Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-20 / 16. szám

AZ MSZMP SOMOGY ME GYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KLIV. évfolyam, 16. szám Arc i: 1,80 Ft 1988. január 20., szerda Érdemi politizálást A taggyűlés után néhány jmbert kérdeztem: miért váltott ki a megvitatásra szánt téma teljes érdekte­lenséget a tagság részéről. A taggyűlést követő „nem hivatalos” beszélgetés során hldérlilt: a Véradómozgalom helyzetét taglaló napirend azért került be a munka- tervbe, mert az áiatiszerve- zet rég tárgyalta ezt. Mel­lesleg a vállalat dolgozói példantutatőak a véradás­ban, szívesen segítenek rendkívüli felkérésekre is embertársaikon. Megkér­deztem: melyek azok a té­mák, amelyekről a dolgozók magánbeszélgetéseikben leg­inkább vitatkoznak? Kide­rült: naponta több órát kénytelenek állni a szerve­zetlen betonszállítások mi­att, — bár számtalanszor felvetették — a zsaluk már megkoptak, elvetemedtek, s így bármennyire igyekez­nek, egyre több a panasz munkájuk minőségére, és emiatt a prémiumok is csökkentek. A panaszokat hallgatva kiderült: a taggyű­lés ez esetben nem volt más, mint egy formális ak­tus, kollektív pótcselekvés, melyben minden az előírt rendben történt, de egyetlen valóságos gond megoldását se vitte előre. Az idő el­ment, politikai haszon nem­igen mutatható ki. A példa jelzi a pótcselekvés egyik leggyakrabban megnyilvá­nuló formáját, amikor a szervezeti megoldások el­uralkodnak a cselekvő poli­tizálás, az érdemi munka rovására. Valljuk be: az ilyen jelenségek nemcsak az alapszervezetekben, hanem az irányító pártszervek munkájában sem ismeretle­nek. Az ipari politizálás lénye­ge egyszerűen annyi, hogy a párttagok maguk között, a pártélet erre alkalmas fóru­main rendszeresen tisztáz­zák a bennük, a környezet­ben felmerülő választ vagy intézkedést kívánó kérdése­ket. Ez csak látszólag tűnik könnyűnek, mert a tényle­ges kérdések kiválasztása, nem kívánatos a helyzetek megváltoztatásához szüksé­ges módozatok kidolgozása jó politikai érzéket, eltö­kéltséget, bátorságot, állha­tatosságot igényel. Az ilyen kézenfekvő, ér­demi munka helyett — a felgyülemlett gondjaink elle­nére — miért gyakori még mindig a pótcselekvés? Az egyik ok mindenképpen a gyakorta tapasztalható bá­tortalanság, a kockázatvál­lalástól való irtózás az „éles” problémák felvetésé­ben. Azt sem szabad elhallgat­ni, hogy a pótcselkvést nem­ritkán felülről gerjesztik. Gyakran fordulnak elő túl­zott beszabályozások, sok a kötelezően előírt napirend, a feleslegesnek tűnő írásos jelentés. E néhány jelzett belső, külső tényező fékezi a tény­leges konfliktusokkal való szembenézést, helyi kérdé­sekben a cselekvési egység kialakítását, hatásos érvé­nyesítését. Ügy gondolom, akkor po­litizálunk maradandó ha­tással, ha érdemi kérdése­ket viszünk taggyűlésre, egyéb pártfórumok elé, azo­kon érdemi vitát folytatunk, és valóságos egységet te­remtve közös nevezőre ju­tunk a tennivalók kijelölé­sében is. Botos Péter Fontos megállapodások a kapcsolatok előmozdítására Tanácskozás a balatoni építkezésekről Befejeződött Sevardnadze bonni látogatása A hivatalos látogatáson az NSZK-ban tartózkodó Edu­ard Sevardnadze külügymi­niszter, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja és vendéglátója) Haás-DiettlCh Öetiscnet kedden a bottrti külügyminisztériumban fon­tos megállapodásokat irt alá a kapcsolatok általános elő­mozdítása céljából. A felek kézjegyükkel lát­ták el Mt a jegyzőkönyvei; amely a két ország külügy­miniszterei vagy helyettesei számára előirányozza az évenként legalább egyszer megtartandó konzultációkat, véleménycserékre felváltva Bonnban és Moszkvában ke­rül sor, függetlenül a két külügyminiszter nemzetközi események alkalmából való egyéb találkozóitól. Ë ta­nácskozások átfogják majd á kétoldalú kapcsolatok és a Á szovjet külügyi szóvivő tájékoztatója Élénkülő diplomácia A szovjet diplomácia meg­élénkült tevékenységének, s ezen belül is Sevardnadze külügyminiszter bonni és Rizskov kormányfő norvé- giai látogatásának, valamint a genfi tárgyalásokon előter­jesztett új szovjet javaslat­nak szentelte a legnagyobb figyelmet keddi moszkvai sajtótájékoztatóján Genna- gyij Geraszimov külügyi szó­vivő. Geraszimov pozitívnak és eredményesnek minősítette Sevardnaze és Genscher bon­ni tárgyalásait, s az elért megállapodásokat méltatva kiemelte az aláírt konzuli jegyzőkönyv jelentőségét, a szakértői munkacsoportok tárgyalásait, amelynek kö­vetkező fordulójára az év vé­gén Moszkvában kerül sor. A szóvivő külön üdvözölte, hogy a két ország álláspont­ja a vegyi fegyverek felszá­molását illetően teljesen megegyezik. A szovjet kormányfőnek a hét végén befejeződött há­romnapos norvégiai látogatá­sát értékelve Geraszimov megállapította, hogy a két­oldalú kapcsolatok új alapo­kon fejlődnek, folytatódik az a magas szintű párbeszéd, amely a norvégiai kormány­fő 1986, decemberi moszkvai látogatásakor (a miniszter­elnök-asszony egy környezet- védelmi tanácskozáson vett i észt, s tárgyalt az SZKP KB főtitkárával és a szovjet kor­mányfővel is) vette kezdetét. A nukleáris és űrfegyver­zetről folytatott genfi tárgya­lásokon a Szovjetunió január 15-én új javaslatot terjesztett elő: a dokumentum a hadá­szati támadófegyverzet csök­kentéséről és korlátozásáról a jövőben megkötendő szov­jet—amerikai szerződéshez csatolt jegyzőkönyv terveze­te — jelentette be Geraszi­mov. Megjegyezte, hogy ez­zel a javaslattal a szovjet küldöttség a decemberi wa­shingtoni csúcstalálkozóról kiadott szovjet—amerikai nyilatkozat előírásaiból in­dult ki. Álláspontunk nagyon ru­galmas Genfben — jelentet­te ki Geraszimov. Kitért ar­ra, hogy tulajdonképpen két másik megoldás is elfogad­ható: lehetséges egyrészt as is, hogy az ABM-szerződés- hez csatolják a jegyzöKöny- vet, másrészt pedig az, hogy belefoglalják magába a HTF korlátozásáról szóló szerző­désbe. Bármilyen megálla­podás születik is, annak a HTF-szerződéssel egyidejű­leg kell életbe lépnie, és ugyanolyan jogi státusszal kell rendelkeznie — szögezte le a szóvivő, utalva a két probléma összefüggéseire. Washingtonban az elmúlt héten szovjet—amerikai kon­zultációkat tartottak az atomsorompó-szerződés elő­írásainak teljesítéséről, a nukleáris fegyverek elterje­désének megakadályozásáról — folytatta Geraszimov a diplomáciai események so­rát, s kijelentette: a témá­val összefüggésben Pakisztán és Dél-Afrika problémája is terítékre került. A szovjet szóvivő hivata­los nyilatkozatban, éles sza­vakkal ítélte el Izraelnek a palesztin lakosság ellen el­követett jogtalan akcióit, a nemzetközi jog durva, és rendszeres megsértését, az ENSZ-közgyűlés és a BT ha­tározatainak semmibevételét az izraeli hatóságok által. A Szovjetunió követeli, hogy azonnal vessenek véget a palesztinokkal szemben al­kalmazott önkénynek és erő­szaknak, s Izrael tartsa tisz­teletben az alapvető emberi jogokat, a polgári lakosság védelméről szóló genfi kon­venció előírásait. A meg­szállt arab területeken ki­alakult tragikus helyzetért teljes egészében Izraelt ter­heli a felelősség — mutatott rá Geraszimov, s kitért arra, hogy ezt a nyilatkozatot — a lehető legnyíltabb és leg­komolyabb formában — az izraeli kormány tudomására hozták kedden Helsinkiben, a két ország külügyminisz- tériumi képviselői között tartott találkozón. nemzetközi élet minden lé­nyeges kérdését, a leszere­lés, a regionális konfliktu­sok és a globális problémák témakörét, valamint a gaz­dasági, a tudományos, a környezetvédelmi, a kultu­rális és a humanitáwus két­oldalú és nemzetközi együtt­működés kérdéseit. A jegyzőkönyv szerint Úgynevezett válsághelyzet­ben a felek haladéktalanul kapcsolatba lépnek egymás­sal. Az okmány formáját és tartalmát tekintve megfelel például a hetvenes és nyolc­vanas években a Szovjet­unió részéről Franciaor­szággal, Nagy-Britanniával és Kanadával aláírt hasonló megállapodásoknak. A két külügyminiszter ugyancsak megállapodott abban, hogy legkésőbb 1989. január else­jéig egyidejűleg főkonzulá­tust nyitnak Kijevben és Münchenben. Ebben elvben már 1986. júliusában egyez­( Folytatás a 2. oldalon.) Korszerű szerszámgépek A Termelésének további ra­cionalizálására törekszik, a berendezések gyártásának további gazdaságossá tételén fáradozik a Szerszámgépipa­ri Művek Karcagi Gépgyára. A számítógép által vezérelt megmunkáló rendszereik már működnek itthon és kül­földön is. A berendezés tech­nikai érdekessége: a mecha­nikus és a lézeres megmun­kálást külön-külöft és együt­tesen is alkalmazhatják. Építésigazgatási és építés- hatósági teendőiket egyeztet­ték kedden Balatonfüreden az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium é^ a három Balaton-parti megye építési szakirányítói. A tanácskozáson állást foglaltak amellett, hogy a vonatkozó kormányrende­let betűjének és szellemé­nek megfelelően mindenfaj­ta építési tevékenységgel szemben elsőbbséget élvez a Balaton Vizének védelme, to­vábbá az üdülési lehetősé­gek kulturáltságának továb­bi javítása, a minőségi üdü­lőturizmus fejlődése, s nem utolsósorban a meglévő épületállomány védelme. Mint a továbbiakban el­mondták, újabban egyre több helybeli lakos kér en­gedélyt présház építésére. A tanácskozáson úgy foglaltak állást, hogy ilyen esetben sem lehet kivételt tenni, mert hiszen, mint rámutat­tak, az építkezések zöme ko­rábban is hasonló indokok alapján, de az esetek nagy többségében ingatlanértéke­sítés céljával történt. Az en­gedély nélküli építkezők ta­lálékonysága egyébként is szinte kimeríthetetfen. Az el­lenőrök akadtak már olyan fürdőmedencére, amelyet később, a hatóság fellépése nyomán növényházzá változ­tattak, később pedig, mikor úgy gondolták, ezzel végkép­pen elterelődött róla a fi­gyelem, víkendházzá alakí­tottak. Pincét — indokolt esetben, engedéllyel — ter­mészetesen ezután is lehet építeni, a pincesziht azon­ban nem térhet el á szüksé­gestől, és üdülés céljára nem használható. A pincék épí­téséhez felvonulási épületet nem lehet emelni. Más épületekkel szemben előnyt élveznek az üdülőkör­zetben lévő műemlékek. Ezek a helyreállítás után az addigitól eltérő rendeltetést is kaphatnak. A számuk olyan kicsi, hogy akkor sem növelik a Balaton-part zsú­foltságát, ha szálláshelyként hasznosítják őket. A jövő­ben is támogatják az elavult, épületek felújítását, korsze­rűsítését, komfortfokozatá­nak növelését. Szigorú kö­vetelmény azonban, hogy a régi alapterület nem növel­hető. Pénzügyi szakemberek a zártkörű üzleti találkozón Metszik a szőlőt Somogybán is Újabb gyümölcsösöket telepítenek Kedvezett az ősz és az eny­he tél a somogyi mezőgaz­dasági üzemeknek. Időben elvégezhették a szántásokat, nem maradt el egyetlen idő­szerű munka sem, így ezek­ben a napokban csendes a határ. Az enyhe január ked­vez az erdőművelőknek, hi­szen nem nehezíti munkáju­kat sem a sár, sem a hó. Megkezdődtek a metszések a szőlőskertekben és gyümöl­csösökben is. ■ A megyei ta­nács mezőgazdasági osztá­lyán tegnap elmondták, hogy a szőlő egynegyedén végeztek már a nagy munkával. Egyébként a korszerű met­szési és tőkeművelési mó­dokról ma délelőtt Pécsen, a Pannonvin kutatóállomá­sán tartanak gyakorlati be­mutatóval egybekötött elő­adást. Alkalom lesz ez arra, hogy a somogyi gazdaságok kertészei is véleményt cse­rélhessenek, összegezzék ta­pasztalataikat. A három ke­mény tél után jó állapotban vészelték át az év kezdetét a vesszők. A Balaton északi partján például két-három virágrügy van rajtuk. S ha­sonló a tapasztalat a déli ol­dalon is. A nagyüzemekben sürget az idő, a kisgazdasá­gokban azonban még vár­nak a metszéssel némi óva­tosságból is, hiszen a tapasz­talatok azt mutatják, hogy gyakran februárban tombol a tél. Dolgoznak a gyümölcsö­sökben is. A szakemberek f felfigyeltek arra, hogy meg­pattantak az őszibarack, az aranyeső és a mogyoró rü­gyei. Aggodalomra azonban nincs ok, mert nincsenek nagy hőingadozások, így nem károsodhatnak a fák. A gaz­daságokban készülnek a gyü­mölcstelepítésekre. Az el­múlt években, de kiváltkép­pen tavaly jelentősen káro­sodtak a gyümölcsösök, sok fát ki kellett vágni. Szük­séges a fajtacsere is, mert megváltoztak a piaci igé­nyek. Somogybán úgy szá­molnak, hogy a tervidőszak­ban 340 hektáron telepíte­nek gyümölcsfákat. Bala- tonbogláron például olyan területeken, amelyek nem kedveznek a szőlőnek. Két- . száznegyven hektáron az idén befejeződik a munka, amit hátráltat, hogy a gaz­daságoknak nincs elegendő pénzük a telepítésekhez. A legtöbben almával kívánnak foglalkozni, de népszerű a dió és az őszibarack : \ Áz első tőzsdenap • A Nemzetközi Kereskedel­mi Központban kedden az értékpapír-kereskedelem ösz- szehangolását célzó megálla­podás részvevői, bankok és pénzintézetek üzletemberei megtartották az első tőzsde­napot. A zárt körű üzleti talál­kozó befejeztével Hardy Ilo­na, a tőzsdebizottság kép­viselője az újságíróknak el­mondotta: a vártnál lényege­sen nagyobb volt az érdek­lődés, s a forgalom is meg­haladta a várakozásokat. A nap folyamán 100 millió fo­rint értékű vállalati köt­vény cserélt gazdát. Mint ismeretes, jelenleg 7,5 mil­liárd értékű vállalati köt­vény van forgalomban. A kí­nálat lényegesen meghalad­ta a keresletet, így az üzlet­kötések általában a bankok által kialakított középárfo­lyamnál valamivel alacso­nyabb áron jöttek létre. Az akció szervezői azt várják, hogy a rendszeressé váló tőzsdei napokon kialakul a kötvények reális árfolyama. Ezt hosszabb távon az ér­tékpapír-forgalomban rész­vevő bankok is figyelembe veszik saját vételi és eladá­si áraik meghatározásakor. A lakossági kötvényeknél is meghaladta a kínálat a kereslet, de egyetlenegy üzlet sem jött létre. Elsősor­ban a rövidebb futamidejű értékpapírokat keresték a bankok üzletemberei, míg a kínálatban más jellegű értékpapírok szerepeltek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom