Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-19 / 42. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! I •?;, 1 DMOGYI r lEPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLIV. évfolyam, 42. szám Ára: 1,80 Ft 1988. február 19., péntek Hazánkba látogat Andrej Gromiko A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívására február 23. és 27. között hivatalos, baráti látogatást tesz a Magyar Népköztársaságban Andrej Gromiko, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke Befejezte ülését az SZKP KB A közép- és felsőfokú oktatás átalakításával foglalkozó napirendi pont vitájával folytatódott csütörtökön az SZKP Központi Bizottságának ülése. A második munkanapon nyol­cán szóltak hozzá a Jegor Ligacsov által előterjesztettekhez. A napirendi pont lezárása után Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára mondott beszédet „Forradalmi átalakí­tás és ideológiai megújulás” címmel. A Központi Bizottság határozatokat fogadott el, jóvá­hagyva egyfelől az oktatási reformmal kapcsolatos előterjesz­tést és a vitában elhangzottakat, másfelől a főtitkár beszé­dét. A testület személyi kérdésekben is döntést hozott. Jurij Maszljukovot, akit nemrég neveztek ki első miniszterelnök­helyettessé és az állami tervbizottság elnökévé, a kb politi­kai bizottságának póttagjává választották. Ugyancsak a pb póttagja lett Georgij Razumovszkij, a kb titkára. A központi bizottság titkárává választották Oleg Baklanovot. Felmentet­ték politikai bizottsági póttagsága alól Borisz Jelcint. (Jel­cint tavaly ősszel mentették fel a moszkvai pártbizottság első titkárának tisztéből, és egy állami bizottság irányításában ka­pott vezető szerepet.) A központi bizottság tagjává választották V. Bolgyint, a kb osztályvezetőjét, N. Geller mezőgazdasági gépkezelőt és Viktor Mironyenkót, a Komszomol-kb első titkárát, akik ed­dig a testület póttagjai voltak. Ezzel a központi bizottság befejezte kétnapos ülését. (Gorbacsov beszédét a 2. oldalon közöljük) Korszerűsítik a balatoni viharjelző rendszert m Uj építőipari nagyvállalat a Dél-Dunántúlon Egyesült a Sáév és a Bév Petrovai László miniszterhelyettes sajtótájékoztatója a vállalati tanácsok döntésének hátteréről Május 1-jétől a Balaton teljes hosszában működésbe lép a fény jelzős meteoroló- giaii riasztórendszer. Az 1934-ben megszerve­zett jelzőszolgálat — amely a partról sárga és vörös szí­nű rakétákkal riasztotta vi­har közeledtekor a vízen tartózkodókat — a tavi vízi­élet gyors fejlődésével már korszerűtlenné vált: a hirte­len kerekedett viharok ese­tén már lassúnak bizonyult, és a 24 helyen fellőtt raké­tákat nem lehetett a 600 négyzetkilométeres tó min­den részéből észlelni. 1983- tól a Balaton keleti meden­céje körül már fölszerelték a távirányítású fényjelző ké­szülékeket, s ezek a Bala- tonaligán, Balatonalmádi­ban, Alsóörsön, Balatonfüre- den és Zamárdiban működő fényjelzők jól vizsgáztak, megbízhatónak bizonyultak. A. tapasztalatok alapján a szakemberek úgy döntöttek, hogy a fényjelzős tájékozta­tó- és riasztóhálózatot kiépí­tik a nyugati medencében is. Ebben a térségben további 17 fényjelző készüléket tele­pítettek le a part kiemelke­dő, messziről is jól látható pontjain; tizet például olyan magas épületek tetején he­lyeztek el, mint a Tihanyi Szálló, hogy a tihany—szán- tódi szorosban is jól látható Berecz János Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára tegnap Baranya megyé­ben tett látogatást. Pécsen, az MSZMP székházában tá­jékoztatták az országrész gazdasági-társadalmi helyze­téről, a politikai és tanácsi munkáról; ezután Berecz Já­nos szólt a pártértekezletre legyen a riasztás. A tágas keleti medencében működő rendszert pedig Balatonke­nesén egy újabb készülékkel egészítették ki, így összesen 24 helyről riaszthatják vihar előtt a vízen tartózkodókat. A rendszert a siófoki ob­szervatóriumban — a mért értékeket és a kapott infor­mációkat feldolgozó számító­gép segítségével — időben működésbe tudják hozni. A veszély közeledtét, az eddigi sárga rakéták helyett a fényjelző lassúbb, percen­ként 30 villanása, a közvet­len vihart pedig a korábban használt vörös rakéták he­lyett a készülék gyorsütemű, percenként 100 villanása jel­zi. A sárga jelzésnek meg­felelő első riasztási fokozat­nál vitorlásokkal tilos a parttól 500 méternél távo­labb tartózkodni. A riasztás második fokozatában sem a fürdőzőknek, sem a vízi- sportolóknak nem szabad a partot 100 méternél mesz- szebb elhagyni. A veszély- helyzet megszűnésekor a központi vezérlő a fényjelző készülékeket kikapcsolja. A balatoni viharjelző szol­gálat, amely ez évben május 1-jétől szeptember 30-ig látja el feladatát, tehát az idén már a tó egész térségében a fényjelzéses tájékoztatást és riasztást alkalmazza. Baranyában való felkészülés tapasztala­tairól, az ezzel kapcsolatos további feladatokról. A Politikai Bizottság tag­ja részt vett és felszólalt a megyei pártbizottság kibőví­tett ülését. Ezt követőén tar­tották meg az ideológiai munka időszerű kérdéseivel foglalkozó megyei pártaktí­vát. Új szovjet javaslat A vegyi fegyverek ügyében A vegyi fegyverek eltiltá­sával kapcsolatos újabb, je­lentős szovjet javaslatot ter­jesztett elő csütörtökön a genfi leszerelési értekezleten Vlagyimir Petrovszkij szov­jet külügyminiszter-helyet­tes. A Szovjetunió sokoldalú adatcserét javasol annak ér­dekében, hogy mihamarabb megköthessék a vegyi fegy­verek általános, teljes eltil­tására és megsemmisítésére vonatkozó nemzetközi meg­állapodást. Eszerint a tár­gyalásokon résztvevő vala­mennyi állam — jóakarata jeleként — már 1988 első felében megfelelő informá­ciókat nyújtana a birtoká­ban lévő vegyi fegyverekről, ezek hozzávetőleges nagysá­gáról, a termelési helyekről, berendezésekről és a gyár­tásban alkalmazott techno­lógiákról. Ugyancsak tájé­koztatnának arról, átadtak-e más országoknak, illetve kaptak-e más országoktól ve­gyi fegyvert, annak gyártá­sára alkalmas berendezést és technológiát. A javaslat második része szerint a tárgyalások részt­vevői önkéntesen egy-egy el­lenőrző objektumot bocsáta- nának nemzetközi szakértő- csoport rendelkezésére. Itt azokat a módszereket pró­bálnák ki, amelyekkel ellen­őrizhető, hogy a polgári iparban nem gyártanak-e ve­gyi fegyvereket. Veszélyes tendenciák mu­tatkoznak a vegyi fegyverek betiltásával kapcsolatos tár­gyalásokon is. A genfi tanácskozás egyéb napirendi pontjait érintve Petrovszkij közölte, hogy a Szovjetunió hamarosan konkretizálni fogja a nem­zetközi „űrfelügyelet” létre­hozására tett korábbi javas­latot. Várhatóan az autóklub új telepén mutatkozik be Ka­posváron a DRV mozgóvá átalakított útátfúró berende­zése. A már tíz éve hasz­nált Sthill berendezést sze­relték be most egy Avia gépkocsiba. A mobilizálással lényege­sen kiterjesztheti a Dunán­túlon a vállalat útátfúrási munkáit, mivel a környéken Egyesült a Baranya me­gyei és a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat. A két vállalati tanács erről tegnap döntött, miután ezt indokéi ta mind a két válla­lat rövid- és hosszútávú gazdasági érdeke. A Bév- nél megvalósult műszaki fejlesztésének eredménye­ként az egyesítést követően’ Somogyiban is emelkedik az építés színvonala és javul a minőség. A vállalat termé­kei korszerűek, munkájá­nak minősége elismerten jobb az átlagosnál, és szer­vezettsége is meghaladja azt. A két vállalati tanács döntését tegnap délután Ka­posváron sajtótájékoztatón jelentette be Petrovai Lász­ló építésügyi- és városfej­lesztési miniszterhelyettes. A tájékoztatón részt vett és felszólalt az újságírók kér­désére Szende Antal, a Bév, és Heim Miklós a Sáév vál­lalati tanácsának elnöke, valamint Mischl Róbert a baranyai, és Szabó Gyula, a somogyi vállalat igazgatója. Az egyesülés visszamenő­leg 1988. január 1-jétől ér­vényes, a döntést azonban a vállalati tanácsok, csak a vállalati mérleg jóváhagyá­sa után hozták meg. Az egyesülést kimondó határo­zattal - megszűnt a baranyai és a somogyi vállalat. A megalakuló új vállalat ügyeit a szervezeti és mű­ködési szabályzatot előkészí­tő bizottság intézi — amely­nek elnöke Mischl Róbert —, amíg az új vállalati ta­nács megalakul. Pályázat alapján az alakuló ülésen döntenek a Dél-dunántúli Építőipari Vállalat vezér- igazgatójának személyéről is. A várhatóan március 31- én megalakuló vállalati ta­más üzem nem rendelkezik ilyen eszközzel. Már most is évente egymillió forintos árbevételt hoz a DRV-nek ez a berendezés. Gépkocsi­ba szerelve még több mun­kavállalásra nyílik lehető­ség. A Sthill útátfúrót elsősor­ban közutak, valamint vasút alatti átfúrásoknál lehet gaz­daságosan használni, mivel nács 5300 embert foglalkoz­tató céget irányít majd. A termelési értéket és a lét- szálmot tekintve ez lesz az ország második vagy har­madik legnagyobb építőipari vállalata. Petrövai László sajtótá­jékoztatójában elsőként ar­ra a kérdésre válaszolt, hogy szükség van-e ilyen nagyvállalatra? A Sáév — mondotta — a múlt évet a tervezettet meghaladó vesz­teséggel zárta, s a vállalat pénzügyi helyzete továbbra is bizonytalan volt. Később kérdésre felelve Szabó Gyu­la ehhez hozzátette: a 26,6 millió forintos veszteséget képes lett volna kigazdál­kodni a Sáév, de a 70-es években kialakított és azóta jócskán amortizálódott ter­melési kapacitását megújí­tani, vagyis fejlődni már nem. Így hát — folytatta a miniszterhelyettes — három megoldás közül kellett vá­lasztani: a szanálás, a fel­számolás, illetve a másik válalattal való egyesülés. A szanálási eljárás végén a veszteség rendezésére, a ter­melőkapacitás megújítására 150—200 millió forintot kel­lett volna költeni. A költségvetés a jelen­legi helyzetben ezt nem vál­lalhatta. A vállalat felszá­molása — tehát a megszün­tetése — esetén a jelenlegi termelőeszközöket értéke­síteni kellett volna, s eze­ket nagy valószínűséggel az ágazaton kívüli vállalatok vették volna meg. A Sáév megszűnése a somogyi épí­tési piacon jelentős árnöve­kedést idézett volna elő és 1700 dolgozójának elhelye­zése sem kis gonddal járt volna. Maradt hát a har­madik megoldás — amely valamennyi közül a legjobb tások elkerülhetők. 100 es 500 milliméter közötti átmé­rők fúrását tudja elvégezni. A berendezés néhány na­gyobb munkánál már bizo­nyította jó adottságait. Ez­zel fúrták át többek között a Budapest—Nagykanizsa kö­zötti vasútvonal villamosítá­sakor Szabadbattyánnál a sínek alatt. eredménnyel biztat — és ezt a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat jó hozzá­állása tette lehetővé. Az új vállalat az egyesülés után a Sáév valamennyi kötelezett­ségét vállalja, beleértve a jelenlegi, mintegy 600 mil­lió forintnyi értékű kiviteli szerződést és a határidőket s. Érdeke volt az egyesülés a Bév-nek is. Piac hiányá­ban ugyanis létszám és ka­pacitáscsökkentést kellett volna végrehajtani. Mischl Róbert kifejtette: a vállalat­nak mindenképpen munkát keresett és Budapesten ta-'* Iáit azt: ott ahol most min­den építőipari vállalat sze­rencsét próbál. Az azonban látható már, hogy ez a piac előbb vagy utóbb telítődik és 200 kilométeres távolság­ból nehéz versenyre kelni a megbízatásokért. Sokkal ki­fizetődőbbnek tartják azt, hogy két megyében dolgoz­nak. Somogybán pedig már hoszabb ideje nagyobb az építési kínálat mint a ke­reslet, és a Balatonhoz való kijutás is jelentős előnnyel jár. A kél vállalatnak egyébként évtizedes más az együttműködése. Arra a kérdésre, hogy az új nagyvállalat — amely egyesíti a Sáév fél és a Bév több mint egymilliárd forint értékű termelőeszkö­zét, nem lesz-e monopólium a piacon — elhangzott, hogy Somogybán az építési tevé­kenység 20, Baranyában pe­dig 30 százalékát végzi az építőipari vállalat. Petrovai László hozzáfűzte még eh­hez: a vállalatoknak min­denképpen igazodni kell a piachoz, önszervező, gazdál­kodó egységnek kell lenni. Eddig jobbára létszámleé­pítést és termeléscsökken­tést jelentett a piachoz való igazodás. Ebben az esetben egészen másról van szó. A rosszabb hatékonyságú vállalatnál termelésnöve- dést is hoz, s közben a jobb hatékonyságú megőrzi pozí­cióit. A baranyai vállalat szervezeti rendszere egyesí­ti a nagyvállalat és a kis­szervezet előnyeit. Ezt a szervezeti struktúrát kíván­ják fenntartani az új válla­lat esetében is. Megmarad a nyolc, viszonylag önálló gazdálkodó szakosítót üzem, mégpedig úgy, hogy a ha­sonló profilú somogyi egy­ségek is odacsatlakoznak. Ezzel érik el, hogy a bara­nyai szervezettség gyorsan hatással lesz a somogyi részlegekre is. Az idei ta­pasztalatok alapján 1989- ben vizsgálják majd felül és ha szükséges módosítják az új szervezeti rendszert. Végül még egy kérdés: a magasabb szervezettség, korszerűbb technológia minősléget javító, határidőt csökkentő és az árakat vi­szonylagosan mérséklő ha­tása mikor érvényesül So­mogyiban? Ismert tény ugyanis, hogy a Baranya Megyei Állami . Építőipari Vállalat lakásárai a máso­dik legalacsonyabbak voltak az országban. A félelet er­re így hangzott: szeret­nék, ha a magasabb szerve­zettség jótékonyan hatna a folyamatban levő beruházá­sokra is. Alapvető változást azonban csak az új szerző­dések után lehet remélni. Mozgó útátfúró a DRV-nél \ alkalmazásával az útfelbon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom