Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-05 / 287. szám

2 Somogyi Néplap 1987. december 5., szombat A Minisztertanács és a KISZ KB képviselőinek tanácskozása Grósz Károly, a Miniszterta­A hét kérdései ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: A lengyelországi népszavazásra feltett két kérdés­ben a kormány nem kapta meg az abszolút többséget.- Nadzsibullahot választották az Afgán Köztársaság elnökévé. - Pekingben bejelentették, hogy nyolc év után Kína és Laosz nagyköveteket cserél. - Hafez Asszad szir államfő Romániában tárgyalt. - Genfben ünnepi ülésen emlékeztek meg a GATT 40. évforduló­járól. - Ismét „fekete hétfő” volt az amerikai dollár árfolyamában. KEDD: Nagy visszhangot keltett Mihail Gorbacsov interjúja, amelyet az NBC amerikai tévétársaságnak adott. - Az SZKP főtitkára Moszkvában fogadta Robert Hawke ausztrál miniszterelnököt. - Jegor Ligacsov Párizsban megbeszélést folytatott Jacques Chirac miniszterelnök­kel. — Bonnban Genscher külügyminiszter fogadta Ion Stojant, a Román KP KB titkárát, és szólt annak lehe­tőségéről, hogy az NSZK segélyszállítmányokat indít Romániába. SZERDA: Wojciech Jaruzelski Budapesten járt, véleménycse­rét folytatott Kádár Jánossal, a két ország kapcsolatai fejlesztésének 2000-ig szóló komplex programjáról szó­ló okmányt Kádár János és Wojciech Jaruzelski irta alá.- Norodom Szihanuk egykori kambodzsai államfővel Hun Sen miniszterelnök egy Párizs melletti kastélyban találkozott. - Saink Ouenban megkezdte munkáját a Francia KP XXVI. kongresszusa. - A NATO-államok hadügyminiszterei Brüsszelben ülést tartottak, s ezen egyetértettek a készülő szovjet-amerikai megállapo­dással, de a hagyományos erők fejlesztése mellett fog­laltak állást. CSÜTÖRTÖK: Genfben a szovjet és az amerikai tárgyalókül­döttség kölcsönösen szóvátette a másik fél hiányos in­formációszolgáltatását. - Bukarestben jó kéthetes ké­séssel említést tettek a brassói megmozdulásokról. - Brit-spanyol megállapodás Gibraltár légi kikötőjének használatáról. — Egybehangolt pénzügyi intézkedések a dollár árfolyamának javításáért, az NSZK-ban, Nagy- Britanniában és több más nyugati országban: leszállí­tották a kamatlábat. PÉNTEK: Koppenhágában összeültek a Közös Piac országai­nak állam- és kormányfői: a kelet-nyugati viszonyról is tárgyalnak, de vitáik középpontjában az európai közösség költségvetési problémái és a mezőgazdaság kérdései állnak. - Ronald Reagan tévéinterjúban kije- . lentette: számít arra, hogy jövőre Moszkvában a ha­dászati fegyverek korlátozásáról is aláírhatnak egy meg állapodást. - Ligacsov Párizsban átadta Mitterrand el­nöknek Gorbacsov személyes üzenetét. - A román kor­mány vitába száll a Világbankkal, felelősségre vonják azokat a kormánytisztviselőket, akik a Világbank felté­teleit elfogadva intézték a román kölcsönök felvételét. Az afgán parlament, a Lója Dzsirga a héten elfogadta az ország új kormányát. A képen: egy törzsi képviselő aláírja a dokumentumot (Folytatás az 1. oldalról.) hogy javuljanak a diák- és szabadidősport, valamint az ifjúsági turizmus anyagi fel­tételei. A Magyar Diáksport Szövetség pénzügyi támo­gatását az ÁISH többszörö­sére növeli. A kormány továbbra is lehetőségét biztosít arra, hogy a költségvetés ifjúság- politikai célú pénzeszközei egy részének felhasználá­sáról a KISZ KB döntsön, illetve támogatja, hogy a KISZ-szervezetek közösségi célú munkavállalással sa­ját forráshoz jussanak. Egyetért azzal, hogy a Köz­ponti Ifjúsági Alap műkö­dése legyen nyilvános, és pénzeszközeit a KISZ KB egyetértésével használják fel. A kormány és a KISZ egyetért abban, hogy a munkaviszonnyal nem ren­delkező pályakezdők is át­képzési támogatásban része­süljenek. A szakképzési for­mákat úgy kell bővíteni, hogy a gimnáziumot végzet­tek modern ügyviteli és in­formatikai ismereteket (szá­mítástechnika, ügyviteltech­nika) szerezzenek. Szükséges a szakmunkásképzés kor­szerűsítése. A KISZ KB vállalja, hogy részt vesz a nyelvtudás, a számítástechnika, az anya­nyelvi és az életmódkultúra fejlesztésében, valamint a korszerű tananyag kialakí­tásában. A lakáspolitika korszerűsítéséről A kormány hasznosnak ítéli a KISZ-nek a lakás- gazdálkodás átfogó tovább­fejlesztése érdekében eddig végzett munkáját. Számít a KISZ javaslataira, egyetért azzal, hogy ezeket megfelelő előkészítés után a KISZ vi­tára bocsájtja. A kormány 1988-ban a megállapodásos lakásárak alakulását fokozott figye­lemmel kíséri. Szükséges, hogy az ifjúsági takarékbe­tét 1988. évi kamatai elér­jék a lakásárak indokolható növekedési ütemét. A felsőoktatás korszerűsítéséről és a tehetségek gondozásáról A KISZ szükségesnek tart­ja 1988-ban a felsőoktatás anyagi ellátottsága reálérté­ke megőrzését, a követke­ző években pedig annak di­namikus növelését. A kor­mány ezt 1988-ban biztosí­tani nem tudja, ugyanakkor indokoltnak tartja a követ­kező években a népgazdaság teljesítményéhez igazodóan a felsőoktatás költségvetési támogatásának növelését. Létre kell hozni a felső- oktatási fejlesztési alapot. A kormány képviselői egyetér­tettek azzal, hogy annak fel- használásában, a támogatás szempontjainak kialakítá­sában a KISZ is részt vesz. A készülő felsőoktatási program kidolgozása során a kormány számít a KISZ támogató közreműködésére, javaslataira, és véleményé­re. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a 90-es évek közepétől az egyetemi diploma feltétele a középfokú nyelvvizsga le­gyen. A kormány megvizs­gálja annak lehetőségét, hogy ezt 1988-ban meghir­dessék. Az egyetemi-főisko­lai hallgatók nyelvtanulásá­nács elnöke, Deák Gábor ál­lamtitkár, az AlSH elnöke, Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára és Horváth Ist­ván miniszterelnök-helyettes a tanácskozás megkezdése előtt nak ösztönzése céljából a kormány megvizsgálja an­nak feltételeit, hogy a leg­alább középfokú nyelvvizs­gával rendelkező hallgatók anyagi érdekeltségét megte­remtsék. A kormány keresi az új képzési formák: nyitott egyetem, távoktatás, téríté­ses képzés, az általános posztgraduális oktatás beve­zetésének lehetőségét. Egyet­értés volt abban, hogy az egyetemi és főiskolai hall­hatók jogállásának rende­zése keretében 1988-ban megszüntessék a munkavál­lalásukkal kapcsolatos kö­töttségeket és lehetővé te­gyék, hogy a munkaviszony­ban állókkal azonos módon vállalhassanak anyagi fele­lősséget kölcsönzésnél, hi­telfelvételnél. A kormány — a jelenlegi költségvetési feltételek mel­lett — a KISZ bevonásával módosítja a felsőoktatási ösztöndíj-elosztás rendsze­rét, eltörli a társadalmi ösz­töndíjak felső határát, hogy a teljesítmény honorálásá­nak elve jobban érvényesül­jön. A kiemelkedő tehetségű és tudású fiatalok támogatá­sa érdekében a KISZ java­solja, hogy — A kormány biztosítson elkülönített keretet az Or­szágos Ösztöndíj Tanács ál­tal meghirdetett külföldi ösztöndíjakból; •— a minisztériumok mel­lett fiatal szakemberekből álló konzultatív csoportokat hozzanak létre; — a kormány és a KISZ alapítson közös ösztöndíjat tehetséges fiatal szakembe­rek támogatására. Az indí­táshoz a kormány 10 millió forintot és megfelelő valu­takeretet, a KISZ KB pe­dig kétmillió forintot jut­tasson; — bővüljön az ifjúsági nemzetközi szakmai cserék lehetősége.. .~ . A kormány képviselői egyetértettek e célokkal, és megvizsgálják a javaslatok teljesítésének lehetőségét. A kormány és a KISZ képviselői megállapodtak abban, hogy hasonló meg­beszélésre évente sor kerül. Tegnap befejeződött az árszakértők és árhatósági szakemberek Balatonaligán tartott országos munkaérte­kezlete. Az Országos Anyag- és Árhivatal által szerve­zett ötnapos eszmecserén több mint 300-an vettek részt. Az érdeklődésre, s a mindvégig élénk vitaszel­lemre jellemző; csaknem 150-en kértek szót, hogy elmondják észrevételeiket, vagy választ kérjenek kér­déseikre. A tanácskozás központi témája az volt, hogy az adó­reform miként hat az árak­ra, miképpen befolyásolja az eddigi árarányokat. Is­meretes, hogy december 31- ig ki kell alakítani a for­galmi adó, a személyi jöve­delemadó, valamint a vállal­kozói adó bevezetésének A hét fő kérdése: Mit vár a világ a Gorbacsov— Reagan csúcstalálkozó­tól? Sokat. Többet is annál, hogy a vendéglátó amerikai elnök és vendége, az SZKP KB főtitkára Washington­megfelelő új árszerkezetet. E nagy munka fő irányát ugyan megadja a vonatkozó minisztertanácsi rendelet, de a szakmai sajátosságok esetenként egyedi megoldá­sokat is kívánnak. A bala- tonaligai tanácskozás jó­részt az ezzel összefüggő kérdésekre koncentrálódott. A sok felvetett gondolat között gyakran szerepelt az az első hallásra formainak tűnő kérdés, hogy árreform­ról, vagy árváltoztatásról van-e szó. A tanácskozáson az a vélemény kristályoso­dott ki, hogy az adóreform megváltoztatja ugyan az ár­szerkezetet, de az árrend­szer alapelveiben nem vál­tozik. A munkaértekezlet egyik leghangsúlyosabb témája az ban aláírja a közepes és rö- videbb hatótávolságú raké­tákra vonatkozó szerződést. (Pedig egynéhány éve még egy ilyen megállapodás majdhogynem elképzelhe­tetlennek tűnt...) Általános a várakozás, hogy a csúcs- találkozón alaposan megvi­tatják a hadászati támadó­ellenőrzés volt. A résztvevők elsősorban arra kerestek, kértek választ, hogy nem adnak-e a jogszabályok le­hetőséget kibúvóra, illetve az ellenőrzések kijátszásá­ra is. Az előírás szerint az új árakat követő áremelése­ket április 1-ig kötelező be­jelenteni az Anyag- és Ár­hivatalnak. Felvetődött, hogy mi a teendő abban az esetben, ha egy nagyválla­lat ez idő alatt nem értéke­síti, tehát át sem árazza egy bizonyos termékét, vagy termékcsoportját, hogy az­után — például a második negyedévben — bejelentés nélkül állapíthassa meg a régi termék indokoltnál ma­gasabb árát. Erre, mint rá­mutattak, a gyakorlatban egyetlen vállalatnak sem lesz lehetősége, mivel az el­fegyverzetek kérdését. Ezek a legnagyobb és legpusztí­tóbb fegyverek! Szovjet részről már jó előre értésre adták, hogy a Szovjetunió kész a hadászati, az inter­kontinentális rakéták szá­mának 50 százalékos csök­kentésére. Kohl nyugatnémet kancel­lár éppúgy, mint Thatcher brit miniszterelnök-asszony üdvözölte a készülő megál­lapodást. A bonni kancellár szerint az amerikai—szovjet rakétaszerződés fordulatot hozhat általában a kelet— nyugati kapcsolatokban is. Thatcher asszony azt sür­gette: mondják ki, hogy a következő tíz évben sem az USA, sem a Szovjetunió nem juttat fegyvereket a vi­lágűrbe. Nyilvánvalóan az SDI-ra, a Reagan-kormány- zat sokat emlegetett „hadá­szati védelmi kezdeménye­zésre” is utalt ezzel. Min­den bizonnyal szóba kerül a kérdés Washingtonban, de Mihail Gorbacsov nagy fel­tűnést keltő tévényilatko­zatában éppúgy, mint Kar­pov, az egyik leszerelési szakértő, már nem minősí­tette a továbblépés előfelté­telének, hogy Reagan hagy­jon fel az űrfegyverkezés­sel. Az SZKP főtitkára vi­A híres mexikói üdülőhe­lyen, Acapulcóban adott ran­devút egymásnak a nyolc legjelentősebb latin-amerikai állam vezetője, hogy megvi­tassák a kontinenst sújtó problémákat, különösen az adósságválságot. A képen: a résztvevő állam- és kormány­fők ső negyedévben nem értéke­sített termékek árára vonat­kozó bejelentési kötelezett­séget meghosszabbítják. Felvetődött az is, hogy a több vevőnek különböző áron értékesítő vállalat me­lyik áremelését köteles be­jelenteni. Mint kiderült, va­lamennyit. Mindezek az' in­tézkedések egymással szem­ben is védik az értékesítő­ket, éppen úgy, mint az alapanyagok és félkész ter­mékek körében kötelező kül­kereskedelmi ár. Ez azt je­lenti, hogy nem lehet ma­gasabb ezeknek az anyagok­nak, termékeknek az ára, mint a konvertibilis import­ár forintban átszámítva. Ja­nuár 1-jétől általános köve­telmény lesz az is, hogy a belföldön forgalmazott ter­mékek ára ne legyen maga­sabb, mint az importár. Ez utóbbi egyébként közvetle­nül a fogyasztó érdekét szolgálja. lágosan megmondta: Ame­rikában addig végezhetnek kísérleteket, ameddig az SDI nem sérti meg az ABM-megállapodást, a mindmáig érvényes szovjet —amerikai, rakétaelhárítás­sal kapcsolatos, még 1972- ben megkötött megállapodás előírásait. Az SZKP főtitkárának szavai megerősítették, amit a hírmagyarázók már több­ször kilátásba helyeztek: sok más nemzetközi problémát is megvitatnak: az európai haderőcsökkentés kérdésé­től kezdve az afganisztáni helyzetig, a Közel- és Kö­zép-Kelet ügyét, az embe­ri jogok tiszteletben tartá­sát, meg a közép-amerikai válság megoldásának lehető­ségét. A washingtoni csúcson zárt ajtók mögött tárgyal a két nagyhatalom két veze­tője egymással, de nyilvá­nos állásfoglalásaik már bizonyos mértékig előre je­lezhetik, meddig fognak és tudnak elmenni, mit tehet­nek meg s mit nem. A hét — némileg háttér­be szorult — kérdése: Szembe tud-e, akar-e for­dulni Latin-Amerika — Amerikával? Amerika a mi politikai szóhasználatunkban szűkült le az Egyesült Államokra, Latin-Amerika népei, orszá- > gai magukat amerikaiaknak mondják, tekintik, megkü­lönböztetésül legföljebb az USA polgárairól, katonáiról, üzletembereiről mint „jen­kikről” beszélnek. Viszont azt is tudni kell, hogy 1823- ban, amikor Monroe elnök meghirdette híres-hírhedt elméletét: „Amerika az amerikaiaké”, ennek a mon­dásnak a spanyol gyarmati uralommal és egyáltalán minden európai beavatkozá­si kísérlettel szembeni ér­telme is volt. Mára azonban valóban úgy is érthető, la­tin-amerikai megfogalma­zás szerint, hogy Washing­tonban azt mondják: „Ame­rika a jenkiké . ..” Amikor most Acapulcóban, a világhírű mexikói tenger­parti üdülőhelyen nyolc la­tin-amerikai államfő csúcs- értekezletre'gyűlt össze, az esemény fő újdonsága az volt, hogy "ennyien' még"1ítr- hasem jöjttelc, ö§sze tárgyai­ul az USA nélkül, ‘bizonyos fokig az Egyesült Államok ellenére! Ha éppenséggel a világ nem készült volna más, igazán világraszóló ese­ményre, akkor minden bi­zonnyal Acapulco nagyobb szenzáció lehetett volna ... Nyolcán (a Contadora-cso- port, azaz Mexikó, Kolum­bia, Panama és Venezuela, valamint az őket támogató Argentína, Brazília, Peru és Uruguay államfői) foglaltak állást a latin-amerikai álla­mok közeledése, politikai és gazdasági összefogása mel­let*. A latin-amerikai szoli­daritás példája lehet, aho­gyan a brazil államfő azt indítványozta: Kuba foglalja el újra helyét az Amerikai Államok Szervezetében! Közös gondjuk, az eladó­sodás terén, igaz, nem jött létre valamilyen „adós-kar- tell”, csak abban jutottak egységre, hogy a kamatok mérséklését követelték. Most a záróközleménybe ér­dekes megfogalmazás ke­rült: a nyolcak szolidaritá­sukat fejezik mindazokkal a latin-amerikai országokkal, amelyek a jövőben „vala­milyen intézkedést” kényte­lenek meghozni az adósság­visszafizetéssel kapcsolat­ban. Pálfy József Árszakértők munkaértekezlete

Next

/
Oldalképek
Tartalom