Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-25 / 47. szám
2 Somogyi Néplap 1988. február 2b., csütörtök Kádár János és A. Gromiko találkozója (Folytatás az I. oldalról.) Andrej Gromiko ismertette az SZKP Központi Bizottsága februári ülésének eredményeit, megállapítva, hogy a plénum jelentős mérföldkő az átalakítás menetében. Most a legsürgetőbb feladat, hogy az eddigi stratégiai irány alapján megkezdődjék a célok gyakorlati megvalósítása. Andrej Gromiko beszélt az oktatás jelentős szerepéről, hangsúlyozva fontosságát a többi között a tudományos élet és a káderképzés fejlesztésében. Magyarországi látogatásáról elmondta: a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnöki tisztében első alkalommal látogatott külföldre, s ez utal a szovjet—magyar kapcsolatok jelentőségére. A kétoldalú kontaktusokat áttekintve kölcsönösen kiemelték: a fejlődés jelenlegi szakaszában megkülönböztetett szerepe van a gazdasági és a műszaki-tudomá- nvos kapcsolatok megújulásának. Ehhez szükséges egymás lehetőségeinek jobb megismerése. Mindkét fél érdekelt a hosszú távú együttműködésben, amihez türelemre, kölcsönös kezdeményezőkészségre van szükség. A találkozón részt vett Rajnai Sándor és Borisz Sztuknlin. A nap folyamán ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadás mellett megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. Ugyancsak a kegyelet és a megemlékezés virágait helyezte el a szovjet párt és állam megalapítójának, Leninnek Dózsa Gvörg\ úti szobránál, s koszorút helyezet t el a Szabadság téri Hősi Emlékműnél. A koszorúzási ünnepségeken részt vett Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke, valamint Rajnai Sándor és Borisz Sztu- kalin. A nap folyamán Andrej Gromiko kíséretének tagjai tárgyalásokat folytattak magyar partnereikkel. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese a Parlamentben találkozott Alekszej Antonovval, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesével. A felek áttekintették a két párt főtitkárainak és a két ország kormányfőinek találkozóin született megállapodások végrehajtását, az ezekkel kapcsolatos aktuális feladatokat. A megbeszélésen foglalkoztak hazánk és a Szovjetunió 1988. évi, és az ezt követő időszakokban esedékes árucsere-forgalmának alakulásával, a további fejlesztés lehetőségeivel. Alekszej Antonov ugyancsak az Országházban találkozott Medgyessy Péterrel, a Minisztertanács elnökhelyettesével. A megbeszélésen áttekintették a két ország gazdasági kapcsolatait, a sokoldalú együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit, valamint a tervegyeztetés időszerű kérdéseit. Sarlós István, az Ország- gyűlés elnöke a Parlamentben fogadta Avguszt Vosszt, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának elnökét. A megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást a két törvényhozó testület működéséről, együttműködésük eddigi eredményeiről, fejlesztésének lehetőségeiről. Nagy fontosságot tulajdonítottak a szocialista országok parlamentjei közötti együttműködés, s a más társadalmi berendezkedésű országok törvényhozásával kialakított kapcsolatok fejlesztésének. Avguszt Vossz megerősítette azt a korábbi meghívást, hogy Sarlós István vezetésével magyar parlamenti küldöttség tegyen hivatalos, baráti látogatást a Szovjetunióban. Avguszt Vossz a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában találkozott Kállai Gyulával, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökével, aki tájékoztatta a vendéget az. MSZMP szövetségi politikájáról, a népfrontmozgalom helyéről és szerepéről társadalmi, politikai életünkben. Az eszmecserén a felek véleményt cseréltek a két ország nemzetiségi politikájáról. A Külügyminisztériumban Horn Gyula külügymi- nisztériumi államtitkár Vegyim Loginov külügyminiszter-helyettest fogadta. A találkozón megelégedéssel állapították meg, hogy a külügyminisztériumok kapcsolatai jól illeszkednek a párt- és az államközi kapcsolatok rendszerébe, eredményesen szolgálják a külpolitikai feladatok megoldását. Az eszmecserén megállapították, hogy a két ország között minden lényeges külpolitikai kérdésben nézet- azonosság van. Kifejezték szándékukat, hogy a jövőben is elősegítik a külügyminisztériumok közötti együttműködést, amelynek egyik fontos eleme a rendszeres konzultáció. A találkozón hangsúlyt kapott, hogy a magyar diplomácia támogatja a Szovjetunió új, konstruktív külpolitikai kezdeményezéseit, és maga is aktívan hozzájárul a kelet—nyugati kapcsolatok javításához. Vagyim Loginovot fogadta Barity Miklós külügyminiszter-helyettes is. Megbeszélésükön a két ország külügvminisz- tériumi kapcsolatait, együttműködésük időszerű kérdéseit tekintették át. A Világgazdasági Kutató- Intézetben Jevgenyij Primakov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója Bognár József akadémikussal, az MTA gazdaságkutató intézeteinek főigazgatójával és Simái Mihály akadémikussal, az MTA Világ- gazdasági Kutató Intézetének igazgatójával folytatott megbeszéléseket. Az MSZMP Központi Bizottságának székházában Radies Katalin, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője Vlagyimir Karpo- vot, a Szovjet Írószövetség vezetőségének első titkárát fogadta. A találkozón eszmecserét folytattak a művelődéspolitika és az irodalom- politika aktuális kérdéseiről, valamint a párt szerepéről a művelődési folyamatok alakításában. Vlagyimir Karpov a Magyar Írók Szövetségének székházában találkozott Cseres Tiborral, az írószövetség elnökével, valamint a titkárság tagjaival. A megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást szövetségeik tevékenységéről, s áttekintették a két írószövetség közötti együttműködés eddigi eredményeit, a továbblépés lehetőségeit. A szovjet állami vezető magyarországi látogatásának szerdai eseményeit nemzetközi sajtókonferencia zárta, amelyen a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Andrej Gromiko hivatalos kíséretének két jeles személyisége, Avguszt Vossz, a Legfelsőbb Tanács Nemzetségi Tanácsának elnöke és Alekszej Antonov miniszterelnök- helyettes válaszolt az újságírók kérdéseire. A tájékoztató kialakult menetrendjének megfelelően elsőként. Vszevolod Parhity- ko. Andrej Gromiko személyi titkára foglalta össze a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének aznapi programját, a magyar vezetőkkel — Kádár János főtitkárral és Grósz Károly miniszterelnökkel — folytatott megbeszéléseit. Kiemelte, hogy a szerdán megtartott széles körű találkozók igen intenzív, őszinte tárgyalásokra adtak módot. A magyar és a külföldi sajtó képviselői ezután a kétoldalú kapcsolatok alakulását, a szovjet belpolitika törekvéseit érintő számos kérdéssel fordultak Alekszej Antonovhoz és Avguszt Vosszhoz. A szovjet—magyar együttműködés értékeléséből kiindulva Alekszej Antonov átfogó képet vázolt fel a szocialista országok gazdasági együttműködésének távlatairól, a KGST fejlesztési irányairól. Mint elmondta, a szocalista közösség gazdasági integrációjának szervezete egy korábbi fejlődési szakasz jegyeit viseli magán; a cél most az, hogy a fejlődés gátjaivá vált elavult elemeket felváltva hatékonyabb, korszerűbb kapcsolatrendszer jöjjön létre. Avguszt Vossz a Szovjetunió nemzetiségeinek helyzetéről, együttműködésük alakulásáról kapott kérdéseket. Egy külföldi újságíró a napokban az Azerbaj- dzsáni SZSZK-ban lezajlott örmény nacionalista megmozdulásokról érdeklődött A Legfelsőbb Tanács Nemzetiségi Tanácsának elnöke ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy az esetről az átalakítás nyílt szellemének megfelelően mind a szovjet, mind a nemzetközi sajtóban részletes tájékoztatás jelent meg, amely közli a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának állásfoglalását is. Hasonló körültekintéssel foglalkoznak a Szovjetunióban a krími tatárok helyzetével is. Mint ismeretes, a kérdés rendezésére állami bizottságot hoztak létre, amelyet Andrej Gromiko vezet. A nemzetiségi kérdések jelentőségére utal az is, hogy a legfelsőbb tanácsban és a köztársaságok törvényhozó testületéiben egyaránt nemzetiségi ügyekkel foglalkozó állandó bizottságokat hoznak létre. ♦ * * Andrej Gromiko felesége szerdai különprogramján Németh Károlyné társaságában a főváros nevezetességeivel ismerkedett. Szerda esti kommentár Szünet vagy szakítás? Átmeneti szünetnek bizonyul a nicaraguai kormányzat és az ellenforradalmi csoportok tárgyalásainak felfüggesztése, vagy hosszabb szakítással fenyeget a megbeszélések múlt heti hirtelen befejezése? Ez az a kérdés, amellyel a közép-amerikai válság ügyét nyomon követő szakértők mostanában a legbehatóbban foglalkoznak, hiszen e nemzeti párbeszéd kimenetele, folytatása vagy végleges megszakadása alapvetően befolyásolhatja az évek óta húzódó, s csupán az elmúlt évben több mint hatezer halálos áldozatot követelő karibi krízis rendezését. Daniel Ortega nicaraguai elnök legújabb javaslata szerint mihamarabb, lehetőleg már most pénteken ismét asztalhoz kellene ülni a szembenálló felek képviselőinek. A legutóbbi guatemala- városi kudarc azonban azt jelezte, hogy egyelőre alapvető különbségek rejlenek a sandinista vezetés, illetve a kontrák által előterjesztett indítványok között, s úgy tetszik, hogy az amerikai képviselöházban újból napirendre került úgynevezett „humanitárius segély" csak tovább bonyolítja a dolgok állását. Ezúttal nem a Fehér Ház hónap elején leszavazott segélyterve kerül ismét az amerikai törvényhozás elé, hanem a demokrata párt külön beterjesztett változata, amely — Reagan elnök elképzeléseivel ellentétben — nem engedélyezne katonai jellegű támogatást. Csakhogy, amint arra szintén Ortega elnök rámutatott, a fő probléma nem a pénzügyi átutalások „címkézése", elnevezése: a konktrák részére érkező bármilyen jogcímű dollármilliók a managuai kormányzat elleni fegyveres tevékenység folytatását teszi lehetővé. Nyilvánvaló, hogy az újabb washingtoni szavazás módosíthatja a kontrák tárgyalási hajlandóságát is. Egyelőre fenntartják álláspontjukat: a kilátásba helyezett tűzszünet fejében komoly politikai engedményeket akarnak elérni, míg a sandinista kormányzat a fegyvernyugvás kihirdetését — és persze betartását — kiindulópontnak tekinti, a két vélemény között tehát meglehetősen nagy, s kérdéses, segít-e áthidalásában az eddig közvetítői szerepben fellépő managuai érsek, Miguel Obando Bravo. Ortega a bíboroshoz intézett friss levelével, az eszmecsere felújításának sürgetésével mindenesetre azt bizonyította, hogy a sandinista vezetés el akarja kerülni a beláthatatlan következményekkel fenyegető szakítást. S ez telje- sen érthető, hiszen a tárgyalások mégoly rövid szünetei is a tartós, átfogó rendezés esélyeit csökkentik. Sz. G. A KNDK és Dél-Korea küldöttségei először tárgyalnak a fegyverszüneti bizottság ülésén Panmindzsonban, amióta az állítólagos merénylet következtében felrobbant a dél-koreai légi- társaság egyik személyszállító repülőgépe. (Telefotó: AP—MTI—KS) Á februári győzelem 40. évfordulója Csehszlovákiában 1948 februárjában olyan események játszódtak le Csehszlovákiában, amelyek döntő politikai összecsapáshoz vezettek a társadalom továbbfejlődése kérdésében. Igaz, az összecsapás nem véletlenül kezdődött. A csehszlovák nép arra a következtetésre jutott, hogy a burzsoázia 1938—39-ben, Csehszlovákia sorsdöntő napjaiban csődöt mondott, nem volt képes megoldani sem a társadalmi, sem a rekedett — ez volt az első ötéves terv programja. 1950- ben a mezőgazdasági szövetkezetek száma 4000 volt. Két évvel később a szocialista szektor a termőföld 43 százalékát művelte meg, ebből a termelőszövetkezetek 30 százalékot képviseltek. A kollektivizálás gyakorlatilag 1959-ben fejeződött be. Külön gond volt az 1948-ig elmaradott Szlovákia iparosítása, a szlovák nemzet valóságos egyenjogúsítása érA többi csehszlovák város lakosaihoz hasonlóan a brnoiak is nagygyűlésen támogatták a Kommunista Párt követeléseit nemzetiségi kérdést. A dolgozó nép az 1945. évi fel- szabadulás után megtette az első lépéseket az új, igazságos társadalomhoz vezető úton. 1948 februárjában pedig nem csupán megvédte ezt az utat, de tovább vezette a szocializmus építéséig. A folyamat mozgatója Csehszlovákia Kommunista Pártja volt. A szocializmus történetében először sikerült a munkásosztályt uralomra juttatni a polgári demokrácia fejlett hagyományaival rendelkező, fejlett tőkés országban, mégpedig vérontás nélkül. A kommunista part a szocializmus felé a békés utat választotta. Ez a békés út mégis forradalmi osztályharcot jelentett. A párt azonban széles körű támogatást kapott a lakosság részéről. Az. 1946-os parlamenti választásokon a kommunisták országos viszonylatban az összes szavazat 38 százalékát kapták. (Csehországban 42, Szlovákiában 30 százalékot.) Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés legnagyobb politikai pártjává lett, 114 mandátummal. A szociáldemokratákkal együtt 153 mandátumuk volt. vagyis abszolút többségük. Ennek megfelelően az ország történetében először — kommunista elnököt választottak a kormány élére. A február utáni politikai fejlődés az 1945—48 között elért forradalmi vívmányokra épült. Csehszlovákia Kommunista Pártjának IX. kongresszusán. 1949 májusában, fő feladatnak a szocializmus anyagi-műszaki megalapozását állították. A párt mindenekelőtt a termelőerők, a nehézipar kifejlesztésére töGYORSLISTA Nyeremény jegyzék az 1988. fobD Szerencse ■ utalv. (30 000 Ft) ruár 23-án megtartott februári K Vásárlási utalv. (Ül 000 Ft) telelottó jutalomsorsolásról, F Vásárlási utalv. (9000 Ft) amelyen" a februári tclclottóG Vásárlási utalv. (7000 Ft) szelvények és a február havi II Vásárlási utalv. (5000 Ft) előfizetéses szelvények vettek 1 Vásárlási utalv. (4000 Ft) részt. A n ve remén y j eg y zé k ben az alábbi rövidítéseket használA nyerte s szelvények et 1988. luk : A Vásárlás iutalv. (3000 Ft) személymárcius 16-ig kell a tqtó-loltn _kirendeltségek. az OTP-fiók ok vagy gépkocsira szóló utalvány dási c s Lottó Igazg at< ság címében a muzulmánok ellenWartburg Standard mélygépkocsira szóló tip. sze- re (18 utalvány F. u. 75 15. Budapest, eljuttatni V Münnich őrizte szektorában szíriai rendfenntartó erők állomá2 885 225 h 81 2721242 e 81 437 248 h Hl 024 733 d Hl 153 071 e sóznak. 2 894 392 i 8! 327 244 d 81 446 415 h Hl 033 900 h Hl 162 238 g Szemtanúk szerint egy taxi 2 903 559 h 81 336 4M h 81 455 582 h Pl 043 067 f Hl 171 405 h robbant fel a Hamra-ne2 912 726 i 81 354 745 fi »I 483 083 g 81 070 568 i Hl 180 572 h gyedben. a városrész keres2 931 893 d Hl 382 246 l Hl 492 250 i 8L 079 735 f Hl 189 739 h kedelmi központjában. A 2 958 561 d 8T 391 413 c 81 501 417 i Hl 088 9! fi h 81 198 906 e sofőr és utasa — egy nő — 2 967 733 g 81 409 747 f 81 519 7.11 e Hl 098 069 e Hl 208 073 i valamint egy közelben tar81 244 741 i 81 418 914 K Hl 006 399 h öl L16 403 g Hl 217 240 i tózkodó zöldségárus meg8! 263 015 e ar 428 081 e 81 015 566 g Hl 134 737 e 81 2^6 407 c halt. dekében. 1948-ban ugyanis az ipari termelésnek 87 százaléka még Csehországban összpontosult. Most, a atlas' években Szlovákia részvétele az iparban már megközelíti a 30 százalékot. A párt XVII. kongresszusa 1986 márciusában lezárta a szocialista építés fontos szakaszát az 1948 februári kezdettől a mai fejlett szocializmusig. A XVII. kongresszus óta érezhető az in- tenzivitásra törekvés: bevezetik a számítástechnikát, az elektronikát, a robotizá- lást. Fokozatosan átalakul az ipar szerkezete, elsősorban az anyag- és energiaigényes termelés háttérbe szorításával. Szabad utat kapnak a nagyobb szakképzettséget, tudást, minőségi munkát követelő iparágak, a kiemelkedő műszaki paraméterekkel rendelkező termékek. Az 1986—90-es ötéves tervben a beruházás elsősorban már az üzemek korszerűsítését célozza, kiemelve a feldolgozóipar hasznosságát. Ma az ifjúság 40 százaléka szerez érettségit gimnáziumban. szakközépiskolában. vagy kiemelt szakmunkásképzőben. A mezőgazdaságban a fiatalok 94 százalékának megfelelő szakképzettsége van. Az egész ifjúságnak több mint 15 százaléka iratkozik be az egyetemre, főiskolára, ahol a hallgatóknak majdnem 60 százaléka munkás-, vagy szövetkezeti parasztgyerek. Az 1948-as februári győzelem után, a szocialista építés negyven éve alatt, hála az emberek óriási és önfeláldozó munkájának, a nehézségek, a hibák és a tévedések ellenére, hatalmas mű épült fel. Csehszlovákia ma a társadalmi osztályok és rétegek közötti egyetértés országa, amely él a szocialista rend előnyeivel. Gáti István Robbintás Nyugat-Bejrútban Gépkocsiba rejtett pokolgép robbant szerdán Nyugat-Bejrútban, s megölt három embert. A városnak eb-
