Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-01 / 26. szám

2 Somogyi Néplap 1988. február 1., hétf Nevada! látogatás Szombaton befejezte a ne- vadai nukleáris kísérleti te­lepen tett látogatását a Szov­jetunióból érkezett szakértői csoport. A küldöttség öt na­pot töltött Névadóban. Korábban amerikai szak­értők jártak a szovjet nuk- leáiros kísérletek színhelyén, Szemipalatyinszkban. A szovjet és amerikai de­legáció vezetői szombaton Las Vegasban sajtóértekezle­tet tartottak. Elmondották, hogy a látogatások mindkét fél számára közelebb hozták a kísérleti robbantások ter­vezett közös ellenőrzésével kapcsolatos gyakorlati prob­lémák megértését. A látogatás befejeztével ki­adott közös nyilatkozat sze­rint a felek megállapodtak abban, hogy a két országban közösen figyelnék meg leg­alább egy-egy kísérleti rob­bantást. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok képviselői no­vemberben kezdtek tárgyalá­sokat a nukleáris kísérletek korlátozásáról és végleges beszüntetéséről. ELNÖKVÁLASZTÁS FINNORSZÁGBAN Öt az egyhez A világsajtó egyik közpon­ti témája jmmár hetek óta a közel-keleti helyzet. Vasár­nap jár le az ENSZ dél-li­banoni erőinek hathónapos mandátuma, s hétfőn kezdő­dik az újabb féléves megbí­zatás. jelezve, hogy közel sincs még béke ezen a tájon. A sok nemzetiségű erők hét katonája halt meg az elmúlt időszakban — távol hazájuk­tól — egy olyan konfliktus miatt, amelyhez tulajdonkép­pen nem sok közük volt. Az áldozatok száma persze jóval több. mint hét. A meg­szállt terüléteken folytatódó tiltakozási kampány sorár. már több tucat palesztin fia­talt sebeztek halálra a bru­tálisan fellépő katonák, s ha a közel-keleti válság egész történetét nézzük, több tíz­ezer a halottak, milliók a közvetlenül érintettek szá­ma. A mai világ egyik leg­súlyosabb válsággóca körül azonban — éppen a palesztin tüntetéssorozat miatt is — megváltozott a légkör. Az utóbbi hetekben aktivizáló­dott a korábbi kudarcok miatt kedvét vesztett diplo­mácia. s egyszerre több csa­tornán is beindult a kiútke­resés. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök egyenesen Washing­tonba látogatott, tudván, mi­lyen komoly adukat tart a .kezében az Egyesült Álla­mok a közel-keleti játszmá­ban. Az arab világba mind jobban visszafogadott politi­kus ötpontos rendezési terv; végső soron kompromisszu­mot tartalmaz: kétoldalú tár­gyalásokat ajánl Izraelnek, cserébe az erőszak visszafo­gásáért és a nemzetközi bé­kekonferencia alapgondola­tának elfogadásáért. Muba­rak még azt is hozzátette, hogy a palesztin népet a PFSZ-nek kellene képvisel­nie ezen a fórumon. Az Egye­sült Államok, amelynek ko­moly érdekei fűződnek a tér­séghez, egyelőre még nem lépett túl az izraeli pozíciók szinte feltétel nélküli támo­gatásán. jóllehet az ENSZ- ben nem vétózott meg né­hány Izraelt elítélő határo­zattervezetet. Tel Aviv sze­rint csakis a kétoldalú tár­gyalások vezethetnek ered­ményre. Mubarak egyelőre csak annyit ért el, hogy ötpontos javaslatát „figyelemre mél­tónak" minősítették a Fehér Házban. Az első menetben azonban csak egyetlen pont­hoz kapta meg a támoga­tást: az erőszak visszaszorí­tásáról szólóhoz. Egyesek még azt hiszik, hogy a konf­liktust rendezni lehet alap- problémáinak megoldása nél­kül is. Erre azonban a leg­utóbbi események fényében kevés a remény. Nincs rá több esély, mint öt az egyhez. H. G. Fülsértő vitáktól mentes, visszafogott választási kam­pány után, enyhe télies időben kezdődött meg teg­nap Finnországban az el­nökválasztás. Az öt elnök­jelölt három és fél órás, csütörtök esti televíziós vi­tája után már csak Mauno Koivisto, a hivatalban lévő köztársasági elnök, és Paavo Váyrynen, a tavalyi parla­menti választás óta ellen­zékben lévő Centrum Párt elnöke tartott választási be­szédet szombaton. A nyugodt légkör magya­rázata az évi négy százalé­kos ipari növekedés meg­alapozta kiegyensúlyozott­ságban rejlik, amely az északi ország belpolitikájá­ra és külpolitikai szerepére egyaránt jellemző. A külpo­litika fő kérdéseiben álta­lában nincsenek társadalmi ütközőpontok. A televíziós vitában az európatanácsi tagság kérdé­se és a nyugat-európai in­tegrációhoz való közeledés körül bontakozott ki élén- kebb eszmecsere. Egyetértés volt az ellen­felek között abban, hogy a nemzetközi kapcsolatokban a leszerelés kérdése mellett egvre nagyobb jelentőségű­vé válik a környezetvéde­lem problémája. A nyugat-európai integrá­cióhoz való közeledés Finn­ország jelenlegi fejlettségi szintjén gazdasági kényszer, mindazonáltal a teljes csat­lakozást nem tartják elkép­zelhetőnek, hiszen az a nem­zeti szuverenitás alárende­lését jelentené a nemzetek feletti i ntézményrends zer­nek. Ezért a jobb pozíciók elérését az EFTA erősítésé­től várják. Az egyéb — köz­tük szocialista piacokkal — való kapcsolatok. viszony­lagos szűkülését a technoló­giai színvonalak különbö­zőségével magyarázzák. Ami a belpolitikai kérdé­seket illeti, ezek közül a két­százezres munkanélküliség, a struktúraváltás, a létmi­nimum. a nyugdíjasok, il­letve a fiatalok társadalmi aktivizálásának problémá­ja keltett élénkséget az el­nökválasztásra készülő köz­véleményben. A legutolsó felmérések változatlanul azt jelzik, hogy Koivisto az élső for­dulóban győz, s 1994-ig ő marad a legfőbb közjogi méltóság birtokosa. Az első nem hivatalos végeredmények a kedd haj­nali órákban várhatók. Kiengedték Mao özvegyét a börtönből? Mao Ce-tung özvegyét, Csiang Csinget szabadon en­gedték a börtönből. Jelenleg Peking egy külvárosi villá­jában él és egészségileg igen gyenge állapotban van. Le­hetséges. hogy rövidesen sza­badlábra helyezik a négyek bandájának többi tagját is — közölte a szenzációs hírt legújabb számában a Far Eastern Economic Review című hongkongi hetilap. A lap emlékeztet rá, hogy Csiaing Csing asszonyt és a ..kulturális forradalomban" vezető szerepet játszott né­gyek bandájának többi tag­ját — Jao Ven-jüant, Vang Hung-vent és Csang Csung- csiaot — röviddel Mao Ce- tung halála után, 1976-ban tartóztatták le, 1980 novem­berében állították bíróság elé és 1981 januárjában ítélték el. Csiang Csinget halálra ítélték, de az ítélet végrehaj­tását két évre felfüggesztet­ték. A halálos ítéletet 1983- ban életfogytig tartó börtön- büntetésre változtatták. A kínai igazságügyminisz­térium szóvivője külföldi új­ságírók érdeklődésére vála­szolva kijelentette, hogy nem áll módjában kommentálni a hongkongi lap hírét. | Hozzáértők már évtizedek óta figyelik a Földön anten­nákkal, nem érkeznek-e je­lek értelmes lényektől a vi­lágűr valamelyik sarkából. Az amerikai űrhajózási hi­vatal, a NASA nemzetközi együttműködéssel megkez­dett új kísérletének szerve­zői az elektronika legújabb vívmányait ís bevetik, és azt ígérik, hogy ha az űr- lénvek „beszédesek”, akkor most biztosan meghalljuk őket. A terv 1985-ben kezdő­dött. A világ legnagyobb rá­dióteleszkópjai közül néhá­nyat olyan vevőkészülékek­kel szereltek fel, amelyek egyszerre 8 millió rádióhul­lámhossz vételére alkalma­sak. Rendkívül gyors szá­mítógépek igyekeznek eliga­zodni az így keletkező iszo­nyatos hangzavarban, ki­szűrni a földi eredetű zajo­kat és a világűrből érkező természetes rádiósugárzáso­kat. megkülönböztetni sok- száz millió fényév távolság­ból, azt a várhatóan legföl- I jebb egy-két jelet, amely­Republikánus riválisok A szenátus befolyásos vezetője. Köbért Dole Mennyire tud érvényesülni a jelenleg hatalmon levő el­nök „kisugárzása" ? Előnyt vagy hátrányt jelent-e köz­vetlen munkatársa számára a Fehér Házban eltöltött jó- néhány esztendő? Vagy — ha mégis megbicsaklana George Bush remélt siker- sorozata az amerikai elnök­jelöltségért folytatott ver­sengésben — melyik vetély- társa lesz képes őt leköröz­ni? Mennyire használhatja ki a „Nagy öreg Párt" (GOP — Great Old Party, ahogy a konzervatívokat nevezni szokták) a demokraták so­raiban jelentkező szétzilált- ságot, a Gary Hart visszaté­résével méginkább megerő­södött zűrzavart? Féltucatnyi jelölt Ez a néhány kérdés nyil­vánvalóan távolról sem tük­rözi teljesen azt a bizonyta­lanságot, amely mostanában a Republikánus Párt hatal­mon maradási esélyei körül fennáll. De érzékelteti talán azt a közhangulatot, az egy­mással nemegyszer ellenté­tes tényezők sokaságát, amely a konzervatív (ön) je­löltek további sikerét vagy kudarcát befolyásolhatja. Hiába letisztultabb a kép ugyanis valamivel a repub­likánusok táborában, a fél­tucatnyi elnök-aspiráns he­ves csatározása így is épp eléggé kusza helyzetet te­remt. Más kérdés, hogy a start­vonalhoz felsorakozott hat politikus közül aligha jósol­ható komoly esély valameny- nyinek. Ügy tűnik, elég alá­rendelt szerepet fog játszani például Pierre du Pont (a neves mágnáscsalád sarja ko­rábban Delaware állam kor­mányzói tisztét töltötte be), vagy Pat Robertson tisztele- tes, aki úgynevezett televan- gelistaként. vagyis a televí­ziós egyházi műsorok egyik ismert alakjaként szerzett — bizonyos körökben — nép­szerűséget. Ugyancsak nehéz lenne fel­mérni, terem-e babér Jack Kemp (New York-i képvise­lő) vagy Alexander Haig egykori külügyminiszter szá­mára. Ök inkább jobbra áll­nak a politikai centrumtól, sőt Kemp meglehetősen szél­sőséges irányvonalat képvi­sel. Márpedig régi tanulság — persze nemcsak az ame­rikai közegben —, hogy iga­zi diadalra csak az a jelölt számíthat, aki minél több szavazói rétegből hódíthat el szavazókat, vagyis minél közelebb helyezkedik el az „arany középúthoz". Kettős versenyfutás Legnagyobb eséllyel a hat induló között tehát a jelek szerint egyelőre Bush elnök., illetve fő ellenfele, Robert Dole kansasi szenátor ren­delkezik. aki egyben a sze­nátus republikánus csoport­jának igen befolyásos veze­tője. Kettejük versenyfutása könnyen elhúzódhat egész nyári elnökjelölő konven cióig, miközben a többié; esetleg fokozatosan lesza kadnak, vagy felsorakozna! egyik vagy másik sikeresebi aspiráns mellett. Furcsamód az eddigi tele víziós viták során nem any nyira a jelöltek eltérő kül vagy belpolitikai programj; került reflektorfénybe (gu nyoros sajtóvélemények sze rint sokszor nem is igen fe dezhető fel érdemi különb ség), hanem inkább személy támadások és botrányszagi esetek kiteregetése dominált Bushnak például azt vetet ték szemére — s ez vélhe tőleg sűrűn megismétlőd'! még —, hogy szerepe ko rántsem tisztázott az Irangat« botrányban. Mit tudott é: mit nem az alelnök a lehe ráni fegyverszállítási ügy, il letve a kontrák törvényte.ei támogatása kulisszatitkai ról? — a vádak és kereszt kérdések alighanem kényei metlenül érik a Reagan mel lett hetedik éve „várakozó' Busht, Más kritikák épp posztjá­val kapcsolatban érik. Nerr tudott önálló arculatot ki­alakítani a Fehér Házban — szegezik neki ellenlábasai némileg igaztalanul persze hiszen az alelnöki megbíza­tás már csak hivatali köte­lezettségeikből, teendőiből eredően is, soha nem volt igazán alkalmas arra, hogy betöltője túlzottan elhatárol­hassa magát a mindenkori elnöktől. Így volt ez Bushsal is. akinek ráadásul arra is vigyázni kellett, hogy ne ide- genítse el teljesen a konzer­vatív vonalhoz ragaszkodó pártcsoportokat. gazdasági és ideológiai vezetőket. Te­vékenysége, megnyilatkozá­sai tehát nemegyszer egyfaj­ta óvatos kötéltáncra hason­lítottak. (Az alelnök viszont Dole és ex-miniszter felesé­ge pénzügyi manőverei kap­csán indított támadást.) Republikánus-mérleg A republikánus riválisok között tehát egy Bush—Dole párharc tűnik a legvalószí­nűbbnek. Az esélyek, az erőviszonyok természetesen még jócskán változhatnak, hiszen az előválasztások egy­másutánja, egy favorit le­maradása vagy egy koráb­ban háttérbe szorult jelölt (az amerikai politikai nyel­vezet szerint a „szürke ló") kiugrása alaposan felborít­hatja a papírformát. A leglényegesebb azonban nem is ez a személyek Kö zötti viadal.- Sokkal jelentő­sebb. hogyan ítéli meg az amerikai lakosság a gazda sági helyzet alakulását, va lamint hogy a némileg env- hültebb nemzetközi légkör, a, tavaly decemberi és a most kora nyárra tervezett újabb Reagan—Gorbacsov csúcs- találkozó eseményei miként érintik az egész republikánus adminisztráció mérlegét. Ab­ból a szempontból, hogy Reagan után ki foglalja el helyét a híres Ovális irodá­ban. talán ez a fő kérdés. Szegő Gábor Bush alelnök egyfajta „kötéltáneos" politikát folytatott Halló, halló, földönkívüliek...? nek „értelmes” eredete gya­nítható. A tudósok már 25 éve „hallgatóznak”, de a hatva­nas években még egyszerre csak egy hullámhosszt vol­tak képesek ellenőrizni és a megfigyelés időtartama is korlátozott volt. Most már azonban lehetőség van arra, hogy egyszerre vizsgálják szinte „nagyítóval” a 3 centi­méter és 30 centiméter kö­zötti összes frekvenciát. Ez az a sáv ugyanis, amelyen belül a legmesszebb terjed­nek a rádióhullá'mok a vi­lágűrben. Ezen belül az el­képzelhető jelek lehetséges frekvenciasávja természe­tesen nagyon-nagyon kes­keny. Nem biztos persze, hogy a „földönkívüliek" a földi logikát követik, való­jában ezer milliárd hullám­hossz között választhatnak. Az egyszerre 8 millió hul­lámhossz folyamatos vétele tehát még mindig csepp csak a lehetségesek tenge­rében, de mindenesetre mil­liószorta nagyobb csepp, mint korábban. Neve csak alig különbözik a Földön is­mert első földönkívüli — „ET" — nevétől: Mega-SE- TI (Search for Extraterrest­rial Intelligence — kutatás íöldönkivüli értelem után) a .nemzetközi program elne­vezése. A NASA egyelőre évi 2 millió dollárt szán e prog­ramra, s ez egyelőre 74 ezer csatornás vevők működteté­sére elegendő. A 8 millió csatornás vevőket 1990-re várják. Először a Földhöz közeli csillagok környezetét vizsgálják meg a Tejútrend­szerben. 800 olyan csillag van a közelben, amelynek a Naprendszerhez hasonló bolygói lehetnek. Ezeket egyenként „hallgatják ki” a lehetséges hullámhosszo­kon. Egyelőre a NASA rá­dióteleszkópjai fordulnak e csillagok felé, valamint egy Puerto Ricó-i rádiótelesz­kóp, de már folynak a tár­gyalások, hogy megfelelő vevővel szerelik fel a fran­ciaországi Nancay közelé­ben lévő 0.7 hektáros rádió- teleszkópot is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom