Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-11 / 292. szám
2 Somogyi Néplap 1987. december 11., péntek Befejeződött a háromnapos csúcstalálkozó Washingtonban (Folytatás az 1. oldalról.) A 12 robbanófejjel felszerelt új típusú hadászati ballisztikus rakéta kipróbálását már több ízben elhalasztották. Egy amerikai kormány- tisztviselő most kijelentette, az újabb halasztás egyértelműen politikai okokból történt, a kísérletet nem akarták Mihail Gorbacsov és Hónaid Reagan washingtoni csúcstalálkozója idején megtartani. A rakéta különleges problémát okozhat: a tengeralatt-. járóról indítható ballisztikus rakéták ugyanis a két ország fegyvertárában annyi fegyvernek számítanak, amennyi robbanófej célbaj uttatására alkalmasak. A Trident—2 típusú rakéták eleddig legfeljebb tíz robbanófejjel voltak felszerelve, s ha ezután már 12 robbanófejet hordozhat, akkor — a SALT—II. szerződés értelmében — az Egyesült Államoknak csökkentenie kellene ilyen rakétái számát. Washington azonban már korábban közölte, hogy a SALT—II. rendelkezéseit nem tekinti érvényben levőknek. Amerikai közlés szerint egyébként az új rakétakísérletet „néhány ' napon belül, esetleg már pénteken” mindenképpen végrehajtják. VILAGVISSZHANG A csúcstalálkozó végső értékelése még korai lenne, annyi azonban máris bizonyos, hogy e találkozón történelmi jelentőségű szerződést írtak alá — mondotta George Shultz amerikai külügyminiszter szerdán, az amerikai ABC televíziós társaságnak adott nyilatkozatában. A többi napirendi pontról tárgyszerűen, építő szellemben tárgyalnak a két ország vezetői, ám ezek nem oldhatók meg egycsapásna — jelentette ki Shultz. A washingtoni csúcstalálkozón aláírt szerződés történelmi fordulópont lehet — hangsúlyozta szerdán Willy Brandt, a Szocialista Inter- nacionálé elnöke az NDK televíziójának nyilatkozva. Hozzáfűzte: a közepes ható- távolságú és a hadműveletiharcászati rakéták leszerelését előíró szerződés akkor igazán jelentős, ha újabb leszerelési lépések követik. Brandt kifejezte reményét, hogy a két vezető nagyhatalom megváltozott viszonya enyhíti a regionális feszültségeket is. Az el nem kötelezettek mozgalma szerint az első fegyverzetcsökkentési megállapodás óriási lépés a biztonságos világ felé vezető úton — írta Robert Mugabe zimbabwei miniszterelnök, az el nem kötelezettek mozgalmának soros elnöke abban az üzenetben, melyet Mihail Gorbacsovnak és Ronald Reagainnek küldött szerdán a szerződés aláírása alkalmából. Rámutatott: a csúcs- találkozó egyben arra is lehetőséget ad, hogy a helyi tűzfészkek problémáit is megvizsgálják a két nagyhatalom vezetői. Nyilatkozatban üdvözölte a csúcstalálkozót és a szerződés aláírását Ide Oumarou, az Afrikai Egységszervezet főtitkára is. A kínai hírközlő szervek szokatlanul nagy terjedelemben számolnak be a szovjet —amerikai csúcstalálkozó eseményeiről és azok világvisszhangjáról. A Zsenmin Zsipao csütörtöki kommentárja rámutat, hogy a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek felszámolásáról aláírt szovjet—amerikai megállapodás két szempontból is precedenst jelent: az egyik, hogy ez az első olyan megállapodás a két szuperhatalom között, amely tényleges csökkentést irányoz elő a nukleáris fegyverzet területén. A másik fontos vonás a mindkét fél által elfogadott szigorú ellenőrzési rendszer. A legjelentősebb esemény a második világháború óta — mondta a szerződés aláírásáról Andreasz Papandreu görög kormányfő egy szerdai tv-nyilatkozatában. A közepes hatótávolságú és a hadműveleti-harcászati rakéták leszerelése nem utópia immár, hanem valóság. Ez azonban csak kiindulópontnak elég, a cél az kell legyen, hogy bolygónk teljesen megszabaduljon az atomfegyverektől — hangoztatta Papandreu. A Szovjetunió és a szocialista országok tevékenységét meghatározó új gondolkodásmód diadalának nevezte a KHR—HHR-szerződés aláírását a Német Kommunista Párt elnökségének csütörtöki nyilatkozata. Az atomkorszakban most először tettek lépést a valódi leszerelés irányába. A nemzetközi béke- mozgalomnak most azért kell harcolnia, hogy a szerződés ellenfelei ne hiúsíthassák meg a ratifikálást az amerikai kongresszusban — hangsúlyozta a nyilatkozat. A Times of India szerint Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan csúcstalálkozója egyike azoknak a ritka eseményeknek, amiket valóban Csütörtök esd kommentár Az OPEC változatlan dilemmái Bécsben tanácskoznak a Kőolajexportáló Országok Szervezetének, az OPEC-nek a vezetői. A képen: sokan próbálták szóra bírni az iráni olnjügyi minisztert A beszámolók szerint derűs légkörben zajlottak a washingtoni szovjet—amerikai csúcstalálkozó eseményei. Ezt tanúsítja a képen látható jelenet is, amikor Sevardnadze szovje* és Shultz amerikai külügyminiszterek töltőtollat cserélnek egy megállapodás aláírása után Újra Bécsben tárgyal a Kőolajexportáló Országok Szervezetének Miniszteri Tanácsa, az OPEC 13 tagállama a színhelyváltoztatástól, — az utóbbi időben általában Géniben tanácskoztak, — nem remélhet környezet- változást az olajpiacokon. Ügyeik megint nem állnak jól. Mint már annyiszor az elmúlt években. Az ok ezúttal is az, hogy a kínálat nagyobb, mint a kereslet. A világot a 79-es utolsó nagy olajár robbantással maga az OPEC szoktatta rá takarékoskodásra, az alternatív energiaforrások sietős igény- bevételére, aminek következtében ma jóval kevesebb olajat lehet eladni a világban, mint mondjuk tíz éve. S az összeszűkült piacon ma sokkal többen osztozkodnak, hiszen a magas olajár indította be az olyan termelőket, mint Norvégia, Anglia, Mexikó, akiknek korábban nem élte meg felszínre hozniuk drága olajukat. Ez hát a múlt nagy, sorsdöntő hibája, amelynek következményei évek óta kínozzák az olajkarlellnek is nevezett OEEC-et. Már nem ő dikiáha az árakat, hanem a piac diktálja az ö magatartását Ha minden tagja annyit termelne, amennyit csak akar, akkor olyan túltermelés lenne, amely a mélységekbe szorítaná az árakat. Ezt láttuk másfél esztendeje. Senkinek nem volt jó — persze a termelők közül — így gyorsan visszatérlek az egyetlen lehetséges magatartáshoz — az önkéntes és összehangolt termeléskorlátozáshoz. Csakhogy a 13 tag nagyobb része igen nagy bajban van. Hazai gazdasági gondok, sőt már-már katasztrófák szorongatnak sokakat, amiért minden fillér pluszbevételre szükségük lenne. Érthető, hogy néhányon nem tartják be a kiszabott OPEC-kontingenst, aminek nyomán a szervezet össztermelése és világpiaci kínálata ismét csak nagyobb, mint kellene. Így aztán a nyár végére már egészen szép magasságra, hordónként 21 dollárra felkapaszkodott olajár mára a 18 dollár környékére csúszott vissza. Pedig a legnagyobb fogyasztók és vásárlók már a tél elején járnak, s ekkor általában nagyobb a kereslet, mint nyáron. Dehát ez semmi ahhoz képest, hogy az OPEC az elmúlt hónapokban a tervezett 16,6 millió hordós napi termelés helyett 19 millió hordónyit hozott a felszínre, s persze ennyit is próbált eladni. Most hát Bécsben ismét a kontingensek körül van a legtöbb vita, hiszen a krónikus túllépők ezt a tényt általában tagadják, viszont éppen ők azok, akik áremelést szeretnének, mert nagyon kell nekik a pénz. Ma 18 dolláros az alapár, s a mérsékelt OPEC-többség — a legnagyobb termelő Szaúd- Arábia vezetésével — ezt kívánja megtartani, azt remélve, hogy így talán némileg növelhetők lehetnének a kontingensek. A kényszerpályán levők azonban aligha mennek ebbe bele nagy viták nélkül, s könnyen megeshet, hogy az OPEC ismét nem tud érdemi döntést hozni. A. K. történelminek lehet nevezni. „A megállapodás igazi konstruktőre Mihail Gorbacsov. A Szovjetunió mindig is amellett volt, hogy globális méretekben csökkenjen a nukleáris eszközök arzenálja — most a főtitkár személyében olyan vezetőre talált, aki kész merész kezdeményezésekre a cél elérésére. „A rakétaegyezmény aláírásával mindkét oldalon tapasztalható reményteljes hangulat lendítőerő lehet, úgy tűnik, javította azt a kilátást, hogy jövő áprilisig tető alá hozzák a hadászati fegyverzetekről szóló megállapodást” — állapította meg csütörtöki kommentárjában a The Daily Telegraph. A brit kormányhoz közel álló konzervatív lap diplomáciai szemleírója ugyanakkor figyelmeztet rá, hogy a csillagháborús SDI-prog- rammal kapcsolatos számos probléma, és a szenátusi héjákat is kielégítő ellenőrzési rendszer kimunkálása „jelentős nehézségeket támaszt majd” és felveti a kérdést: „Vajon, legyőzhetőek-e az akadályok, amennyiben megvan a politikai akarat a nagyhatalmak egymásra irányított hosszú távú fegyverzeteiről szóló megállapodásra? A válasz: „igen” — írja a lap kommentátora. Hasonlóképpen derülátó hangot ütött meg csütörtökön gyakorlatilag a brit sajtó egésze. A The Times, a Financial Times, a The Guardian és a The Independent mind a hadászati fegyverzetek, mind az amerikai részről előtérbe állított afganisztáni kérdésben várható „frontáttörésről” ír. Helmut Kohl nyugatnémet kancellár csütörtökön felhívta az Egyesült Államok törvényhozását, hogy mielőbb ratifikálja az amerikai— szovjet csúcstalálkozón aláírt rakétaszerződést. A szövetségi gyűlésben (Bundestag) előadott kormánynyilatkozatában üdvözölte, hogy a szenátus bizottságai már január közepén foglalkoznak a kérdéssel. Mint jelezte, az NSZK bevonását a közepes hatótávolságú rakétákról szóló szerződésbe, vagyis a területükön rakétákat állomásoztató országokkal kapcsolatos megállapodást á Bundestagnak szintén ratifikálnia kell, mivel ez arra kötelezi az NSZK-t, hogy a helyszínen 13 éven át ellenőröket fogadjon. A bonni kormányfő a washingtoni csúcstalálkozót olyan eseményként jellemezte, amely főként Európában embermilliók biztonságát növeli, s így méltán rákerül Átadták a Stockholmban csütörtökön ünnepélyes külsőségek között átadták az idei Nobel-díja- kat, Oslóban pedig a Nobel- békedíjat. A stockholmi központi hangversenyteremben rendezett ünnepségen 1050 díszvendég jelenlétében Károly Gusztáv svéd király nyújtotta át a Nobel-díjakról kiállított okmányokat, amelyekhez az idén díjanként 2 175 000 svéd koronáira kiállított csekket mellékeltek. Az épületet, valamint az esti bankett színhelyéül szolgáló városházát a rendőrség már napokkal ezelőtt hermetikusan lezárta és átkutatta. A király először a fizikai Nobel-díjat adta át, amelyet megosztva a nyugatnémet Georg Bednorz és a svájci Alex Müller kapott. Az IBM rüschlikoni laboratóriumában dolgozó két tudós két éve új szupravezető anyagot fedezett fel, amely az indoklás szerint jelentős lökést adott az ilyen irányú kutatásoknak szerte a világon. A kémiai Nobel-díjat az a történelem lapjaira. Kohl ismét kifejezte köszönetét Reagan elnöknek, nemkülönben elismerését Gorbacsov főtitkárnak, amiért lehetővé tették a nagy eseményt hozó kompromisszumot. A kancellár szerint a NATO-ban most körvonalazódó átfogó leszereléspolitikai koncepciónak a többi között még belátható ideig azon kell alapulnia, hogy az elrettentés stratégiáját a hagyományos és nukleáris fegyveres erők kiegyensúlyozott viszonyával szavatolják. Sürgette, hogy a Varsói Szerződés — a Gorbacsov főtitkár által is elismert asszimetriák figyelembevételével — csökkentse hagyományos erőit, és a Szovjetunió mondjon le azokról a rövid hatótávolságú eszközeiről, amelyeket nélkülözhet biztonsági érdekeinek csorbítása nélkül is. Kohl úgy véli ugyanis, hogy ez megfelelhetne az új gondolkodás politikájának. Ugyanakkor azt firtatta: máskülönben esetleg fel kellene tételezni, hogy - Moszkva korszerűsíteni akarná a Nyugaton SCUD típusúnak nevezett 600 darab ilyen rendszerét. A kancellár nyomatékosan üdvözölte a legmagasabb szintű rendszeres kelet— nyugati találkozó gyakorlatát, amelyet véleménye szerint megszokottá kell tenni a kétoldalú kapcsolatrendszerben. Kohl kormánynyilatkozatában kifejezte elvárását, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió a jövőben széles alapokra helyezi gazdasági együttműködését is. A kooperáció új formái szempontjából — hangsúlyozta — számos lehetőséget tár fel a Szovjetunióban és a KGST-országok többségében folyó vagy elhatározott gazdasági reform. Mint mondotta, Gorbacsov főtitkárnak már 1986 nyarán ezért javasolta egy kelet— nyugati gazdasági értekezlet megt artását. amerikai Donald Cram és Charles J. Pedersen, valamint a francia Jean-Marie Lehn vehette át a molekuláris kutatás területén végzett alapvető munkáiért. Tonegava Susumu személyében most kapott először orvosi Nobel-díjat japán tudós. A jelenleg az Egyesült Államokban dolgozó profesz- szor a legmagasabb tudományos elismerést a baseli immunológiai intézetben végzett munkájáért kapta. Feltárta az antitestek változatosságának genetikai alapjait, ami nagy fontosságú volt az immunrendszer megismerése szempontjából. A Szovjetunióban született és az Egyesült Államokban élő Joseph Brodsky költő az irodalmi Nobel-díjat a „Gondolati mélység és erőteljes költőiség által jellemzett átfogó irodalmi munkásságáért” kapta. (A rangos szovjet irodalmi folyóirat, a Növi j mir csütörtökön megjelent legújabb számában kilenc lapoldalon tette közzé Brodsky négy költeményét.) A kancellár reményének adott hangot, hogy még a jövő év első felében, a (nyugat-) európai közösségben (EK) betöltendő NSZK-el- nökség idején sikerül befejezni a tárgyalásokat az EK és a KGST közötti megállapodásról. A II. világháború befejezése óta nem váltott ki nemzetközi esemény olyan széles körű pozitív nemzetközi visszhangot, mint Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan washingtoni csúcstalálkozója. A maga nemében történelmi szerződés aláírása és a napirenden, szereplő témák indokolják ezt a nagy érdeklődést — állapította meg csütörtöki sajtótájékoztatóján Jurij Gremitszkih szovjet külügyi szóvivő. A szerződés nemcsak a nukleáris leszerelés útján megtett első lépés, hanem nyitánya annak a korszaknak, amelyben megkezdődik a sztereotípiák és a félelem felszámolása, megerősödik a kölcsönös bizalom. A rakétaszerződést azok is történelmi jelentőségűnek tekintik, akik a megállapodás kidolgozásához hozzájáruló új szovjet külpolitikai gondolkodásmódot eddig csupán a „cégtábla átfestésének” minősítették. A szovjet közvélemény is elégedett, s újabb, nagy horderejű leszerelési megállapodások mellett a kétoldalú szovjet—amerikai kapcsolatok megélénkülését is várja, remélve, hogy fejlődni fog a turizmus is, és a szembenállás hosszú évei után a baráti közeledés időszaka következik. Szovjet—amerikai külügyminiszteri nyilatkozat: A Sevardnadze és Shultz külügyminiszterek által szerdán aláirt nyilatkozat értelmében 1988 januárjának első felében Szemipala- tyinszk térségében az amerikaiak, majd a hónap második felében Ne vadában a szovjetek hajtanak végre kísérleti nukleáris robbantást — jelentette be a szóvivő. — A svéd állami bank által alapított közgazdasági Nobel- díjat az amerikai Robert M. Solow vette át a gazdasági növekedési elméletekről írt munkáiért. A Nobel-békedíjat az oslói egyetem aulájában Oscar Arias Sanchesnek, Costa Rica államfőjének nyújtották át. Az ünnepélyen jelen volt V. Olaf király is. A norvég Nobel-bizottság elnöke, Egil Aarvik méltatásában az öt közép-amerikai ország által augusztusban kötött béketerv „főépítészének” nevezte az idei Nobel-békedíjast. A 46 éves államfő beszédében a békéért, demokráciáért és igazságosságért vívott harc bátorításának nevezte azt a tényt, hogy az idén ő kapta a díjat, amelyet népe, valamint a térség 27 millió lakosát képviselve vesz át. Arias hangsúlyozta, hogy a térség problémáinak megoldásánál sohasem szabad erőszakra hagyatkozni, és Közép-Amenika jövőjéről maguknak a közép-amerikaiaknak kell dönteniük. Nobel-díjakat
