Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-29 / 24. szám

2 Somogyi Néplap 1988. január 29., péntek „Barátság '88" csapatgyakorlat hazánkban Barátság '88 elnevezéssel, 13 ezer katona részvételével január 29-e és február 6-d között csapatgyakorlatot tartanak hazánkban a Ma­gyar Néphadsereg, a Szovjet Hadsereg és a Csehszlovák Néphadsereg kijelölt törzsei és csapatai. A résztvevő csa­patok a védelmi harc elő­készítését és megvívását gyakorolják a feltételezett háborús cselekmények kez­deti időszakában — jelentet­te be tegnap a Honvédelmi Minisztérium sajtótájékoz­tatóján Mórocz Lajos altá­bornagy honvédelmi állam­titkár, a katonai gyakorlat vezetője. A sajtó és a gya­korlat vezetőségének talál­kozóján jelen volt Fedot Krivda hadseregtábornok, a Varsói Szerződés Tagállamai egyesített fegyveres erői fő- parancsnokának magyaror­szági képviselője, valamint Jurij Vodolazov vezérőrnagy, a gyakorlat vezetőjének szovjet, és Jiri Egg mérnök­vezérőrnagy, a vezető cseh­szlovák helyettese. Bár az évről évre felvált­va hazánkban és Csehszlo­vákiában megtartott „Barát­ság" típusú csapatigyakorl'a- tok a három baráti néphad­sereg életének már megszo­kott eseményeivé váltak — hangsúlyozta Mórocz Lajos —a mostani alkalom bizo­nyos tekintetben egyedül­álló: most első ízben kísérte a gyakorlat bejelentését a részletek ismertetésére is ki­terjedő sajtótájékoztató. Ez a nyitottság egyrészt a nem­zetközi életben napjainkban tapasztalható nyíltság légkö­rével magyarázható, más­részt egybevág a Honvédelmi Minisztérium azon törekvé­sével, hogy a magyar társa­dalom ismerje meg jobban a néphadsereg életét, szakmai, politiikai munkáját. A gondolat folytatásaként a gyakorlat magyar vezetője méltatta azolkat a kedvező folyamatokat, amelyek világ­szerte jelentősen hozzájárul­ták a feszültség enyhítésé­hez. Ezek sorában kiemelke­dő helyet foglal el az 1986- ban megtartott stockholmi konferencia, amely bizalom- és biztonságerősítő intézke­déseivel számottevően eny­hítette a két katonai, politi­kai tömb, a NATO és a Var­sói Szerződés szembenállását. Stockholm szellemében, az ott elfogadott dokumentum előírásainak eleget téve a csapatgyakorlat résztvevői tájékoztatták a 35 aláíró nemzetet, a 13 ezer katonát, 1500 gépjárművet, 198 harc­kocsit, 360 páncélozott szál­lító harcjármüvet, 95 száz milliméter feletti löveget, 9 repülőgépet, 26 helikoptert és 170 páncéltörő eszközt felvo­nultató gyakorlat méreteiről, céljairól. Mint Mórocz Lajos el­mondta, a Varsói Szerződés kifejezetten védelmi jellegű katonai doktrínájával össz­hangban határozták meg a mostani csapatgyakorlat hadműveleti alaphelyzetét, a harcok lefolytatását is. En­nek megfelelően a Komá­rom, Mór, Kalocsa vonalon kijelölt' „határon” kelet fe­lől áttörő „kékek” rohamát a „pirosok” szívós, védelmi műveletekkel megakasztják, majd ellencsapást mérnék a támadókra. A műveletek elő­készítését, a védelmi vona- lak_ kialakítását már meg­kezdték a kijelölt magyar, szovjet és csehszlovák alaku­latok, amelyek csütörtök haj­nalban vertek tábort hazánk Az öt közép-amerikai államfő az év eleji csúcsértekezleten Costa Ricában A remények és a kétségek napjai köszöntöttek Nicara­gua hárommilliós lakossá­gára. 1988. január 16-án, a közép-amerikai államfők csúcsértekezletének befe­jeztével terjesztette elő Da­niel Ortega a belső demok­ratizálás újabb csomagtervét a megbékélés érdekében. Maximális kompromisszumkészség A nicaraguai államfő kompromisszumkészségé­ben a legvégsőkig elment. Feloldották a kontraháború miatt 1982 óta elrendelt rendkívüli állapot intézke­déseket, így sorban engedé­lyezik a korábban betiltott ellenzéki rádióállomások és újságok működését. A san­dinista vezetés készségét nyilvánította a közvetlen tár­gyalásra a kontrákkal a tűz­szünet feltételeiről. amit hosszú éveken át elutasított. A tűzszünet esetén teljes amnesztiát ígért, sőt Mana- guában közölték, akkor is készek kiengedni a letartóz­tatottakat, ha lesz befogadó ország. Ortega bejelentette azt is, hogy a sandinista front tiszteletben tartaná, ha a tervezett választásokon az ellenzék győzne. Mindezekre a lépésekre a tavaly augusztusban aláírt közép-amerikai béketerv keretében tett most ígéretet a nicaraguai államfő. Be­jelentései mégis meglepetést kelthettek a nemzetközi saj­tóban, hiszen valójában egy­oldalú gesztusról van szó. A béketerv aláírói közül Sal­vador, Honduras avagy Gua­temala sem hozott ilyen — az ellenzék követeléseit ki­elégítő — a belső demokra­tizálást célzó intézkedése­ket. Sajátos módon a kö­zép-amerikai béketerv így nicaraguai rendezési tervvé változik. A kontraháború veszteségei Miért szánta el akkor mégis magát erre a komp­romisszumra a sandinista vezetés? Mert a Nicaragua elleni háború az Egyesült Államoktól függ, attól az or­szágtól, amely formálisan nem részese a béketervnek. * f-kG* •x*». Fllenforratlalmárok — valahol a határ térségében Managua hivatkozhatna ar­ra, hogy Salvador avagy Honduras lépéseitől teszi függővé saját döntéseit, ez­zel azonban mit sem nyer­ne. A külső nyomás és a gyilkos háború folytatódna. Márpedig Nicaraguának bé­kére van szüksége. A hat éve tartó kontra­háború immár 25 ezer halá­los áldozatot követelt a há­rommillió lakosú országban. A költségvetésnek több mint ötven százalékát fordítják a honvédelem céljaira, több mint százezer embert kény­telenek fegyverben tartani, elvonni a termelőmunkából. Az ellenforradalom nehezí­ti a termék betakarítását, tá­madják az elektromos távve­zetékeket, az ipari létesítmé­nyeket. Akadozik az áram­ellátás, nincs elegendő kő­olaj, hiányoznak az alapvető élelmiszerek. A kényszerű hadigazdálkodás következ­ményei gyengítik a belső egységet, még akkor is, ha a lakosság jelentős részének áldozatvállalása töretlen. Az 1979-ben megdöntött Somoza- diktatúrát senki sem kívánja vissza, s a kontrák a töme­gek tudatában a somozisták- kal, illetve az észak-ameri­kai intervencióval azonosul­nak. Ortega bejelentései még a Reagan-kormán.vt is meg­lepték. A Fehér Ház azzal próbálta meg ellensúlyozni az ígéretek lélektani hatá­dunántúli, a Balatontól északra eső katonai gyakor­lóterein — mondta a honvé­delmi minisztériumi állam­titkár s bejelentette, hogy a gyakorlatra pénteken ha­zánkba látogat Anatolij Gribkov hadseregtábornok, a Varsói Szerződés Tagálla­mai egyesített fegyveres erőinek törzsfőnöke. Mórocz Lajos végezetül az újságírók kérdéseire vála­szolva hangsúlyozta, hogy a több tízmillió forintos költ­ségű gyakorlatot — amely­nek résztvevői maguk állják a rájuk eső részt — a taka­rékossági szempontok mesz- szemenő figyelembe vételé­vel tervezték. Mindenekelőtt arra törekedtek, hogy csak a szükséges és elégséges állo­mányt, technikát vegyék igénybe. Kiemelten kezelik a mostani gyakorlaton a kör­nyezet védelmét is. Ennek érdekében felkészítő oktatás-, ban részesítették a katoná­kat és a tiszteket.; rendszu- bálygyűjteményeket juttattak el a résztvevő alakulatokhoz. sát, hogy „taktikai lépésről” beszélt. Ügymond Managua a kontrasegélv washingtoni megvitatása elé időzítette a kompromisszumokat. A san­dinista vezetés ezt nem is tagadja, sőt Ortega világos­sá tette: ha az amerikai tör­vényhozók a február 3-án és 4-én esedékes kontrasegély szavazásakor igent monda­nak Reagan kérésére, akkor a béke esélyei megszűnnek. Értelmetlenné válik a tűz­szünet feltételeiről tárgyalni a kontrákkal, ha Washington újabb és újabb fegyverekkel támogatja az ellenforradal­mat. Segélyvita A Capitoliumon az erővi­szonyok kiegyenlítettek, a demokrata párti törvényho­zók várhatóan a segély el­len. a republikánusok több­sége a Reagan iránti hűség jegyében a támogatás foly­tatása mellett szavaz majd. Az amerikai elnök azzal ér­vel: csak a nyomás eszkö­zének fenntartása garantál­hatja, hogy a sandinista ve­zetés beváltsa demokratizá­lási ígéreteit. Reagan bizo­nyára maga is tisztában van logikája ellentmondásaival — miként a capitoliumi köz­hangulattal —, s ennek tu­lajdonítható, hogy a minap lényegesen csökkentette a kérelmezett kontrasegély összegét. Az eredeti, másfél évre szóló, s így elnökutód- ját is kötelező — 270 millió dollár helyett 36 millió dol­lár megajánlását kérte, négy hónapra. Ennek kilenctizedé „humanitárius segély” len­ne, tíz százaléka szolgálna katonai célokat. Reagan még abba is belemenne, hogy egy hónapig bevárják a közép- amerikai békefolyamat vég­rehajtásának eredményeit, s csak utána folyósítanák az összeget az ellenforradalmá­roknak. Kél kompromisszumaján­lat. Reagan sajátját minden­képpen szeretné jóváhagyat­ni, már csak elvi megfonto­lásokból, eddigi közép-ame­rikai politikája folyamatos­ságáért. Managua viszont ugyancsak elvi okokból, még a legminimálisabb washing­toni hivatalos támogatást is a béketerv elleni lépésnek tekintené. Ha az amerikai törvényhozók elutasítják Reagan kérését, felgyorsul­hat a megbékélés Nicaraguá­ban. Ellenkező esetben újabb kérdőjelek várnak megvála­szolásra Nicaraguában, Kö- zép-Amerikában és Washing­tonban is. A béke ügye min­denképpen időt veszítene. Ortutay L. Gyula kitoloncoltak volna Magyar- országról. Bányász Rezső több rövid kérdésre is válaszolt. Ismé­telten megerősítette: a kor­mánynak határozott célja, hogy a fogyasztói árak emelkedése az idén ne ha-, ladja meg a 15 százalékot. Remélik, hogy minden gaz­dálkodó szerv, intézmény kellő következetességet, jó­zanságot, mértéktartást tanú­sít ebben az ügyben. A szóvivő kijelentette: a jogellenesen külföldön tar­tózkodók — a disszidensek — megnevezésére az új útle­vélrendelet bevezetése után sem kell új fogalmat alkot­ni. Ezt a cselekményt a ko­rábbi törvényerejű rendelet megfelelően minősíti. Tisztázta azt a félreértést is, amely a tévéelőfizetési díjakat érinti. Elmondta: a díj fizetése alól mentesülnek az egyedül élő, 70 éven fe­lüli nyugdíjasok; azok az önálló háztartással rendel­kező házaspárok, akik közül mind a feleség, mind a férj betöltötte a 70. évét, s azok a 70 éven felüli nyugdíjasok, akik maguk tartják el nyug­díjjal nem rendelkező há­zastársukat, kiskorú, vagy más, arra rászoruló család^ tagjukat. A kedvezmény 300- 500 ezer emberre vonatkozik majd. Ez az éves előfizetési díjtételt száVnolva 300—500 millió forint, ami az előfize­tési díjakból származó össz­bevétel 10—18 százalékát je­lenti. . Foglalkozott azzal a ren­delkezéssel is, amely szerint jogi személyek nem vásá­rolhatnak 25 ezer forintnál drágább külföldi terméke­ket magánszemélytől. Mint mondta, a jogos közületi igé­nyek kielégítésére a kor­mány gondoskodni fog a műszaki fejlesztéshez szük­séges termékek behozata­láról. A felmérések szerint egyébként a korlátozással érintett műszaki cikkek im­portja tavaly 10—12 millió dollárt tett ki, s ez a lénye­gesen olcsóbban beszerzett állami behozatalú termékek egyötöde. Az intézkedés a sokmillió magyar turista kö­zül pedig csupán néhány ez­ret érint. Bányász Rezső szólt a metróépítési tervekről is. Elmondta : folyamatosan ké­szülnek a Dél-Buda és Rá­kospalota közötti metróvo­nal megépítésére vonatkozó tervek. A metró új szakasza a Móricz Zsigmond körtér környékéről indul majd, s a Kálvin tér, a Baross tér és a Bosnyák tér érintésével jut el Rákospalotára. Végle­ges döntés még nincs, ám valószínű, hogy a következő, a VIII. ötéves terv idején kezdődik meg a munka. Az észak—déli metróvonalnál az elképzelések szerint az építők 1991-ben érik el az Árpád úti ideiglenes végál­lomást, a Káposztásmegyerig terjedő szakasz befejezésé­nek még nincs kitűzött ha­táridejű. (Folytatás az 1. oldalról) közös munkát. Lehetővé vál­na az is, hogy a tagok saját kockázatukra és felelőssé­gükre műveljék meg a közös földterületet, és jövedelmük is ennek megfelelően alakul­jon. A kormányjavaslat érinti azt is, hogy a hagyo­mányos nagyüzemi gazdál­kodás keretei között tartósan veszteségesen dolgozó terme­lőszövetkezetek például szakszövetkezetté alakulva a közös földekből „tagi gaz­daságokat" alakíthatnak ki. A közös és az egyéni gazdál­kodásnak az adottságokhoz jobbn igazodó arányát lehet így megteremteni. Még mindig gazdasági kér­désekkel foglalkozva a szó­vivő bejelentette, hogy a kormány mai ülésén meg­született a döntés a Péti Nitrogénművek állami sza­nálásának megindításáról. Emlékeztetett arra, hogy a vállalat hosszabb ideje fize­tési nehézségekkel küzd. Fel­számolása szóba sem került, mert szerepe meghatározó a magyar mezőgazdaság mű­trágyaellátásában. A gyár konvertibilis exportja is szá­mottevő, továbbá nagy prob­lémát okozna a felszabadu­ló munkaerő elhelyezése, s elveszne az ott beruházott hatalmas vagyon. Ugyanak­kor kiderült az is, hogy a vállalat saját erejéből ál­lami intézkedések nélkül nem képes hiteltartozásait visszafizetni és gazdaságosan működni. Feltétlenül szüksé­ges és indokolt tehát a tar­tós rendezés. A pénzügymi­niszter és az Országos Terv­hivatal elnöke egy hónapon belül előzetes koncepciót ké­szít, ezt követően három hó­nap alatt végrehajtják a szükséges intézkedéseket. Egy kérdésre, hogy van-e vagy lesz-e tőzsde Magyar- országon, a szóvivő elmond­ta. hogy a tőzsde elnevezés egy kicsit még túlzó, jelen­leg csak a pénzintézetek kö­zött létrejött együttműködé­si megállapodásról van szó. A távolabbi elképzelések kö­zött kétségkívül szerepel az egységes, intézményesített tőke- és pénzpiac kialakítá­sának lehetősége. E mostani megállapodás ennek irányá­ba hat. A jelenlegi állapo­tokat figyelembe véve azon­ban nem beszélhetünk még tőzsdéről, hiszen ennek fel­tételei közül a többi között hiányzik a nagy mennyiségű rendszeres kötvény- és rész­vényforgalom. Egy törvényerejű rende­let ismertetésével kezdte következő válaszát Bányász Rezső. Felidézte: a Magyar Népköztársaságban család- egyesítési vagy egyéb mél­tánylást igénylő okból az kaphat letelepedési enge­délyt, akinek ilyen irányú kérelme összhangban van hazánk állami, társadalmi és gazdasági érdekeivel, meg­élhetése, lakása biztosított. A letelepedési kérelmek szá­ma az utóbbi években emel­kedett: 1985-ben 3550; 1986- ban 4952; 1987-ben pedig 9068 volt. A kérelmek mint­egy 80 százalékát engedé­lyezték. Az ugrásszerű növe­kedést a Romániában élő magyar nemzetiségű állam­polgárok által benyújtott le­telepedési kérelmek emelke­dő száma okozta. Közülük tavaly például 6499-en for­dultak hatóságainkhoz lete­lepedési szándékkal. A ko­rábbi években a beadvá­nyoknak csaknem a fele ar­ra irányult, hogy a kérelme­ző közvetlen hozzátartozójá­val élhessen együtt. Tavaly viszont már megnövekedett a másod- vagy harmadfokú rokonhoz költözés igénye. A látogatóba érkezők közül ko­rábban viszonylag kevesen kérték magyarországi tartóz­kodásuk meghosszabbítását, az utóbbi hónapokban szá­muk növekedett. A kérelme­ket hatóságaink körültekin­tően, maximális emberség­gel bírálják el. Bányász Re­zső cáfolta azokat az alapta­lan híreszteléseket, hogy két­száznál több magyar szár­mazású román állampolgárt Svédországi sztrájkhullám A svédországi Vasiéra* varos közelében környezetvédők tün­tettek az ellen, hogy a helyi nukleáris anyagokat újra fel­dolgozó üzembe szállítottak az NSZK-ból származó 21 ton­nányi veszélyes hulladékot Kormányszóvivői tájékoztató Nicaragua a döntés órájában

Next

/
Oldalképek
Tartalom