Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-11 / 35. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! mm Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 35. szám Ára: 1,80 Ft 1988. február 11., csütörtök Ünnepség a 40. évforduló alkalmából Szanálások ^ Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése Céljaink és elveink elősegítették vívmányaink védelmét A nehéz gazdálkodási és pénzügyi helyzetbe került vállalatokról talácskozott szerdán a Parlamentben — Juhász Mihály elnökletével — az Országgyűlés ipari bizottsága. A kiadott írásbeli tájékoztató és Horváth Ferenc ipari államtitkár szóbeli kiegészítése egyaránt megállapította: számos iparvállalat nehéz gazdasági helyzetben van, likviditási problémákkal, átmeneti fizetési nehézségekkel küzd, problémáik megoldására felszámolási, illetve állami szanálási eljárás folyik. Ezeknél .a vállalatoknál a piacváltás veszteségeit sok esetben a gazdálkodók rugalmatlansága, a belső szervezettség hiánya, irányítási gondok, az érdekeltség alacsony foka és vezetési hibák is tetézték. A szanálás folyamata megkezdődött, s már nemcsak a bankok, hanem a vállalatok is kezdeményezik az egyeztető tárgyalásokat. Néhány esetben öniszainálás kezdődött. Például a Láng Gépgyár állóeszközöket értékesített, átalakította szervezeti rendszerét, megállapodott az adósokkal, s máshol is hasonló lépéseket tettek és jelentős létszámleépítésekre is sor került. A kollektív testületek által irányított iparvállalatok között jónéhány olyan is van, ahol a strukturális problémák, a fizetési válság miatt kizárólag önerőből már nem tudnak változtatni a helyzetükön. Ezekben az esetekben elkerülhetetlen a szanálási eljárás. Több vállalatnál a kollektív vezetésre bízott tulajdont részben tapasztalatok hiányában nem kezelték felelősséggel, hatalmas tartozások gyűltek össze, szétzilálódtak a külpiaci kapcsolatok, a vállalati gazdálkodás mélypontra került. Ez történt a Granvi- sus Látszerészeti Eszközök Gyárában, vagy a szabolcsi Aurára Cipőipari Vállalatnál. összesen mintegy 30 vállalat eredménye alakult rendkívül kedvezőtlenül. Kapacitás-kihasználatlanság és beruházási adósságterhek miatt került nehéz helyzetbe a soproni Elzett, a kecskeméti Zománc- és Kádgyár, a soroksári Vasöntöde és az Ikarus. Jórészt vállalatvezetési hiányosságokkal függ össze a Minőségi Cipőgyár, a már említett Granvisus és a Láng Gépgyár gazdaságtalan működése. A külső és belső tényezők együttes hatására vált gazdaságtalanná a Ganz- MÁVAG, a Péti Nitrogénművek, a Labor Műszeripari Művek, a Mikroelektronikai Vállalat, a Tatabányai Szénbányák és néhány kohászati üzem. (Folytatás a 2. oldalon.) A. Szovjetunió és Magyar- ország közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés 40. évfordulója alkalmából Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete szerdán sajtókonferenciát tartott a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Hagyomány már, hogy a diplomata egy-egy nagyobb jelentőségű eseményt megelőzően találkozik a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőivel. Ezúttal a két nép kapcsolataiban mérföldkőnek számító dokumentumot méltatva kiemelte: új szakaszt nyitott a szovjet—magyar kontaktus fejlődésében a szerződés, az első olyan jogi dokumentum, amely felöleli országaink és népeink gazdasági, politikai és kulturális együttműködésének valamennyi területét. A továbbiakban megállapította: az elmúlt évtizedek igazolták a szerződés céljainak és elveinek életrevalóságát, hatékonyságát, elősegítették a szocializmus vívmányainak védelmét, a nemzetközi biztonság szavatolását. Emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi színtéren végbement változások, a szocializmus országai közötti kapcsolatok területén szerzett tapasztalatok figyelembevételével 1967 szeptemberében új szerződést írt alá a két ország, fenntartva az 1948. évi dokumentumban rögzített célokat és elveket, s megteremtve a testvéri együttműködés és ösz- szefogás további fejlesztésének szilárd alapját a szocialista építés magasabb szintjén. Mint a nagykövet hangsúlyozta: a Szovjetunió és Magyarország viszonyát ma a szocialista építés valamennyi elvi kérdésében a teljes nézetazonosság, a kölcsönös bizalom és a szoros nemzetközi öszefogás jellemzi. Borisz Sztukalin a négy évtizedes gazdasági, tudományos és technikai együttműködés eredményeiről szólva emlékeztetett: a magyar népgazdaság több mint száz, a Szovjetunió segítségével épült nagy jelentőségű létesítménnyel lett gazdagabb. A Szovjetunió az elmúlt 40 esztendőben a magyar piac legfontosabb energiahordozó- és nyersanyagszállítójává vált: kőolajból és kő- olajtermékekből, földgázból, villamos energiából, vasércből, nyersvasból és faanyagból az igények több mint 80 százaléka érkezik a szomszédos országból. Magyarország az importált gépek és berendezések 17 százalékát, traktor-, számító(Folytatás a 2. oldalon.) Csehák Judit és Somogyi László a tennivalókról Megállítják a szegedi klinikai tömb süllyedését Marcaliban az adásvételt szorgalmazzák Közérdeket szolgálnak a kisajátítások A szegedi 410 ágyas új klinikai tömb építkezésénél befejezték az épület utólagosan elrendelt mikrocölö- pözését. A jelentős többlet- költséggel kialakított teherbíró szerkezettől azt várják a szakemberek, hogy megszűnik a hatalmas épülettömb süllyedése, folytatható lesz az építkezés, s az eredetileg kitűzött ez év május 31-'i határidő helyett körülbelül 1989 tavaszán betegeket fogadhat a VII. ötéves terv legnagyobb egészség- ügyi létesítménye. Szerdán megtekintette az építkezést Csehák Judit, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, szociális és egészségügyi miniszter, Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter és Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára, s megbeszélést folytattak a tervezőkkel, a kivitelezőkkel, valamint a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem vezetőivel a további tennivalókról. Mirgay Sándor, a fővállalkozó Medinvest igazgatója összegzésként elmondta, hogy a mikrocölöpözésnek és az egyéb szerkezeti hibák kijavításának összköltsége az árváltozásokkal együtt körülbelül 240 millió forinttal drágítja az építkezést. A többletköltségek felelőseinek megállapítására a Medinvest pert indított a Fővárosi Bíróságnál. Csehák Judit kifejtette, hogy az új klinikai tömböt kulcsátadásra, határidőre rendelték meg. A korábbi szerződések megválltozta- tására, kötbér nélküli határidő-módosításra nem lát lehetőséget. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium a többletköltségeket nem vállalja, mert arra nincsenek további anyagi erőforrásai. Bejelentette, hogy amint az épület elkészült, független külföldi szakemberektől kér véleményt arról: alkalmas-e rendeltetésszerű használatára. Somogyi László elmondta, hogy a további munkálatokhoz szükséges újabb hitel kamatainak kifizetését az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium vállalja. Bár a hitéi felvételével és az építkezési határidő módosításával kapcsolatos ügyek még nem tekinthetők lezártnak, annak a reményének adott kifejezést, hogy ez a jelentős egészségügyi létesítmény, a felmerült nehézségek ellenére, rendben elkészül. A többletköltségeket előreláthatóan a bírósági perben vesztes, felelős cégnek kell majd vállalnia. ( Tudósítónktól.) A marcali tanács végrehajtó bizottsága a kisajátítási ügyintézés ötéves tapasztalatait összegezte tegnap. A tanács hatósági osztályához 56 kérelem érkezett. Ezek 218 magánszemélyt és 47 jogi személyt érintettek. A kisajátításokra a városi és községi rendezési és vízgazdálkodási feladatok megoldása érdekében volt szükség. Marcaliban és a környező községekben ennek eredményeként épültek parkolók, parkok, utak és alakultak ki új utcák, létesültek vízművek. Kiemelt beruházás volt a marcali gimnázium bővítése. A városban ott volt nagyobb mértékű területkisajátítás. A marcali víztározó országosan is nagy jelentőségű, kialakításához terület kellett. A víztározó a Balaton vízminőségének javítását és a környezetvédelmet szolgálja. A halastavak hasznosítása gazdasági eredményhez vezetett. A Kis-Balaton második ütemének munkái miatt sajátították ki Sávoly és Ba- latonszentgyörgy tsz-einek egyes területeit. A művelet célja a Kis-Balaton szűrő- rendszerének visszaállítása volt. A célszerűség és gazdaságosság azt kívánta, hogy a Zala-hidat a Balaton felé északra, 200 méterre áthelyezzék. Tavaly a hídhoz és a hozzá tartozó utakhoz szükséges területeket vették birtokba. A múlt évben a marcali—horvátkút—Somogy - sámsoni összekötő útszakaszf .hoz szükséges területeket is kisajátították. Somogysám- sonban a faluház helyét, Ba- latonkeresztúron a Kerti utcához szükséges területet sajátították ki. Az 1983-tól 1987-ig igényibe vett belterület nagysága 13,7 hektár, a külterületé 621,4 hektár. A kisajátított területek összértéke 96 554 000 forintot tett ki. A szakértők körültekintő, alapos szakmai munkájának köszönhető, hogy csak négy föllebbezés volt. A marcali tanács végrehajtó bizottsága tegnap megállapította, hogy a kisajátítási tevékenység, a kérelmek intézése megfelel a lakosság és a közületek igényeinek, az ügyintézés törvényes. A kialakult jó . gyakorlatnak megfelelően a kártérítési egyezséget a szakértői véleménynek megfelelően vagy attól csak csekély mértékben eltérően bírálják el. A kisajátítás helyett mindinkább az ingatlanok adásvételét helyezik előtérbe. A. kaposvári Domusból januárban az előjelek ellenére ismét több bútort vittek el. Tegnap itt szervezett a Szatmár Bútorgyár egy hétig tartó bemutatót. Szabó Róbert, az áruház igazgatója ötrélc szekrénysort, négy ülőgarnitúra-típust és egy hálószoba-garnitúrát mutatóit be: szolid kivitelű, tetszetős bútorokat. S ami a legfontosabb: viszonylag olcsó berendezési' tárgyakat. Mindenképpen választékbővítést jelent a kínálatuk. Az ígéretek szerint nemcsak most, hanem később is beszerezhetők lesznek ezek a bútorok.
