Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-11 / 292. szám

Yilág proletárjai, egyesüljetek! Wk. W Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 292. szám Ara: 1,80 Ft 1987. december 11., péntek Ülést tartott a megyei pártbizottság Tegnap Tóth Jánosnak, a megyei pártbizottság titkárának elnökletével ülést tartott a megyei pártbizottság. A testületet Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára tájékoz­tatta a Központi Bizottság december 8-i üléséről, ahol meg­vitatták és elfogadták a jövő évi terv és állami költségvetés alapjául szolgáló elgondolásokat. KÁDÁR JÁNOS BERLINBEN Mihail Gorbacsov tájékoztatót tart a csúcstalálkozóról HIVATALOS BÚCSÚZTATÁS A FBHÉR HÁZBAN Befejeződött a háromnapos csúcstalálkozó Washingtonban Mihail Gorbacsov csütörtöki programjában szerepelt egy megbeszélés George Bush alelnökkel Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára csütörtökön este Berlinbe utazott, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés tagállamai testvérpártjai első- és főtitkárainak talál­kozóján, amelyen Mihail Gorbacsov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára tájékoztatja a résztvevőket a szovjet—amerikai csúcs­találkozó eredményeiről. Ká­dár János kíséretében uta­zott Várkonyi Péter külügy­miniszter, és Kárpáti Fe­renc vezérezredes, honvédel­mi miniszter, a Központi Bizottság tagjai. Búcsúztatásukra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, Kótai Gé­za, a KB Külügyi Osztályá­nak vezetője, Horn Gyula külügyminisztériumi, és Mó- rocz Lajos altábornagy, hon­védelmi minisztériumi ál­lamtitkár, a Központi Bi­zottság tagjai. Jelen volt Karl-Heinz Lugenheim, az NDK magyarországi nagy­követe. Kádár János csütörtökön este Berlinbe érkezett, a Berlin—sehönefeldi repülő­téren Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke, va­lamint a párt- és állami ve­zetés több más tagja üdvö­zölte. A fogadáson részt vett Roska István, hazánk ber­lini nagykövete. » * * Berlinben pénteken dél­ben kezdődik a Varsói Szer­ződéshez tartozó országok testvérpártjai első- és főtit­kárainak 'találkozója. Az SZKP KB főtitkára Wa­shingtonból úton hazafelé pénteken délelőtt érkezik az NDK fővárosába. A találko­zó többi résztvevői csütör­tök este óta Berlinben tar­tózkodnak. A találkozón részt vesz­nek a tagállamok külügy- és honvédelmi miniszterei, valamint Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyve­res erőinek főparancsnoka. Munkareggelin találkozott látogatása utolsó napján, •csütörtökön reggel Mihail Gorbacsov George Bush amerikai alelnökkel. A reg­gelin jelen volt George Shultz külügyminiszter és több más amerikai politi­kus, az alelnök több mun­katársa. Shultz előzőleg Edu­ard Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel találko­zott, hogy áttekintsék a két tél leszerelési munkacso- poitjának újabb jelentését. A munkacsoport éjfél utánig dolgozott szerdán, hogy ösz- szegezze a létrejött megál­lapodásokat, amelyek a hí­rek szerint elsősorban a ha­dászati fegyverek korlátozá­sáról megkötendő szerződés fontos részleteire vonatkoz­nak, Gorbacsov Bush alelnök­kel megtartott találkozója előtt újságírók kérdéseire válaszolva ismét hangsú­lyozta: a Szovjetunió kész kivonni csapatait Afganisz­tánból, de a megállapodás­hoz két félre van szükség, „kettőn áll a vásár”. Az af­ganisztáni helyzet a hivata­los közlések szerint a szov­jet vezető és Reagan elnök szerdai megbeszélésének fő témája volt. A szovjet nagykövetségen szerdán este Reagan elnök tiszteletére adott díszvacso­rán egyébként- Bush is je­len volt. A vendégek sorá­ban volt Shultz külügymi­niszter, Frank Carlucci had­ügyminiszter, Colin Powell tábornok, Reagan nemzet- biztonsági tanácsadója, Wil­liam Crowe tengernagy, a képviselőház elnöke, Robert Michel, a republikánusok képviselőházi csoportjának vezetője, Claiborne Pell, a szenátus külügyi bizottsá­gának elnöke, Edward Ken­nedy szenátor, továbbá Ar­mand Hammer, az Occiden­tal Petroleum elnöke, aki év­tizedek óta kiterjedt üzleti kapcsolatokat tart fenn a Szovjetunióval. A tervezettnél másfél órá­val később, csak helyi idő szerint délben.kezdődött meg a Fehér Házban Mihail Gor­bacsov és Ronald Reagan utolsó munkatalálkozója. Az eredeti terv szerint már dél­előtt fél tizenegy órakor össze kellett volna ülniök, s délben munkaebédre készül­tek. A késés okát hivatalosan nem közölték, nemhivatalo- san mindkét fél képviselői azzal magyarázták, hogy a leszerelési munkacsoport be­számolója még mindig nem állt készen arra az időpont­ra, amikor a külügyminisz­tereknek tájékoztatniok kel­lett volna a két vezetőt az utolsó megbeszélés előtt. A csütörtök reggeli órákban több, előre nem tervezett ta­lálkozót tartottak a felek képviselői: a két külügymi­niszter reggel folytatott meg­beszélést, ezt követően Nitze nagykövet, az amerikai munkacsoport vezetője a szovjet nagykövetségen ke­reste fel szovjet tárgyaló- partnereit. Az amerikai fél képviselői szerint a „több­letmunka” nem jelent külö­nösebb zavart. A két kül­ügyminiszter a közlések sze­rint még a megbeszélés előtt részletesen tájékoztatta sa­ját vezetőjét a munkacso­portok tárgyalásainak ala­kulásáról. Bush alelnök a szovjet nagykövetségen várta ki az újabb időpontot, mert neki kellett Gorbacsovot a Fehér Házba kísérnie. Sikeresnek minősítette Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan a csütörtökön végét­ért háromnapos washingto­ni csúcstalálkozót. A Fehér Ház előtt zuhogó esőben kö­szöntek el egymástól. Bú­csúbeszédeikben elsősorban a most létrejött szovjet— amerikai leszerelési egyez­ményt méltatták, leszögez­ték, hogy van bizonyos elő­rehaladás a hadászati fegy­verek csökkentésének kérdé­sében és más kérdésekben, nem ismertettek azonban konkrét eredményeket, meg­állapodásokat és nem szól­tak Reagan esetleges moszk­vai látogatásáról sem. A búcsúünnepségen, ame­lyet hagyományos formák között, katonai tiszteletadás­sal rendeztek meg, mindkét vezető felesége társaságában lépett fel az emelvényre. El­sőnek Reagan elnök foglalta össze a- találkozó eredmé­nyeit, majd Mihail Gorba­csov mondott beszédet. A beszédeket követően a két vezető kézfogással búcsúzott egymástól, majd Gorbacsov gépkocsival indult vissza szálláshelyére. A szovjet ve­zető közép-európai idő sze­rint a késő esti órákban még amerikai üzletemberek­kel találkozott, majd sajtó- konferenciát tartott és ezt követően utazott el az ame­rikai fővárosból. Csütörtökön reggel másod­ízben is ellátogatott a PenA tagonba Szergej Ahromejev marsall, a szovjet fegyveres erők vezérkarának főnöke. Ezúttal amerikai kollégája, William Crowe tengernagy, a vezérkari főnökök egyesí­tett bizottságának elnöke volt a vendéglátó, A két ma­gas rangú katonai vezető előbb ötvenperces megbeszé­lést folytatott, majd Crowe bemutatta vendégének a Pentagon egyik parancsnoki központját. A „Tank” néven ismert terem a válságköz­pont része, válsághelyzetben itt tartanak tanácskozást a katonai vezetők. A látogatás­nál jelen voltak a különböző amerikai haderőnemek ve­zérkari főnökei is. A Pentagon egyébként csü­törtökön reggel bejelentette, hogy ismét elhalasztják egy­két nappal egy új, tenger­alattjáróról indítható Tri­dent—2 rakéta kipróbálását. (Folytatás a 2. oldalon.) Magyar—lengyel gazdasági megbeszélések Grósz Károly fogadta Jozef Koziolt Németh Károly mondott köszöntőt Szent-Györgyi Albert nevét vette fel a Szegedi Orvostudományi Egyetem Grósz Károly miniszterelnök csütörtökön hivatalában fogadta Jozef Koziol lengyel minisz­terelnök-helyettest Marjai Józsefnek, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének, a Magyar—Lengyel Gazdasági és Műszaki-Tudo­mányos Együttműködési Bi­zottság magyar tagozata el­nökének a meghívására csü­törtökön Budapestre érkezett Józef Koziol miniszterelnök- helyettes, a bizottság lengyel társelnöke. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Marjai József fogadta, jelen volt Tadeusz Czechowicz, a Len­gyel Népköztársaság buda­pesti nagykövete. A nap folyamán a Parla­mentben a bizottság társel­nökei szakértők bevonásával megkezdték tárgyalásaikat a kétoldalú együttműködés fejlesztésével összefüggő kér­désekről. Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke csütörtökön hivatalában fogadta Jozef Koziolt. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József, jelen volt Tadeusz Czechowicz nagykö­vet. A Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetem tanácsa ünnepi ülést tartott csütörtökön a Szegedi Nemzeti Színházban abból az alkalomból, hogy az Elnöki Tanács hozzájá­rulása' alapján az intéz­ményt Szent-Györgyi Albert­ról nevezték el. Az ünnepség résztvevőit, köztük Németh Károlyt, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnökét Szilárd János egyetemi ta­nál, az orvostudományi egyetem rektora köszöntöt­te. Utalt arra, hogy Szent- Györgyi Albert éppen ötven evvel ezelőtt, 1937-ben ka­pott Nobel-díjat a Szegedi Egyetem Orvosvegytani In­tézetében folytatott élettani kutatási eredményeiért. Ezután Németh Károly emelkedett -szólásra. — Megtisztelő számomra — mondotta —, hogy részt vehetek ezen az ünnepségen és átadhatom azt az okira­tot, amely Igazolja, hogy az önök egyeteme a jövőben — kívánságuknak megfelelően — a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem elnevezést használhatja. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa jó szívvel tá­mogatta ezt a kezdeménye­zést, mert e névfelvétel a közvélemény helyeslésével is találkozik, hiszen Szent- Györgyi Albert életművét, nevét és emlékét megbecsü­lés és tisztelet övezi széles e hazában. Ö akkor is hű maradt hazájához, amikor az Amerikai Egyesült Álla­mokban élt, dolgozott, ott fejtett ki áldásos alkotó te­vékenységet. Mindig magyar embernek, e hazához tarto­zónak vallotta magát. — Azzal a kívánsággal nyújtom át az ő nevének használatára jogosító do­kumentumot, hogy Szent- Györgyi Albert szellemisé­gét követve végezzék mun­kájukat, gyarapítsák tovább egyetemük eddig is elisme­résre méltó eredményeit, becsülettel szolgálják né­pünk és hazánk javát. Szilárd János rektor az okiratot átvéve köszönetét fejezte ki azért, hogy az El­nöki Tanács méltányolta az egyetem kérését, majd Stra­ub F. Brúnó akadémikus, az MTA alelnöke, Szent-Györ­gyi Albert egykori tanítvá­nya mondott emlékbeszédet. Az ünnepségen bejelentet­ték, hogy az egyetem taná­csa Szent-Györgyi Albert- emlékérmet alapított. A ki­tüntetést első ízben ez alka­lommal adta át az intéz­mény rektora Banga Iloná­nak, a biológiai tudományok doktorának, aki 17 éven át volt Szent-Györgyi Albert munkatársa. Amikor a má­sodik világháború és a né­met megszállás idején Szent-Györgyi Albertnak és az Orvosvegytani Intézet más férfi munkatársainak menekülniük kellett a kato­nai behívás és a náci üldöz- zés elől, Banga Ilona vál­lalta, hogy az intézetet nem hagyja el. A névadón négy külföldi professzort avattak az egye­tem diszdoktorává. Az ünnepség második ré­siében a Szegedi Nemzeti Színház művészei adtak mű­sort.

Next

/
Oldalképek
Tartalom