Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-11 / 35. szám
2 Somogyi Néplap 1988. február 11., csütörtöt Céljaink és elveink elősegítették vívmányaink védelmét (Folytatás az 1. oldalról.) gép-, teherautó-, személy- gépkocsi- és bányagépszükségletét is elsősorban a baráti államból szerzi be. Tavaly kezdődött meg a népszerű Lada-Szamara személygépkocsik szállítása, s folyik a magyar közutakon az új típusú Zaporozsec autók, valamint a KRAZ—260- as teherautók próbafutása. A jelzések szerint sikeresen kiállta a próbát a Don—1500 gabonabetakarító kombájn is. Számos magyar export- termék kelendő a szovjet piacon, amelyeken az exportra gyártott magyar hús- és tejfeldolgozó berendezések 80, a hűtőgépek 90 és autóbuszok 70 százalékát kínálják. A Szovjetunió veszi át a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar exportra szánt termékeinek 40, a közszükségleti cikkeknek csaknem 30 százalékát. A gazdasági együttműködés elmélyítése és fejlesztése érdekében a hagyományos kereskedelmi formák mellett új lehetőségek is kínálkoznak. Eddig több mint 120 egyesülés és vállalat teremtett egymással közvetlen kapcsolatot, 8 közös vállalatot és 17 tudományos-kutató vegyes kollektívát létrehozva. Dinamikusan fejlődnek a szovjet—magyar ideológiai és kulturális kapcsolatok is. Az utóbbi években a legkiválóbb szovjet művészegyüttesek sora szerepelt Magyar- országon, s a Szovjetunióban is emlékezetes sikereket arattak a magyar művészeti élet reprezentánsai. Szanálások és önszanálások (Folytatás az 1. oldalról.) Tavaly öt iparvállalati szanálás kezdődött meg, ebből kettő befejeződött. A Tatabányai és a Mecseki Szénbányáknál, valamint a soroksári Vasöntödében folyamatban van a szanálási eljárás, a közelmúltban hoztak döntést a Péti Nitrogénművek helyzetének rendezéséről. Az államtitkár a szanáló szervezetekről elmondta, hogy az együttműködik a vállalatokkal, az államigazgatási szervekkel, de néhány esetben rugalmatlanság tapasztalható, lassú a helyzet- feltárás. A munkát konzulens vállalatok szakértői segítik, hogy a megítélés minél tár- gyilagosabb legyen, de Horváth Ferenc célszerűnek tarA startlövés eldördült, a verseny megkezdődött. A cél az elnökjelöltség elnyerése, majd a vetélytárs párttal való megküzdés feladata. Az azonban ma még korántsem látható, ki is lesz, aki az idei amerikai elnökválasztás finisében átszakítja a célszalagot. Voltaképpen nem tette sokkal átláthatóbbá a helyzetet a nyitányt jelentő hét eleji iowai erőpróba sem, amelynek eredményei egyelőre inkább jelzésértékűéit. Iowa ugyanis sem méreteiben, sem átlagos politikai beállítottságában nem tekinthető igazi politikai mércének az Egyesült Államokban. így az, hogy kik bizonyultak a legsikeresebbnek ezen az első megméretésen, távolról sem adhat támpontot komoly, hosszú távú jóslatokhoz. Inkább a propa- gandisztikus jelentőség az, amit Iowa kapcsán emlegetni szoktak, a korai kiugrás kínálta közfigyelem lehetősége, az az esetleges meglepetésben gyökerező esély, ami egy jelölt további küzdelmét jelentősen megköny- nyitheti. Avagy megnehezítheti — amint azt most George Bush esetében tapasztalhattuk. Szó sincs arról, hogy az al- elnök iowai viszonylagos lemaradása, az, hogy csupán a harmadik helyet sikerült megszereznie Dole szenátor és Robertson, szélsőségesen jobboldali televíziós prédikátor mögött, végérvényesen visszavetné kampánya lendületét. Az azonban kétségtelen, hogy az ultraradikális taná, ha a szervezet lehetőséget kapna a más területen még életképessé tehető üzemek megvásárlására, hogy azokat a rendbetétel után „eladhassák”. Az idei esztendőről szólva kiemelte az államtitkár, hogy a gazdálkodás feltétel- rendszerében bekövetkezett változások a nehéz pénzügyi helyzet fogalomkörét is átértékelik. A gazdálkodók kiadásainak a jövőben a rendelkezésre álló pénzmennyiség és nem a mérleg szerinti veszteség vagy alaphiány szab határt. így a pénzügyi helyzet fokmérője is a fizetőképesség, annak megőrzése vagy hiánya. Várhatóan még több vállalat lesz veszteséges, nő majd a felszámolásra, szanálásra kerülők száma. tiszteletes igyekszik majd kihasználni a némileg meglepő sikert. A demokraták oldalán is együtt maradt az élboly, igy csak a további fordulóktól várható világosabb összkép kialakulása. A „hét törpeként" emlegetett jelöltgárdában talán csak a heves viharokat kavart 'Gary Hart az, akinek Iowa rögtön szinte végleges ítéletet hozott. Elenyésző szavazataránya láttán sok megfigyelő véli úgy, hogy hamarosan kénytelen lesz feladni elnökjelölti ambícióit. Iowa után most a tömegkommunikációs eszközök figyelme máris a következő helyszín, New Hampshire felé fordult, ahol a jövő héten rendezik az előválasztást. Ez már hagyományos politikai súllyal rendelkező erőpróba, így fontossága várhatóan felülmúlja Iowáét. Az idén azonban a jelek szerint a március elején esedékes „szu- perkedd” ígérkezik az igazi vízválasztónak. Ekkor ugyanis körülbelül húsz, elsősorban déli államban tartanak kül- döttválaszto gyűlést vagy szavazást, vagyis egyetlen napon belül jelentősen módosulhat a majdani elnökjelöltségről döntő választóelektorok által alkotott konvenció összetétele. Ehhez képest Iowa valóban csak a nyitány volt, ám olyan nyitány, ami bizonyos szempontból azért a verseny további menetére sem marad hatástalan. Sz. G. Szerda esti kommentár IOWAI NYITÁNY Murphy — arab fogadtatás Az önkormányzat „idejétmúlt" dolog Bár Richard Murphy „bá- torítónak” mondotta tervének fogadtatását az arab világban, s arról tájékoztatta az izraeli vezetőket, hogy közel-keleti körútja során csupán Asszad szíriai elnök hangoztatta fenntartásait, a nyilatkozatok nem támasztják alá az amerikai államtitkár derűlátását, a PFSZ pedig egyenesen elutasította a tervet. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök, aki kedden találkozott az államtitkárral, a rendőrakadémia hallgatói előtt mondott szerdai beszédében azt az „őszinte tanácsot” adta az Egyesült Államoknak, hogy változtassa meg álláspontját, ha a palesztinoknak csupán önkormányzatot kíván adni. A Camp David-i megállapodásban foglalt korlátozott önkormányzat túlhaladott formula — jelentette ki. Husszein jordániai király, aki Párizsban tárgyalt Murphyvel, szintén úgy nyilatkozott, hogy az önkormányzat „idejétmúlt” dolog. A PFSZ tuniszi szóvivője leszögezte, hogy a kezdeméMoszkvában február 1— 10. között megbeszéléseket tartottak a közös határra vonatkozó szovjet—kínai tárgyalások keretében. Mint a TASZSZ jelentette, egyeznyezés semmiféle választ sem ad a közel-keleti probléma lényegére, nem kínál megoldást a palesztin kérdésre. Egyetlen szó sincs benne a palesztinok önrendelkezéséről, a független palesztin állam létrehozásáról, illetve arról, hogy a PFSZ a palesztin nép egyetlen törvényes képviselője — mutatott rá. — Ez a terv nem más, mint a Camp David-i önkormányzati terv új változata, az 1982-es Reagan- kezdeményezés új kiadása — hangoztatta a szóvivő. Maga Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke a Stern nyugatnémet magazin hasábjain azt sürgette, hogy az ENSZ vegye át a kormányzást a megszállt területeken, majd pedig nemzetközi ellenőrzés mellett — és természetesen a PFSZ részvételével — tartsanak szabad választásokat Ciszjordániában és Gázában. Az ezt követően összehívandó nemzetközi békekonferencián vegyen részt valamennyi érdekelt, köztük Izrael is. tették álláspontjukat abban, hogy szovjet és kínai szakemberek közös légifelvételeket készítenek a közös határ keleti szakaszáról. Ki lesz az elnök Cipruson? A címben feltett kérdésre egy tárgyilagos ciprusi — néhány nappal a választások előtt — csak azt válaszolhatná, hogy fogalma sincs. S nagyon valószínű, hogy február 14-én sem kapunk erre végleges választ. Pedig ez a szavazás napja lesz „Aphrodité szigetén”. Pontosabban: területének — görögök lakta — 63 százalékán. A szigetország többi részét törökországi csapatok tartják megszállva, s a négy éve egyoldalúan kikiáltott — és csupán Ankara által elismert — úgynevezett Északciprusi Török Köztársaság vezetői azt állítják, hogy őket az ügy egyáltalán nem érinti. Ez azonban nem így van, egyrészt mert máig sem módosították az alkotmányt, amelynek értelmében az at • nökhelyettesnek töröknek kellene lennie, másrészt mert a választás eredménye hosz- szú évekre meghatározza a görög közösség politikáját. A választáson az 520 ezres görög közösség szavazati joggal rendelkező tagjai voksolnak majd. A nagy kérdés az, hogy kire. Négyen versengenek az elnöki székért: Szpirosz Kiprianu, a jelenlegi elnök, Georgiosz Vdsziliu független jelölt. Glavkosz Kleridesz, a Demokratikus Tömörülés (DI- SZI) elnöke és Vasszosz Lisszaridesz, a Ciprusi Egységes Demokratikus Szövetség — Szocialista Párt (EDEK) elnöke. Ekkora „választék” még sohasem volt, és ekkora bizonytalanság még nem előzött meg elnök- választást Cipruson. Szpirosz Kiprianunak, aki 1978-ban, Makariosz érsek halála után került az elnöki székbe, nem kellett vetélytársakkal megküzdenie, és 1983-ban másodszor is kényelmes többséggel segítette őt győzelemre, már az első fordulóban, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjától (AKEL) kapott támogatás. Most azonban saját pártján, a Demokratikus Párton (DIKO) kívül csak abban bízhat, hogy mint Makariosz érsek egykori közvetlen munkatársát, valamelyest még mind'ig nimbusz övezi a közvélemény egy részének szemében. A független Vasziliu számított az utóbbi hónapokban a legesélyesebb jelöltnek — közvéleménykutatások eredményei szerint —, ma már azonban az ő esélye sem biztos, bár mellette sorakozik fel a szigetország egyik legnagyobb politikai ereje — az AKEL —, s őt támogatja a liberális párt, sőt a demokratikus jobboldal is. Az AKEL kommunistái visszautasítják azt a vádat, hogy csak személyes ellenszenvük miatt fordultak szembe Kiprianuval, aki alapvetően nem különbözik Vaszi'l'iutól. Ä Haravgi, a párt lapja szerint viszont nagyon is lényegesek a különbségek köztük: Kiprianu elnök ugyanis egyrészt még ma sincs tisztában azzal, hogy a ciprusi kérdés nem pusztán a szigeten élő görögök és törökök ügye, hanem nemzetközi probléma is, amelyet — legalábbis ami a megszálló török csapatok és a törökországi telepesek távozását illeti — csak nemzetközi értekezleten lehet megoldani, olyanformán, ahogyan ezt a Szovjetunió 1986-ban javasolta; másrészt Kiprianu egyáltalán nem tett meg mindent azért, hogy komolyan szót értsen a ciprusi törökökkel. Kiprianu valóban mindent Athén és Ankara megegyezésétől vár. Ebben az értelemben sokak szerint az ő malmára hajtja a vizet Papandreu és Özal nemrég tartott dávosi találkozója. A ni- cosiai kormány szóvivője sietett is felhívni a figyelmet arra, hogy Görögország miniszterelnöke ugyanazt az álláspontot képviselte Da- vosban, amelyet a ciprusi kormány is vall. Szépséghibája azonban a dolognak, hogy — a görög lapok nagy többsége szerint — Ankara sokkal többet nyert Davos- ban (a török sajtó elégedettségéből is ez tűnik ki), mert Turgut özal — épp a legégetőbb ciprusi kérdésekben — egyszerűen kikerülte az egyenes választ. A közvélemény-kutatások eredményei szerint egyébként Kiprianut még Kleridesz is megelőzte, aki elnökké választása esetére kilátásba helyezte, hogy „nemzeti egységkormányt” alakít. N. K. Szovjet—kínai határtárgyalások Német Demokratikus Köztársaság Az „ellenfelvonulők" ügye Az utolsó személyt is szabadon engedték kedden a január 17-i berlini tömegfelvonulás megzavarása miatt letartóztatottak közül. Az NDK rendőrsége azon a januári vasárnapon majdnem 100 személyt vett őrizetbe, mert rendszerellenes feliratokkal próbáltak csatlakozni a német munkás- mozgalom kiemelkedő vezetőinek — Rosa Luxemburgnak és Kari Liebkneohtnek — az emlékére évente megrendezett tömegfelvonulás- hoz. Az 1919. január 15-én meggyilkolt kommunista mártírok sírjához tartó 200 ezres menet élén — a hagyományoknak megfelelően — az NDK párt- és állami vezetői haladták. Az úgynevezett „független csoportok” — amelyek bírálják és elutasítják az NDK szocialista rendszerét, miközben az együttműködésnek semmi jelét nem mutatják — gondosan megszervezték és összehangolták akciójukat. A nyugati tömegtájékoztatási eszközök képviselőit előre értesítették. A nyugatnémet tv-állomá- sok forgatócsoportjai a helyszínen vártak az „ellenfel- von uilók” megjelenésére. A nyugatnémet és a nyugat-berlini rádió- és tv-állo- mások, amlyeknek az adásai az NDK területének túlnyomó részén vehetők, heteken át folyamatosan napirenden tartották az ügyet. Mind újabb téves információk és találgatások kaptak szárnyra. Az NDK sajtója több mint egy héten át nem tett említést a rendbontásról. Az utóbbi napokban az NDK több illetékese is elismerte, hogy hiba volt a tájékoztatás elmaradása. A fiatalok is elsősorban ezt tették szóvá az ügy kezelésével kapcsolatban — jelentette ki egy sajtóbeszélgetésen Eberhard Aurich, az FDJ ifjúsági szervezet központi tanácsának első titkára. Miután január 25-én elhangzott az a hivatalos bejelentés, hogy többeket letartóztattak a felvonulás megzavarása, illetve hazaáruló kapcsolatok fenntartása miatt, az NDK sajtója megvilágította a történteket. A Neues Deutschland azt emelte ki, hogy a szocialistaellenes csoportok előre megtervezett, szándékos provokációt hajtottak végre. Az NSZK-ból és Nyu- gat-Berlinből támogatják, szervezik és biztatják rend- szerellenes akciókra a „független csoportokat”, amelyekét — hangsúlyozta a NSZEP központi lapja — osak polgári sajtó és a nyugati politikusok emelnek az ellenzék rangjára. A berlini lapok kommentárjaikban visszautasították a nyugatnémet sajtónak az emberi jogok megsértéséről, a másként gondolkodók bebörtönzéséről szóló állításait; hangsúlyozták, hogy a nyílt provokáció résztvevői és szervezői megsértették a törvényeket, s ennek megfelelően jártak el velük szemben. A fél tucatnyi csoport — elnevezésük szerint a béke, az emberi jogok vagy a környezet védelmére hivatottak — majdnem mind kapcsolatban áll az evangélikus egyházzal, annak helyiségeiben, rendezvényein, vitafórumain lépnek föl tagjai. Az egyháznak — amelynek viszonya az állammal éppen az utóbbi időben jelentősen javult — egyre gyakrabban okoznak gondot ezek a csoportok, mert az egyházi kereteken túllépve politikai akciókat kezdeményeznek. Egy részük eleve csak a kivándorlás lehetőségére összpontosít. így január 17-én is sokan csak kivándorlási kérelmükre akarták ráirányítani a figyelmet. Ötvenötén, akik csupán emiatt vettek részt az akcióban, alig egy héttel őrizetbe vételük után, nagyrészt családtagjaikkal együtt, távozhattak az NSZK-ba. A különböző ellenzéki csoportosulások ismert tagjainak egy részét bíróság elé állították; hat hónaptól egy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtották őket, a közrend csoportos megzavarására irányuló kísérlet miatt, összesen tizenegy nem jogerős bírósági ítélet született. A hazaárulással vádolt személyek ellen vizsgálatot indítottak. Fordulatot hozott az ügyben Wolfgang Vogel berlini ügyvéd február másodikán tett bejelentése. Az ügyvéd — aki az NDK hatóságainak megbízásából már többször közbenjárt a két német állam közötti humanitárius ügyekben — közölte, hogy kapcsolatban áll Ludwig Rehlinger bonni államtitkárral — a letartóztatottak ügyének megoldása és a két német állam közötti viszony megromlásának megakadályozása érdekében. Még aznap elhagyhatta az NDK-t az utóbbi években a nyugati sajtóban sokat emlegetett Stefan Kravgczyk, aki a rendszert bíráló dalai miatt 1985 óta csak egyházi rendezvényeken léphetett föl. Vele utazott felesége is; előzőleg mindkettőjüket haza- áruló kapcsolatok fenntartásával vádolták. Később sorra szabadultak a többiek, azok is, akiket már elítéltek. Egy-két kivételtől eltekintve az NSZK-ba távoztak, de néhányan megtarthatták útlevelüket, vagyis később visszatérhetnek az NDK-ba. Pach Ferenc
