Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-01 / 26. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 26. szám Ára: 1,80 Ft ­1988. február 1., hétfő Több segítséget! Az amatőrmozgalom sze­repét vitatva mindig véle­ményt cserélnek az e terü­leten dolgozó szakemberek az amatőr színjátszás hely­zetéről. Így volt ez e hét végén i§, amikor Mernyén, az amatőr színjátszók or­szágos tanácsának megyei értekezletén pedagógusok, népművelők vették sorra az előző évek eredményeit és gondjait. Valamikor a politikai egy- felvonásosokra támaszkodott a tömegeket megmozgató színjátszó mozgalom, amely mára elvesztette tömegjelle­gét, és sorra megszűntek az egykor jól működő munkás­színpadok is. Ezekből nem is olyan régen Kaposváron is tíz csoport működött még. Kevés a i'elnőttegyüttes: a színjátszó csoportok zömét ma a diákszínpadok adják, Somogybán is több mint har­minc középiskolás és ugyan­ennyi gyermekcsoport műkö­dik. A számok mellé a kétség­telenül sikeres múlt évek eredményeit is1 sorakoztassuk fel: megyénk fesztiváldijat yert az országos diáknapo­don. Versmondóink az or­szágos versenyek helyezett­jei között vannak. A magyar színházakban pedig tizen­négy színész dolgozik azok közül, akik valamikor a Táncsics Diákszinpad tagjai oltak. Számon tartják Bog- lárlellén a kertészeti szakkö­zépiskola, a kaposvári Tán­csics gimnázium és a Fonó­munkás kisszínpad műhe­lyét. Ezekből a tényekből ar­ra következtethetnénk hogy a diákszínjátszás terén min­den rendben van. Hiba volna azonban kitér­ni azok elől a figyelmeztető jelek elől, amelyek befolyá­solhatják a diákszínjátszás jövőjét is. Ilyen például az, hogy diákjaink körében erő­sen felértékelődtek az azon­nal mérhető, kevesebb erő­feszítést kívánó tevékenysé­gek Ilyen továbbá, hogy ál­datlan kísérletező kedvünk következtében az iskolák kezdenek mindinkább ver­senypályához hasonlítani. A legfontosabb intő jel: kezde­nek eltűnni a színjátszó mozgalom igazi szakemberei, e'gyre kevesebb közöttük a példakép, akik nélkül a diákszínjátszás sem létezhet, fejlődhet. Ehhez is, mint annyi más­hoz elhivatottság kell, ami pótolja a korszerű próbater­mek hiányát, ellensúlyozza a mostoha körülményeket. Igazi vezetők nélkül hiába mennek a diákok az irodal­mi színpadokba, és csök­kenthetjük minimálisra az iskolai elfoglaltságokat, ered­ményt nem érhetünk el. A gyakran névtelen népműve­lőkre, a pedagógusokra is csak akkor terelődik a fi­gyelem, amikor országos si­kerekhez segítik csoportjai­kat. A hétköznapokon, az éj­szakákba nyúló próbák ide­jén, a feláldozott hétvége­ken is kellene figyelni rá­juk, rendszeresen segítséget adni munkájukhoz. A szakmaszeretet és a hi­vatástudat nagyon fontos, a végletekig azonban csak ezekre alapozni — a tárgyi feltételek biztosítása nélkül — a diákszínjátszás elsorva­dásához is • vezethet. S ezzel mindannyian veszítenénk. Balogh P. Ferenc Újabb tiltakozási hullám Forrong az Izrael által megszállt terület lakossága A megszállás elleni töme­ges palesztin tiltakozások újabb hulláma indult a hét végén, a PFSZ VB elnöke pedig ismételten nemzetközi erők kiküldését sürgette a fegyvertelen lakosság védel­mére. Jasszer Arafat megállapí­totta, hogy a megszállt terü­letek lakosságának felkelése a palesztin nép lét- és ön­rendelkezési jogának elis­mertetéséért folyik, s hogy ez a lakosság vállalja a fel­kelés elfojtását szolgáló kí­sérletek súlyos következmé­nyeit is. Jasszer Arafat elmondot­ta: Jichak Rabin izraeli had­ügyminiszter javaslatot tett arra, hogy a viszonyok le­csendesítése fejében kienged­nének börtöneikből hétezer palesztint és leállítanák a deportálási gyakorlatot is. A javaslatot a PFSZ elvetet­te — mondotta Arafat. Ellentétben a jeruzsálemi rádióban már két hete han­goztatott reményekkel, hogy kifulladóban van a palesztin megmozdulás, a hét végén nagyarányú tiltakozási hul­lám söpört át mind Sázán. mind Ciszjordániában. A PFSZ-zászlókkal felvonuló, útakadályokat építő és autó­gumikat égető tüntetőkkel katonák szálltak szembe. Nemcsak könnygázt, gumilö­vedékeket vetettek be és üt­legelték a tüntetőket, mint tették legtöbbször, hanem éleslőszert használtak, ami egyébként szintén nem az első eset. Komoly sérüléssel legalább 25 émber került szombat óta a kórházakba, közülük a (cenzúrázott) pa­lesztin helyi sajtóügynökség * szerint 17-en lőtt sebekkel. A hadsereg szóvivője csak tucatnyi ilyen esetet ismer el. A legsúlyosabb összecsapá­sokra ezúttal a ciszjordániai Nábluszban és a közeli Ba- lata menekülttáborban került sor. Sok palesztint letartóz­tattak — közlik hivatalosan. Nabluszt a katonai hatóságok katonai zónának nyilvánítot­ták, ahova újságíróknak ti­los a belépés. A városra és a menekülttáborra, valamint két gázai táborra ismét ki­járási tilalmat rendeltek el. Az ifjúsági törvény — KISZ-szemmel A Minisztertanács és a KISZ KB vezetőinek közel­múltban lezajlott találkozó­ján megállapodás született arról, hogy a kormány még az idén ifjúságpolitikái fel­adattervet dolgoz ki és elő­készíti az ifjúsági törvény korszerűsítését. A döntés hátteréről Nagy Imre, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára tájékoztatta az MTI munkatársát. — Az ifjúsági törvény 1971 - ben született meg, annak hangsúlyozásaként, hogy az ifjúság nevelése, az ifjúság­gal való foglalkozás össztár­sadalmi, azaz állami feladat. Minthogy azonban elsősor­ban szándékok fogalmazód­tak meg benne, megalkotói nem pontosították az állam, a különböző állami szervek feladatait, s nem tartalmaz a végrehajtásra vonatkozó garanciákat, ellenőrzési, szá­monkérési mechanizmuso­kat, a törvény nagyobbrészt deklaráció maradt. Elsősor­ban ez az oka annak, hogy a KISZ szorgalmazza e tör­vény módosítását — mon­dotta a KISZ KB titkára. — Az ifjúsági szövetség ál­láspontja az — fejtette ki Nagy Imre —, hogy nem új ifjúsági törvényt kell alkot­ni, mert a fiatalok jelenlegi helyzetének jobbítása nagy­részt állami feladat, a gon­dok orvoslása pusztán jogi eszközökkel nem lehetséges. Az ismert problémák — a bérezési rendszer korszerűt­lensége, a foglalkoztatásban jelentkező hátrányok, a la­káshelyzet folyamatos rom­lása, a gyermekvállalás és -nevelés terheinek növekedé­se — perspektívavesztést je­lenthetnek az ifjúság számá­ra. Ennek következménye: az elkeseredettség, a kiábrán­dultság pedig máris tapasz­talható az ifjúság körében. A fiatalság az a társadalmi réteg, amelynek nincsenek még tartalékai, emellett az ifjúság társadalmi szerepe, érdekérvényesítési pozíciói gyengültek. Ezért nem ele­gendő a jogi szabályozás. Ezért van szükség a kor­mány ifjúságpolitikai feladat­tervére, amely a stabilizációs időszak állami feladatait rög­zíti — húzta alá a KISZ KB titkára, majd így folytatta: — Az ifjúság helyzetének javításához szükség van alapvető társadalmi szemlé­letváltásra, új prioritások meghatározására és érvénye­sítésére is. Ezt szolgálhatja a feladatterv; elkészítése pe­dig támpontokat adhat az if­júsági törvény korszerűsíté­séhez, az egyes jogszabályok megváltoztatásához. A KISZ korábbi törekvése az volt, hogy a törvény korszerűsíté­se révén az Országgyűlés is foglalkozzék az ifjúság helyzetével. Előrelépést jelent e szán­dék megvalósításában, hogy az Országgyűlés nemrégi­ben megalakult ifjúsági és sportbizottsága első ülésén állást foglalt: a parlament tavaszi ülésszakán javasla­tot tesz arra, hogy a kor­mány készítsen ifjúságpoli­tikai feladattervet és azt terjessze a testület elé. Ez viszont lehetőséget ad ar­ra, hogy a törvényhozó tes­tület ne csak az ifjúsági törvény módosítása ürügyén tárgyaljon a fiatalok hely­zetéről. — Nincs kizárva annak a lehetősége — mondotta be­fejezésül a KISZ KB titkára —. hogy az ifjúsági törvény felülvizsgálatának eredmé­nye — ez a következő év feladata — új törvény meg­alkotását teszi szükségessé. Annak azonban, hogy olyan új törvény szülessék, amely tartalmában. minőségében nem jelent újat, nincs értel­me. Az ifjúsági szövetség vé­leménye szerint ennek a tör­vénynek nem az ifjúsággal kell foglalkoznia, hanem az állam ifjúsági tevékenységé­vel. A fiatalokkal szemben vállalt kötelezettségeit kell jogszabályi keretbe foglalnia. Az olvasást a rajzért A minőség kövtelemény. Az exportképesség nem fér qssze a hibával. Hogyan fe­lel meg ennek a magas kö­vetelménynek a Medicor Röntgengyár iharosberényi telepén a 163 munkás, s kö­zöttük a 106 szakmunkás. — Egyre kevesebb lesz a betanított munkás — mond­ja Pécsi László telepvezető. — Rendszeresek a szakma­szerző tanfolyamok. A felnőt­tek egy év alatt sajátítják el a mesterséget. Az Egye­sült Izzó nagykanizsai gyá­rában létszámcsökkentés van; onnan is szeretnénk szakmunkásokat idehozni. Kosz József és Miholcsek József szakoktatók foglalkoz­nak a telepen a 31 ipari ta­nulóval. A műszerész, a gé­pi forgácsoló és a villany- szerelő szakmát gyakorolják itt. — Egyre hiányosabb az ide érkezők ismerete — panasz­kodik Kösz József. — Az ál­talános iskolákban a gyen­gébb képességű tanulókkal nem tanítják meg az olva­sást. Az iharosberényi telepen oktatók nem a hiányosságo­kat keresik; tudják, hogy ezek a tények nem mentik föl őket a felelősség alól. Műszak után társadalmi munkában a betűvetést ta­nítják. — Romanovics-féle írásta­nítás módszer a mi gya­korlatunkban nem vált be — mondja Miholcsek József —, ezért ebben a tanévben Zsolnai. József gyorsolvasá- sos eljárását használjuk. Korábban gyakran előfor­dult, hogy a gyerek azért nem tudta a rajzról elkészí­teni a munkadarabot, mert összekeverte az azon levő betűket. Amikor a „k” be­tűt oktattuk, a kályha képét mutattuk. A tanítvány vi­szont s-nek hitte, mert ott­hon sparheltnek hívták a kályhát. A telep vezetői tudják: nem mehet ez így tovább. A szakmákat vonzóvá kell ten­ni. Ma ott tartanak, hogy a műhelyekben a tanulók fele nem tudja, milyen munka­darabot készít. Nem érdekel­te őket az sem, hogy hol használják föl az általuk gyártott alkatrészt. Azért, hogy folyamatában lássák a termelést, s helyüket a ter­melési láncban, a telep veze­tői üzemlátogatásokat szer­veztek a Medicor tapsonyi és budapesti üzemeibe. Av. Iharosberényben előállított alkatrészeket viszont az in­nen hatszáz kilométerre le­vő vásárosnaményi telepen használják fel. A nagy tá­volság miatt oda nem jutot­tak el a tanulók. — Van híre ennek az üzemnek? — Kétéves tanfolyamot Élelmiszer-kínálat 1988-ban Immár nemcsak, a meg­változott árak, hanem 1988 első hónapjának tapaszta­latai alapján is prognoszti­zálhatja a kereskedelem az év folyamán várható igé­nyeket, s a termelőkkel folytatott tárgyalások, vala­mint az .importlehetőségek ismeretében tervezheti az idei áruellátást. A kereskedelem a tava­lyihoz hasonló élelmiszer- forgalommal számol, ám az árak alakulását figyelembe véve, számít arra is, hogy az igények egyre inkább elto­lódnak az olcsóbb termékek felé. A kereskedők vélemé­nye szerint a hazai élelmi­szeripar lehetővé teszi a kereslet maradéktalan ki­elégítését. Az alapvető élelmiszerek • közül lisztből és kenyérből növekvő forgalom várható, cukorból viszont valószínű­leg kevesebbet fognak vá­sárolni. A prognózis sze­rint megnövekszik ugyan az igény az olcsóbb húské­szerettünk volna indítani a csurgói szakmunkásképző­ben érettségizetteknek — mondja Pécsi László —, de nem volt jelentkező. A minőség rovására megy az is, hogy öt frissen vég­zett szakmunkás közül egy tudja csak teljesíteni a nor­mát. Még nagyobb baj, hogy az ő fizetése sem éri el a négyezer forintot. Balárj Andor szítmények iránt, de válto­zatlanul keresik majd a ve­vők a drágább húsokat is — például a szalámit, a bél­színt —, ám ezekből az idén sem tud a kereskede­lem elegendőt kínálni. A zsiradékok közül előrelát­hatóan egyre inkább az ét­olaj- és a margarinfogyasz­tás kerül előtérbe — első­sorban a sertészsír árának növekedése miatt —, mar­garinból azonban importra lesz szükség. Tejből és tejtermékekből az áremelkedések ellenére januárban ugyanannyi fo­gyott az üzletekben, mint ■az elmúlt években, s a ter­melőkkel (folytatott tárgya­lások szerint a tejipar szál­lításai teljes egészében fe­dezik a szükségleteket az év folyamán. Rizsből is lesz elegendő, a második fél­évben azonban előrelátha­tóan további importra lesz szükség. Az áremeléseket követően a vártnál kisebb mértékben csökkent a kereslet a hús- és készételkonzervek iránt. E termékekből elegendőt tudnak biztosítani. Viszont a főzlék- és gyümölcskon- zervek mennyiségének és választékának biztosításá­ra további tárgyalásokra lesz szükség a gyártókkal. A kereskedelem az ége­tett szeszes italok forgal­mának csökkentésére tö­rekszik. Célja, hogy az ala­csonyabb szeszfokú borok és sörök felé terelje át a forgalmat. Az utóbbiakból elegendőnek ígérkezik a rendelkezésre álló mennyi­ség, a söripar például az elmúlt két esztendőben 800 ezer hektoliterrel növelte évi termelését. Üdítőitalok­ból az áremelkedések elle­nére a tavalyihoz hasonló forgalom várható, s az igé­nyeknek megfelelően növe­lik a kereskedelmi forga­lomban a kóla és citrus üdítők arányát. Burgonyából, zöldségből és gyümölcsből az év első felében a tárolt áruk ala­pozzák meg a kereskedelem kínálatát. A belkereskedelem a ren­delkezésre álló importkerete’t elsősorban alapvető cikkek behozatalára fordítja. Nagy ütemben folytatódik a Búzavirág utcai lakások építése. A Sáév dolgozói az épület szigetelését végzik

Next

/
Oldalképek
Tartalom