Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-20 / 43. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 43. szám Ára: 2,20 Ft 1988. február 20., szombat Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának ülése A szociális biztonság garanciái A SZOT ülésének napirendjén IDEI FELADATTERV Tartalom és forma A reform továbbvitele, a gazdasági szabályozás, a növekvő vállalati teljesítmény és a gazdasági-társadalmi kibontakozás szorosan összefüggő fogalmak. A körülményekhez alkalmazkodó vállalatok alakítják magukat a körülményeket is, a jobb teljesítmény erősíti a gazdaságot, ez maga után húzhatja a gazdasági egységeket... De a logikai sor ellenkező előjellel is igaz: a rész gyengítheti az egészet, s az egész a részt. A tét óriási, nem kell ezt ma már magyarázni. A vállalatok alkalmazkodóképessége avagy merevsége sorsdöntő lehet. Épp ezért üdvözlendő, örömteli minden olyan hír, amely arról szól, hogy egyik-másik cég megtalálta a nehéz helyzetből kivezető utat, a korábbinál jobb gazdálkodással, korszerűbb, jobb minőségű termékkel kül- vagy belföldön aratott sikereket. Rugalmas volt, alkalmazkodni tudott, úrrá lett a nehézségeken ... Kellemesen, jól hangzó szó- kapcsolatok ezek mindig, de különösen mostanában. Az alkalmazkodási készség mélyebb vizsgálatakor azonban fölfigyeltem néhány érdekességre, amelyeket még alaposabban körüljárva némiképp apadt a lelkesedésem. Nemegyszer hallottam az utóbbi időben — főképp kisebb gazdasági egységeknél —, hogy alkalmazkodni, átalakulni igyekeznek, mivel a körülmények erre kényszerítik őket. így próbálkozik például szervezeti átalakítással a kaposvári Elastic vagy a Kapos Ruhaipari Szövetkezet. Meg is kédeztem mindannyiszor: a szervezeti változások milyen tartalmi módosítást takarnak. A válasz néhány esetben azonban furcsamód annyi volt: semmilyent sem. Ugyanúgy dolgozunk mint eddig, ugyanazt csináljuk mint eddig, mivel jól megy a „verkli”, fejlődésünk egyenletes, hiba lenne másba kapnunk, maradunk a kaptafánál. A szervezeti változás — átalakulás kisszövetkezetté, korlátolt felelősségű társasággá, részvény- társasággá és hasonlók — gyakran csupán bűvészmutatvány; segítségével a vállalkozás megőrizni igyekszik korábbi pozícióit, amelyek a régebbi felállásban nem tarthatók. Ez mindenesetre elgondolkodtató. Ha a csődtől való menekülés egyik eszköze a tartalmival együtt járó szervezeti változás, akkor senkinek semmi kifogása sem lehet ellene. De ha a régi formában is menne minden a maga útján és ennek ellenére szükséges iaz új „kabát”, akkor mire jó ez az egész? Az átalakítással járó rengeteg munka, tanácskozás, adminisztráció, közgyűlés, szavazás ilyen esetekben valójában a termelőmunkától vonja el az erőt, a fizikai és szellemi koncentrációt. . Nem a bűvészkedő cégeket hibáztatom ezért. Ök azt teszik, amire rákényszerülnek. Hanem csupán jelezni próbálom: a megújuló rendszerben itt úgy tetszik hiba keletkezett, amelyet jó lenne megszüntetni. Hiszen az elképzelés úgy hangzott: a jók lehetőségei növekednek. De akkor a jóknak miért kell kényszerűen megváltozniuk? Miért nem maradhatnak úgy jók, ahogy voltak? Luthár Péter A társadalombiztosítás finanszírozási rendszerének korszerűsítésével és a nyugdíjrendszer módosításával kapcsolatos tervezeteket vitatta meg az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága Pesta László elnökletével a Parlamentben tartót pénteki ülésén. A képviselőkhöz korábban eljuttatott előterjesztés megállapítja: a szociális biztonság garantálása társadalom- politikánk egyik központi kérdése. Ennek a követelménynek a teljesítése halaszthatatlanná teszi a társadalombiztosítás finanszírozási és működési feltételeinek gyökeres átalakítását. Hosszú..távon meg kell teremteni a társadalombiztosítási ellátások értékállandóságának törvényes garanciáit, a társadalmi megélhetési költségeket fedező minimális nyugdíjellátásokat. A nyugdíjrendszer módosítását az indokolja, hogy a nyugdíjasok helyzetében feszültségek, ellentmondások vannak. A nyugdíjrendszert össze kell hangolni a gazdaságirányítás szisztémájával, a foglalkoztatáspolitikával, a társadalmi és egyéni érdekekkel. Az elérendő fő célok: erősebben jusson kife- jezésrte, hogy a nyugdíj munkával és járulékfizetéssel szerzett jog, illetve a nyugdíjrendszerben legyenek meg a szociális biztonság törvényes garanciái. Szóbeli kiegészítőjében Rácz Albert, az Országos Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság vezetője emlékeztetett arra: politikai állás- foglalás és állami határozat született arról, hogy 1988- ban törvényjavaslat készüljön a nyugdíjrendszer módosításáról. Hangsúlyozta^ a változtatásra egyértelműen szükség van, azonban a foglalkoztatási, inflációs gondokat a népgazdaság egyensúlyi helyzetével kacsolatos nehézségeket figyelembe véve mérlegelni kell, hogy a módosításra megérettek-e a körülmények. A vitában felszólaló dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter bonyolult, mindenkit érintő kérdésnek nevezte a társadalombiztosítás finanszírozási rendszerének korszerűsítését. Ügy vélekedett: először azt kell tisztázni, hogy milyen elvek alapján hajtható végre a módosítás. Mivel egy több évtizede működő rendszerről van szó, alapos előkészítő munkára van szükség ghhoz, hogy jó döntés születhessen. A mi viszonyaink között a társadalombiztosítás nem jelent társadalmi biztonságot, viszont szociális elemeket is tartalmaz azok számára, akik valamilyen okból nem tudtak tartósan dolgozni — hangsúlyozta a miniszter. A társadalombiztosítási rendszer reformja során azt kell eldönteni, hogy mit finanszírozzon a költségvetés, és mire adjon fedezetet a dolgozóktól beszedett társadalombiztosítási járulék. A társadalombiztosításnak nemcsak anyagi önállóságra van szüksége, hanem arra is, hogy például törvények szabályozzák a nyugdíjjárulék, a nyugdíjak alakulását. Az átmenet várhatóan sok gondot okoz majd,, de a módosítás gazdasági, politikai, lélektani előnye sokkal na. gyobb, mint a hátránya. A nyugdíjreformról szólva kifejtette: az érdemi vál. toztatáshoz szükséges 8—10 ■milliárd forintot a költség- vetésből nem lehet előteremteni. Mindezeket figyelembe véve a miniszter úgy vélekedett: most nem a nyugdíjreform mikéntjét kell az Országgyűlés elé terjeszteni, hanem először azt: a mai helyzetben változtassanak-e egyáltalán a nyugdíjrendszeren. Raub János, a Szakszervezetek Országos Tanácsának osztályvezető-helyettese a SZOT Elnökségének állás- foglalását tolmácsolva elmondotta: ma még nincsenek meg az alapvető — a politikai, gazdasági, szociál. politikai — feltételek a nyugdíjrendszer megváltoztatásához. Dr. Papp Elemér (Zala m.) javasolta, hogy a korhatárkedvezménynek ne csupán a gyermekek száma legyen a kritériuma. Dr. Eke Károly (Csongrád m) nem értett egyet a SZOT elnökségének álláspontjával. Mint mondotta: a gazdasági gondokra hivatkozással nem lehet elodázni a nyugdíj- rendszer reformját. Kovács Lászlóné (Budapest) helyeselte a nyugdíjak legalsó, il_ letve legfelső értékének meghatározását. Dobos Jó- zsefné (Heves megye) indítványozta, hogy legfeljebb három év korkedvezményt kapjanak a nők a gyermekeik száma után. Varga Miklós (Veszprém megye)' javasolta, hogy a nyugdíjba menők a szolgálati idő utolsó három évében elért keresetük alapján kapják meg járandóságukat. Mo. ravesik Ferencné (Bács- Kiskun megye) a szakszövetkezetekben alkalmazott bonyolult járulékfizetési rendszer egyszerűsítését sürgette. Kosztolánczi Já. nosné (Somogy megye) megfontolásra ajánlotta, hogy a ruházati iparban szalag- rendszerben, több műszakban dolgozók kapjanak kor- kedvezményt. Indoklásul hozzátette: az iparágban igen nagyfokú a dolgozók egészségkárosodása. Dr. Sin- kovics Mátyás (Budapest) indokoltnak tartotta a társadalombiztosítás önállóságának megteremtését. A vitában felszólalt még: Békési László pénzügyminiszter-helyettes, Molnár Béla, a HNF OT titkára és Vass Tiborné, az Egészség- ügyi Dolgozók Szakszervezetének titkára. A képviselői észrevételekre Rácz Albert válaszolt. Elegendő vetőmag van a tavaszi vetésekhez — jelentették be tegnap délelőtt a Vetőmagértékesítő Vállalat területi központjának dombóvári saj tótájékoztatóján. Ennek ellenére gondban vannak a mezőgazdasági nagyüzemek, mert anyagi nehézségekkel küszködnek, nem tudnak miből vásárolni, Reizinger József, a területi központ termelési igazgatóhelyettese szerint a megfelelő fedezet igazolása esetén a bankok hitelt nyújtanak a vetőmagvásárlásokhoz. A somogyi gazdaságok tavaszi árpából 444, zabból 813 tonna vetőmagot igényeltek, s ezzel a környék legnagyobb vásárlóinak üá. mítanak. Elhangzott: a vetőmagnak szánt zab már érés előtt súlyosan károsodott, így gondot okozott a szükséges mennyiség biztosítása. A szentlőrinci gazdaságban akkora volt a jégverés, hogy aratni sem tudtak. Máshol a fémzárolás előtt derült ki, hogy a betakarításkor lehullott eső csíraromláshoz vezetett. A három megyében — -Somogybán, Tolnában és BaTegnap ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa, amely az idei szak- szervezeti feladatokat vitatta meg. A tanácskozáson részt vett Petrovszki István, az MSZMP Vß párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője is. Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára előadói beszédében elmondta, hogy a népgazdaságban az évindítás feszültségei, kisebbek voltak, mint amivel számoltak. A termelés év eleji anyagi-műszaki feltételei sok területen jobbak voltak, mint a korábbi években, mert a múlt év decemberében importból jelentős anyag- és alkatrészszállítmányok érkeztek be, az enyhe tél mérsékelte az energiafelhasználást. A bérek bruttósítása a vártnál kevesebb konfliktussal járt. Az új gazdasági szabályozás azonban számos bizonytalansággal terheli a termelést, a gazdálkodást és az elosztást. Az ár- és adórendszer változásai, a külkereskedelmi szerződéskötések bizonytalanságai akadályozták a vállalati éves tervek elkészítését, a gazdálkodó szervezetek jelentős részének még nincs jóváhagyott terve. Ezért az a veszély fenyeget, hogy ezeken a helyeken a megalapozott döntések helyett a rögtönzések kerülnek túlsúlyba. Rámutatott, hogy a mai helyzetben a szakszervezetek az érdekvédelem javításával segíthetik a leghatásosabban a kibontakozást, mert azzal feszültségeket, emberi és közösségi problémákat oldhatnak fel. Ami például a vállalati szanálásokat illeti, a szakszervezetek sem támogatják az alacsony hatékonyságú gazdálkodást, de elsősorban a gazdálkodás megjavítására sürgetnek intézkedéseket, véleményük szeranyában — szükséges 987 tonna zab vetőmagvának csak negyvenhárom százalékát tudja megtermeltetni a területi központ, ezért a jövőben új partnereket kell keresniük. Várhatóan törlik a fajtálistáról a Solidort és a Leandát, mert ezek termesztése nem gazdaságos. A három megyében a tavalyihoz hasonló nagyságú területen termesztenek az idén is hibridkukoricát. Ehhez 5802,1 tonna vetőmagot használnak föl a gazdaságúik. Csökkent az érdeklődés a korai érésű hibridek iránt. Sokan keresik viszont a Pannóniát, amely tavaly még a fajtalista tizedik helyén állt, most pedig a másodikon. A legellentmondásosabb növényünk a burgonya. Az utóbbi években mesterségesen alacsonyan tartott ára miatt csökkent az étkezési burgonya termőterülete. A tavalyi aszályos év miatt a burgonyá- termesztés központjaiban is csökkent a termésátlag, s ennek következtében elszabadult a piac. A szabadárassá tett krumpli ára már-már elviselhetetlenül megnőtt. Nehéz volt a vető- gumó megvásárlása is, mert rint szanálásra vagy felszámolásra csak a legvégső esetben kerülhet sor. A jövedelemadóval kapcsolatban elmondta, hogy ezen a területen a szak- szervezeteknek további feladataik vannak. A szakszervezeti alapszervezeteknek folyamatosan figyelemmel keil kísérniük az adóelőlegek levonását, a kedvezmények elszámolását. össze kell gyűjteni az adórendszer működésével összefüggő problémákat, jogszabályi rendezetlenségeket, s ezek alapján a szakszervezetek javaslatot dolgoznak majd ki a jogszabályok szükséges módosítására. Az alapszervezetek szervezzenek a vállalatvezetéssel közösen tájékoztató szolgálatot a dolgozók bérpanaszainak kivizsgálására, indokolt esetben pedig tegyenek intézkedéseket azok mielőbbi orvoslására. Szólt a gyei’mek- és csecsemőruházati cikkek árának nagy mértékű év eleji emeléséről, ami felháborodást váltott ki a dolgozók körében. A szakszervezetek mindenképpen valamilyen megoldást sürgetnek. A továbbiakban azokról a tapasztalatokról szólt, hogy a vállalatok jelentős részénél a korábbi szociális ellátási színvonal veszélybe került. A társadalombiztosítás egyes kérdéseiről szólva egyebek között elmondotta, hogy az elnökség álláspontja szerint meg kell teremteni a társadalombiztosítási ellátások értékállóságának törvényes garanciáit és biztosítani kell a megélhetési költségekkel arányos ellátásokat. Szükségesnek látják a társadalombiztosítás hosszú távú komplex programjának elkészítését. a termelőik kivárták annak áremelkedését, hogy nagyobb bevételhez jussanak. Ma egy tonna vetőgumó huszonegyezer forintba kerül. Korai fajtát kár is keresni, mert nincs. A szakemberek számításai szerint az idén csökkenni fog a háztájiban termelt burgonya területe. A tegnapi sajtótájékoztató résztvevőinek vé_ leménye szerint az árak kordában tartása mellett mielőbb gazdaságossá kell tenni a hazai burgonyatermesztést, s ezzel biztonságossá tenni a termeltetést. Aki az elmúlt napokban vetőmagboltokban járt és hagymamagot. keresett, az bizony csalódottan távozott. A jövő héttől azonban már lesz ebből is az üzletekben. Reizinger József elmondta, hogy hiánycikk még a fűszerpaprika és néhány virágfajta magja is, de egykét héten belül már ezekből is kínálhatnak. A Dél- dunántúlon hatszázhuszon- egy üzletben várják azokat, akik vetőmagot akarnak venni. Az ígéret szerint nem lesz hiánycikk mire elérkezik a vetés ideje, már mindenfélét tudnak ajánlani. Evente ismétlődő kép, a járókelők tekintete mégis megakad rajta. Nem volt igazi tél, de a városlakóknak a csalhatatlan tavasz-közeledtét az is jelzi, amikor az utcákon megjelennek a létrás, ollós, fűrészes emberek. Kaposváron az idén, a szokásosnál korábban metszik, formálják a fákat BONYODALMAK A BURGONYA KORUL Hitel 1retőmagvásárlásra Sajtótájékoztatót tartottak Dombóváron
