügyelőségtől. Ez a megyeszékhelyeken van. A visszaigénylést sze­mélyesen vagy megbízott útján kell intézni. Igyek­szünk rugalmasak lenni; ha minden számla és feltétel rendben van, az igénylő máris mehet az OTP-be az utalvánnyal. Fontosnak tar­tom még megjegyezni: kü­lönleges anyagoknál előfor­dulhat, hogy nem térítünk vissza adót. Az alapvető építőanyagokét azonban igen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom