Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-26 / 48. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap XLIV. évfolyam, 48. sióm AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA Ára: 1,80 Ft 1988. február 26., péntek Ülést tartott a Minisztertanács KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ Szűrös Mátyás tájékoztatója az Országházban Andrej Gromiko előadása a külügyi bizottság ülésén Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke - aki hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban - csütörtökön az Országgyűlés külügyi bizottságának kibővített ülésén vett részt. A magas rangú szovjet politikust az ülés kezdete előtt Sarlós István, a parlament elnöke üdvözölte az Országházban, majd a vendégek és vendéglátóik elfoglalták helyüket a kongresszusi teremben. Az elnökségi karzaton foglalt helyet Andrej Gromiko, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke, Sarlós István, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Avguszt Vossz, a Legfelsőbb Tanács Nemzetiségi Tanácsának elnöke. Az ülésen megjelent magyar és szovjet személyiségeket, a budapesti diplomáciai képviseletek vezetőit és tagjait Szűrös Mátyás üdvözölte. Az Országgyűlés külügyi bizottsága nevében őszinte , nagyrabecsüléssel köszöntötte Andrej Gromi- kót, akinek személyében a szovjet állam, a szovjet diplomácia kiemelkedő vezetőjét fogadhattuk hazánkban. Különös hangsúllyal szólt arról a hazánkban is méltán becsült munkáról, amellyel Andrej Gromiko hozzájárult a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet állam békeszerető politikájának kidolgozásához és megvalósításához. Külön öröm számunkra — fűzte hozzá —, hogy államfőként első külföldi útja Magyarországra vezetett. Szűrös Mátyás ezután tájékoztatást adott az Ország- gyűlés külügyi bizottságának tevékenységéről. Elmondta, hogy a testület, hasonlóan más parlamenti bizottságokhoz, kiveszi részét abból a széles körű munkából, amely a magyarországi gazdasági és társadalmi megújulást, a szocialista demokrácia erősítését, a társadalmi nyilvánosság bővítését szolgálja. Ugyanakkor sajátos eszközeivel hozzá kíván járulni külpolitikai céljaink valóra váltásához, a szocialista építőmunka kedvező külső feltételeinek biztosításához. Andrej Gromiko látogatása — folytatta Szűrös Mátyás — a magyar—szovjet kapcsolatok fejlődésének fontos eseménye. Ezzel kapcsolatban nagyra értékelte, hogy az elmúlt időszakban tovább bővült hazánk és a Szovjetunió együttműködése, erősödött a bizalom, teljesebb a megértés. A magyar külpolitika törekvéseit ismertetve kifejtette: most a legfontosabb feladat a társadalmi-gazdasági stabilizáció és kibontakozás külső feltételeinek biztosítása. Ez ma alapvető magyar nemzeti érdek; meggyőződésünk azonban, hogy népünk jobb jövőjének szolgálatán túl eredményeinkkel hozzájárulhatunk a szocializmus nemzetközi pozícióinak erősítéséhez, versenyképességének, vonzerejének növeléséhez, az emberi haladás ügyéhez is. E feladatok megoldásához kedvező körülményeket teremt, hogy á hazai reformprogram minden eddiginél inkább összhangba került a Szovjetunióban, Kínában, Lengyelországban és néhány más szocialista országban kibontakozó társadalmi-gazdasági törekvésekkel. A magyar külpolitika központi kérdése Európa sorsának alakulása. Ezzel kapcsolatban Szűrös Mátyás kiemelte, hogy az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó bécsi utóértekezleten lehetőség van tartalmas záródokumentum elfogadására. Sikeres befejezéséhez hazánk sajátos lehetőségeivel, adottságaival hozzá kíván járulni. Úgy véljük — szögezte le —, hogy a politikai, a gazdasági és a humanitárius együttműködés fejlesztése, a nemzetiségekkel kapcsolatos megfelelő ajánlások elfogadása valamennyi európai ország érdekét szolgálná. Végezetül szólt az MSZMP, a Finn Szociáldemokrata Párt és az Olasz Szocialista Párt-közelmúltban nyilvánosságra hozott hárompárti békekezdeményezéseiről. Ezután Andrej Gromiko mondott csaknem egyórás beszédet. Andrej Gromiko a világ- politika főbb problémáit, a robbanásveszélyes régiók helyzetét áttekintve mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy korunk legégetőbb feladata a béke megőrzése, a nukleáris veszély elhárítása. A szocialista országok közösségének állásfoglalása e kérdésben régóta ismert: békeszerető ipolitikájukkal, a béke megszilárdítását szolgáló javaslataikkal a baráti országok bizonyítják, hogy a háborús veszély elhárításának legkövetkezetesebb erői. A Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke ezután azokról a változásokról szólt, amelyek kedvezően hatottak a nemzetközi légkör alakulására. Mint mondta, ezek sorából kiemelkedik a közepes és a rövidébb hatótávolságú nukleáris rakéták megsemmisítéséről szóló szovjet—amerikai megállapodás, amelyet Mihail Gorbacsov decemberi washingtoni látogatása alkalmával írtak alá. Az emberiség most azt várja — emelte ki Andrej Gromiko —, hogy mielőbb ratifikálják ezt a történelmi jelentőségű megállapodást. Andrej Gromiko megelégedéssel szólt arról, hogy világszerte megélénkült a különböző békeszerető társadalmi erők aktivitása. A Varsói Szerződés országai már több ízben kifejezték, hogy készek részt vállalni a hagyományos fegyverzet csökkentését szolgá(Folytatás a 2. oldalon.) A Minisztertanács csütörtöki üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács irányelveket alkotott a jogszabályok előkészítésével kapcsolatos szakmai-társadalmi vitákról. Az irányelvek a törvényben megfogalmazott alapvető gararciális szabályokkal együtt lehetővé teszik, hogy a társadalmi vitákat a helyi sajátosságok figyelembe vételével szervezzék meg. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a családsegítő központok vizsgálatáról készített KNEB-jelentést. A Minisztertanács Barity Miklós külügyminiszter-helyettest, más fontos megbízatására tekintettel — március 1-jei hatállyal — e tisztségéből felmentette, egyidejűleg őszi Istvánt külügyminiszter-helyettessé kinevezte. A kormány dr. Juszt Lajos, szociális és egészségügyi miniszterhelyettest — nyug- ‘ állományba vonulására tekintettel, érdemei elismerése mellett — március 1-jei hatállyal — e tisztsége alól felmentette, egyidejűleg dr. Györfi Istvánt, dr. Kökény Mihályt és dr. Illés Bélát szociális és egészségügyi miniszterhelyettessé kinevezte. Helmut Kohl fogadta Németh Miklóst Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja csütörtökön hivatalában fogadta az NSZK-ban tartózkodó Németh Miklóst, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát. A szívélyes légkörű megbeszélésen áttekintették a két ország gazdasági kapcsolatainak időszerű kérdéseit. Németh Miklós tájékoztatást adott a magyarországi stabilizációs program el őr eh al a'dá sár ól. A Minisztertanács javaslatot tett az Elnöki Tanácsnak szociális és egészségügyi államtitkári kinevezésre. A Minisztertanács ülését követő kormányszóvivői értekezleten Bányász Rezső a kormányülésről adott tájékoztatóhoz kapcsolódó kérdésekre válaszolva elsőként azokról az irányelvekről beszélt (a Népszav^ kérdésére), amelyeket a Minisztertanács alkotott a jogszabályok előkészítésével összefüggő szakmai-társadalmi vitákról. Emlékezteit arra, hogy az elmúlt években gyakran érte bírálat a jogszabályalkotás folyamatát. A Minisztertanács mostani irányelvei útmutatásul szolgálnak arra, hogy a jogszabályok előkészítésekor mikor és milyen kiterjedésű szakmai vagy társadalmi vitát célszerű rendezni. Ezek az irányelvek nem kötelező, nem jogszabályértékű rendelkezések, csupán az egységesebb értelmezést kívánják elősegíteni. Az irányelvek rögzítik, hogy a lakosság legszélesebb köreit érintő szabályozás előkészítése során célszerű általános társadalmi vitát rendezni, amelynek során a megfelelő fórumokon az A Hazafias Népfront városi bizottságának javaslata után1 a tanácstagok mást nem jelöltek. A szavazás eredménye is azt tükrözte, hogy a tanácstagok Feigli Ferenc, a megválasztott elnök személyében látnak garanciát arra, hogy a nehezebb időszakban sem törik meg a város fejlődése. Az új elnök esküt tett, és megköszönte a tanácstagok érintettek elmondhatják véleményüket, javaslatukat. Ilyen általános társadalmi vitát általában a pártszervek, a szakszervezetek, a népfront, a KISZ, s természetesen a kormány is kezdeményezhet. Rendkívül fontosak a réteg- vagy a szakmai viták is, illetve a tanácsi szervek feladatait érintő jogszabályok megalkotásakor a fővárosi, a megyei, vagy a helyi tanácsok fórumai. Fontos elvként rögzítették, hogy a megalapozott, de a jogszabályalkotásnál esetleg nem hasznosított javaslatokra is reagálni kell, s ezeket mint közérdekű bejelentéseket kell kezelni. Indokolni kell azt is, ha valamiért egy javaslatot elutasított a törvényalkotó. A kormány ajánlásainak lényeges eleme az is, hogy a viták során biztosítani kell a sajtó széles körű részvételét. Bányász Rezső ezután a családsegítő központok működésének tapasztalatairól szólt (a Magyar Távirati Iroda kérdésére). A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság országos vizsgálata azt álla(Folytatás a 2. oldalon.) bizalmát. Ígéretet tett arra, hogy lelkesedéssel, tenniaka- rással, a tanácstagok segítségével a megkezdett feladatok elvégzésén fog munkálkodni. Dr. Gyenesei István felszólalásában köszöntötte az új tanácselnököt, majd méltatta és meleg szavakkal köszönte meg dr. Németh Jenőnek Barcsért végzett tanács- elnöki munkáját. Tanácselnök-választás Barcson (Tudósítónktól.) A Barcsi Városi Tanács tegnapi ülésén Feigli Ferenc, az ÊSZKV főmérnöke személyében — tagjai sorából — új tanácselnököt választottak. A választásra azért került sor mivel a korábbi tanácselnök, dr. Németh Jenő az MSZMP Barcsi Városi Bizottságának első titkára lett. A tanácsülésen már ebben a tisztségben vett részt. Az eseményen megjelent és felszólalt dr. Gyenesei István, a megyei tanács elnöke. Országos elméleti tanácskozás Békéscsabán „Erkölcs és világnézet a mai magyar társadalomban” címmel országos elméleti tanácskozás kezdődött csütörtökön Békéscsabán az MSZMP Békés Megyei Bizottsága oktatási igazgatóságának épületében. Az MSZMP központi Bizottságának agi- tációs és propagandaosztálya, tudományos, közoktatási és kulturális osztálya, valamint a Békés megyei pártbizottság által szervezett, háromnapos konferencián filozófusok, közgazdászok, pedagógusok és más tudományágak szakemberei, társadalmi, politikai és szellemi életünk jeles képviselői vesznek részt. A tanácskozás plenáris üléssel kezdődőit, amelyen Szabó Miklós, a Békés megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a részvevőket, köztük Lakatos Ernőt, a KB agitációs és propagan- daosztá'lyának vezetőjét. Ezután Radies Katalin, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője mondott megnyitót. § Emlékeztetett arra, hogy az eddig megrendezett országos elméleti konferenciákon fontos kérdéskörök szerepelnek; így a kapitalizmus mai vonásait elemezték, majd a szocializmus hazai tapasztalatairól tanácskoztak a résztvevők. Ebbe a sorba Illik a békéscsabai rendezvény is. amelynek témája nem kevésbé átfogó a korábbinál, s időszerűségét sem szükséges részletesen indokolni. Ezután bevezető előadások hangzottak el. Pataki Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézetének igazgatója tartotta meg referátumát „Marxista e mberfelfogás — szocialista humanizmus” címmel. Baranya megye háromezer szántóföldi táblájáról táblánként 100 adat érkezik feldolgozásra a Baranya Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomásra. Ennek az adatbanknak a segítségével tervezik a következő évi növénytermesztést — fajta, műtrágyázás, növényvédelem — a megye ötvenkilenc termelőszövetkezetében és öt állami gazdaságában Olasz szocialista politikus budapesti megbeszélései Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke megbeszélést folytatott Fabio Fabbrival, az Olasz Szocialista Párt szenátusi csoportjának elnökével, aki az MSZMP meghívására tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű találkozón áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, valamint az MSZMP és az Olasz Szocialista Párt közötti kapcsolatok alakulását. Állást foglaltak h két párt közötti párbeszéd elmélyítése, az együttműködés fejlesztése mellett. Az olasz politikust budapesti tartózkodása során fogadta Sarlós István, az Országgyűlés elröke. A találkozón véleményt cseréltek a magyar—olasz parlamenti kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről.
