Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-30 / 25. szám

2 Somogyi Néplap 1988. január 30., szombat Az Elnöki Tanács ülése Tegnap ülést tartott a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa. A testület jelentést tárgyalt meg az Elnöki Tanács elé terjesztett állampolgársági, valamint kegyelmi ügyek 1987. évi intézéséről. Az állampolgársági ügyek­ben az Elnöki Tanács az ál­lampolgárságról szóló tör­vény előírásainak érvényre juttatása, a kettős állampol­gárság megszüntetésével kap­csolatos nemzetközi egyez­mények végrehajtása jegyé­ben hozta meg határozatait. Az ügyek döntésre való elő­készítését a Belügyminiszté­rium, a tanácsok igazgatási szervei, valamint a külkép­viseleti hatóságok körülte­kintő munkája segítette. Az állampolgársággal összefüggő ügyekben érintett személyek száma a múlt év során 2638 volt, ami a megelőző évhez viszonyítva 18 százalékos emelkedést jelent. A magyar állampolgárság megszerzésé­re irányuló kérelmek jelen­tős többségét családi okok — magyar állampolgárral kö­tött házasság, családi, rokoni kapcsolatok rendezése — in­dokolták. Az állampolgársá­gi kötelékből való elbocsá­tást elsősorban azok kérték, akik külföldön való tartóz­kodásukat véglegesnek te­kintették és a külföldi állam­polgárság megszerzésével kí­vánták letelepedésüket és megélhetésüket biztosítani. A kettős állampolgárság megszüntetésére hozott nem­zetközi egyezmények alapjan az elmúlt év során 502 ket­tős állampolgárságú gyermek ügyét rendezték. Az állam­polgársági ügyekkel kapcso­latos határozatok meghoza­talánál kifejeződtek az álta­lános emberiességi szempon­tok, különös figyelemmel a családegyesítés elősegítésére. A kegyelmi határozatok tekintetében az Elnöki Ta­nács megállapította: a meg­hozott határozatoknál érvé­nyesült az az elv, hogy a ke­gyelmi eljárások nem a bí­róságok által hozott ítéletek felülvizsgálatát célozzák, ha­nem az elítélés után bekö­vetkezett egyéni körülmé­nyek sokirányú mérlegelését jelentik. A kegyelmi dönté­sek meghozatalát az igazság­ügyi szervek előkészítő mun­kája segítette. Az elmúlt év­ben 1800 kérelmező közül 227-en részesültek kegyelem­ben; minden esetben beteg­ség, súlyosan hátrányos csa­ládi körülmények miatt vagy más, méltányolást érdemlő humánus okból. A továbbiakban az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott meg. Befejeződött a KISZ KB ülése Milyen szocializmust építsünk? A „Milyen szocializmust építsünk?” elnevezésű vita­sorozat szervezési és tartal­mi feladatait előkészítő munkáról, valamint az ifjú­sági szövetség kiemelkedő ta­vaszi politikai eseményeiről döntött pénteken a KISZ Központi Bizottsága a kétna­pos zánkai ülés befejezése­ként. A csütörtökön megtartott szekcióülések tapasztalatait összefoglalva Gönci János, a KISZ KB titkára megálla­pította: a társadalom egé­szében, így a fiatalok köré­ben is vita folyik a szocia­lizmus alapvető kérdéseiről. Ezért határozott úgy az if­júsági szövetség vezető tes­tületé, hogy vitasorozat szer­vezésével kapcsolódik be ebbe az eszmecserébe. A mi­lyen szocializmust építsünk vitasorozatot a tervek sze­rint — a szakmai előkészítés után — áprilisban kezdik meg. A KISZ KB döntött arról, hogy a vitasorozatot egy rö­vid, de mozgósító erejű fel­hívás formájában hirdeti meg. A vitavezetők felké­szítéséhez vitaanyagot bocsá­tanak rendelkezésükre, s más háttéranyagokkal is se­gítik őket. Bécsi utótalálkozó Realizmus, dinamizmus A KISZ legfontosabb ta­vaszi politikai feladatairól, eseményeiről már a csütör­töki tájékoztatón elhangzott: a KISZ KB mostani ülése a tavaszi politizáló munka két fontos témáját, a lakásgaz­dálkodás átfogó korszerűsí­tését, valamint a szocializ­muskép alakításának vitáját alapozta meg. Emellett az if­júsági szövetségnek is meg kell kezdenie a felkészülést az 1990. évi választásokra, ha el akarja kerülni, hogy ad­minisztratív eszközökkel biztosítsák a fiatalok rész­vételét a tanácsok, illetve az Országgyűlés munkájában. A hagyományos tennivalók so­rába tartozik az értékélő­tervező KISZ-taggyűlések megrendezése, az ifjúsági parlamentek munkájának se­gítése, valamint a tavaszi történelmi ünnepek meg­szervezése is. Az ülésen közérdekű beje­lentés hangzott el a számító­gépék magánimportját kor­látozó intézkedésről. Ennek kapcsán a testület megerő­sítette, hogy támogatja a gazdasági hatékonyság nö­velését szolgáló számítás- technikai kultúrát, az ennek esetleg ellentmondó intézke­désekkel nem ért egyet. Ezért fokozott figyelemmel kíséri az intézkedés nyomán kialakult helyzet megoldásá­ra irányuló állami törekvé­seket. A munka befejezéseként a KISZ Központi Bizottsága zárt ülésen személyi kérdé­sekben döntött. Tizenöt éves szünet után látogatott ismét Csehszlovákiába nyugatnémet kancellár. A képen: Helmut Kohl (balra) ta­lálkozott Milos Jakessal, a CSKP KB decemberben megvá­lasztott új főtitkárával hallgatásokkal” indul a bi­zottságokban. Shultz külügy­miniszter szerint jó, a nyu­gati biztonsági igényeknek megfelelő szerződés jött lét­re. A Szovjetunió több rob­banófejet szállítani képes rakétákat szerel le, mint amilyeneket az amerikaiak „áldoztak fel”. Az ellenőrzé­si rendszer a legalaposabb, amit valaha is szerződés be­tartásának kontrolljára elő­írtak. A szerződés minden tekintetben részletesebb, pontosabban meghatározott, mint a korábbiak, és így to­vább ... Reagan pártjából, a repub­likánusok soraiból kerül ki a szerződés legádázabb ellen­fele, Jesse Helms. Stílusára jellemző, ahogyan az ellen­őrzési rendszernek szerinte meglévő hiányosságait négy pontba foglalta: „Nem tud­juk, mit kellene keresnünk. Nem tudjuk, hol keressük. Ha megtaláljuk, nem tudjuk, mit találtunk. Ha tudjuk, mit találtunk, ennek az ellenőr­zésnek az alapján nem tu­dunk ez ellen fellépni ...” Dole szenátor, aki a repub­likánusok egyik elnökjelölt- je, nem támadja ugyan a szerződést, de további erőfe­szítéseket követel, hogy újabb biztosítékokat kapjon az USA a szerződés betartá­sára, és hogy a hagyomá­nyos fegyverek egyensúlyát megteremtsék. (Köztudott, hogy az amerikai propagan­da e téren szovjet fölényt emleget...) Az ellenzékben lévő de­mokrata a párt a Reagan- kormányzat elleni támadási pontokat keres, jóllehet a szerződést elvileg helyesli. Joe Biden szenátorral az élen egyes demokraták túl­mennek a szerződésen, és például a „freeze”-t, a ha­dászati fegyverek azonnali „befagyasztását” sürgetik, mondván, hogy meg kell akadályozni a közepes ha­tótávolságú rakéták leszere­lésének valamilyen kompen­zációját. Valószínű, hogy egyes washingtoni „héják” gondolnak is erre: még a moszkvai csúcstalálkozó előtt gyorsan megnövelik a leg­nagyobb, legpusztítóbb fegy­verek számát, ezzel ellensú­lyozandó a washingtoni Gor­bacsov—Reagan szerződés leszerelési intézkedéseket. Az elnökválasztási kam­pány már megindult. Észre­vehető, hogy a republikánu­sok a maguk érdemének akarják betudni a leszere­lési előrelépést is, meg — paradox módon — a fegy­verkezés folytatását is. A de­mokraták közül többen en­nek az ellentmondásos vol­tát igyékeznek bizonyítani. És — ami már a jövő — beleszólást követelnek a le­szerelési politikába. A ratifikációs vita elején mutatkoznak tehát nyugtala­nító jelek, de — s ez a wa­shingtoni politikai megfigye­lők általános véleménye — a kongresszus végül is min­den bizonnyal szentesíti a Gorbacsov és Reagan aláírá­sával ellátott szerződést. Valóban jelentős elő­relépést hozott a nyugat­német kancellár prágai útja? Nyugatnémet kancellár csak akkor fordult meg a csehszlovák fővárosban, ami­kor Willy Brandt a máso­dik világháború utáni új helyzetet elismerő alapszer­ződés aláírására ment el Prágába. Nagy jelentősége lett tehát annak, hogy Kohl kancellár most igen részle­tes tárgyalásokat folytatott a csehszlovák vezetőkkel, mindenekelőtt Strougal kor­mányfővel, az ország gazda­sági reformtörekvéseinek egyik megtestesítőjével. A bonni vendég találkozott a csehszlovák párt vezetőjével, Milos Jakessal, az új főtit­kárral és fogadta őt az ál­lamfői poszton megmaradt Gustáv Husák. Viszont ma már azt is be lehetett illesz­teni a bonni vendég prog­ramjába, hogy találkozzék Tomasék bíborossal. Mindenekelőtt gazdasági és . környezetvédelmi kérdések szerepeltek a csehszlovák— nyugatnémet kormányfői tárgyalások napirendjén, s létrejöttek az első megálla­podások is. A folytatásban szintén megállapodtak: a nyugatnémet sajtó értesülé­sei szerint Strougal már szeptemberben viszontláto- gatást tesz Bonnban. A prá­gai tárgyalásokon szó volt arról, hogy az NSZK most a Közös Piac soros elnöke, Csehszlovákia pedig a KGST- ben tölti be ezt a tisztet, en­nek kapcsán sokat tehetnek a két gazdasági csoportosu­lás közeledéséért, illetve a Közös Piac és Csehszlovákia továbbá a Közös Piac és Ma­gyarország megállapodásának elősegítéséért. A nyugatnémet vendég Prágában ismételten hangsú­lyozta, hogy a csehszlovák reformok megvalósítása te­remti meg a kedvező előfel­tételeket a két ország gazda­sági együttműködésének bő­vítéséhez. Pálfy József A hét kérdései Az ázsiai Bangladesbem a héten is folytatódtak a kormány­ellenes megmozdulások — a hatóságok kemény fellépése számos emberéletet is követelt. A képen: a tüntetők egy rendőrségi dzsippet borítanak fel Csittagong városban Milyen érvelt és ellen­érvek csapnak össze Wa­shingtonban a szovjet- amerikai megegyezés ra­tifikációs vitájában? Megkezdődött a politikai harc az amerikai főváros­ban : a Reagan—Gorbacsov megállapodás hívei és ellen­felei a Capitoliumon, a tör­vényhozásban, de a sajtóban, televízióban vagy éppenség­gel a novemberi választást előkészítő gyűléseken egy­formán „ringbe szállnak”. Érvek és ellenérvek „ütés­váltására” figyelhet az ame­rikai közvélemény, de a vi­lág is. A karácsonyi-újévi szünet után most gyűltek össze új­ra az USA honatyái, az Egyesült Államok történelme századik kongresszusának tagjai, s nyomban megkezd­ték a ratifikációs vitát, amelv az úgynevezett ..meg­A ni'vudtü amerikai atomkí­sérleti telep mt gtekintésére szovjet szakértői csoport ér­kezett a/ USA-ba. A képen: a delegáció vezetője nyilat­kozik I.as Vegasban ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Az amerikai szenátus három bizottságában megkez­dődött az európai közepes és rövidebb hatótávolságú atomfegyverekre vonatkozó szerződés ratifikálási vitája.- Hoszni Mubarak egyiptomi elnök Bonnban villámlá­togatást tett és ismertette közel-keleti rendezési tervét.- Magyar felszólalás Bécsben a „23-ak" újra kezdő­dött konzultációin. - A Koreai NDK megtiltotta az USA állampolgárainak az országba való beutazást __ B otrány Bécsben: az állami Voest egy leányvállalata a tilalom ellenére ágyúkat szállított Iránnak. KEDD: Helmut Kohl Prágában tárgyalásokat kezdett, ame­lyek során a várakozásokat felülmúló módon sikerült javítani Csehszlovákia és az NSZK viszonyát. — Reagan „az unió helyzetéről” szóló hagyományos üzenetében a kongresszus előtt egyszerre méltatta a szovjet-amerikai megállapodást, s ígérte meg az SDI folytatását, vala­mint a nicaraguai kontrák támogatását. SZERDA: Ortega nicaraguai elnök Madridban spanyol rész­vételt kért a közép-amerikai béketerv végrehajtását el­lenőrző testületben, González miniszterelnök erre ígé­retet tett. - Mubarak megérkezett Washingtonba és ötpontos javaslatát elsőnek Shultz külügyminiszterrel ismertette. CSÜTÖRTÖK: Szófiában megkezdődött a bolgár pártértekez­let. - Servailles-ban a NATO-országok és Japán ma­gas rangú képviselői az úgynevezett Cocom-bizottság- ban annak a tilalmi listának a korszerűsitéséröl tár­gyaltak, amely a szocialista országokba irányuló tech­nológiai export megszigorítását célozza. PÉNTEK: Szaúd-Arábia külügyminisztere Moszkvában a kö­zel-keleti kérdésről és az öböl menti háborúról folyta­tott megbeszéléseket. - Befejezte munkáját a szovjet atomszakértök 20 tagú küldöttsége Névadóban. - San Jóséban a sandinista kormány képviselői először tár­gyaltak közvetlenül a kontrák képviselőivel. - Brit­francia csúcstalálkozó Londonban. A peresztrojkás hordár A bécsi utótalálkozónak most minden eddiginél in­kább szüksége van realiz­musra és dinamikus előre­haladásra — jelentette ki Erdős André nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. A találkozó teljes ülésén el­hangzott felszólalásában megállapította, hogy a ked­vező nemzetközi légkör alig érezteti hatását a küldöttsé­gek magatartásában és tár­gyalási gyakorlatában. Az immár ötödik fordulójánál tartó találkozó eredményes­ségéhez egyaránt kell alkotó- készség és realizmus. Ma­gyarország számára azonban a realizmus nem jelenti a bizonyos kedvezőtlen hely­zetekbe való belenyugvást. A cél ugyanis az, hogy a minél gazdagabb tartalommal tölt­sék ki a helsinki záróokmány adta lehetőségeket. A konzervatív erők és az átalakítás hívei között na­ponta zajló összecsapás tár­gya ezúttal egy közönséges kerti kiskocsi volt. Vagyis inkább Pjotr Csugunkin nyugdíjas, aki gondolt egyet, fogta kétkerekű járgányát, s beállt hordárnak, gazdasági versengésre kényszerítve ez­zel a szovjet vasútügyi mi­nisztériumot, és az annak védőszárnyai alatt működő „állami” hordársereget. Csugunkint és gazdasági vállalkozását nem fogadta osztatlan lelkesedés a moszkvai hordárok köré­ben. („Tata, hordd el magad! A vasút veszélyes üzem, s különösen számodra!”) A fél­reérthetetlen ultimátumok azonban nem szegték kedvét a magánvállalkozó hordár­nak, hiszen eleget tett min­den törvényes előírásnak: a magánmunikához a főváros Vorosilov kerületének ta­nácsánál kiváltotta a szük­séges, valamennyi pályaud­varra érvényes iparenge­délyt. A hordártársadalom azon­ban nem fogadta be az idegent, hanem a főnökség elé citál­ta. A kazanyi pályaudvar főnökhelyettese pedig azon­nal érvénytelennek nyilvání­totta Csugunkin polgártárs papírjait. Csugunkin nem adta fel, de úttörő munkáját nehéz körülmények között végez­te. Ha megjelent a peronon, az állami hordárok nem mentek el mellette szidalma­zás nélkül. („Nem szégyelli megfosztani a becsületes munkásembereket a betevő falattól!”) Ha kocsiján pogy- gyász volt, az utasok tilta­kozása ellenére elvették tő­le. A pályaudvari főnökség pedig sorozatban vonta be az újra és újra kiállított iparengedélyeit. Persze Csu­gunkin sem volt rest, a vé­gén már tucatnyi, közjegyző által hitelesített engedélyt hordott magánál. A gazdaságon kívüli kény­szerítő intézkedések sajátos munkamódszerekre tanítot­ták meg Csugunkint. így a nelyiérdekű járatok gyakor­latilag szabad vadászterüle­tet jelentettek számára, mert a hordársereg a zsírosabb falatnak számító távolsági vonatok körül rajzott in­kább. A maszek hordár, okulva a keserű tapasztala­tokból, végül már kerülte a találkozást a peronok kisajá­títóival, s csak akkor jelent meg a hálókocsiknál, amikor az egyenruhások már elvo­nultak. De így sem maradt munka nélkül, hiszen az egyik moszkvai téren három pályaudvar is található, ren­geteg az átutazó utas, s az államiak csak komoly borra­valóért viszik át a pogy- gyászt. „Magánmunkára a szovjet állam biztosított lehetősé­get, s csak ő jogosult visz- szavonni azt” — állapítja meg a mértékadó lap, mi­közben utal arra, hogy szá­mos hátóság képtelen egye­lőre megbékélni ezzel a ténnyel. A jaroszlavli pálya­udvaron a rendőrjárőr pél­dául az iratok ellenőrzése után békén hagyta Csugun­kint, de nem úgy a parancs­nokok, akik az állomásfő­nökséggel állnak kapcsolat­ban. A vasút illetékesei szemé­ben Csugunkin félelmetes el­lenség: példájára a vasúti és pályaudvari szolgáltatások­ban megjelenhetnek a „ma­gánosok”, s az utasok nyil­ván a jobb kiszolgálást ré­szesítik majd előnyben. Évtizedeken keresztül rög­ződött szemléletet termé­szetesen nem lehet egyik napról a másikra megváltoz­tatni, hiszen nagyon sokan a szocializmustól idegennek tartják még azt, ha valaki többet akar dolgozni több pénzért. Pedig a szocializ­mus alaptörvénye éppen azt mondja ki: mindenkinek munkája szerint. Tamássy Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom