Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-11 / 292. szám
4 Somogyi Néplap 1987. december 11., péntek A kaposvári Domus Áruház kirakatának több mint a fele még be van bútorozva. Igaz, hogy a legtöbb bútoron ott a tábla: „Eladva” Herke Nándor és felesége egy franciaágyat szemlél. Pécsről autóztak Kaposvárra. — Baranyában már minden lehetséges helyet fölkutattunk — panaszkodik Her- kéné —, de nem találtunk megfelelőt... — A szemlélt ágy libazöld huzata miatt nem tetszik az asszonynak. Kovács Ferencné eladó ó- arany színűt ajánl, amely a raktárban van. Gurgel Lászlóné helybeli vevő összecsukható ágyat keres. Tízezer-ötszáz forintért valósulhat meg az álma, szintén a Jutái úti raktárból. Balogh Sándorné már hiába utazott be Tapsonyból gyermekíróasztalért: csak feltételes előjegyzésbe tudták venni vásárlási szándékát. Ezt a kifejezést használják az áruház dolgozói arra az esetre, ha a megrendelés nem látszik biztosnak. — Ha előjegyzést veszünk föl, ennek a sorrendjében értesítjük a vevőt, mihelyt megérkezik a kért áru. S az értesítéstől számított nyolc napon belül szállíthatja el a bútort. Ebben az időben tartjuk a terméken az „Eladva” feliratot. Sokan reklamáltak amiatt, hogy figyeltek egy árut, s két hétnél is hosszabb ideig rajta volt a fölirat. Ha ugyanis a soros nem viszi el, a következőt tájékoztatjuk a vásárlási lehetőségről. Ez nyolc nappal meghosszabbítja a kiírást. Ha azonban a vásárló épp akkor érkezik, amikor az áhított terméket éppen kicsomagoljuk, egy vérbeli kereskedő a legszorultabb helyzetben sem teheti meg, hogy nem adja el neki — magyarázza Szabó Róbert, a kaposvári Domus Áruház igazgatója. A Sefag egykori anyaggazdálkodási előadója szeptember eleje óta vezeti az áruházát.' Ä fiatalember már ekkor megkezdte a fölkészülést a később várható vásárlói rohamokra. A Budapesti Nemzetközi Vásáron föltűnt, hogy a márkaboltok „lecsapolják” a keresletet; ez megfékezi a gyártók ütemes szállítását. Rontotta a helyzetet, hogy leégett a Kanizsa Bútorgyár habszivacsraktára. Ki kellett szélesíteni a partnerek körét. A nyáron még tizenötmillió forint értékű készlet mostanra alig kétmillió. A napi forgalom azonban így is eléri az egymillió-inégyszázez- ret. Az eladói létszámot fele ekkora forgalomra tervezték. Az áruház reggel nyolctól este hatig, csütörtökön hétig tart nyitva. — Ezt az időt nem tudjuk meghosszabbítani, mert dolgozóink többsége többgyermekes családanya — mondja az igazgató. — Tíz órát dolgoznak naponta, s mikor tetőzik a forgalom, a nyolcadik-tizedik órában már fáradtak. Mindezek ellenére vallom, hogy egy kereskedőnek helyt kell állni. Ilyenkor kell megmutatnunk, hogy eladni akarunk. Nem szabad elveszítem a vevőket ... Mikor a kaposvári áruházban jártunk, a Domus déldunántúli kirendeltségétől ötmillió forint értékű jugoszláv árut vártak, ötféle szekrénysort, negyven darab ülőgarnitúrát, három kamion konyhabútort. — A népszerű román étkezőből, az érkező hatvan darabra már valamennyire van előjegyzés. Hazai szekrénysorból és ülőgarnitúrából még 120 jön, s mindössze a harmada előjegyzéses — mondja az áruház vezetője. Tervezik a raktárban porosodó hibás bútorok kiárusítását is — arra számítva, hogy sok barkácsoló örülni fog ennek az akciónak. Ök pedig így a tavalyinál lényegesen egyszerűbben, gyorsabban leltároznak majd. Balázs Andor Szakmérnök- és szaküzemmérnök- képzés Kaposváron NÖVÉNYVÉDELEM Kiskerttulajdonosoknak a burgonya- tárolásról A burgonyát az idei gyengébb termés és ezzel összefüggésben a magasabb ár miatt a szokottnál is gondosabban kell tárolni — figyelmeztet a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja. A tárolási betegségek ugyanis nagy veszteségeket okozhatnak. Különösen a kertekben megtermett burgonya romlása 'nagy, ha rosszul választják meg az eltartás körülményeit. A túlságosan meleg helyen tártott krumplit a gombás és a baktériumos rothadás károsítja. Ugyanakkor 5—8 hét után — tehát már december végén vagy januárban — csírázásnak indul, s emiatt megfonnyad a burgonya. A túl hideg tárolóhelyen, plusz 3 fok alatt el- cukrosodik, megédesedik. fagypont alatt pedig üvege- sedik, megfagy, emberi fogyasztásra alkalmatlanná válik a termés. A legkisebb a veszteség a 3—7 fok közötti hőmérsékleten. Ezért — főleg, ha csak néhány zsáknyiból van szó — még a tárolóhely változtatásával, átrakással is érdemes folyamatosan kedvező körülményeket teremteni. A legnagyobb veszély a lehűlés, a fagyás, amely ellen takarással kell védekezni. Az agrár-felsőoktatási intézményekben 1988 tavaszi félévében újabb szakokon indul szakmérnök-képzés kétéves tanulmányi idővel, levelező tagozaton. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen mezőgazdasági genetikai, mezőgazdasági környezetvédő, biotechnológiai kutató, baromfitenyésztési és baromfiipari, valamiint melegégövi tagozaton indul oktatás. Szaküzemmérnök-képzés kezdődik Gyöngyösön. Mezőtúron, Szarvason, Hódmezővásárhelyen. Kaposváron, Kecskeméten és Nyíregyházán a főiskolákon, illetve egyetemi vagy főiskolai karokon ugyancsak a jövő év tavaszi félévében. 3800 állatot gyógyítottak az idén a kaposvári állatkórházban. Munkaidőn túl és Ünnepnap is fogadták a gyógyításra szoruló kisállatokat JOGI SZAKÉRTŐNK ÍRJA A módosított családjogi törvényről A módosított családjogi törvény jelentősen megváltoztatta az állaimi gondoskodás rendszerének azokat az intézkedési lehetőségeit, amelyeknek alkalmazásával a gyámhatóság a kiskorút családjából kiemeli. A gyámhatóság a szülő kérelmére, illetve beleegyezésével a kiskorú intézeti elhelyezését rendeli el, ha a szülő — neki fel nem róható — nehéz körülményei miatt a családban nem tudja megoldani a nevelést. Az intézeti elhelyezés idején a szülő felügyeleti joga változatlanul fennáll, kérelmére az elhelyezést meg kell szüntetni, ha annak okai megszűnnek. Ha a gyámhatóság megállapítja, hogy a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését környezete veszélyezteti vagy a gyermeknevelése — magatartása miatt — a családban nem biztosítható, a kiskorút intézeti nevelésbe veszi. A szülő felügyeleti joga fennmarad, azonban a gyámhatóság e jog egyes elemeit (gondozás és nevelés, törvényes képviselet, vagyonkezelés, gyámnevezés és gyámságból való kizárás joga) korlátozhatja, s ezek ellátására gyámot rendel ki. Gyámul a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézet igazgatóját, a gyermek elhelyezését biztosító nevelőotthon igazgatóját, illetve a nevelőszülőt lehet kirendelni. Az intézeti nevelés hosszabb ideig tartó nevelési forma. Fennállásának idején a szülőnek arra kell törekednie, hogy körülményei mielőbb megváltozzanak, a gyermek viszszafogadására és további nevelésére alkalmassá váljék. Ha a szülő — felróhatóan, a gyermek érdekeit súlyosan sértő módon — nem működik együtt az intézettel, gyermekével nem tart kapcsolatot, továbbá magatartásán, életvitelén, körülményein nem változtat, akkor a gyámhatóság pert indít szülői felügyeleti jogának megszüntetése iránt. Ha a bíróság a gyámhatóság keresetének helyt ad és a szülő felügyeleti jogát megszünteti, akkor a kiskorú intézeti nevelésének megszüntetésével egyidejűleg a gyermek állami nevelésbe vételét rendeli el a gyámhatóság. A gyámhatóság mellett a bíróság, a rendőrség, az ügyészség és a büntetésvégrehajtási intézet ideiglenes hatállyal intézetbe utalja azt a kiskorút, akinek súlyos veszélyeztetettsége miatt elhelyezése azonnali intézkedést igényel. Az ideiglenes beutalást követően az illetékes gyámhatóság — legkésőbb 60 napon belül — meghozza az érdemi döntést. A gyermek körülményeinek részletes tisztázása után elrendelheti intézeti nevelésbe vételét, pert indíthat a szülői felügyelet megszüntetése iránt, ideiglenesen a másik szülőnél vagy harmadik személynél helyezheti el, illetőleg — ha ezek az intézkedések nem szükségesek — megszünteti az ideiglenes hatályú beutalást. Ha a szülő veszélyeztető magatartása miatt azonnali intézkedés szükséges, és van a gyermek nevelésére alkalmas, azt vállaló másik szülő vagy más személy (nagyszülő, nagykorú testvér stb.), a gyámhatóság a kiskorút ideiglenesen elhelyezi nála és a bíróságon pert indít a szülő ellen a kiskorú elhelyezése iránt. Az ideiglenes hatályú elhelyezés új hatáskör a gyámhatóságoknál. Joggal várható, hogy ennek eredményeként csökkenni fog áz intézetben nevelkedő gyermekek száma. A gyámhatóság akkor veszi állami nevelésbe a kiskorút, ha a szülők felügyeleti jogának megszüntetése miatt vagy más okból a kiskorúnak nincs szülői felügyeletet gyakorló szülője, feltéve, hogy a kiskorú nevelése gyám útján nem valósítható meg. Állami nevelésbe veszi a kiskorút akkor is, ha a szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot. A módosított családjogi törvény végrehajtására kiadott jogszabályok szerint az 1987. július 1. napját megelőzően állami gondozásba vett gyerekek szülőinek felügyeleti joga 1989. január 1- jén feléled, kivéve, ha addig a gyámhatóság a szülői felügyelet megszüntetése iránt pert indít vagy a kiskorút intézeti nevelésbe veszi és elrendeli a szülői felügyelet körébe tartozó egyes jogosítványok szünetelését. A következő időszakban a gyámhatóság valamennyi állami gondozott vagy intézeti elhelyezésbe került gyermek körülményeit felülvizsgálja, s az új szabályozásnak megfelelően dönt a gyermekek további sorsáról. Szecsődi Lászlóné dr. Népfrontvita a somogyi települések arculatáról A helyi jelleg harmóniája Mi az építészetben a helyi jelleg? Költséges-e úgy építkezni, hogy megőrizzük, vagy új utakat kell keresni és elképzeléseink, lehetőségeink szerint formáljuk a városok, falvak arculatát? Erről vitatkoztak tegnap a Hazafias Népfront megyei bizottságának ülésén, amelyen részt vett Molnár Béla, a HNF Országos Tanácsának titkára, valamint a meghívott műszaki szakemberek, építésügyi vezetők és építészek. Vitaiindító előadásában Gnanasztói Pált idézte dr. Fazekas Sándorné, a megyei tanács építési és vízügyi osztályának vezetője. A helyi jelleg — írta az építész író — könnyen definiálható, hiszen a hiánya elidegeníti az embereket a településektől. Ugyanakkor a megléte szükséges, hiszen ez az egyik nagyszerű kötőeleme a településhez tartozásnak. Az osztályvezető röviden összefoglalta a felszabadulás utáni építészet jellemzőit. Az ötvenes-hatvanas években a mennyiségi igényt tartották a legfontosabbnak: házakat, lakótelepeket, művelődési és ipari épületeket kellett mielőbb átadni, így kevésbé vették tekintetbe a települések jellegét, arculatát. Kockaházak, panelépületek, sátortetős falusi porták épültek, s művelődési otthonok kihasználatlan helyiségekkel, meg hodályszerű ipari létesítmények. Az építészek kiszolgálták az igényeket — hangsúlyozta az előadó —, ugyanakkor azt is el kell mondani: nem voltak kellőképpen felkészülve másféle feladatokra. A hetvenes évek elejétől kezdett tért hódítani az a nézet, hogy lakást, intézményt és ipari létesítményt másként is lehet építeni, s ezzel párhuzamosan óvni kell értékeinket. Dr. Fazekas Sán- domé sorolta az eredményeket is: újfajta lakóházak épülitek Kaposváron az Április 4. utcában, egyre nagyobb gondot fordítanak a műemlékvédelemre, régi értékeink megmentésére; jó példa erre az Arany Oroszlán patika és a kaposvári sétálóutca felújítása, a szennai falumúzeum és Szántódpuszta. Hallottuk azt is: kezd a somogyi kastélyvédelem is előrelépni, az 55 somogyi kastély kétharmadának elfogadható vagy kedvező a hasznosítása. Napjaink építészetének jellemzésekor a tanácsi osztályvezető fölhívta a figyelmet: csak a települések arculatához illő, stílusos házakat, épületeket tervezzenek. Faként a magánerős építkezéseknél szaladt el az a bizonyos ló: tucatjával épülnek a csicsás, funkciót- lan, túlméretezett, „majd én megmutatom” családi házak. Bejelentette: 1988 tavaszán megjelenik egy ajánlott somogyi lakóház-gyűjtemény, s ehhez kérte az építészek terveit, ajánlatát. Kiegészítésül * L. Szabó Tünde megyei főépítész dia- porámás előadása kapcsolódott az elhangzottakhoz. Jól érzékeltette a századelő, a hetvenes évek és a ma építészeti irányait. S most, mikor a kitudjahányas boltok leromlott külsejükkdl rontják az utca képét, megszívlelendőül ajánlott egy régi példát annak idején a városközpontban minden üzletnek neve, cégére volt — szinté harcoltak a vevőkért küllemükkel is.
