Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-25 / 47. szám

1988. február 25., csütörtök Somogyi Néplap 3 A mezőgazdaság számvetése leket keresnek. Szó van ar­ról, hogy esetleg exportra fognak dolgozni. A tavalyi málnaháború egyik meglepetése volt, hogy a termelőszövetkezet és a zalaegerszegi hűtőipari vállalat közös hűtötárolót épített Segesden. Már az el­ső „csatában" beváltak a számítások. Ma még csak huszonnégy vagon termést tudnak tartósítani, de a jö­vőben négyszer ekkorára fej­lesztik a rendszert. S mert a málna szezonjellegű, gon­dolkodtak azon is, miként lehet jobban kihasználni a lehetőségeket. A szilva, az alma és a feketebodza is ke­resett cikk a piacon. Szor­galmazni akarják ezeknek a termesztését. A szövetkezet­nek mind jobb kapcsolatai vannak a háztájiban gazdál­kodókkal. Míg nyolc évvel ezelőtt mindössze három és fél millió forint értékű ter­méket tudtak felvásárolni, addig tavaly már ötvenmil­liónyit értékesítettek. Amikor a termelőszövet­kezet elnökét az idei tervek­ről kérdeztük, azt mondta, hogy igen szigorú takaré­kosságot vezettek be. Nem mellékes melléküzemágakkal Borbély András, Segesd termelőszövetkezetének el­nöke leginkább mellék­üzemágaikkal büszkélke­dik. Zárszámadási beszá­molójában is a lakatosokat, a tekercselővet, a hűtőházia­kat és a tűzihorganyzókat, valamint a háztáji termelte­tést dicsérte. Nyereségük zö­mét ezek hozták. Mostoha év volt 1987 Se­gesden is. Januárban hóma­rókkal tették szabaddá az utat a szarvasmarha-telep­hez, hogy takarmányt vihes­senek az állatoknak. Azután jött a szárazság, majd a jég. Borbély András azt mondja, hogy a növénytermesztési ágazat tavaly ráfizetéses volt. S nemcsak az említet­tek miatt. A melioráció költ­ségeit is figyelembe kellett venni. Ez most teherként je­lentkezett, viszont a jövőjü­ket alapozta meg. Hogy nye­reséges volt az erdészet? Pa­píron így igaz, de azt is tudni kell, hogy erdőrészeket vágtak ki, illetve adtak el. Az állattenyésztésben is vannak gondok, bár úgy hat, hogy sikerül kimozdulni a holtpontról. Évek óta nem mutattak föl akkora nyere­séget, mint most, a gondok közepette. Általában egymil­lió forint körül mozgott a tisztes haszon. Most ötmil­lió-hatszázezer lett. Ha ezt a szintet tartani tudják, illetve képesek a jövedelmezőség növelésére, akkor jelentős tehertől szabadulnak meg egy pályázat elnyerése ré­vén. Borbély András asztalán egy prospektus van: bolhá- si lakatosüzemük új termé­kének propagandaanyaga. Olyan húzó—tolólapot fej­lesztettek ki, amelynek gyár­tásáig eddig senki sem gon­dolt. S jelentősebb beruhá­zás nélkül fejlesztettek. Ez a nyereségnek alapvető kö­vetelménye. S az sem mellé­kes, hogy a melléküzemág­gal új munkalehetőséget te­remtettek. Amikor döntöttek a segesdi melléküzemágak fejlesztéséről, ugyancsak ez a cél vezérelte őket. A gaz­dasági társaság megalakí­tásával létrehozott tűzihor- gan.vzó-üzem száztizenöt embernek ad megélhetést. Az egyik részvényes, a sop­roni öntödei vállalat nem tud annyi megbízást adni, hogy kihasználhatnák a ka­pacitásukat. Gyors számítá­saink szerint 80—90 száza­lékos kihasználtsággal ez az üzem kilenc-tíz millió forint hasznot hozhatna. Kell a pénz, ezért is gondolkod­nak azon, hogy más partne­Csaknem háromszáz tenyészsüldőt értékesített tavaly a szövetkezet A somogyjádi szövetkezet neve évék óta szerepel a növénytermelés országos ranglistáján. Búzából tavaly is hektáronként 5,2 tonnát termeltek, kukoricából 9,6 tonnát. A gazdálkodásban a meghatározó, a nagyobb arányt jelentő ágazat a nö­vénytermelés. Ha csak a nagy terméseket hajszolnák, nem tarthatnának olyan elé­gedett hangulatú zárszám­adást, mint a mostani volt. Alkalmazzák a költségkímé­lő eljárásokat, a szakmai igényesség' mellett tavaly a korábbiaknál is fokozottab­ban, ügyeltek a költségtaka­rékosságra. Ugyanez a tö­rekvés jellemzi a sertés- és juhágazatot is, amely ugyan szerényebb, de javuló ered­ményességével járult hozzá a gazdálkodás sikeréhez. A közgyűlésen a tagság sorra vette a részleteket. Szinte személyre szólóan mérlegre került valamennyi ágazat munkája. A végső kö­vetkeztetésből minden terü­leten az csendült ki, hogy az egyetértésben végzett, szak­szerű, igényes munka meg­hozta eredményét, S kicsen­dült az is, hogy ezt a mun­kát lehet még igényesebben végezni — és ez a szövetke­zetnek éppúgy a legfőbb ér­deke, mint személy szerint valamennyi itt dolgozónak. Akik ezúttal évi fizetésük huszonkét százalékát kapták meg nyereségrészesedés cí­mén. IGÉNYESEN Ez a szőj hogy igényesség, többször is elhangzott a so­mogyjádi Alkotmány Tsz zár­számadó közgyűlésén. „A szaktudásnak, a szorgalom­nak, az igényesen elvégzett munkának párosulnia kellett a szerencsés körülmények­kel." „Több helyen szigoríta­ni kell a rendet, a fegyel­met, növelni az igényességet magunkkal és másokkal szemben. A vezetők követel­jék meg a munkát, a dolgo­zók legyenek igényesebbek vezetőikkel szemben." Az idézetek szó szerintiek, és jórészt magyarázatot ad­nak arra, hogy miért je­gyezhetik 1987-et a szövet­kezet története legeredménye­sebb évének. Pedig itt sem volt az átlagostól eltérő, kedvező időjárás, nem ré­szesült a gazdaság semmi­lyen tekintetben megkülön­böztetett vagy kedvezménye­zett ellátásban, a szabályo­zók itt is hatottak. Mégis több mint tizenhét és fél millió forintos eredménnyel zárták az évet, s ez a ter­vezett nyereséget jó tíz mil­lió forinttal meghaladja. Hozzá kell tenni nyomban azt is, hogy az Alkotmány Tsz hagyományos mezőgazda- sági üzem, csak mezőgazda- sági alaptevékenységet foly­tat. A növénytermelésből és az állattenyésztésből él meg hosszú évek óta stabil, ez­úttal kimagasló eredmé­nyességgel. Mi a titka munkájuk si­kerének? Tanulmányt lehet­ne írni erről ! A közgyűlésen és az ezt megelőző munka­helyi tanácskozásokon el­hangzottak alapján ezúttal csupán néhány lényegesnek tartott tényt ragadunk ki. — Már a tervezésnél ma­gasra emeljük a mércét — mondta Tóth László elnök beszámolójában. — Nem új, hogy meglehetősen nagy kö­vetelményeket állítunk ma­gunk elé, de azt tartjuk: olyan célok eléréséért érde­mes dolgozni, amelyek elér­hetőek ugyan, viszont mesz- szemenően igénylik az em­ber fizikai és szellemi telje­sítőképességének kihaszná­lását. JÉGVERTE ÉV EREDMÉNYEI Kétszáz embernek ad munkát a kisbárapáti Kos­suth tsz. A megye egyik el­dugott csücskében egy éve megingott a tagság: 4 millió forint hiányt mutatott a ■mérleg. Akkor fölvetődött: ha így megy tovább, nem kerülhetik el a szanálást. A tavalyi zárszámadáskor mínusz húsz fok volt az ut­cán, a ropogó hóban kedvet­lenül tartottak hazafelé az emberek. Mintha csak az em­beri hangulathoz lehetne iga­zítani az időt. Most plusz ti­zenöt fokot mértek a hőmé­rők s a faluszéli mezőkön gyönyörű képet mutatott az őszi gabona. Lukács Lajos tsz-elnök azokat a tényezőket gyűjtöt­te össze, amelyek a kátyúba került tsz szekerének kihú­zásához vezettek. A tavaszi kemény fagyok, a júliusi jégverés ellenére a tsz vala­mennyi ágazata túlteljesítette a tervét. Ez — nem dicsé­retképpen, hanem a valós munka elismeréseként mond­ta az elnök — emberfeletti teljesítmény volt. A növénytermesztési ága­zat „eredménye" a 13,5 mil­lió forintos kártérítés. Né­hány adat csak ehhez az iszonyú kárhoz: az 515 hek­tár búzaterületből 362 hek­tár szenvedett több mint öt­venszázalékos kárt. A zab 100 százaléka, a 330 hektár napraforgó 90 százaléka pusztult el. Az Állami Biz­tosítótól kapott pénz nem fedezte a kárt, mégis 111 százalékos eredménnyel zárt a növénytermesztés. Az el­nök érzékeltette: ha nincs jégverés, akkor egyik legjobb évüket zárhatták volna a kisb áriak. Az állattenyésztést a juhá­szat jelenti a tsz-ben. Ta­valy nem tudtak megfelelő tenyészanyagot vásárolni, íg^ a fejlesztés elmaradt. En­nek ellenére nem volt vesz­teséges az ágazat. A faki­termelésben, valamint a ta­karmánykeverésben túltel­jesítették a tervet, s futotta még hárommillió forintos beruházásra is. A tsz gondja a mellék­üzemágának fenntartása. A varroda keveset termel, mert — ahogy a kisbárapáti asz- szonyok elmondták — az ígéreteket nem lehet meg­varrni. Az anyavállalattól ta­valy inkább csak azt kaptak és nem munkát. A tavalyi mérleg nemcsak a hárommillió forintos nye­reséget. hanem a dolgozók jövedelmének 13 százalékos javulását is hozta. Igaz. az 56 268 forintos évi jövede­lem közepesnek számít So­mogybán, de Kisbárapátiban jelentős fejlődésről tanúsko­dik. Stabilizáló tényezőként mondta el Lukács Lajos, hogy tavaly valamennyi fi­zetési kötelezettségüknek ele­get tettek, s csak a szárító­juk után van — építését már évtizede várták — 2,5 millió forintos IKR-tartozá- suk. Jók az eredményeik a takarékosságban, az energia- gazdálkodásban is. Az idei terv minden túl­zástól mentes, racionális eredmények elérését teszi le­hetővé. Hogy mit szeretnének egy év múlva? Azt, ami most történt: a közgyűlés után tízszázalékos részese­dést vehetett föl mindenki a múlt évi munkája alapján. Emlékplakett, elismerés. Ün­nepi pillanat volt minden közgyűlésen a kiemelkedő munkát végző szövetkezeti dolgozók jutalmazása Lassan befejeződnek a mezőgazdasági termelőszövetkeze­tekben a múlt év gazdálkodását értékelő közgyűlések, küldött­gyűlések. Sokszínű a mezőgazdaság, érthetően sokfélék a ta­pasztalatok. Minden gazdaságban mások a tanulságok. Ám szép számmal akadnak általánosítható következtetések is. Somogy szövetkezetei az előző évinél mintegy huszonöt szá­zalékkal jobb, négyszáznegyvenmillió forint körüli nyereséggel záiták az évet. Lényegesen kisebb, az előző évinek csak tizen­három százaléka - tizenkilencmillió forint — a pénzügyi hiány. Ezt várhatóan mindenütt rendezni tudják saját alapokból, illetve a partnerek előlegeiből. Ezek a tények bármilyen örvendetesek, számos mai s még inkább holnapi gondot hordoznak maguk­ban. Az eredmény rendkívül különböző: a hetvenhat szövetke­zet negyedében a nyereség a kétmillió forint alatt van és csak minden hetedik nagyüzem eredménye haladja meg a tízmillió forintot. A gazdálkodás javítása érdekében volt miről szót váltani mindegyik közgyűlésen; ott is, ahol tisztes haszonnal zárták a múlt évet, és ott is - mint például Somogybabodon -, ahol nz előző évi veszteségből csak nagy erőfeszítések árán sike- ■ ült előbbre lépni. Összeállításunkban néhány példa alapján az előző évben végzett erőfeszítéseket is bemutatjuk. Rekord a jubileumi évben Ünnepelni lehet egy ju­bileumi évet az emberi szor­galom és a következetes munka mérhető eredmé­nyével éppúgy, mint egy próbálkozás sikerével, a sok feszültség és vita árán szü­letett döntés eredményessé­gével. A sok közül csupán néhány indok ez az ünnep­lésre. Úgy vélem, hogy a barcsi Vörös Csillag Tsz kö­zösségének februári zár­számadásán jelen volt a fel­soroltak mindegyike. Az idén lesz negyven éve, hogy megalakult a szövet­kezet. Két éve — önmaguk­hoz mérve — jelentősen visszaesett a gazdálkodás eredményessége. Ezért prog­ramjukon, munkamódszerei­ken újítottak, és az elhatá­rozás mérhető eredményeket hozott. Dr. Palier Endre elnök a zárszámadáson ezt mondta: — Reményeink valóra vál­tak: a legfőbb céljainkat el­értük, sőt néhány vonatko­zásban túlteljesítettük. Dr. Sarudi Csaba, a me­gyei pártbizottság titkára így méltatta a Vörös Csillag tel­jesítményét : — Ez a termelőszövetke­zet adja a megye termelő- szövetkezeteiben a múlt év­ben termelt nyereség húsz százalékát. Az elismerő szavakat szá­mok támasztják alá. Törté­netében először meghaladta az egymilliárd forintot a szövetkezet árbevétele. A gazdaságban előállított ter­melési érték csaknem hét- száztizennyolcmillió forint — hat százalékkal több a tervezettnél, az előző évinél pedig még ennél is nagyobb arányban emelkedett. A nyereség a gazdálkodás leg­főbb mutatója. Az egy évvel ezelőtti közgyűlésen nem egészen ötvennégy és fél millió forint eredményről adtak számot. Ügy tervez­ték, hogy 1987-ben túl kell lépni a hatvanhatmillió fo­rintot. A munka mindenki­tői nagy erőfeszítéseket kí­vánt. Eredménye az lett, hogy több mint nyolcvanöt­millió forint nyereséggel zárták az évet. Vagyis — nem könnyű feltételek kö­zött — egy év alatt ötven­hat százalékkal növelték eredményeiket. A siker összetevőiről a közgyűlést megelőző mun­kahelyi tanácskozásokon ap­rólékos részletességgel szól­tak. A közgyűlés inkább a következtetések fóruma volt. A vezetőség beszámolójából kitűnt: tisztelni való az eredmény, de a kedvező vál­tozások mellett ebben a gaz­daságban is megvan a mun­ka további javításának a le­hetősége. Minden eredmény magában hordozza az újabb feladatot is. A növényterme­lési főágazat például a szél­sőséges évek ellenére ki­mozdult a mélypontról : bi­zonyította, hogy van erő, az időjárástól függetlenül, több­letteljesítmények elérésére. Csökkent viszont a sertés- ágazat eredmenyessége, és ez ismét csak a további te­endők meghatározását sür­geti. Becsülni való eredmé­nyeket hozott a nagyüzem­nek a kiegészítő tevékeny­ségek sora : az élelmiszer­feldolgozás, a kereskedelem, a gazdasági társulások és a háztáji termelés integráció­ja. De említeni lehet a mai kor lehetőségeit jól haszno­sító pénzgazdálkodást is: december 31-én a szövetke­zet száztízmillió forintját használták más szervezetek. Ezek az ideiglenesen átenge­dett pénzek több mint, hat és fél millió forinttal javítot­ták a szövetkezet eredmé­nyét. A tényeket hosszan lehet­ne sorolni, de a zárszámadó közgyűlés csupán a főbb kö­vetkeztetések megvonására ad módot. A négy évtizedes, nagy hírű szövetkezet sike­res gazdálkodási eredmény­nyel köszöntötte jubileumi évét. Méltán ünnepeltek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom