Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-18 / 41. szám

2 Somogyi Néplap 1988. február 18., csütörtök ÜLÉST TARTOTT AZ SZKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A BARÁTSÁG Az oktatás átalakításának menete, a párt feladatai a megvalósításban „A közép- és felsőfokú oktatás átalakításának me­netéről és a párt Jeladatai­ról annak meg valósításá­ban" — ezzel a címmel tar­tott beszámolót az SZKP KB szerdán kezdődött ülésén Jegor Kuzmics Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára. Bevezetőben kitért arra, hogy a- KB elé terjesztett kérdés a szocialista társada­lom minőségi megújulásá­nak egyik legfontosabb kér­dése. Ma a szovjet iskolák­ban 57 millióan tanulnak. A politika nyelvén ez azt je­lenti. hogy a tantermekben nő föl es alakul ki az a nemzedék, amelyre már a közeljövőben a gyorsítás és megújulás, az 1985 áprilisá­ban megkezdett társadalmi átalakítások politikájának megvalósítása hárul. Ligacsov az átalakítás ed­digi eredményeit méltatva hangsúlyozta, hogy nagyon rövid idő, kevesebb mint három év alatt sikerült a felszínre hozni a népben rejlő hatalmas alkotó erő­ket. Ezt célozza a most fo­lyó gyökeres gazdasági re­form is. A szovjet politikus emlékeztetett rá, hogy az átalakítás érinti az oktatás­ügyet is. Most újabb nagy lépést kell tenni az ország szellemi potenciáljának megsokszorozásáért, az em­ber társadalmi felemelkedé­séért. Gondoskodnunk kell arról, hogy a szovjet ember törekvéseivel és lehetőségei­vel összhangban újszerűén éljen és dolgozzon, párhuza­mosan növekedjék a tudás és ;v szakismeret, az esz­meiség, a kulturáltság. A közoktatási rendszerben tör­ténő komoly változások nél­kül. ha nem az egész tár­sadalom foglalkozik az itt jelentkező gondokkal, nem leszünk képesek a gyors ütemű alkotómunkára, nem tudunk meredeken felfelé törni. Jegor Ligacsov utalt a KB-ülést megelőző előkészí­tő munkára, arra. hogy si­került számos konkrét kér­dést megoldani, hatálytala­nítottuk több olyan utasí­tást. amely eddig megkötöt­te az iskolaigazgatók es rektorok kezeit. A szovjet iskola hét évti­zedes fejlődésére emlékez­tetve Ligacsov megállapítot­ta. hogy ez idő alatt 70 mil­lió munkás szerzett képesí­tést. több mint 35 millió kö­zépfokú. s több mint 22 millió felsőfokú szakkép­zettségű embert kapott az ország. A reform eddigi eredmé­nyeiről az előadó megálla­pította, hogy bizonyos ked­vező változások történtek az oktatás tartalmában és mód­szereiben, a tanulók mun­kára nevelésében. A tapasztalat azt mutat­ja, hogy nem elegendőek a tervezett reformintézkedé­sek, s azokat nem a régi módszerekkel kell megvaló­sítani. Hiányzott egv egységes irányító központ a reform megvalósítására, s az egyes minisztériumok túlnyomó­részt bürokratikus módsze­rekkel. konzervatív légkör­ben irányították az iskolá­kat. Túlkapások voltak a hatéves .kortól számított is­kolakötelezettségre történő átmenet megvalósításában is — emlékeztetett Ligacsov. Az általános tantervű és szakmai iskolák meghirde­tett reformját módosítani kell, hogy az eleget tegyen a következőknek: — az ifjúság általános kö­zépfokú műveltségének eléré­se, amely alapot biztosít a további szakmai és felsőfo­kú képzéshez; — a középfokú általános, szakoktatási és felsőfokú is­kolák felszereltségének gyö­keres javítása, a közoktatási ágazatok fejlesztésének nor­matív tervezése, s távlati célként a részleges rentabi­litás biztosítása; — a főhatósági széttagolt­ság megszüntetése, egységes állami közoktatási politika bevezetése, amelynek kere­tében szorosan egymásra hatnak a különböző típusú oktatási intézmények, a tu­dományos és termelői kol­lektívák; — a demokratikus mecha­nizmusokon keresztül az or­szág valamennyi társadalmi erejét be kell vonni a köz­oktatás fejlesztésébe, le kell mondani az oktatás parancs­uralmi irányításáról, növelni kell a pedagógusközösségek, valamint a helyi tanácsok és területi irányítószervek ön­állóságát és felelősségét; — alapvetően át kell ala­kítani a pedagógusok képzé­sének és továbbképzésének rendszerét, a közép- és /első­fokú oktatás átalakításának szolgálatába kell állítani és át kell szervezni a közokta­tással kapcsolatos tudomá­nyos kutatómunkát. Jegor Ligacsov rámutatott, hogy az iskolarendszer át­alakításának összhangban kell lennie a társadalom éle­tének más szféráiban végbe­menő gyökeres változások­kal. Ezzel mindenki egyetért, a megvalósításával kapcsola­tos gyakorlati munka azon­ban túlzottan formálissá vált. A „több szocializmust” jelszava magában foglalja a sokoldalúság követelményét, amikor az igazságot ' nem diktálják, hanem az állás­pontok és az érvek nyílt összevetése során demokrati­kus módszerekkel kutatják fel és a szocialista gyakor­lattal igazolják, A legfontosabb feladat: az általános tantervű iskolát az állampolgárok szüntelen to­vábbképzésének valódi bá­zisintézményévé kell változ­tatni. Elsődleges jelentőségű lesz a tudás eddig másodla­gos jelentőségűnek tartott minősége. A fő figyelmet a tanulók egyéni képességeinek fejlesztésére kell fordítani. Ezzel függ össze a szakmai orientáció megszervezésének és kialakításának rendsze­re — hangsúlyozta a szó­nok. Az előadó utal arra, hogy a fejlett országokban a felső- oktatási intézmények ját­szók a vezető tudományos központok szerepét. Ennek megfelelően kell átalakítani a tudományos kutatómunká­ra szánt állami költségvetést. Az akadémiai és ágazati in­tézetekkel. a vállalatokkal és trösztökkel kialakított szo­ros kooperációnak kell lennie annak a formának, amely a felsőoktatásban döntően meghatározza a tudományos kutatásokat és a szakember- képzést. Ennek érdekében fel kell számolni az ágazatok és hatóságok közötti korlátokat, le kell bontani a felsőfokú tanintézmények és a vállala­tok között, az akadémiai és ágazati kutatóintézetek kö­zött álló akadályokat. Ennek köszönhetően nagyobb költ­ségek nélkül lehetne jelen­tősen növelni a tudományos potenciált, a tudományos, műszaki fejlesztés legfonto­sabb irányaiban. A káder- és továbbképzés kérdéseiről a szónok hangsú­lyozta. hogy a tudás folya­matos megújítása nélkül el­képzelhetetlen a dinamikus társadalmi és tudományos műszaki fejlődés. Utalt arra. hogy a szovjet káderek jó része akkor foglalta el poszt­ját, amikor munkájukat más kritériumok alapján értékel­ték. Ma már nem elegendő, hogy ésszerűen bánjanak a rendelkezésükre bocsátott erőforrásokkal : most az van előnyben, aki képes pénzt is keresni. Ligacsov utalt ar­ra is. hogy az esti és levele­ző tagozaton folytatott kép­zés komoly hiányosságokkal küzd. Ezek felszámolására gyors és hatékony intézkedé­seket kell tenni — mondot­ta. Az iskolák megfelelő fel­szereltségéről és a hatékony irányításról Ligacsov hang­súlyozta, hogy az elmúlt évek intézkedései ellenére az is­kolák felszereltsége továbbra sem kielégítő. A tanulók 21 százaléka olyan épületekben tanul, ahol nincs központi fűtés, egyes iskolákban még mindig 3 műszakban oktat­nak, és más aggasztó jelek is mutatkoznak. Az egy mű­szakos oktatás bevezetése es a megfelelő létszámú osz*á- lyok kialakítása érdekében 1990 és 2000 között mintegy 2H millió új iskolai férőhe­lyet kell létrehozni. Erre az ötéves tervidőszakra 7,4 millió férőhely létrehozását irányozták élő. Ez is jelzi a feladat nagyságát. Jelentős tartalékok van­nak az állami költségvetésből származó pénzek, beruházá­si összegek jobb felhasználá­sában. Ma az iskolák anya­gi. műszaki bázisa a felújí­tás üteménél gyorsabban avul el. Az óvodáktól az egyeteme­kig az egész iskolarendszer általános gondja a tanulmá­nyi és nevelési folyamat ala­csony színvonalú eszköz-el­látottsága. Erre vezethető vissza, hogy a gazdaságban rossz minőségű munka fo­lyik, ebben gyökerezik a ter­mékek alacsony műszaki színvonala. A közoktatás fel­szereltségének jelentős ja­vítása ma a kérdések kérdé­se. amelyet mennyiségi és minőségi vonatkozásaiban egyaránt meg kell oldani. Meg kell gyorsítani a jó minőségű számítástechnikai eszközökkel való ellátást, hogy már a következő öt­éves tervidőszak elején meg­oldható legyen az általános és szakmunkásképző iskolák teljes komputerizációja. A felsőoktatási intézmények­nek megfelelő mennyiségű korszerű. professzionális számítógépet kell biztosítani. Az iskolarendszer átalakí­tásának meggyorsításában másik fontos feltétel a köz­oktatás irányításának szer­vezésében mutatkozó mara- diság és dogmatizmus fel­számolása. A közoktatási és a felsőoktatási minisztériu­mot, valamint a szakoktatási állami bizottságot magas ke­rítések választják el egy­mástól. Az egyetemeket és főiskolákat 74. a techniku­mokat 207 minisztérium és főhatóság irányítja. Mind­ez akadályozza az egységes oktatáspolitika kialakítását és végrehajtását. Nem közö­sek az érdekek és a célok, így nincs egység a cselek­vésben sem. A szervezeti gátak meg­szüntetését követeli a köz­oktatás más sürgető felada­tainak megoldása is. Követ­kezetesen meg kell valósíta­ni a jogfolytonosság és fo­lyamatosság elveit az okta­tásban, ésszerűbben kell hasznosítani a pedagógus­kádereket. a meglévő anya­gi bázist. Ugyanakkor ki kell alakítani a közoktatás demokratikus irányításának korszerű koncepcióját. át kell térni a konzervatív módszerekről a demokrati­kus. köztük gazdasági mód­szerekre is. Az iskolákban és a szakmunkásképzőkben célszerű tanulmányi taná­csokat létrehozni. Ma sokat beszélnek a tör­ténelmi igazságról. Bármi­lyen keserű legyen is az, szólni kell róla, hogy a je­len és a jövő számára le­vonhatók legyenek a meg­felelő tanulságok. Az új nemzedékeket meg kell is­mertetni a teljes, a csorbí­tatlan igazsággal, ám sem befektetni, sem rózsaszínre festeni nem szabad a ténye­ket. Üj, jó tankönyvek kel­lenek, amelyekben a törté­nelem konkrét személyeken keresztül életre kel, ame­lyek bemutatják az alkotást, az útkeresést, a harcot, és a szenvedélyeket. Ligacsov beszélt arról is, hogy ma egyesek a Szovjetunió törté­nelmi útját hibák és bűn­tettek láncolataként igve- keznek bemutatni, elhall­gatják a múlt és a jelen ha­talmas eredményeit. Feladat és kötelesség megvédeni a szocializmus úttörőinek be­csületét és érdemeit, min­den eszközzel erősíteni a nemzedékek történelmi kap­csolatát. Jegor Ligacsov végezetül szólt arról, hogy a Szovjet­unióban jelenleg folyik a XIX. országos pártértekezlet gyakorlati előkészítése. A tanácskozás az átalakítás új szakaszának feladatait fog­ja meghatározni, és eze,k között fontos helyet foglal el a közoktatási rendszer reformja. Ki lesz az elnök? Bush visszavágott Dole-nak Vajon ki lesz Ronald Rea­gan utódja? Egyszerűen nincs ember, aki most erre vála­szolni tudna. Ehhez az ame­rikai közvélemény túlságosan megosztott, és a választási rendszer túlságosan bonyo­lult. A szisztéma lényege: a jelöltek úgynevezett caucusok (párttanácskozások), vala­mint előválasztások segítsé­gével rostálódnak meg a vá­lasztási esztendő elején. Ezt a két nagy párt, a republi­kánusok és a demokraták konvenciója. elnökjelölt-je­lölő kongresszusa követi a nyáron, vagy kora ősszel. Ekkor már csak két ..legény" marad a porondon. Novem­berben dől el. hogy közülük ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Az elöcsatározások mind­két ..műfajában" megtörtént az első lépés. Az első pártta­nácskozásra a minap a ku­koricájáról híres Iowa ál­lamban került sor, és ezen a valószínű utód, George Bush alelnök, némi szenzációt kelt­ve, csak a harmadik helyre került. míg legkomolyabb párton belüli ellenfelei Ro­bert Dole szenátor lett az első. Most azonban lowánál és a párttanácskozásnál fontosabb, az amerikai elnökválasztá­sok történetében hagyomá­nyosan igazi szeizmográfnak számító eseményre került sor: előválasztásra egy kis. de a lakosság összetétele miatt többé-kevésbé tipikus New Hampshire államban. Amerikai közegben ez az el­ső komolyabb rosta. Mivel a választásokhoz sok-sok pénz kell, nem egy támogató New Hampshire után dönti el. Érdemes-e to­vább támogatnia egy-egy je­löltet, annál is inkább, mert a politikailag meglehetősen közömbös amerikai átlagpol­gár egyszer azokat fogadja kegyeibe a későbbiekben, akik New Hampshireben si­keresnek bizonyultak. Ma­gyarul: ennek az önmagá­ban nem perdöntő szondá­zásnak óriási a reklám je­lentősége. George Bush stab ja első­sorban azért szurkolt, hogy az alelnök Ne tv Hampshire­ben visszavághasson Dole- nak. Ez sikerült (a voksok ÉVTIZEDEI Közismert, hogy hazánk országútjain a legtöbbször Lada személygépkocsi buk­kan fel, s hogy az üzletek­ben, áruházakban nem rit­kán találkozunk szovjet ter­mékekkel — a különböző gyümölcslekvároktól kezd­ve a hűtőszekrényekig. Nem is beszélve arról, hogy ha­zánk energiahordozó- és nyersanyagszükségleteinek túlnyomó 'többsége szántén a Szovj et unióból származik. Ugyanakkor az is tény, hogy a hatalmas baráti ország­ban biztos piacra találnak az Ikarusz autóbuszok, a különböző élelmiszeripari termékek és az ipari gépek-, berendezések is. S hogy ez így van. ebben .nem kis sze­repet játszott egy negyven esztendővel ezelőtti ese­mény. A szovjet fővárosban ek­kor, 1943. február 18-án ír­ták alá a Magyarország és a Szovjetunió közötti barát­sági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szer­ződést, amely új szakaszt nyitott a két ország közötti kapcsolatok fejlődésében. S ez az állítás nem túlzás, hi­szen ez az első olyan jogi dokumentum, amely felöleli országaink és népeink gaz­dasági, politikai és kulturá­lis együttműködésének vala­mennyi területét. Nem fe­ledhetjük, hogy a szerződés megkötése jelentős mérték­ben elősegítette hazánk megerősödését is a nemzet­közi porondon. Az eltelt évitizedek, a testvérpártok vezetői rendszeres találko­zásainak eredményei igazol­ták a kitűzött célok és el­vek jogosultságát és haté­konyságát. A nemzetközi színtéren lezajlott változá­sok hatására 1967-ben új együttműködési okmányt ír­tak alá — messzemenően szem előtt tartva azonban az 1948-as alapcélokat. Lehetne most hosszú számvetést készíteni a négy évtized eredményeiről, ám szorítkozzunk csak rövidet»:) összegzésre. így például szö­gezzük le mindjárt, hogy az új lipusú együttműködés alapján jött létre Magyaror­szág nagyipari potenciálja — szovjet barátaink több mint 100 népgazdasági ob­jektum épülésében és felújí­tásában nyújtottak segítsé­get. A legfrissebb példa: a paksi atomerőmű. amely most 37 százalékkal veszi ki részét hazánk villamosener- gia-termeléséből, s — nem mellékes — az összes for­rás közül a legalacsonyabb önköltséggel. Persze mi is számos szovjetunióbeli nagyberuházás, rekonstruk­ció részesei voltunk és va­gyunk is. Napjaink ilyen kiemelkedő munkálata a tengizi kőolaj- és földgáz­termelő objektum létrehozá­sa. S még mielőtt hosszas felsorolásba bocsátkoznánk, hadd álljon Itt egy szemlé­letes számadat: a jelen öt­éves tervidőszakban a két­oldalú árucsere-forgalom értéke meg kell, hogy ha­ladja az 50 milliárd ru­belt ... (A jövőben termé­szetesen az eddigieknél is nagyobb figyelmet fordíta­nak majd az új típusú együttműködési formák: a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok és a közös vál­lalatok fejlesztésére.) Egyoldalú lenne a kép, ha csak a gazdasági együttmű­ködésre hagyatkoznánk, mégha ez a terület kétségte­lenül döntő jelentőségű is. Feltétlenül említést kell •tenni például arról, hogy évről évre számtalan lehető­ség kínálkozik egymás kul­túrájának. művészetének be­mutatására, illetve megis­merésére is. Az oktatásügyi együttműködés meghatározó tényezője pedig a kölcsönös szakemberképzés fe sorok írója is Moszkvában kapott diplomát, ötéves képzés uíánl. S a kulturális kapcso­latok terén újabb távlatok is nyílnak. A közeljövőben ugyanis Moszkvában ma­gyar információs és kultu­rális központ kezdi meg működését, a kárpátaljai Uzsgorod egyetemén pedig hungarológiai központot szerveznek. Üj szakaszról beszéltünk a negyven évvel ezelőtti aláírás kapcsán. S most is­mét csak új szakasz kezde­tének lehetünk tanúi a ma­gyar—szovjet kapcsolatok terén. Hiszen a Szovjetunió­ban zajló mélyreható forra­dalmi változások, az átala­kítás programja, s hazánk intenzív reformpolitikája mindenképpen újabb lökést, lendületet ad a két szocia­lista ország együftműködé- sének. ez pedig elősegítheti mind a szocialista gazdaság, mind a szocialista szféra fejlődését. A New Hampshire-ben tartott előválasztáson az amerikai elnökjelöltségre pályázó politikusok közül a republikánu­soknál George Bush jelenlegi alelnök (képünkön), a demok­ratáknál pedig Michael Dukakis szerezte a legtöbb szavaza­tot 38 százalékával), de az el­lenfél így is veszélyesen sok voksot szerzett (kerek har­minc százalékot). Nem túlzás tehát a kommentátoroknak az a megfogalmazása, hogy „az alelnök megmentette esé­lyeit". A másik, a demokrata tá­borban a papírforma érvé­nyesült: a New Hampshire- rel szomszédos és gazdasági­lag jelentős Massasuchetts állam görög származású sze­nátora vezet riválisai előtt. E pártban kitünően szerepelt a néger lelkész. Jesse Jack- son szenátor, fehérek szava­zatával is bizonyítván, hogy ha elnök nem is lehet, hatal­mi pozíciók elosztásakor fel­tétlenül számolni kell majd vele. Harmat Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom