Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-12 / 293. szám

1987. december 12., szombat Somogyi Néplap 3 Alapvető feltétel a termőföld Törekvések és korlátok „Biztosítani kell a termőföld racionális felhasználását és védelmét." - Idézet a megyei pártbizottság december 2-i ha­tározatából. A termelés eszközeit rend­szeresen javítják, karban­tartják, folyamatosan korsze­rűsítik, fejlesztik. A vető­magvakat nemesítik, új, a céloknak jobban megfelelő fajták kerülnek köztermesz­tésbe, ám ez az összetett, sokirányú törekvés csak ak­kor érheti el célját, ha mind­ezzel arányos és megfelelő módon gazdálkodunk az alapvető eszközzel, a termő­földdel. A mezőgazdasági termelés eredményességét, végsősoron az üzemek létét döntően meghatározza a ta­lajerő-gazdálkodás színvo­nala, amelybe a talaj műve­léstől, védelmen és javításon keresztül igen sokféle tevé­kenység tartozik. Megyénkben, ahol a ter­mőhelyi adottságok igen nagy hányadban kedvezőtlenek, az átlagosnál is nagyobb fi­gyelmet érdemel a föld ter­mőképességének megőrzése, javítása. Bár több szerv — termelési rendszerek, tsz-szö- vetség stb. — feladatának te­kinti, hogy segítse az üze­mek ez irányú tevékenységét, átfogóan a megyei növény- védelmi és agrokémiai állo­más működik közre abban, hogy kellő szakszerűséggel, célirányosan történjen ez a munka. A közelmúltban, amikor a megyei tanács mezőgazdasá­gi bizottsága az elmúlt öt év tapasztalatait értékelte, arra az összegező megálla­pításra jutott, hogy a somo­gyi földek termőképessége nem romlott, ám jócskán akad olyan részterület, ahol feltétlenül szükség van vál­toztatásokra. Klabuzai Mik­lós, a fonyódi szövetkezet el­nöke vélhetően sok somogyi üzem véleményét summázta. — Nagyobb rend, fegye­lem, s ebből következően eredmény lenne, ha nem kényszerpálya határozná meg a cselekedeteket. A termő- képességnek sok összetevője van, de ezek sorában az el­sők között áll a műtrágya. Sajnos nem az akaraton, a szándékon, a szakszerűségen áll vagy bukik, hogy akkor és azt az összetételű tápláló­anyagot juttassa a talajba az üzem, amire céljai elérésé­hez szüksége van. Kiszolgáltatottság. kény­szerpálya . .. Mezőgazdasági szállítójárművek sorakoznak a gyártó ipar kapujában, fél nap után kiderül: fölöslege­sen! Rakomány nélkül tér­hetnek haza. A legképzettebb szakember is tehetetlen, ha az ősszel földbe kerülő mű­trágya csak tavasszal érke­zik meg. S az utóbbi évek — talán leginkább ez a most véget érő —, igen gyakori példát szolgáltatott erre. Valamit tenni kellene. Ami „saját hatáskörben” megoldható, azt igyekeznek elvégezni a gazdaságok. Pél­dául Belső-Somogy mintegy százhúszezer hektárnyi ho­mokos területén a termőföl­dek rohamos elsavanyodása ellen hat-hét év óta intenzív mésztrágyázás indult meg. 1983-ban még nem érte el a harminchétezer hektárt, eb­ben az évben várhatóan már az ötvenezer hektárt megha­ladja a mésztrágyázott terü­let. Évről évre nagyobb te­rületen javítják az üzemek a föld termőképességét zöld­trágyával és gyors ütemben terjednek az okszerű talaj­művelési technológiák. Az igényes törekvések számos tanújelét lehet tapasztalni megyeszerte. Ez természete­sen nem jelenti azt, hogy nem fordulnak elő mulasz­tások, szakmai hibák. Ahogy a mezőgazdasági bizottság legutóbb is megállapította, kétségkívül van mit tenni a „saját portán”, házon belül is. Ám ahhoz, hogy az alap­vető eszközzel valóban cél­irányosan bánhasson a gaz­daság, feltétlenül szükséges javítani az üzemen kívüli feltételeken is! A szándék nem hiányzik, csupán a megvalósítás mód­ját kell megkeresni. Lehet, hogy ez nem egyszerű, de mindenképpen megkerülhe­tetlen, szükségszerű lépés. Vörös Márta A Kaposvári Ruhagyárban december 21-én indítják útnak az év utolsó tökésexpori- szállítmányát, Kanadába a Morwill réghez. Ebben az évben ötmillió dollár értékű export­munkája volt a gyárnak Magyar tonónő szovjet kitüntetése Kalinyini társával versenyez Somogyvári Józsefné, a Masterfil Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárá­nak dolgozója a nagy októ­beri szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából a Szovjetunió XII. ötéves Tervének Élmunikása kitün­tetést vette át. — Mit kellett tennie érte? — kérdeztük a nehezen nyi­latkozó fiatalasszonytól, az ötszörös aranykoszorús Lu­mumba szocialista brigád vezetőjétől. — Semmi különöset, csak becsületesen kellett dolgozni. Fontos azonban tudni, hogy a mi gyárunk és a Kalinyi­ni Textilkombinát négy év­vel ezelőtt szocialista munka- verseny-szerződést kötött; ennek a keretében igyek­szünk túltenni egymáson Ljubov Ivanova Seveljeva szovjet fonónővel. Ugyan­olyan gépeiken dolgozik, mint ón, s ezért azonos kö­vetelményeket állíthatunk magunk elé. Ebben az évben például a 70. évforduló je­gyében a termelési terv túl­teljesítése, a hibafeltáró te­vékenység, a társadalmi munka, továbbá a politikai és szakmai műveltség gya­rapítása szerepelt a közös vállalásban. A munkaverseny-felelős által kidolgozott adatok alapján a szakszervezeti bi­zottság készítette el a javas­latot, erről Kulinyimban dön­töttek a szovjet kollégák. Ilyen alapon kapott magyar kitüntetést Seveljeva is — a kalinyini javaslat szerint. — Látta dolgozni a „rivá­list”? — Igen. Ügy járt a keze, mint a motolla. Mintha a hátán is lett volna szeme: rögtön ott termett, ahol sza­kadt a fonal. Ö is három gépre ügyel, mint én. Oda kell figyelni, hatszáz orsó telik meg egyszerre a kész fonallal, műszakonként hu- szonnyolcszor-harmincszor, ha csak nem okoz zavart egy áramszünet. Olyankor ugyanis minden szál elsza­kad, és a felkötözés másfél óra kiesést jelent. — Mióta dolgozik a fono­dában? — Húsz éve; ebben az üzemrészben pedig nyolc­vanegy óta. A három mű­szakot hamar megszoktam, a családom sem látta kárát. Igaz, a gyerekek nevelésé­December második heté­ben a somogyi emberek ér­deklődése, figyelme legfő­képpen arra a történelmi je­lentőségű eseményre irá­nyult, amely az egész világ békét kívánó emberiségét foglalkoztatta. A rövid és közepes hatótávolságú atom­fegyverek leszerelési szerződését írta alá Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan, az Ameri­kai Egyesült Államok elnö­ke. A kis somogyi falvakban élők éppúgy, mint a világ­városok lakói joggal érez­hették: a béke és szeretet ünnepe előtt megkapták a legszebb „ajándékot”. A béke létének tudata, a biztonság lendületet és erőt ad az alkotómunkához. Ha­zánk lakói nagy feladatokra készülnek. Mindössze két hét választ el a gazdasági re­form új szakaszának indulá­sától. A somogyi képviselők dolga megsokasodott, a jövő heti Országgyűlés előtt bi­zottsági üléseken vitatkoz­tak a héten a költségvetés jövő évi tervezetéről. Jó né- hányan más, hosszabb távú elképzelésekről Kaposváron fejtették ki véleményüket. Itt tartották meg négy dél- dunántúli megye és Pécs vá­ros párt- és állami vezetői­nek részvételével a közleke­désfejlesztés koncepciós ter­vének vitáját. Valameny- nyiünket érintő témáról esett itt szó, hiszen a gaz­dálkodás eredményességét ben (két nagylányunk van) sokat segítettek a férjem szülei. — Seveljeván kívül is­mer-e szovjet embereket? — Igen. Moszkvában, Le- ningrádban és Kalinyinban sok ismerősöm, barátom dol­gozik. Jövőre szeretnék el­jutni Jerevánba és Bokha- rába, cserébe pedig szívesen elkalauzolom Seveljeváékat a Balatonhoz és a Dunaka­nyarba. es személyes ügyeink inté­zését egyaránt befolyásol­ják a közlekedési viszonyok. A készülődés az új tenni­valókra, az év vége köze­ledte gazdasági és társadal­mi életünk szinte minden területén érzékelhető. Jó néhány somogyi üzemben a termékek idei utolsó ki­szállításán munkálkodnak, hiszen nem egy gazdálkodó —például a zömmel nőket foglalkoztató Kaposvári Ru­hagyár — úgy szervezte év közben a munkát, a szabad hétvégeket is termelésre for­dítva, hogy a két ünnep kö­zött leáll az üzem. A mezőgazdaságban in­kább a számviteli, pénzügyi, szervezési feladatok soíkasodtak meg. Javában tart a leltározás, a jövő évi szerződéskötések elkészíté­se, a végső pénzügyi elszá­molások elvégzése. Emellett azonban a hidegre fordult idő lehetőséget teremtett ar­ra is, hogy ahol a sok eső miatt nem sikerült elvégez­ni a mélyszántást, ott ismét munkába állhatták a szántó- traktorok. A mindenkit érintő ás ér­deklő új adórendszer gya­korlati végrehajtásáról két szövetkezeti ágazat szak­emberei 'is tanácskoztak. Mint minden újnál, még mindig vannak bizonytalan­ságok, kétségek a gyakorla­ti megvalósítást tekintve. Ezeket kívánták tisztázni azon a tanácskozáson, ame­ígazgatás bevezetésével, va­lamint a tanácsi irányítású háttérszervezetekkel kapcso­latos kérdéseket vitatták meg Horváth István minisz­terelnök-helyettes elnökleté­vel a fővárosi, megyei és megyei városi tanácselnö­kök pénteki értekezletükön a Parlamentben. Az esemé­nyen részt vett Grósz Ká­roly, a Politikai Bizottság szakembereinek szerveztek a forgalmi adó bevezetéséről, illetve az ipari szövetkeze­tek az adó- és szabályozó- változásokról. Nyáron a Balaton-part közlekedési „dugóiról” szok­tunk beszélni egy-egy hét főbb somogyi eseményeit összegezve, most ez a „köz­lekedési dugó" az áruházak­ban, a boltokban tapasztal­ható. A Balaton-part elcsen­desült; hétfőtől megszűnik a kompközlekedés. Az em­berek inkább csak gondolat­ban foglalkoznak a Balaton­nal, egy kicsit már a jövő szezonra való készülődés je­gyében. Ilyen szempontból volt figyelemre méltó az Építési és Városfejlesztési Minisztérium e héten tartott sajtótájékoztatója a balatoni építési tilalom részleges fel­oldásáról. December második hetét, a közeledő ünnepet nemcsak a vásárlási roham jelezte. A héten megkezdő­dött a fenyőfa-árusítás. S bár a tavalyinál bőségesebb kí­nálat ígérkezik, sokan — Okulva a múlt évi gondokból — azon vannak, hogy mi­előbb beszerezzék az ünnep jelképét. Hogy igazi vagy csupán műhó kerül-e majd a fára, még nem tudni, de a hó érkezésére felkészül­tünk: öt hólerákodó helyet jelöltek ki Kaposvár terüle­tén, hogy zavartalan legyen a közlekedés az igazi télben.' V. M. tagja, a Minisztertanács el­nöke, s az MSZMP KB de­cember 8-i üléséről tájé­koztatta a tanácselnököket. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnöke bevezető­ben emlékeztetett rá: a já­rások 1984. január 1-jei megszüntetése óta a községek megyei irányításában — át­menetileg — az arra kije­lölt városi, városi jogú nagyközségi tanácsok mű­ködnek közre. A községi ta­nácsok önállóságának, fele­lősségének erősítésével ugyanakkor fokozatosan meg kell teremteni a felté­teléket ahhoz, hogy a köz­ségeket is közvetlenül a me­gyei tanácsok irányítsák. Ennek előnye: a városi köz­reműködés kiiktatásával egyszerűbbé, egységesebbé válhat a megyei irányítás, tovább nőhet a községek ha­tásköre, s ez várhatóan hoz­zájárul a szocialista demok­rácia kiszélesítéséhez, a köz­vetlen lakossági ellenőrzés fokozódásához is. A tanácsi hivatal elnöke hangsúlyozta, hogy a két­szintű igazgatás feltételei or­szágosan csak hosszabb idő alatt, folyamatosan teremt­hetők meg, s a feladatok kétirányúak. Fejér, Komá­rom, Szolnok és Vas megyé­ben — a megye és a közsé­gek szoros kapcsolata miatt — közvetlen megyei irányí­tás már a jövő év elejétől bevezethető. A többi megyé­ben a feltételektől függően kell megteremteni az átté­rés feltételeit. A tanácsi hi­vatal indokoltnak tartja, hogy a megyék készítsenek programot arra, hogy mit és milyen ütemben kívánnak megvalósítani a városok közreműködésének csökken­tésére. A közelmúltban mó­dosított tanácstörvény a megyei tanácsoknak jogot ad arra, hogy 1988. január 1-jétől — előzetes hozzájá­rulás nélkül — közvetlen irányításukba vonják nem­csak a nagyközségi, hanem a községi tanácsokat is. E lehetőséggel — a feltéte­lek gondos mérlegelés, illet­ve megteremtése után — mindenütt bátran kell élni — hangsúlyozta Papp Lajos. Ugyanakkor arra is figyel­meztetett: a lakosság tájé­koztatása különösen fontos. Főként azt kell tudatosítani, hogy senki sem szenved hát­rányt amiatt, hogy a közvet­len megyei irányítású köz­ségek, nagyközségek eseté­ben a megyék döntenek másodfokon. Épp ellenkező­leg: a helyi önállóság nö­velése további lehetőséget ad a közügyekbe való beleszó­lásra. Az ülés résztvevői a két­szintű igazgatással kapcso­latban számos kérdést tet­tek föl, ezek jó része az ap­parátusi létszámra és a bér­alapra vonatkozott. Papp Lájos válaszában hangsú­lyozta: a feladatokat úgy kell megoldani, hogy a me­gyei igazgatás létszáma ne növekedjen, a kétségtelenül megszaporodott tennivalók elvégzését jobb szervezéssel, a munka fölösleges elemei­nek megszüntetésével kell elérni. Egv másik kérdésre válaszolva szólt arról, hogy a megyerendszer módosítá­sát egyelőre nem tervezik. A tanácsi hivatal elnöke ezután a tanácsi háttérszer­vezetek korszerűsítéséről szólt. A tanácsoknak — a kormány határozata alap­ján — 1988. március 31-ig kell elkészíteniük átfogó programjaikat a háttérszer- vezetek megújítására. A vitában felszólalók a háttérintézmények korsze­rűsítésének szükségességé­vel egyetértettek, ám so­kallták, hogy megyénkéni összességében legalább a 20 százalékos költség- és bér­megtakarítást kell elérni. E normatívák a régi irányí­tásra emlékeztetnek, mert nem veszik figyelembe a megyei sajátosságokat — tették szóvá. Figyelmeztet­tek arra is, hogy a jó el­képzelések zátonyra futhat­nak, ha az intézkedéseket nem hajtják végre követke­zetesen. Szóltak arról, hogy a program sikere nagyban függ az apparátus tájéko­zottságától. V. G. A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁM lyet az áfészek áruforgalmi Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben A kétszintű, helyi-területi

Next

/
Oldalképek
Tartalom