Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-04 / 2. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 2. szám Ara: 1,80 Ft 1988. január 4., hétfő Nők — iskolában Világjelenség, hogy a pe­dagógiai pályákon túlsúly­ban vannak a nők, a neve­lői munkakör mindinkább elnőiesedik. Az okokat ke­resve, Ph. H. Coombs neve­zetes könyvében, Az oktatás világválságában már húsz éve arra a következtetésre jutott, hogy az oktatás je­lentős hátrányban van a gazdaság egyéb ágazataival szemben, amikor szeretné visszanyerni „saját legjobb minőségű termékeit”,, mert nem tud olyan béreket fi­zetni, amelyek vonzó hatást gyakorolnának a fiatalokra. Vagyis a nevelői pálya foko­zatos elnőiesedése félreért­hetetlenül a nem kielégítő anyagi és erkölcsi megbe­csülés következménye. Pedagógusok mondják, hogy már 14—15 éves kor­ban, vagyis az első pályavá­lasztási döntéshozatalnál megtörténik az elfordulás: a fiúk választása többnyire a szakközépiskolákra esik, s az elsősorban egyetemi-főis­kolai tanulmányokra fölké­szítő gimnáziumokba jóval több lány jelentkezik, mint fiú. Ebből aztán logikusan következik, hogy a felsőfo­kú tanulmányokra — egy­két egyetem kivételével — megintcsak leánytanulók je­lentkeznek többen; a végzett diplomásokat tekintve ezért változnak meg javukra a statisztikai mutatók. A női oktatók aránya a tudományegyetemeken 32 százalék, a tanárképző főis­kolákon 43, a tanítóképzők­ben 50 százalék. A gimná­ziumi tanárok 64 százaléka nő, a szakközépiskolaiaknak 68, az általános iskolában pedig már 83 százalék fölött áll a mutató. Közhely, hogy nevelési szempontból sokféle hát­ránnyal jár a nők arányta­lan térnyerése az iskolák­ban. A pedagógusnők ará­nya túljutott ugyan a 83 százalékon, de az igazgató- helyetteseknek már csak 69, az igazgatóknak pedig ’ 36 százaléka kerül ki a nők kö­zül. Miért ez a megkülönböz­tetés? Miért kap oly kevés pedagógusnő vezetői megbí­zatást? Csupán szemléleti okai volnának az egyenjo­gúság sérelmének? Koránt sincs így. Egy kiterjedt tár­sadalmi vizsgálat tanúsága szerint a pedagógusnők 54 százaléka mindig egymaga mos, segítség nélkül, 47 szá­zaléka egyedül főz, 40 szá­zaléka maga vásárol be, 37 százaléka egyedül takarít, ráadásul minden második megkérdezettnek ellátatlan gyermeke volt az adatgyűj­tés idején. Nem csoda, ha kevésbé érdeklődnek a szű- kebb és tágabb közéleti ér­vényesülés iránt, Bármennyire furcsán hang­zik is, a nők teljes iskolai — általában munkahelyi — egyenjogúságának megte­remtése a családban kezdő­dik, például a mostaninál igazságosabb háztartási mun­kamegosztással. A felsorol­takon kívül sok más ténye­zője is van a pedagóguspá­lya elnőiesedésének, például a települések nagysága sze­rint vagy a házasságkötési lehetőségek szempontjából. Aztán arról is érdemes vol­na szólni, hogy az elnőiese­dés folyamata az ide vágó magas szintű határozatok és fontos szociálpolitikai intéz­kedések ellenére napjaink­ban is szélesedik. Megállí­tani, megfordítani ezt a ten­denciát csak akkor tudjuk, ha sikerül fölszámolnunk az okokat mind a gazdaságban, mind az emberek szemléle­tében. P. Kovács Imre Túlteljesítette tervét a szénhidrogénipar A számítottnál nagyobb ütemű bővítés A szénhidrogénipar, amely az ország energiaellátásának 60 százalékát fedezi, 1987- ben is túlteljesítette tervét. Az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszttől kapott adatok szerint kőolajból az elő­irányzott 1,9 millió tonnán felül több mint 10 ezer, ton­nát termeltek, földgázból a 7 milliárd köbméteres tervet mintegy 20 millió köbméter­rel tetézték meg,^gazolinból, propán-butánból és egyéb gáztermékből pedig 800 ezer tonnát állítottak elő, ami csaknem 60 ezer tonnával haladja meg az előírtat. Az érdekelt gázfogyasztók anyagi hozzájárulásával és közös munkával ezúttal is a számítottnál nagyobb ütem­ben bővítették az ország gázhálózatát. így a tervezett 68 ezer helyett kereken 100 ezer újabb háztartásba jut­tatták el a vezetékes gázt és ÍJ) községet (Balatonke- résztúr, Ballószog, Fülöphá- za, Helvécia, Örkény, Péter- vására, Szabadkígyós, Tábor­falva, Tárnok, Újszentiván) kapcsoltak be a gázszolgál­tatásba. A féli- fűtési szézon- ban megnövekvő igények za­vartalan kielégítése érdeké­ben 1,1 milliárd köbméter gázt tartalékoltak a föld alatti tárolókban. Ez lehető­vé teszi, hogy a folyamatos hazai termeléssel és az im­porttal együtt a legnagyobb fogyasztás idején naponta 55—56 millió köbméter föld­gázt, a korábbinál 4—5 mil­lióval többet szolgáltassanak Izrael, megszállt területek Összehívták az IKSZ Jeruzsálem-bizottságát A marokkói fővárosban hétfőre összehívták az Iszlám Konferencia Szervezetének Jeruzsálem-bizottságát, hogy megvitassa az Izrael által megszállt területeken kiala­kult feszült helyzetet. Sarifuddin Pirzada, a szer­vezet főtitkára már megér­kezett Rabatba, hogy előké­szítse a tanácskozást, ame­lyet 11. Hasszán marokkói uralkodó, a Jeruzsálem-bi- zottság soros elnöke javasolt még december közepén, ami­kor az izraeli önkényuralom elleni tiltakozások során Ciszjordániában és a Gáza- övezetben az izraeli katona­ság megölt több mint 20 pa­lesztint és több mint ezret letartóztatott. A megszállt területeken szombaton viszonylagos nyu­galom volt, bár Jeruzsálem arabok lakta részében és Ramallahban palesztinok til­takoztak amiatt, hogy az el- Fataih napja alkalmából az izraeli hatóságok rendkívüli biztonsági intézkedéseket léptettek életbe — egyebek között a katonaság létszámát megháromszorozták. Ramal­lahban és Kelet-Jeruzsálem- ben folytatódtak a letartóz­tatások, mivel az arab keres­kedők nem nyitották ki üz­leteiket az izraeli megtorló intézkedések elleni tiltako­zásul. Szombaton Irán-barát fegyveresek bázisait lőtték Libanon déli részén izraeli katonák — jelentették liba­noni rendőrségi források. Az izraeli határtól 13 kilomé­terre fekvő dél-libanoni Mai- dun települést két izraeli Cobra típusú helikopter tá­madta. Az izraeliek több le­vegő-föld rakéták lőttek ki, valamint gépfegyverből tü­zet zúdítottak a Hezbollah Irán-barát szervezet ottani támaszpontjára. Az izraeli tüzérség lőtte a településre vezető — a libanoni katona­ság által ellenőrzött — utat is. Hírügynökségi jelentések szerint a támadásban több ember meghalt, illetve meg­sebesült. LELTfAR) Magyaratád, hat óra negy­venöt perc. Oszló szürkület­ben, az év első napján egy magas férfi lép az élelmi­szerbolt ajtajához: kulcsot nyom a zárba és néhány lánnyal, asszonnyal együtt belép. A fiatalember a boltveze­tő. Győrfi Zoltán, aki mun­katársaival kemény három nap elé nézett ettől a pilla­nattól kezdve. Hétszázezer forint értékű árut kellett új­ra árazni. Azt tették, amit a kereskedők szerte a me­gyében, az országban az év első napjaiban. Két nappal később, ponto­sabban egy nappal a nyitás előtt azt kérdeztem a bolt­vezetőtől, hogyan állnak. — Túl vagyunk az árazás nyolcvan százalékán. Most a raktár következik. Az előző két napon reggel héttől es­te nyolcig dolgoztunk. Min­denki felelősséggel tette a dolgát. — Minek az ára emelke­dett ebben a boltban a leg­nagyobb mértékben? — A rajztábla: 38,50-ről 170 forintra. Emelkedett vol­na, de azt a néhány dara­bot, amely itt porosodott ná­lunk, még az árazás előtt megvették a szülők. Lehet rajta gyúrni is, rajzolni is. Én azonban valószínűnek tartom, hogy az idén amit tudnak, megcsináltatnak ol­csóbban az emberek. In­kább valami öreg asztalos­sal készíttetik majd el a rajztáblát a szülők és elő­veszik a padlásról a régi gyúródeszkát. A magyaratádi boltosok az Igái—Gölle és Vidéke Áfésztól segítséget is kap­tak: a leltárfelelősük, Major Lajosné jártas az anyaggaz­dálkodásban és az árügyek­ben. Az Orosházi Üveggyárban befejeződött a síküvegkemencék rekonstrukciója. A kemencék hat húzógépet látnak el, amelyek különböző vastagságban és méretben gyártják a síküveget. A rekonstrukció után nemcsak a termeléskiesés mielőbbi pótlására, hanem a megnöve­kedett igények kielégítésére is lehetőség nyílik (MTI-fotó: B. Fazekas László) Felkészültek a tennivalókra Kétszázöt OTP-fiáknál nyitható külön utazási számla Az Országos Takarékpénz­tár Budapesten 35, vidéken — elsősorban a megyeszék­helyeken és a nagyobb vá­rosokban — összesen 170 fiókot jelölt ki, amelyeknél január 4. és március 31. kö­zött külön utazási számlát nyithatnak a devizatulajdo­nosok. Erről a feljogosított OTP-irodák ajtaján tájékoz­tatják az ügyfeleket. Külön utazásiiszámla-tulaj- donos lehet minden szemé­lyi igazolvánnyal rendelke­ző magyar állampolgár, s a számlán elhelyezett összeg­nek sem alsó, sem felső határt nem szabtak. A deviza 75 százalékát érvényes útlevél birtokában korlátozás nélkül felhasználhatják külföldi utazás céljára a számlatu­lajdonosok, 25 százalékát az elhelyezéskor forintban ki­fizetik. A számlán lévő ösz- szeg — ha legalább hat hó­napra lekötik — kamatozik, az OTP pedig kezelési költ­séget számít fel. Fontos tud­nivaló, hogy a takarékpénz­tár nemcsak papírpénzt és csekket, hanem érméket is elfogad, ám ennek 10 szá­zalékát, mint a világon a pénzintézetek általában, fel­számítja ' kezelési költség­ként. Ezt az összeget az ügy­felek forintban fizetik ki. A takarékpénztár — noha az IBUSZ Rt. és az Altala­nos Értékforgalmi Bank né­hány fiókjánál is nyitható külön utazási számla — nagy forgalomra számít, kü­lönösen az első hetekben. A kijelölt 205 fiók devizaszám­lával foglalkozó munkatár­sait felkészítették a tenniva­lókra, s 500 ezer példány­ban tájékoztatót állítottak össze az ügyfelek számára. Mint ismeretes, a szocialista országokba utazók ezentúl korlátlanul vásárolhatnak valutát. Ez az ügyfelek és az OTP-kifizetőhelyek dol­gát egyaránt megkönnyíti, mert egyik félnek sem kell Számolgatnia, hogy ki ne fusson a megengedett keret­ből. A konvertibilis valuta- vásárlási rend több gondot okoz: az eddigi hároméven­ként! egy alkalom helyett ugyanis hat ízben jelentkez­hetnek az utazni kívánó ügyfelek, hogy a 19 ezer fo­rintos devizavásárlási lehe­tőséget 3000 forintonként igénybe vegyék, s eseten­ként más-más pénznemben igényelhetik a külföldi fi­zetőeszközt. Valutaalapjukon minden alkalommal át kell vezetni az árfolyamváltozá­sokat is, ami többletmunkát ró az OTP-dolgozókra, s feltehetően az ügyfeleknek is hosszadalmasabb vára­kozást okoz. Képünk Kaposváron készült a Dimitrov utcai kis ABC- ben, ahol ugyancsak tegnap este fejezték be a leltárt és az átárazást. ­— Aprólékos, precíz mun­kát követel a kereskedelmi dolgozóktól ez a leltározás: minden terméket ki kéll ke­resni az ipari termékjegy­zékből. Itt most ez volt a leggyakoribb kérdés: nem láttad az ITJ-ben? Mit ír az 1TJ? A boltosok jól helyt álltak, s ha ebben az ütem­ben haladunk, holnap reg­gel nyithatnak. Az áfészhoz tartozó 22 élelmiszerboltban, ahol ezek­ben a napokban a letározás, árazás zajlott, a boltosokon kívül még harminc munka­társ segített. — Hogyan fizetik a leltá­rozókat? — kérdeztük Már­ton Dénes áfész-elnöktől. — 180 ezer forintot osz­tunk ki közöttük, négyszáz és hatszázötven forint kö­zött váltakozik a napi leltá­rozási járandóságuk. Ez a pénz nem égbekiáltóan sok, hiszen a legtöbb helyen reg­geltől estig címkéztek a bol­tosok. Mi most ennyit tu­dunk erre a célra felhasz­nálni. Ahol a boltosok sza­badnapot kérnek az elveszí­tett napjuk helyett, ott, ha van rá lehetőség, megadjuk. — Három napig a kenye­ret és tejet a vendéglátóhe­lyek árusítottak. Jól helyet­tesítettek? — Voltak kisebb zökke­nők — mondta az elnök. — Hallottunk olyan kisközség­ről, ahol nem volt tej ez­alatt az idő alatt. Holnaptól már a régi kerékvágásban megy az élet. A magyaratádi boltos azt mondta: legkésőbb huszon­két órára végezni akar. A feje a megváltozott — drá­gább és olcsóbb — áraktól zsong. (Mert olcsóbb lett például a felnőttruházat.) Ügy tíz felé a reggeli nyi­tásra gondol majd, mert nem találta meg a mák és néhány vetőmag új árát. Ebből azonban nem lesz baj. hiszen jelenleg egyiket sem tartja a boltjában. Mire lesz vetőmag és mák, ismeri majd az új árat is. A munka, amelyet az ün­nepek alatt Magyaratádon is és másutt is végeztek, el­ismerésre méltó: azért dol­goztak felelősséggel, hogy ma, a munkába igyekvők vásárolhassanak már. Békés József

Next

/
Oldalképek
Tartalom