Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-12 / 9. szám

2 Somogyi Néplap 1988. január 12., ked Á jelek Rizskov Stockholmban Moszkvában a CSKP főtitkári sokasodnak Régi marxista tétel, hogy a mennyiségi változások idő­vel minőségiekké csapnak át. Sokasodnak a jelei, hogy ez a tétel hamarosan igazi át­törést jelenthet a két legna­gyobb szocialista ország, a Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság viszonylatában. E két ország mérete és jellege egyaránt olyan, hogy kapcsolataik jelentősége messze túlnő a saját, még oly tágas határaikon is (a földkerekség egyik leghosz- szabb határvonala). Nem vé­letlen, hogy világszerte fi­gyelemmel fogadják a megfi­gyelők a Moszkva és Peking közeledéséről szóló egyértel­műen sokasodó jeleket. Csak az elmúlt hét leg­utolsó óráiban is két fontos mozzanata volt a gyorsan változó kapcsolatrendszer­nek. Az egyik Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB fő­titkára válaszolt a Liaovang című kínai hetilap kérdései­re. A másik: Tien Csi-jun kínai miniszterelnök-helyet­tes beszélgetése a Kínában tartózkodó szovjet gazdasági küldöttséggel. Mihail Gorbacsov válasza elején érzékeltette, hogy még két ilyen hatalmas ország esetében sem szakítható el a kétoldalú viszony a nemzet­közi helyzet egyetemes ala­kulásától. A főtitkár emlé­keztetett arra, hogy az im­már harmadik szovjet—ame­rikai csúcstalálkozó nyomán növekedtek a békés jövő esé­lyei, és egy ilyen általános közegben még fontosabb a két legnagyobb szocialista ország kapcsolatainak alaku­lása. „Kína ,a szomszédunk, és elégedettek vagyunk az­zal, hogy egyre bővül az együttműködés országaink között... Szerintünk ennek logikus folytatása lenne egy szovjet—kínai csúcstalálko­zó”. Ha felidézzük, hogy Kína legtekintélyesebb politikusa, Teng Hsziao-ping nemrég kijelentette: megérett az idő a csúcsra, és kész akár Moszkvába is elutazni, a Gorbacsov-nyilatkozat min­den bizonnyal válasznak te­kinthető. A szovjet gazdasá­gi delegációt fogadó pekin­gi miniszterelnök-helyettes pedig nemcsak a kedvező világpolitikai széljárással ma­gyarázta a két ország gyor­san fejlődő kapcsolatait, ha­nem belső gazdasági-politikai motívumokkal is. Ahogyan ő fogalmazott, „egyre több a közös vonás a Szovjetunió­ban és a Kínában folyamat­ban lévő reformok között”. Ez világos beszéd. Utalás arra, hogy 1988-ban nem­csak a nagypolitikai porond változott alaposan, de a két legnagyobb szocialista ország se mugyanaz, mint amilyen az emlékezetes uszuri-inci- dens idején, a viszony mély­pontján volt. H. E. A svéd kormány meghí­vására hétfőn hivatalos lá­togatásra Stockholmba uta­zott Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke. Svédországban leg­utóbb — Alekszej Koszigin személyében — 15 éve járt szovjet miniszterelnök. A szovjet kormányfő el­utazása efőtt terjedelmes nyilatkozatot adott a Dagens Nyheter című stockholmi na­pilap főszerkesztőjének. Az interjú szövegét a Novoje Vremja című moszkvai he­tilap is közölte. A nyilatko­zatban Rizskov a Szovjet­unióban zajló átalakítási fo­lyamatokról, a kétoldalú kapcsolatokról és a nemzet­közi kérdésekről fejtette ki véleményét. Rizskov elmondta, hogy Koszigin stockholmi látoga­tása óta a kétoldalú kapcso­latok fejlődését több ese­mény is zavarta. Ezek közül a legnagyobb kárt a Svéd­országban szított „tenger­alattjáró-kampány” okozta — mutatott rá a szovjet mi­niszterelnök, leszögezve, hogy a svéd vizekre 1981 őszén véletlenül tévedt atommeghajtású szovjet ten­geralattjáró ügyét Moszkva mélységesen sajnálja. Az Folytatódik Az eredmény csakis Sziha- nuk hercegen múlik — je­lentette ki Hun Sen kam­bodzsai kormányfő a phnom- peni repülőtéren, mielőtt hétfőn Párizsba indult az el­lenzéki vezetővel való máso­dik találkozóra. Hun Sent, aki a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottságának tag­jai, a minisztertanács elnöke és külügyminiszter, ezúttal ünnepélyesen búcsúztatták a phnompeni repülőtéren a kambodzsai párt és állam más vezetői. Hun Sen először december elején találkozott (szintén Nyikolaj Rizskov szovjet mi­niszterelnököt a repülőtéren Ingvar Carlsson svéd mi­niszterelnök fogadta esetnek sajnos még ma is vannak utóhamgjai. A szovjet kormányfő ki­tért arra is, hogy a két or­szág gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak fejlődése egyenletesnek .mondható. 1981-től tíz évre szóló gaz­dasági, ipari és tudományos­műszaki fejlesztési program van érvényben a két ország között. A politikai kapcso­latok javulását jelzi, hogy 1986 áprilisában látogatást tett Moszkvában Ingvar Carlsson svéd miniszterel­nök. Nyikolaj Rizskov a dél­előtti órákban érkezett Stockholmba. A szovjet po­litikust és feleségét a repü­lőtéren Ingvar Carlsson svéd kormányfő fogadta ünnepé­lyes keretek között. A meg­érkezés után nem sokkal a két miniszterelnök megtar­totta első, mintegy 90 perces eszmecseréjét. A hétfői tárgyalások után XVI. Károly Gusztáv svéd uralkodó a királyi palotában ebédet adott Rizskov tiszte­letére. Franciaországban) Norodom Szihanuk ellenzéki vezető­vel. Itt négypontos közös közlemény született arról, hogy a szembenálló felek a viszály politikai megoldását szorgalmazzák. Az ellentmondásos jelenté­sek szerint egyelőre csak arunyi szűrhető le Szihanuk álláspontjából, hogy nem te­kinti a megállapodás előfel­tételének a vietnami csapa­tok távozását Kambodzsából. Legutóbbi megfogalmazása szerint kivonásuk előre -meg­adott terv szerint, de a meg­békélési folyamattal párhu­(Folytatás az 1. oldalról.) Milos Jakes tiszteletére es­te a Kremlben díszvacsorát adott az SZKP Központi Bi­zottsága. A meleg, baráti légkörű vacsorán beszédet mondott Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Milos Ja­kes. A vacsorán részt vett And­rej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnökségé­nek elnöke, valamint a po­litikai bizottság és a titkár­ság több más tagja. A vacsorán mondott po­hárköszöntőjében az SZKP KB főtitkára az elmúlt év külpolitikai eredményeit ér­tékelve rámutatott, hogy a nukleáris rakéták két osztá­lyának felszámolásáról szó­ló szovjet—amerikai szer­ződés aláírása a szocialista külpolitika közös sikere. Mihail-Gorbacsov megálla­pította, hogy a nemzetközi Letartóztatták a nyugat-berlini merénylőt A nyugatnémet belbizton­sági szervek terrorcselek­mény elkövetésének vádja alapján hétfőn Lübeckben letartóztatták a 27 éves Christina Gabriele Endrig- keit asszonyt. A még tavaly kibocsátott elfogatási pa­rancs szerint 1986 áprilisá­ban ő helyezett el pokolgé­pet a La Béllé nevű nyugat- berlini diszkóbárban. A szer­kezet röbbanása kövakezté- ben a főleg amerikai kato­nák áltál látogatott helyi­ségben két amerikai katona és egy török leány életét vesztette, 230 személy súlyo­san megsebesült. Emlékezetes, hogy az Egyesült Államok néhány nappal a történtek után lé­gitámadást hajtott végre lí­biai városok ellen. zamosan is megvalósulhat. Ragaszkodik viszont ahhoz, hogy az általa vezetett maj­dani koalíciós kormány ,, n emszoc ia 1 ista ” i rányza t ú legyen. Szihanuk koalíciós partne­rei az ellenzéken belül egye­lőre nem hajlandóak társulni a párbeszédhez. A vörös khmerek, amely a kínai ál­láspont módosulásával elszi­getelődni 'látszanak, továbbra is a fegyveres harcot erőlte­tik. Son Sann csak Vietnam részvételével akar tárgyalni, hogy ne kelljen elismernie Heng Samrin kormányzatát. a kambodzsai párbeszéd Az Action Directe vezetőinek pere Párizsban Rendkívüli biztonsági intézkedések Tegnap a párizsi igazság­ügyi palotában megnyílt minden idők legnagyobb franciaországi terrorista-pe­rének tárgyalása, amelynek feladata, hogy végleg pontot tegyen az Action Directe szervezet kilenc éves törté­netére. A 19 vádlott számára golyóálló üvegkalickákat épí­tettek, az igazságügyi palo­ta már napokkal a tárgyalás megkezdése előtt rendkívü­li csendőri őrizet alatt állt, a törvényszéki tudósítók és a külföldi sajtó képviselői is csak gondos motozás után léphetnek be a terembe. A tárgyalást kéthetesre terve­zik. A vádlottak között van a hajdani 1968-as nagy diák­lázadás kései utódaiból 1979- ben alakult Action Directe minden ismert vezére. Élü­kön az alapítók: Jean-Marc Rouillan, 36 éves, aki egy spanyol Franco-ellenes cso- portocska ifjú aktivistájából lett a francia kapitalizmus romantikus, majd terrorista ellensége. Élettársa, Nathalie Menigon, 31 éves, aki több nehéz helyzetből fegyverrel vágta ki magát, végül Rouil- lannal együtt került horog­ra. Az alapítók közé számí­tott Joelle Aubron, 28 éves nagypolgári származású lány. A többiek: a Halfen test­vérek, Claude és Nicolas, egykori kommunista ellenál­ló fiai és még néhány ke­vésbé ismert név. Valamennyiük ellen a fő vádpont: bűnszövetkezet alakítása személyek és ob­jektumok elleni bűncselek­mények elkövetésére. Nyolc vádlott ellen ezenkívül ille­gális fegyverviselés és ha­mis okmányok birtoklása is vádpont. Mindezek alapján 5—10 éves börtönbüntetése­ket szabhatnak ki rájuk. A négy legveszedelmesebb vádlott: Jean-Marc Rouillan, Georges Cipriani, Joelle Aubron és Nathalie Menigon helyzet gyökeres megjavítá­sa érdekében sok nehézséget és előítéletet kell ieküzdeni. Példaként említette Európát, ahol befolyásos politikai körök továbbra is a bizal­matlanságot táplálják a szocialista országok szándé­kát illetően. Még a va- shingtoni rakétaszerződést is Moszkva „fondorlatos” poli­tikája eredményéként pró­bálják beállítani, amely po­litika, úgymond, a nyugati szövetség meggyengítését cé­lozza. Valamiféle „kompen­zációs lépések” szükségessé­géről szónokolnak. Mihail Gorbacsov hangsú­lyozta, hogy Európában nincs helye semmiféle gyanakvás­nak. A szocialista országok készek azoknak a hagyomá­nyos fegyvereknek a csök­kentésére, amelyekben fölé­nyük van — de pontosan ugyanilyen hozzáállást vár­nak a NATO tagországai ré­széről azokat a fegyvereket illetően, melyekből nekik van fölényük. A kétoldalú kapcsolato­kat értékelve a szovjet ve­zető rámutatott arra a né­zetazonosságra, amely az SZKP és a CSKP között a szocilista építés, a nemzet­közi helyzet legfontosabb kérdéseiben megmutatkozik. Egyetértenek abban, hogy a társadalmi és a gazdasági fejlesztés meggyorsítása mind a Szovjetunióban, mind Csehszlovákiában elő fogja segíteni a kétoldalú együtt­működés intenzívebbé téte­lét. A Szovjetunió fellép mindazon akadályok eltávo­lításáért, amelyek zavarják az integrációt a KGST ki rétéin belül. Működésbe ke hozni a felhalmozott ti pasztalatokat, a korszerű e képzeléseket, fel kell szabi dítani a tömegek alkot energiáját, a tudományo: műszaki problémáinak ki zös megoldása érdekében - mondotta végül Gorbacso ,A nyíltság, a kölcsönös b zalom és az elvi kérdései ben megmutatkozó egyse jellemezte a megbeszélések« — jellemezte Jakes a Goi bacsovval folytatott tárgyi lásokat a hétfői díszvacse rán. A két testvérország egyse géről Jakes elmondta, liog az meghatározó a nemze közi fejlődés jelenlegi, fői dulópontnak minősíthető szí kaszában. A tárgyalásokon kieme figyelmet fordítottak a k< testvérpárt internacionalisl kapcsolataira, az átfog csehszlovák—szovjet együt működésre. Arra a köve keztetésre jutották, hog nagyok a lehetőségek a együttműködés fejlesztésére A csehszlovák vezető mé tatta azt a politikai folya matot, amely a Szovjetünk ban az SZKP vzetésévi bontakozik ki. Hangsúlyom ta, hogy hazájában mind szovjetunióbeli változásc kát, mind a szovjet külpc litikát széles körű támogatí övezi. Szólt a washingtoi tárgyalások világpolitik; jelentőségéről, s anna eredményeiről beszélve uta rá, hogy a szovjet külpolit kát jellemző új gondolkc dásmód joggal vált a béke politikai szinonimájává. Folytatódnak a tüntetések a Gáza-övezetben. A képen: lil takozó palesztin asszonyok a Khan Junis-tábor közelébcr menekülnek a könnygázzal támadó izraeli katonák elöl Tárgyalások kezdődtek Athénban az amerikai támaszpontokról Megkezdődött tegnap Athénban az Egyesült Álla­mok görögországi katonai tá­maszpontjainak jövőjéről szóló tárgyalások második fordulója. À mostani megbe­szélések péntekig tartanak. A tavaly novemberben le­zajlott első fordulóban a fe­lek nem jutottak közelebb egy új megállapodáshoz. Ez év végén jár le az £ görög—amerikai szerződés amely lehetővé teszi, hogy a Pentagon négy támaszpontot és húsz kisebb katonai ob­jektumot tartson fenn as égei-tengeri országban. Wa­shington szeretne újabb szer­ződést kötni, hogy biztosítsa a támaszpontok további fennmaradását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom