Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-30 / 25. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPU XLIV. évfolyam, 25. szám Ára: 2,20 Ft 1988. január 30., szombat A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE A gazdaság és a társadalom 1987. évi fejlődéséről Az 1987. évi gazdasági folyamatokban szerény, a fő célok tekintetében a tervezettnél kisebb javulás következett be. A népgazdaság külső egyensúlyi helyzete az előző évinél kedvezőbben alakult,’ de a javulás az előirányzottat nem érte el. A gazdasági növekedés élénkült. A termelés növekményének nagyobb része a belföldi felhasználás és nem a kivitel céljait szolgálta. A termelés és a kivitel szerkezetében csekély változások következtek be, azok mértéke, esetenként iránya sem felelt meg az egyensúlyi és a hatékonysági követelményeknek. A gazdaságban létrehozott többletjövedelem túlnyomó része áremelkedésből származott. A rubelelszámolású fizetési mérleg többlettel zárult, a nettó adósság ebben az irányban csökkent. Konvertibilis valutákban a nettó adósságállomány tovább nőtt. Az adósságnövekedés mérsékeltebb volt az előző évinél. A fizetési mérleg hiánya ugyanis kevesebb lett, ez részben a külkereskedelmi forgalom alacsonyabb behozatali többletéből, részben az idegenforgalom nagyobb bevételi többletéből adódott. Az adósság- szolgálat — kamat és törlesztés — terhei némileg mérséklődtek. Az állami költségvetés bevételei a kiadásoknál jobban emelkedtek, a hiány kisebb lett a tervezettnél és az előző évinél. Ebben szerepe volt az évközben megtett intézkedéseknek is. Az anyagi és nem anyagi ágak teljesítményét kifejező bruttó hazai termék volumene 2,5—3 százalékkal emlke- dett, értéke — előzetes becsült adatok alapján — mintegy 1200 milliárd forint volt. Az anyagi tevékenységet tükröző nemzeti jövedelem 2—2,5 százalékkal nőtt. A belföldi felhasználásra fordított termékek és szolgáltatások mennyisége az előirányzott csökkenés helyett kb. 2 százalékkal emelkedett. Többet fordítottak fogyasztásra és beruházásra az előző évinél, a készletek mennyisége nem nőtt. A fogyasztás növekedéséhez hozzájárultak az év második felében fellendülő iparcikk- vásárlások! A lakosság megtakarítási hajlandósága csökkent. A belföldi felhasználás értéke több volt a termelésnél. A népgazdaság behozatali többlete kb. 6 milliárd forintot tett ki, szemben az előző évi 15 milliárd forinttal. Az ágazatok és a gazdálkodó szervezetek teljesítménye tovább differenciálódott. A kisebb termelő és szolgáltató egységek, különösen a szövetkezetek és a magántevékenységet folytatók aktivitása, a létszám és a teljesítmény alapján is, az átlagosnál élénkebb volt. A beruházások előző évében kezdődött élénkülése folytatódott: a népgazdasági beruházások összege 291 milliárd forint volt, folyó áron 12 százalékkal, összehasonlító áron mintegy 6 százalékkal több az előző évinél. Ezen belül a vállalati beruházásokra fordított összeg 18 milliárd forinttal, 14 százalékkal nőtt. A többletkifizetésre a gazdálkodó szervezetek növekvő saját forrásai adnak lehetőséget. Az állami támogatás összege a finanszírozási források között csökkent, a beruházású hitelé kismértékben nőtt. A központi beruházásokra és a tanácsi beruházásokra kifizetett összeg ugyancsak számottevően, 6, illetve 4 milliárd forinttal emelkedett. A lakosság és a magánszektor beruházása kb. 56 milliárd forint volt, értékben több, volumenben kevesebb, mint az előző évben. Az üzembe helyezett beruházások értéke lassabban nőtt, mint a pénzügyi teljesítés, a befejezetlen beruházások állománya nagyobb, mint 1986 végén. A népgazdaság állóeszköz-állománya gyarapodott, az anyagi ágakban gyorsabb ütemben, mint a termelés. A gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztését az illetékes megyei tanácsok elsősorban új munkahelyek létrehozásával segítették. A beruházásokat az e célra létrehozott alapból és a tanácsok egyéb forrásaiból finanszírozták. Az aktív keresők száma egy év alatt 18 ezer fővel, 0,4 százalékkal csökkent és az év végén 4 867 ezer fő volt, ez a népesség 45,9 százaléka. A szocialista szektor aktív keresőinek száma 36 ezer fővel csökkent, a magánszektoré 18 ezer fővel nőtt, az utóbbiak aránya az aktív keresők között 5,4 százalékról 5,8 százalékra emelkedett. Az anyagi ágakban 55 ezer fővel, 1,4 százalékkal kevesebben, a nem anyagi ágakban 37 ezer fővel, 3,6 százalékkal többen dolgoztak 1987 végén, mint egy évvel korábban. A létszám az iparban, az építőiparban, valamint a mezőgazdaság és erdőgazdálkodásban csökkent. Az iparban foglalkoztatott nyugdíjasok és bedolgozók száma gyorsabb ütemben mérséklődött, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottaké. Az építőiparban a létszámcsökkenés az állami építőipari vállalatoknál következett be, a szövetkezeteknél nőtt a foglalkoztatottak száma. A mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban elsősorban a szövetkezeti közös gazdaságokban fogyott a létszám. A csökkenés mind az alaptevékenységen, mind az alaptevékenységen kívül foglalkoztatottakra jellemző volt. A közlekedésben és a kereskedelemben az aktív keresők száma a magánszektorban nőtt, a szocialista szektorban csökkent, összességében több volt az előző évinél. A nem anyagi ágakon belül a létszám növekedésének közel kétharmada az egészségügyi és a kulturális szolgáltatásban dolgozók számát gyarapította. A foglalkoztatási helyzetet az jellemezte, hogy a gazdaság egészében több volt a betöltetlen munkahelyek száma, mint ahányan állást kerestek, ugyanakkor az ország egyes körzeteiben, elsősorban az északkeleti területen, valamint a szakképzetlenek körében megnőtt azoknak a száma, akiknek elhelyezkedése hosszabb időt igényel. A hatékonyság 1987-ben, több évi stagnálás után, az anyagi ágakban javult. Az élőmunka-ráfordítás csökkent, a munkatermelékenység mintegy 4 százalékkal emelkedett. Az eszközhatékonyság romlása folytatódott. Az egységnyi termelésre jutó anyagfelhasználás több területen csökkent, ösz- szességében azonban — a termelési szerkezet kedvezőtlen változása miatt — nem javult. A népgazdaság energiafelhasználása 2,2 százalékkal emelkedett úgy, hogy az anyagi ágak felhasználása összességében 0,7 százalékkal, a lakossági és a kommunális szféráé együttvéve 4,7 százalékkal nőtt. Az egységnyi termelésre jutó energiafelhasználás az anyagi ágakban 1,5—2 százalékkal csökkent. Az energiaforrásokon belül nőtt a hazai termelés és csökkent az import aránya: a rendelkezésre álló energia 51 százaléka hazai, 49 százaléka importforrásból származott. A népgazdaságban létrehozott összes jövedelem az előző évinél gyorsabban, folyó áron 10-11 százalékkal emelkedett. Ebben a termelés mennyiségi növekedésének és az árak emelkedésének egyaránt szerepe volt. A jövedelemnövekménynek — az 1986. évihez hasonlóan — kb. egynegyede a volumen- növekedésből, háromnegyede az árak emelkedéséből származott. A főbb jövedelemösszetevők közül a vállalati nyereség növekedése volt a leggyorsabb ütemű. A vállalatok pénzügyi helyzete kedvezőbb volt az előző évinél. Az 1987. évi gazdasági teljesítmények fő mutatói Terv Tény az 1986. év százalékában Bruttó hazai termék termelése 102,1 102,5—103 belföldi felhasználása 99,8 kb. 102 Nemzeti jövedelem legalább 102 102—102,5 Ipari bruttó termelés 102—102,5 103,7 Országos építési-szerelési tevékenység kb. 101 102—103 Mezőgazdasági termékek bruttó termelése 104,5—105,5 98,5—99,5 Lakossági fogyasztás 99,5—100 102,5—103 Egy lakosra jutó reáljövedelem 99,6 kb. 100 Szocialista szervek beruházása, milliárd Ft 216—219 235 Lakásépítés, ezer darab 60—61 57,2 A fő termelői ágazatok jellemzői Az ipari termelés 3,7 százalékkal, az előző évinél gyorsabb ütemben emelkedett. Az állami iparvállalatok termelése 3,2 százalékkal, az ipari szövetkezeteké 9,9 százalékkal nőtt. Az átlagot meghaladóan bővült a magánkisipar tevékenysége. A nem ipari szervezetek ipari tevékenységének emelkedése viszonylag mérsékelt volt. Az év folyamán az iparban 345 új gazdálkodóegység alakult, zömmel a szövetkezeti szektorban, és 22 szűnt meg. A külföldi érdekeltségű vegyes vállalatok száma 24-ről 59-re emelkedett. A vállalati gazdasági munkaközösségek száma tovább bővült. A kisiparosok száma ugyancsak nőtt. Az energiatermelő és -átalakító ágazatok termelése 3,8 százalékkal, az alapanyag-termelőké 3,1 százalékkal, a feldolgozóiparé 3,7 százalékkal nőtt. Legnagyobb mértékben az építőanyagipar és a vegyipar fokozta termelését 6,9, illetve 6,2 százalékkal. A gépipar termelése az átlagnak megfelelően!, 3,8 százalékkal emelkedett. Az ipari termékek exportja 5 százalékkal nőtt, elsősorban a konvertibilis elszámolású kivitel fokozódása révén. Konvertibilis exportjukat kiváltképp a vegyipari, a könnyűipari és az élelmi- szeripari vállalatok növelték. A gépipar tőkés exportja a tervezettől eltérően nem nőtt. A vegyipar devizakitermelési mutatója — elsősorban a növekvő árak következtében — javult, a gépiparé romlott, bár még így is a legkedvezőbben termeli ki a devizát az exportorientált ipari ágazatok között. Az ipari értékesítésben, főként az év végi felvásárlások hatására, emelkedett a belföldi célú eladások aránya. A lakosságnak eladott termékek mennyisége 3,6 százalékkal bővült, köztük az építőanyag-ipari termékeké 13,8 százalékkal, a vegyipariaké 8,5 százalékkal, a gépipariaké 8 százalékkal. Ebben részben a lakosság előrehozott keresletének, a gépipar esetében pedig annak is szerepe volt, hogy a konvertibilis export nehézségei miatt a vállalatok inkább a kisebb követelményt támasztó és kielégítő nyereséget biztosító belföldi piac felé fordultak. Az ipar beruházási célú értékesítése 5,6 százalékkal, a termélő-felhasználást szolgáló eladás 3,3 százalékkal emelkedett. Az ipar belföldi célú értékesítésének árszintje 3,7 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A nagy- és kiskereskedelem számára értékesített termékek árszintje csaknem 6 százalékkal nőtt. Az iparban foglalkoztatottak száma a korábbi évekre jellemzőnél nagyobb mértékben, 2,5 százalékkal csökkent. A villamosenergiaipart és az élelmiszeripart kivéve a mérséklődés általános volt. Az ipar energiaellátása folyamatos és megfelelő volt. Az anyagellátásban, főleg egyes vegyipari anyagok esetében, szinte egész évben voltak feszültségek. A .vállalati eredmény és a jövedelmezőség emelkedett. A többleteredmény a tenme- ' lésnél kissé mérsékeltebben növekvő költségekkel, az előző évinél magasabb értékesítési árakkal és a költségvetésű támogatásokkal függ ösz- sze. Az országos építési-szerelési tevékenység volumene 2 —3 százalékkal emelkedett. Az állami építőipari vállalatok és az építőiparon kívüli szervezetek építése az előző évihez közelálló volt, az építőipari szövetkezeteké annál 30 százalékkal, a magánépítkezéseké mintegy 2 százalékkal több. Az építőipari szervezetek 1987-ben több építmény kivitelezését kezdték meg, mint 1986-ban. Az építési kereslet élénkült. Az építési munkákon belül a fenntartások aránya növekedett a beruházási munkákkal szemben. A keresletikínálati viszonyok javulását mutatja, hogy az elutasított építési igények a termelési érték egy százalékát sem érték el. 1987-ben az előző évinél 17—18 százalékkal kevesebb, mintegy 57,2 ezer lakás készült el. A lakások 13,7 százaléka állami erőből, a többi magánerőből, jelentős részben építési kölcsön igénybevételével épült fel. Az állami erőből épített lakások száma kismértékben nőtt, a magánerőből építetteké 12,5 ezerrel csökkent az előző évihez képest. Az év folyamán az előző évinél 50 százalékkal, 1700-zal több üdülőt építettek. A mezőgazdasági termékek bruttó termelése, a tervezett növekedéssel szemben, főként a kedvezőtlen időjárás miatt, némileg elmaradt az 1986. évitől. A növénytermelés kb. 4 százalékkal csökkent, az állattenyésztés mindegy 1 százalékkal növekedett. 1987-ben összesen 14,1 millió tonna gabona termett, közel annyi, mint az előző évben. Búzából' 5,7, szemes kukoricából 7,2 millió tonnát takarítottak be. A búza termésátlaga lényegében az előző évivel megegyező, a kukoricáé alacsonyabb volt. A'kukorica-vetésterület egy részén a termés — az aszály miatt — csak silózással volt hasznosítható. Cukorrépából 4,2 millió tonnát takarítottak be, 12,4 százalékkal többet az 1986 évinél. A répa cukortartói • ima az előző évinél magasabb volt. Napraforgóból 790 ezer tonna termett,- az 1986. évi jó termésnél 8 százalékkal kevesebb. Az olajosmagvak között még kis mennyiséget képviselő szójabab termés- mennyisége több mint 30 százalékkal haladtg meg az előző évit. Zöldségfélékből 2 millió tonnát, az előző évinél 3,6 százalékkal többet termeltek. A burgonyatermés 220 ezer tonnával, 17 százalékkal csökkent. 1987-ben 1,5 millió tonna gyümölcs termett, az előző évi jó termésnél mintegy 16 százalékkal kevesebb. Az alma mellett körtéből, kajsziból és őszibarackból volt gyenge a termés. Szőlőből az előző évi termésnél egynegyeddel kevesebbet, 505 ezer tonnát szüreteltek. A fagykár elsősorban a magas művelésű szőlőültetvényeket sújtotta. A gazdaságok állatállománya 1987. december 31-én kisebb volt, mint egy évvel korábban. A sertésállomány 8,2 millió darabot tett ki, ami 5,4 százalékkal kevesebb az év elejinél. Ezen belül az anyakocák száma 3,9 százalékkal mérséklődött. A szarvasmarha-állomány egy (Folytatás a 3. oldalon.) Hazánkba érkezett Anatolij Gribkov Anatolij Gribkov hadsereg- tábornok, a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erői törzsének főnöke tegnap Budapestre érkezett. Magyarországi programja során megtekinti a hazánkban folyó Barátság ’88 elnevezésű gyakorlatot. Magyar, szovjet és csehszlovák csapatok részvételével a Dunántúl térségében kezdődött meg a Barátság ’88 hadgyakorlat.
