Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-27 / 49. szám
2 Somogyi Néplap 1988. február 27., szombat Közös közlemény ANDREJ GROMIKO LÁTOGATÁSÁRÓL A hét kérdései HETI ESEMÉNYKRÓNIKA HÉTFŐ: Mihail Gorbacsov Moszkvában fogadta George Shultz amerikai külügyminisztert, és új elgondolásokat vázolt a hadászati fegyverzet csökkentésére. - A szovjet-amerikai külügyminiszteri találkozó folytatásában egyeztek meg, Washingtonban, márciusban fogja Se- vardnadze és Shultz a csúcstalálkozót előkészíteni. — Georgiosz Vasziliu lett a ciprusi elnök, aki a második fordulóban a kommunista szavazók támogatását is élvezte. — Zsivkov-Papandreu-megbeszélés volt Szófiában. KEDD: A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei találkozót tartottak Prágában, s itt Sevardnadze tájékoztatót adott a szovjet-amerikai tárgyalásokról. - Ugyanekkor Shultz Brüsszelben a NATO-országok külügyminisztereinek tartott beszámolót. - Várkonyi Péter Szingapúrban tárgyal, megkezdte hat országot érintő ázsiai és csendes-óceáni körútját. SZERDA: A magyarországi hivatalos, baráti látogatásra Budapestre érkezett Andrej Gromiko megbeszélést folytatott Kádár Jánossal is, a magyar-szovjet tárgyalásokon hangsúlyt kapott, hogy törekvéseink lényege közös. - Moszkvában bejelentették, hogy Mihail Gorbacsov szóbeli üzenetet intézett az érdekelt kormányokhoz Afganisztánról, a Közel-Keletről és az iraki-iráni háborúról. CSÜTÖRTÖK: Megkezdődött a rakáték kivonása az NDK-ból és Csehszlovákiából. - A balkáni országok sokoldalú együttműködéséről tárgyalnak a külügyminiszterek Belgrádban, az értekezlet kapcsán például bolgár-török megállapodást írnak alá a megoldatlan kérdések rendezéséről. - Dél-Koreában beiktatták Ro Te Vu tábornokot, az új köztársasági elnököt. PÉNTEK: Shultz amerikai külügyminiszter megkezdte izraeli tárgyalásait, közel-keleti körútja Jordániába és Egyiptomba viszi, de szó van arról, hogy Szíriába is ellátogat. — Damaszkuszban Andreotti olasz külügyminiszter folytatott megbeszéléseket, jelezve Róma közvetítési szándékát a közel-keleti rendezés érdekében. — Az afganisztáni háború befejezését célzó genfi afgán—pakisztáni tárgyalások előtt szovjet részről mindinkább bírálják Iszlámábád magatartását, még Washington is elmarasztalja a túlzó pakisztáni követeléseket. - Panamában feszült a helyzet. A hét magyar szempontból legfontosabb kérdése A Magyar Szocialista Munkáspárt központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívására Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke 1988. február 23. és 27. között hivatalos, baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára fogadta Andrej Gromi- kót. A találkozón tájékoztatták egymást országaik társadalmi-gazdasági fejlődéséről, és véleményt cseréltek a magyar—szovjet kapcsolatok és a nemzetközi élet kérdéseiről. Andrej Gromiko tárgyalt Németh Károllyal, az MSZMP PB tagjával, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökével, megbeszélést folytatott Grósz Károllyal, az MSZMP PB tagjával, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnökével. Beszédet mondott a Magyar Népköztársaság Országgyűlése külügyi bizottságának ülésén, koszorút helyezett el a Magyar Hősök Emlékművénél, a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél és Vlagyimir Iljics Lenin Dózsa György úti szobránál. Látogatást tett Fejér megyében, a székesfehérvári Videoton Vállalatnál. A barátság, a szívélyesség és a kölcsönös elvtársi megértés légkörében megtartott tárgyalásokon és a találkozókon részletes tájékoztatás hangzott el a szovjetunióbeli átalakításról és a magyar- országi reformok megvalósításáról A tárgyalópartnerek megerősítették a társadalmi fejlődés és a nemzetközi politika időszerű kérdéseiről vallott azonos felfogásukat. Kifejezték meggyőződésüket, hogy az MSZMP, illetve az SZKP által kijelölt feladatok megvalósítása további lendületet ad a szocialista építőmunkának országaikban. A felek hangsúlyozták a Szovjetunióban végbemenő átalakítási folyamat és a Magyar Népköztársaság stabilizációs és kibontakozási programjában előirányzott célok és feladatok összhangját, amely új lehetőséget ad a magyar—szovjet kapcsolatok széles körű fejlesztéséhez, a szocializmus és a társadalmi haladás ügyét szolgálja. Megelégedéssel állapították meg, hogy országaik, népeik testvéri barátsága és sokoldalú együttműködése magas szintet ért el és gyümölcsözően fejlődik, összhangban a Barátsági, Együttműködési és Kölöcsö- nös Segítségnyújtási Szerződéssel. A dokumentum aláírásának 40. évfordulója alkalmából mindkét országban széles körű megemlékezést tartottak. Mindkét részről állást foglaltak amellett, hogy Kádár János és Mihail Gorbacsov tárgyalásain elért elvi megállapodások szellemében továbbfejlesztik a párt- és az állami együttműködést a politikai, a gazdasági, a kulturális és egyéb területeken. Nyomatékkai hangsúlyozták annak jelentőségét, hogy a gazdasági és a műszakitudományos együttműködés hatékonyságának növelése, az együttműködés korszerű formáinak meghonosítása, a termelési kooperáció és a szakosítás, a közös vállalatok létrehozása, a tapasztalatcsere egyaránt a tartalékok feltárását, hasznosítását szolgálják. Kiemelték annak fontosságát, hogy a KGST keretében folyó együttműködés, illetve a szervezet tevékenysége tovább korszerűsödjék. A felek a két ország kulturális együttműködésének kiemelkedő eseményeként méltatták a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából Magyarországon megrendezett szovjet kulturális napokat. Elismeréssel szóltak a két ország kulturális, tudományos és oktatási intézményeinek bővülő közvetlen kapcsolatairól, nagy jelentőségűnek tartják, hogy magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központot nyitnak meg a közeljövőben Moszkvában, s Hungarológiai Központ létesült az Ungvári Egyetemen. Ezek a két ország népei barátságának erősítését és a kölcsönös szellemi gyarapodást szolgálják. A felek állást foglaltak a köztársaságok, a megyék és a városok közötti baráti kapcsolatok további széles körű elmélyítése, hatékonyságának növelése, a határmenti együttműködés fejlesztése, illetve a dolgozók közvetlen kapcsolatainak bővítése mellett. Magyarország és a Szovjetunió szilárd elhatározása, hogy a jövőben is szoros nemzetközi együttműködést fejt ki, s fokozza az általános politikai légkör gyökeres javítására, a nukleáris veszély elhárítására, a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszerének létrehozására, az államok közötti konstruktív politikai párbeszéd és a kölcsönös érdekeken alapuló együttműködés folytatására irányuló erőfeszítéseit. Hangsúlyozták a szovjet és az amerikai közepes- és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerződés történelmi jelentőségét. Ennek létrejötte bizonyítja, hogy fordulatot lehet elérni a fegyverkezési versenytől a tényleges nukleáris leszerelés felé. Kiemelkedő lépés lenne ezen az úton a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti megállapodás a hadászati támadó fegyverek 50 százalékos csökkentéséről, az 1972-ben aláírt, a rakétaelhárító fegyver- rendszerekről szóló szerződés (ABM) mindkét fél részéről változatlan formában történő betartása mellett úgy, hogy azt az egyeztetett időpontig egyikük sem mondja fel. Mindkét részről meggyőződésüket fejezték ki : fontos lenne, hogy ne kerüljön sor semmiféle olyan lépésre, amely a leszerelési egyezmények és megállapodások végrehajtását, illetve újabbak létrejöttét akadályozná. Ezzel kapcsolatban komoly gondot okoznak a Nyugat egyes képviselőinek azok a nyilatkozatai, amelyek azt tükrözik, hogy a közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákra vonatkozó megállapodás értelmében az Európában felszámolásra kerülő amerikai rakétákat a nukleáris és más fegyverek korszerűsítésével és növelésével ellentételezzék. A felek rendkívül fontosnak tartják, hogy minél -»több sikeresen befejeződjenek a nukleáris kísérletek korlátozását és beszüntetését célzó szovjet—amerikai, valamint a vegyi fegyverek teljes és átfogó betiltásáról folyó sokoldalú tárgyalások. Az európai leszer^ési folyamat továbbvitele, a katonai szembenállás szintjének csökkentése, az államok közötti bizalom és jószomszédság erősítése érdekében a felek határozott szándéka, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak közösen kidolgozott irányvonalát követve, a budapesti felhívás szellemében elérjék az Európában — az Atlanti-óceántól az Urá- lig — állomásozó fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet lényeges csökkentését. Mindkét részről síkraszáll- tak az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten résztvevő államok bécsi utó- találkozójának kölcsönösen elfogadható, jelentős megállapodásokkal történő lezárása mellett, amelyek a helsinki záródokumentum alapján az összeurópai folyamat elmélyítését célozzák a politikai, a gazdasági és a humanitárius kérdések teljes körében. Megerősítették azt a készségüket, hogy elősegítik a világ különböző térségeiben meglévő regionális konfliktusok és válsággócok igazságos, tárgyalások útján történő rendezését. A magyar fél üdvözli és az új politikai gondolkodás megnyilvánulásának tekinti Mihail Gorbacsov 1988. február 8-i nyilatkozatát, amely utat nyit az Afganisztán körül kialakult helyzet politikai rendezéséhez. Magyarország és a Szovjetunió állást foglalt az ENSZ szerepének további növelése mellett annak érdekében, hogy a világszervezet a béke és a nemzetközi biztonság hatékony eszközévé váljon. A tárgyalásokon a felek megelégedéssel állapították meg, hogy gyümölcsözően fejlődnek a Magyar Népköz- társaság Országgyűlése és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa, illetve a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége közötti kapcsolatok. A továbbiakban is ezek fejlesztésére, hatékonyságuk növelésére törekszenek. Érdekeltségüket fejezték ki abban, hogy széles körű véleménycserét folytassanak a jogalkotás és a szocialista demokrácia fejlesztésének alapvető kérdéseiről. E célok érdekében parlamenti küldöttségek, képviselőcsoportok további cseréjét valósítják meg. Megállapodtak, hogy kiadványaikat és tájékoztató anyagaikat kölcsönösen megküldik egymásnak. A felek fontosnak tartják, hogy folytassák a szocialista országok parlamentjei két- és sokoldalú együttműködésének fejlesztésére irányuló munkát. Magyarország és a Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít a parlamenti együttműködésnek valamennyi országgal a leszerelés, a nukleáris fegyverektől és az erőszaktól mentes világ megteremtése, az egész emberiséget érintő globális problémák megoldása érdekében. A látogatás során a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányai közötti egyezményt írtak alá az MNK szovjetunióbeli Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központjának létrehozásáról és tevékenységéről. Ugyancsak aláírták a Szovjetunió írószövetsége és a Magyar Írók Szövetsége közötti együttműködés 1988. évi munkatervét. Andrej Gromikónak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének a Magyar Nép- köztársaságban tett hivatalos, baráti látogatása hozzájárult a magyar—szovjet kapcsolatok további erősítéséhez, Magyarország és a Szovjetunió népei barátságának elmélyítéséhez, és kifejezte a két ország közötti együttműködés dinamikus fejlesztésére irányuló kölcsönös törekvést. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Németh Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét. A meghívást Németh Károly köszönettel elfogadta. (MTI) Hogyon lehet értékelni And- rej Gromiko látogatását? Hivatalos, baráti látogatáson Magyarországon tartózkodott Andrej Gromiko, a Szovjetunió államfője. A. képen: Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke szálláshelyén kereste fel Andrej Gromikót. (Fotó: MTI — Kovács Attila felvétele — KS) A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke az a 79 esztendős Andrej Gromiko, aki több évtizedes diplomáciai, külügyminiszteri pályafutása során nem egyszer járt már Budapesten, de államfőként most tett először hivatalos, baráti látogatást hazánkban. Mi több, ebben az államfői minőségében először utazott külföldre, így tehát az, hogy a Magyar Népköztársaságot választotta úticéljának, hogy a magyar meghívást fogadta el elsőnek, figyelmen kívül nem hagyható, s említést érdemlő tény. A látogatás időpontjának kitűzésében is fel lehet fedezni jelzésül szolgáló elemeket. Elsősorban azt, hogy a két ország belpolitikai fejlődésében jelentkező reform- törekvések hasonlóságának lemérésére alkalmas események következnek: májusban az MSZMP pártértekezlete, júniusban az SZKP pártkonferenciéja. Ugyanakkor Budapest és Moszkva gazdasági kapcsolataiban szintén most sűrűsödnek az új típusú együttműködés jelei. Ami pedig a nemzetközi helyzetet illeti: a Gromi- ko-látogatás az amerikai külügyminiszter moszkvai tárgyalásainak másnapján kezdődött nálunk, s időben egybeesett a szovjet rakéták NDK-ból és Csehszlovákiából ,való kivonásának kezdetével. A magyar külpolitika céljai egybeesnek a Szovjetunió bókepolitiikájával, a fegyverzetek korlátozására, a leszerelésre irányuló diplomáciai kezdeményezéseivel. A szovjet államfő kíséretében több fontos személyiség volt, akik magyar partnereikkel számos külön tárgyalást folytattak, így került sor Marjai József és Alek- szej Antonov miniszterelnökhelyettesek találkozására, vagy Horn Gyula államtitkár és Vagyim Loginov külügyminiszter-helyettes eszmecseréjére, de közgazdász- tudósok és írók között is volt értékes, érdekes párbeszéd. A glasznoszty, a nyíltsáí szellemében minden eddigi nél szélesebb körű tájékoz tatást kapott a közvélemény és a sajtó a látogatás ese ménveiről és eredményeiről. A külföldi sajtó nagy figyelmet szentelt a Gromiko- látogatásnak. Általában az emelték ki, hogy Andre Gromiko megnyilatkozásai ban a magyar reformfolya mat szovjet támogatásaid szólt, s elismerő szavakat ta Iáit a magyar kezdeménye zésekre. A hét közel-keleti kérdése Az omerikoi terv mellett ki tud felsorakoztatni Georg« Shultz? Az amerikai külügymi niszter közel-keleti körútjí a figyelmet a válság diplo máciai adottságaira, a ren dezési kísérletek lehetőségeire irányította. Mellesles ugyanakkor az olasz diplo mácia is belekezdett egy ke vésbé látványos akcióba Andreotti Damaszkuszba« járt, . s ez az út folytatás! volt Husszein jordán király és Samir izraeli kormányfi római tárgyalásainak ...) Shultz nem titkoltan azér ment el Jeruzsálembe, majc onnan Ammanba és Kairó ba, hogy megpróbálja „el adni'’ az amerikai tervet: íz rael egyezzen bele a meg szállt területeken olyan választások megrendezésébe amelyek palesztin autonó mia létrehozásához vezetnek Mind e mellett Washingtoi amolyan -közel-keleti „elő konferenciát” is javasol... Az izraeli kormánybai Shultz jöveteléig megoszlot tak a vélemények: Sa-mi: elutasító magatartásává szemben Peresz külügymi niszter hajlott az amerika elgondolások elfogadására A State Department urána! elindulásakor Reagan elnöl egy sajtóértekezleten felszó lította Izrael vezetőit, hog; engedjenek korábbi mere' álláspontjukból. Mennyiben vonatkozhat] ez a több mint két hónapj: -tartó palesztin tüntetésekké szembeni izraeli intézkedé sekre? Vannak, akik azt ál lítják, hogy már Washing ton is megelégelte, ami i menekülttáborokban és í megszállt területeken -törté nik! A palesztin halottal száma már jóval meghalad ja a 60-at, sok a golyótól talált tizenéves ... Shultz izraeli tárgyalása idején a palesztinok általános sztrájkot rendeztek, ; tüntetések heve sem hagyot alább. Ami pedig a PFSZ- il-leti, a palesztin mozgalorr vezetői is elvetik az amerikai tervet, mert szerintük i washingtoni manőver csal egyetlen célt szolgál: idői hagyna Izraelnek a palesz tin ellenállással való leszámolásra. Pálfy Józsel Moszkvában tárgyalt a hét elején George Shultz amerika külügyminiszter. A képen: a politikust a Kremlben fogadtí Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára is
