Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-30 / 25. szám

1988. január 30., szombat Somogyi Néplap 3 A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE A gazdaság és a társadalom 1987. évi fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról.) év alatt 3,5 százalékkal, 1 millió 664 ezer darabra csök­kent. A tehénállományon be­lül a tejhasznosítású fajták aránya növekedett. A decem­ber 31-én számba vett 2,3 millió darab juh lényegében azonos az év elejivel. A vágóállat-termelés több mit 3 százalékkal növeke­dett. és összesen 2,3 millió tonnát tett ki. A vágósertés- és a vágóbaromfi-termeles emelkedett, vágómarhából lé­nyegében az előző évinek •megfelelő mennyiséget ter­meltek, míg a vágójuh ter­melése csökkent. A fonto­sabb állati termékek közül tejből némileg többet, gyap­júból az előző évivel azonos mennyiséget, tyúktojásból annál valamivel kevesebbet termeltek a gazdaságok. A mezőgazdasági üzemek alaptevékenységen kívüli te­vékenysége mintegy 4 száza­lékkal bővült, így a mező­gazdasági ágazat brutto ter­melése kissé meghaladta az előző évit. ... Az erdőgazdálkodás _ netto fakitermelése az előző évit megközelítő mennyiségű, 6,9 millió köbméter volt. Ezen belül az iparifa és a tűzifa aránya nem változott. Erdő­telepítést és fásítást 7,7 ezer hektáron, erdőfelújítást 22 ezer hektáron végeztek. Termelő infrastruktúra A közlekedési vállalatok és szövetkezetek az év folya­mán 6,3 százalékkal keve­sebb árut szállítottak, mint 1986-ban, árutonnakilomé- ter teljesítményük 4,2 száza­lékkal nőtt. Ezt mindenek­előtt a tengeri hajozas elsődlegesen a behozatalhoz és a kivitelhez kapcsolódó — nemzetközi szállításainak fo­kozódása tette lehetove. Emelkedett a teljesítmeny a csővezetékes szállításban, va­lamint a közúti és városi közlekedésiben is, míg a vas­úti közlekedésben csökkent. A távolsági személyszállí­tást 876 millió alkalommal vette igénybe az utazóközön­ség ez 1,3 százalékkal ke­vesebb volt az előző évinél. Az utaskilométer teljesít­mény némileg meghaladta az egy évvel korábbit. Ezen be­lül az autóbuszközlekedés utaskilométer teljesítménye mérséklődött, a vasúté kis­sé, a légi közlekedése szá­mottevően emelkedett. A he­lyi tömegközlekedés áltál szállított utasok szama 1 százalékkal több volt az egy évvel azelőttinél. Az év folyamán 70 km vasútvonalat villamosítot­tak. A villamosított vasútvo­nalak aránya 23,9 százalék­ról 24,8 százalékra emelke­dett, az összes vontatási tel­jesítménynek mintegy 60 százaléka ezekre a vonalak­ra jut. Az év végén korsze­rű biztosítóberendezéssel a vasútvonalak 36 százaléka rendelkezett, alig több, mint egy évvel korábban. Az év folyamán 140 ezer új személygépkocsit értéke­sítettek, 22 ezerrel többet az előző évinél. A kereslet kielégítésére, a járművek korösszetételének érdemi ja­vítására a forgalmazott mennyiség nem volt elegen­dő. Á személygépkocsi-állo­mány az év végén 1 millió 660 ezer volt. Az állomány átlagos kora meghaladta a kilenc évet. A távbeszélő hálózat re­konstrukcióval egybekötött fejlesztése lakossági és vál­lalati források bevonásával folytatódott. Az év folyamán 43 ezer új főállomást kap­csoltak be, ezen belül 31,4 ezret lakásokon. Az ezer la­kosra jutó lakásállomások száma 49,4-ről 52,4-re emel­kedett. Az év végétől né­hány helyen, kisebb közössé­gek részére lehetővé vált az európai műholdas televízió- adások vétele. 1987 végén az állami és szövetkezeti kiskereskede­lemben 55 400 bolt és ven­déglátóhely volt. A boltok száma több, a vendéglátóhe­lyeké kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A ma­gánkiskereskedők és vendég­látók száma kb. 2 ezerrel, mintegy 31 ezerre nőtt. Ja­vító-karbantartó és egyéb fogyasztási szolgáltatást a szocialista szektor 16 ezer hálózati egysége és a 156 ezer kisiparos jelentős része végzett. A közüzemi vízműkapaci­tás az előző évihez képest mintegy 3 százalékkal, a közüzemi szennyvíztisztító kapacitás 4 százalékkal nö­vekedett. A közműves ivó­vízzel ellátott népesség ará­nya meghaladta a 86 száza­lékot. A csatornázott terüle­teken élő lakosság aránya az összlakosságon belül megkö­zelítette a 49 százalékot. Az árvízvédelmi fővédvonalak előírt méretre való kiépítése folytatódott. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A külkereskedelem szerepe tovább fokozódott a gazda­ságban. A kivitt áruk értéke 450 milliárd forint volt, 7 százalékkal több az előző évinél. A behozatal értéke 5 százalékkal nőtt és 463 mil­liárd forintot ért el. Az importkiadás 63 száza­lékát energia- és anyagjelle­gű termékek vásárlására fordították. Ez az arány 1986-ban is hasonló volt. Az energia- és anyagimport mennyisége 2 százalékkal nőtt az előző évihez képest. A behozatal közel 30 száza­lékát képviselő ipari készter­mékek importjának volu­mene 6 százalékkal volt több az előző évinél. A mezőgaz­dasági-élelmiszeripari ter­mékek importja ugyancsak 6 százalékkal bővült. Az 1987. évi exportbevé­tel mintegy 35 százalékát az anyagjellegű termékek és az energiahordozók értékesíté­se biztosította. Kivitelük volumene mintegy 7 száza­lékkal emelkedett. Főként a kohászati és a vegyipari anyagok exportja fokozódott. Az ipari késztermékek ará­nya az exportban csökkenő, 45 százalék volt. A beruhá­zási célú gépek exportja csak kevéssé emelkedett. A fogyasztási iparcikk kivitel 5 százalékkal fokozódott. Fő­leg a könnyűipari és a gép­ipari fogyasztási cikkek ki­vitele nőtt. Az élelmiszer­gazdasági termékek egyötö­dét adták az exportbevétel­nek, kivitelük mennyisége megegyezett az előző évivel. Rubelelszámolásokban a behozatal volumene majd­nem 4 százalékkal, a kivite­lé 2,5 százalékkal nőtt. A behozatal növekedése az ipa­ri késztermékek körében volt jelentős, energia- és anyag­jellegű termékekből az egy évvel azelőttinél valamivel nagyobb mennyiség érke­zett be. A rubelelszámolású kivitel növekedésében szin­tén az ipari késztermékek, azon belül is a beruházási célú gépek fokozódó export­ja játszott elsődleges szere­pet. A behozatali és a kivi­teli árak egymáshoz viszo­nyított változását tükröző cserearány-mutató évek óta tartó folyamatos romlása 1987-ben megállt; az előző évihez képest 3 százalékos cserearány-javulás követke­zett be. Nem rubelelszámolások­ban a behozatal volumene 2,6 százalékkal nőtt, a kivi­telé 5 százalékkal. Az _ ex­portnövekedés kedvezőtlen szerkezetben valósult meg. A többlet elsősorban az anyagjellegű termékeknél jelentkezett. Az ipari kész­termékek közül a fogyasztá­si iparcikkek kivitele szá mottevően nőtt, a beruházá­si célú gépeké visszaesett. A behozatal, a fogyasztási ipai- cikkek kivitelével, minden árufőcsoportban meghalad­ta az egy évvel korábbit. A behozatal az éven belül egyenetlenül alakult, az I III. negyedévi csökkenést a IV. negyedévben nagymér­tékű növekedés követte. A cserearány ebben a viszony­latban nem romlott tovább, de az előző évi igen kedve­zőtlen sziinthez képest javu­lás sem következett be. A külkereskedelmi egyen­leg 1987-ben jelentős, bár az 1986. évinél kisebb behoza­tali többletet mutat. A nem rubelelszámolású forgalom­ban az előirányzott aktívum­mal szemben passzívum ala­kult ki. Ennek összege az egy évvel korábbinál kisebb volt: a tényleges fuvarfizeté­sekkel számítva 361 millió dollár A rubelelszámolású forgalom 141 millió rubeles aktívummal zárult. Az 1987. év jelentős ered­ményeket hozott a nemzet­közi idegenforgalomban. Az év folyamán 19 millió kül­földi érkezett az országba, több, mint eddig bármikor. Közülük 12 millió volt a tu­rista, 7 millió a kiránduló es átutazó. A turisták száma 11 százalékkal, az itt eltöltött idejük 10 százalékkal nőtt. A külföldi vendégek által el­töltött vendégéjszakák szá­ma a kereskedelmi szállás­helyeken 14 százalékkal, a szállodákban 19 százalékkal haladta meg az 1986. évit. A Magyarországra érkező külföldiek 60 százaléka ru­belelszámolású országokból érkezett. Számuk 4 százalék­kal haladta meg az egy év­vel korábbit. A rubelelszá­molású devizabevételek 14 százalékkal nőttek. A ma­gyar állampolgárok rubel- elszámolású országokba tör­ténő utazásainak száma 5,7 millió volt, az előző évinél 19 százalékkal több. Az ezzel összefüggő devizakiadások összege hasonló arányban emelkedett. A bevételek és kiadások egyenlege, a transzferábilis rubelben ki­fejezett aktívum megköze­lítette a 300 millió rubelt. A nem rubelelszámolású országokból beutazók száma 7,7 millió fő volt, mintegy egyharmaddal több az e&y évvel korábbinál. Magyar ál­lampolgárok 1,5 millió eset­ben utaztak az év folyamán nem rubelelszámolású or­szágokba, valamivel többen, mint egy évvel korábban. A nem rubelelszámolású ide­genforgalom bevételi többle­te dollárban kifejezve, mint­egy 370 millió dollárt tett ki, az előző évinek majd­nem kétszeresét. Lakossági jövedelem és fogyasitás 1987-ben a lakosság reál- jövedelme az előző évi szin­ten maradt, a fogyasztás — a megtakarítások mérséklő­dése mellett — nőtt. A re­áljövedelem szintenmaradá- sa úgy alakult ki, hogy a no­minális jövedelmek és a fogyasztói árak csaknem azonos mértékben, a terve­zettnél mintegy másfél szá­zalékponttal jobban emel­kedtek. A terven felüli ár­emelkedés jelentős részben az év folyamán végrehajtott központi árintézkedések kö­vetkezménye. A munkások és alkalma­zottak havi átlagkeresete 1987-ben 7040 forint, a me­zőgazdasági szövetkezetek­ben dolgozók közös gazda­ságból származó átlagkere­sete 6220 forint volt, 8, il­letve 7 százalékkal több, mint 1986-ban. A munkások és alkalmazottak egy kereső­re jutó reálbére kb. 1 száza­lékkal, a mezőgazdasági szö­vetkezetekben dolgozók kö­zös gazdaságból származó re­álkeresete mintegy 1,5 száza­lékkal csökkent. A pénzbeli társadalmi jö­vedelmek éves összege 162 milliárd forint volt, 9,4 szá­zalékkal több az előző évi­nél. Ebből nyugdíjakra no milliárd forintot fizettek ki, ami 11 százalékkal haladta meg az 1986. évit. A nyug­díjasok száma egy év alatt mintegy-43 ezer fővel nőtt, 1987 végén elérte a 2 380 000 főt. Az egy nyugdíjasra jutó nyugdíj havi átlagos összege 1987-ben 3900 forint volt, 9,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. 1987 áprili­sában a nyugdíjasok 41 szá­zalékának 3000 forintnál ke­vesebb, 14 százalékának 5000 forintnál több volt a nyug­díja. A nyugdíjakat az év folyamán az áremelkedések­hez kapcsolódóan áprilisban és augusztusban emelték. Családi pótlékra 1987-ben 23 milliárd forintot fizettek ki, 7,1 százalékkal többet az előző évinél. A pótlékban részesülő családok száma 9200-zal, a gyermekeké 31 000-rel csökkent. A kifize­tett összeg növekedése a központi árintézkedések mi­atti pótlékemelésből szárma- zott. , Gyermekgondozási segélyt és gyermekgondozási díjat 1987 végén 228,4 ezer fő vett igénybe, a kifizetett összeg együttesen 6,1 milliárd fo­rint volt, 13 százalékkal több az előző évinél. A növeke­dés összefügg a gyermekgon­dozási dijat igénybe vevők számának emelkedésével. Egyidejűleg csökkent a gyermekgondozási segélye­zettek száma. A gyermek- gondozási díjat a magasabb keresettel vagy képzettséggel rendelkező nők egyre na­gyobb mértékben veszik igénybe. A természetbeni társadal­mi jövedelmek volumene — egészségügyi, oktatási, kul­turális stb. szolgáltatások mintegy 2 százalékkal emel­kedett. A fogyasztói árszínvonal az év egészében 8,6 száza­lékkal volt magasabb az előző évinél. Az átlagosnál nagyobb mértékben emelke­dett az idényjellegű élelmi­szerek, az élvezeti, valamint a ruházkodási cikkek árszín­vonala, legkevésbé a tartós fogyasztási cikkeké; A lakosság fogyasztása 2,5—3 százalékkal emelke­dett. Ezen belül a termékek fogyasztása gyorsabban, a szolgáltatásoké csak mérsé­kelten nőtt. Az élelmiszerfo­gyasztás volumene kismér­tékben emelkedett, az élve­zeti cikkeké jelentősen mér­séklődött. A ruházati fo­gyasztás volumene a több éve tartó csökkenés után nö­vekedett. A többi iparcikk fogyasztásának volumene — főleg a tartós javak számot­tevő növekedése folytán — több mint 10 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi forga­lom, amelyből a lakossági fogyasztás mintegy 60 száza­léké származik, összehason­lító áron 5 százalékkal emel­kedett. Ebben a kiemelkedő idegenforgalom mellett nagy szerepe volt az 1988. évi je­lentős áremelések miatti elő­vásárlásoknak, amelyek az év második felében, különö­sen a IV. negyedévben vál­tak erőteljessé. A kereskede­lem a cikkcsoportok nagy részében a hirtelen növek­vő keresletet nem tudta ma­radéktalanul kielégíteni. Az év végére a készletek meny- nyiségben mintegy 13—14 százalékkal csökkentek. A takarékbetét-állomány december 31-én 286,6 milli­árd forint volt, 11,7 milliard forinttal több, mint egy év­vel azelőtt. A betétállomány növekedése teljes egészében a 14,4 milliárd forint össze­gű kamatjóváírásból adó­dott. Enélkül számolva a la­kosság nagyobb összeget vett ki a takarékból, mint amennyit új betétként elhe­lyezett. Egyidejűleg a kötvé­nyekbe fektetett lakossági megtakarítások összege az év folyamán mintegy 11 mil­Bemutató­terem a Kaposgépnél A Kaposgép kaposvári központjába látogató kül­és belföldi kereskedelmi partnerek gyors tájéko­zódását segíti az ősszel kialakított, ízlésesen be­rendezett bemutatóterem. A vendégek megismer­kedhetnek a vállalat tör­ténetével, a Kaposgép gyártmányaival, gépeivel. Kiállították a különböző vásárokon, bemutatókon nyert díjakat is. hard forinttal emelkedett. Emellett a lakosság kész- pénzkészlete az előző évi­nél lényegesen nagyobb mér­tékben nőtt. Népesedés, egészségügy, oktatás 1988 január 1-jén az or­szág népessége 10 604 000 fő volt, 16,5 ezerrel, 0,2 száza­lékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az év fo­lyamán 126 ezer gyermek született, 2500-zal kevesebb, mint 1986-ban. Az ezer la­kosra jutó élveszületések szá­ma 11,8 volt. Tavaly 142,5 ezren haltak meg, 4600-zal kevesebben, mint 1986-ban. Ezer lakosra 13,4 haláleset jutott. A cse- csemőhaladóság csökkenése folytatódott. Ezer élveszü- lött közül egy éves kora előtt 17 halt meg. A megbetegedések közül 1987-ben js legnagyobb számban a heveny légzőszer­vi betegségek fordultak elő. Az egyéb fertőző betegségek gyakorisága csökkent. Az idült betegségek ritkábbak ugyan, de jelentőségük lé­nyegesen nagyobb állandó­ságuk, valamint következmé­nyeik miatt. Legjelentőseb­bek a keringési betegségek. A rosszidulatú daganatos megbetegedések gyakorisá­ga 1980 óta növekvő. Az év folyamán az általá­nos orvosi és gyermekorvo­si körzetek száma 49-cel, a községi fogorvosi körzetek szama 14-gyel emelkedett. A betöltetlen körzeti orvosi ál- asok aránya 4,2 százalék, lényegesen nem változott. Az egy körzeti orvosra és kör­zeti gyermekgyógyászra ju­oJak0S0k száma 17 fővel, 1897-re csökkent. A működő kórházi ágyak szama az év folyamán 320- szal, 104 100-ra bővült. Foly­tatódott több kórház re- konstrukciója. Ugyanakkor felújítási pénzforrások hiá­nyában a kórházi épületek allaganak megóvása teljes- koruen nem biztosítható. Ugyanez jelleméé a berende­zésekre és műszerekre is, egyre nagyobb hányaduk válik elavulttá. Némi előre­lépést jelent azonban az ál­talános célú, valamint a speciális — például nőgyó­gyászati és kardiológiai jel- !®{’ü ultrahangos készü­lékek, továbbá a számítógé­pes tomográfok számának növekedése. A szociális otthoni helyek száma az év végén 39 300 volt, 750-nel több, mint egy évvel korábban. A bölcsődei és az óvodai helyek száma 2,4, illetve 1 százalékkal csökkent. Az el­látottságot ez nem rontotta, mivel a megfelelő korú gyermekek száma is csök­kent. Az 1987—1988. tanévben az általános iskola nappali ta­gozatán 1317 ezren tanulnak, 22 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. Az osz­tálytermek száma 872-vel bővült. A tanulók 39,8 szá­zaléka, az előző évinél né­mileg kisebb hányada, nap­közis. A 8. osztályt befejezők 94 8 százaléka tovább tanul: a korábbiakhoz hasonlóan fe­le középiskolában, fele szak­munkásképző, illetve szak­iskolában. A. középiskolák nappali tagozatain 2900 fő­vel, a szakmunkásképző is­kolákban 2000-rel többen ta­nulnak, mint az előző tanév­ben. Gyarapodott az osztály- termek száma is: i94-gyel, illetve 94-gyel. A középisko­lában tanulók egyötöde la­kik diákotthonban. 1987-ben 53 100 fő érettségizett sike­resen nappali tagozaton, 800 fővel több, mint az előző évben. A felsőoktatási, intézmé­nyekben 99 ezren tanulnak, ennek kétharmada nappali tagozaton. A 18—22 éves né­pességből a felsőoktatási in­tézményekben tanulók ará- ,nya azonos az egy évvel az­előttivel, 9,6 százalék. A nap­pali tagozatos hallgatók 46,2 százaléka lakik diákotthon­ban. 1987-ben 24 400-an sze­reztek diplomát, ebből 14 400-an nappali tagozaton. Budapest, 1988. január 29. Központi Statisztikái Hivatal Bemutató­terem a Kaposgépnél A Kaposgép kaposvári központjába látogató kül- és belföldi kereskedelmi partnerek gyors tájéko­zódását segíti az ősszel kialakított, ízlésesen be­rendezett bemutatóterem. A vendégek megismer­kedhetnek a vállalat tör­ténetével, a Kaposgép gyártmányaival, gépeivel. Kiállították a különböző vásárokon, bemutatókon nyert díjakat is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom