Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-31 / 308. szám

4

Somogyi Néplap

1987. december 31., csütörtök

A legnagyobb magyar gondolatai

Vicc nélkül

BESZÉLGETÉS

Néhány évvel ezelőtt a Kaposvári Tanítóképző Főiskola docense volt, azt megelőzően a Táncsics gimnázium tanára. Dr. Szíjártó István az Eötvös Kollégium igazgatója, és néhány hónapja a Széchenyi Társaság főtitkára. Tavasszal egy hónapot töltött az Egyesült Államokban, ahol több előadást tartott a minőségi tanárképzés lehetőségeiről, valamint Széchenyi eszméinek korszerűségéről.- Melyek Széchenyi azon gondolatai, amelyeknek időszerűségéhez napjainkban sem férhet kétség?

— Széchenyi a magyar gazdaság és társadalom teljes átalakítását tűzte ki célul. Erről így ír: „Midőn a casi- nókat, a lóversenyeket, s ily- féléket tervezem — korántsem az végcélom, mikép társasági kellemeiteket neveljem, a lótenyésztést mozdítsam elő, s így tovább, noha egyúttal mind ezeket is kifejteni felette hasznos, de azért mégis ezek mellékes tekintet, — hanem fő célom az, hogy hazánk erei központo- suljanak, a megyei, városi, mágnási, nemesi, polgári, vallási nemzeti satöbbi különösek egy magasabb célra ol- vadozzanak össze, az ember nem mindig czime és állása, de mint ember, belbecse után latoltassék, elmetorlódások által a nemzeti legnagyobb kincs, a kiképzett előítélet nélküli, emberi velő mindinkább növekedjék, s kellő helyére emeltessék, mikép felébredjen a közlélek, s így erősb legyen a haza.”- Milyen kép alakult ki az amerikai magyarság között rólunk?

— Természetesen csak azokról beszélhetek, akiket személyesen ismertem meg, s azokról a könyvekről, újságokról, amiket olvastam. Egyetemi és irodalmi-művészeti körökben sokat tudnak arról, hogyan élünk, milyen gondjaink, örömeink vannak. A new-brunsw.icki HAAC- ban (Hungáriáin American Athletican Club), amelyet a

század elején alapítottak kivándorolt magyarok és azóta is főleg kétkezi munkások a tagjai, nagyon örültem, hogy minden kérdésükből kiérződött: szurkolnak nekünk, sikerüljön gondjainkból kilábalni, s olyan életminőséget teremtenünk, melyre a világon bárhol élő magyarok is büszkék lehetnek. Szívesen említek néhány nevet: dr. Simonfay Ferenc értékes térképmetszeteket és könyveket adományozott az Eötvös Kollégiumnak, s alapítványt tervez a magyar történelem kutatásában legjobb diákok számára. Csokonay Pál, Bertalan Imre, Lippóczy Miklós, Har- kay Róbert, Nagy Károly, Püski Sándor, Kövesdy Pál, Domán Miklós, Molnár Ágoston, Rónai István, Suzanne Wemple, Láczay Ervinné és sokan mások segítették és segítik ezt a munkát. Mindnyájan olyanok, akik 30-40- 50 évi távoliét után itthon járva látják: érdemes keresni az együttműködést. Akadémiánk nemrég kitüntetett, 40 éve az USA-ban élő, volt Eötvös kollégista fizikusa, a századunkkal egyidős Bay Zoltán tekintélye közvetlenül is szerepet játszott abban, hogy Reagan elnök személyes megbízottja a kelet— nyugati tárgyalásokon. Steve Rhinesmith washingtoni találkozásunk folytatásaként, kétszer is felkereste az Eötvös Kollégiumot, s ezideig 9 diákunk jutott el ösztöndíjjal az Egyesült Államokba. Jó emlékekkel jöttek haza, s jó benyomást hagytak vendéglátóikban.- Ezek után hallhatnánk valamit a Széchenyi Társaság megalakulásának körülményeiről, céljairól?

— Több éves előkészület után idén nyáron alakult meg országos társaságként, külföldi tagokat is szervezve. Alapszabályban vállalt célkitűzése Széchenyi eszméinek megismerése és terjesztése, a magyar gazdaság, társadalom, politika, művelődés egész területén erősíteni a reformtörekvéseket a haza érdekében, segíteni itt és most. Elnökünk: Dimény Imre akadémikus, a Kertészeti Egyetem' ökológiaprofesszora, volt mezőgazdasági miniszter. Elnökségünknek tagja többek között Burgert Róbert gazdasági vezető, Szabó Kálmán közgazdász profesz- szor, Czeizel Endre orvos, Ruff Imre vegyészprofesszor. Alapító tagjaink munkacsoportokba szerveződve kezdtek dolgozni (ifjúsági, nemzetközi, műszaki, szociológiai, orvosi, a Széchenyi relikviák kutatása stb.), s egy-egy nyilvános ülés után ajánlásokat fogalmazunk meg az állami vezetők és más szervek részére. Ilyenek voltak eddig: a történészek és irodalmárok öltérő Széchenyi-képéről, a

Széchenyi-emlékek helyzetéről, az egyetemi oktatás kérdéseiről, idegenforgalmunk helyzetéről tartott üléseink. Titkárságunk egyezteti ezt a munkát, irányítja a hazai és külföldi tagszervezést, kapcsolatot tart a nagycenki Széchenyi emlékmúzeum baráti körével. Velük közösen teremtettük meg a Széchenyi-alapítványt. Nagyon sok értelmes feladatunk van, nyitottak vagyunk minden kezdeményezésre, alkotni, teremteni akarunk; várjuk tehát a törekvéseinkkel rokonszenvező magánszemélyeket és a sponzorként eredményesen dolgozó gazdasági egységeket.

Az Akadémia-alapító fiatal mágnás, a reformgyűléseken tanácskozó, vitatkozó honatyák beszédeit megso- kallva elment Al-Dunát szabályozni. balatoni és dunai gőzhajózást szervezni, Tisza- szabályozásba kezdett és a Lánchidat építette, közben közgazdasági alapműveket írt. Máig lefordítatlan teljes naplójából egy művész és filozófus képe rajzolódik ki. Érthető, hogy miért tartjuk Széchenyi példáját ma is , felmutatandónak. y .

Hét kérdés a karikaturistához

Bátai Sándor kaposvári karikaturista. Amíg várakoztam irá, segített az idő, hogy fölkészüljek a beszélgetésre. Pontosan érkezett, kólát rendelt.

— Nem tudok viccet mesélni. Társaságban szívesen improvizálok — hárította el a beszélgetés elejére szánt kérdést. A viccelődésnek morzsái sem hullottak asztalunkra ezután sem.

— Mi a különbség a vicc és a karikatúra között?

— Mind a kettő „fogyasztásra" való, a karikatúra a viccel szemben mélyebb tartalmat is hordozhat. Magyarországon a karikatúrának több fajtáját művelik. Rám a pop art, a minimal art és a koncept hatott.

— Mindegyik a grafika- művészet új irányzata. A vicc csattanója a poén, a karikatúra, ahogy mondani szokták: célba talál.

— Éppen ezért nehezenrvi- selhető el. Nagyon sok ösz- szeütközéssel kell megküzde- nem. Nem haragszom senkire. Talán mások se rám. A harcot minden esetben vállalom.

— Ebben az évben elnyerte a Művészeti Alaptagságot, munkássága elismeréseként. Mióta foglalkozik rajzolással?

— A hetvenes évektől egyedi és alkalmazott grafikákat készítek.

Történelem

Táskájából új rajzait vette elő, s így folytatta:

— Ezek mai sziklarajzok, így neveztem el őket. Töredék információk. Mondhatnám azt is, hogy panelimpresszionizmus. A lényeg: az értékvesztést fogalmazom meg. 1988 nyarán a veszprémi várban lesz kiállításom. Egy termet kapok, melyet ezekkel a rajzokkal népesítek be.

— Még mindig hasonlít- gathatjuk a viccet és a karikatúrát. Ma 'melyik élesebb?

— Társadalmi hatása mindegyiknek megvan a nevetés szintjén. Az átgondoltabb karikatúra csak szűk réteghez szól. Néhány ember szellemi igényét elégíti ki.

— Hol jelennek meg grafikái, karikatúrái?

— A Somogyi Néplapban, az Élet és Irodalomban, az ifjúsági lapkiadó kiadványaiban, a Grimaszban. Sajnos a Grimaszból nem az lett, amit szerettünk volna. Az egy kis Ludas ...

— A hetedik kérdés akár lehetne gonoszkodó is, de maradok a szokásosnál: — Mit tervez 1988-ra?

— Karikatúraalbumot szeretnék összeállítani. Az 1980 —85 között készült grafikáimat gyűjtöm egybe, természetesen válogatás után.

Horányi Barna

Újdonság a televízióban

Munka után nem könnyű a tanulás

Január 1-jétől néhány újdonságot tartogat a televízió, többek között a pécsi stúdió közreműködésével. Békés Sándortól, a pécsi stúdió vezetőjétől kértünk tájékoztatót.

— A magyarországi nemzetiségek számára készült heti hírösszefoglaló német nyelven először január 6-án jelentkezik, január 8-án pedig szerb-horvát nyelven. Ezek magyarországi hirek lesznek: kulturális eseményekkel, testvérvárosi kapcsolatokkal foglalkozó információk, de helyet kapnak benne a hét legfontosabb belpolitikai eseményei is.

— A nemzetiségi magazinok változatlanok maradnak?

— Nem. Az Unser Bildschirm és a Nas ekran adásideje is 30 percre nő, ezenkívül évente háromszor egyórás magazint adnak.

— Milyen újdonságokat ígér a Pannon krónika?

— Ezután szerdán közvetítik a 2. programban. Csütörtökön az 1-esen 18 órakor Hazai tükör címmel Hétvége-típusú műsor kezdődik több szerkesztőség részvételével. A Pannon krónikában új sorozatok várhatók. A nagymama konyhája címűben például olcsó, ízletes falusi ételek receptjeit közöljük. Folytatjuk a városfórumokat. Tapasztaltuk ugyanis, hogy a tévészereplés szinte erjesztő hatású a helyi közéletre.

Megpróbáljuk a városi, a megyei tanácsüléseket élőben vagy szerkesztett helyszíni közvetítésben adni és megmarad eddigi legnépszerűbb műsorunk, a Sorstársak.

— Milyen újdonságot kínál az Alpok—Adria társulás?

— Ez a műsor öt ország 12 televíziójának közreműködésével készül. Havonta egyszer jelentkezik, és most az emberi, természeti környezet védelme került előtérbe.

— Folytatják az egyedi műsorok készítését?

— Igen. Jövőre a pécsvá- radi kolostor alapításáról és a szigetvári csatáról készítünk filmet, de ilyen lesz a Pécsi disputának nevezett hitvita 400. évfordulójára készülő megemlékezés is. Népszerű műfaj a portré: kameránk elé kerül Pónya József, a Paksi Atomerőmű igazgatója és Dévényi Sándor pécsi építész. Feldolgozzuk a keszthelyi Helikonkastély történetét, és folytatjuk a Kis-Balatonról szóló sorozatot.

— Déli szomszédainkkal folytatódik az együttműködés?

— Bemutatjuk az újvidéki

tévével közösen forgatott tévédrámát, a Megfelezettek- et. Ez az első magyarországi szerb-horvát nyelvű játékfilm. Sorozatot tervezünk Dráva menti .irodalom címmel. Korábban a ljubljanai televízióval együtt készítettük el a Mátyás király című tévéfilmet, ennek folytatása lesz a Hunyadiak és Czilleiek című műsor. Egyik legnagyobb vállalkozásunk lesz az angol Chanel Four tévétársaság finanszírozásában készülő sorozat Egészséges városok címmel. A neves történelmi városok sorában Pécs is helyet kapott. Az egészséget nem orvosi, hanem emberi-társadalmi szempontból értelmezzük, és a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt. G. T.

Egy fiú és egy lány. Az egyik bájosan fiatal, a másik megfontoltan érett. Látszólag semmi közös nincs bennük, két dolog azonban mégis összefűzi őket. Mindketten a Kaposvári Villamossági Gyár dolgozói, s mindketten vállalták a munka melletti tanulást.

— Meggyőződésem, hogy az ember csak tudása révén juthat előbbre, s nem csupán munkájának, hanem önmagának is tartozik annyival, hogy képességeit kiaknázza. Ipari tanulóként kerültem a gyárba, még a hatvanas években, s fokozatosan, a magam erejéből léptem előre. Voltam szerszámkészítő, most pedig szerszámszerkesztő vagyok. Munkaköröm betöltéséhez nem feltétlenül szükséges felsőfokú végzettség. Mégis úgy éreztem, hogy elsősorban önmagam becsülése miatt kell megpróbálkoznom a főiskolával — mondja Hof- rics János.

Tízéves szünet után ült ismét az iskolapadba, s a tanulás nélkül töltött évek a fölvételi előkészítőnél is hátrányt jelentettek. Sokszor érezte úgy, hogy kár nekivágni, úgysem fog sikerülni. Aztán mégis csak folytatta. S lám, elsőre sikerült a fölvételi, sőt az eltelt négy évre is elégedetten tekinthet vissza.

— Nem voltak könnyű évek, s még nincs vége. Tavasszal — ha minden igaz —, megkapom a diplomát, de addig még jónéhány vizsgát le kell tennem. A szakdolgozat is hátra van még. Mindez rengeteg időt vesz el, a feleségem nélkül nem is boldogulnék, ö legalább any- nyit tesz azért, hogy elvégezzem az iskolát, mint én. Magára vállalja a család minden gondját, s a gyerek- nevelés is elsősorban rá hárul. A jobb megélhetésért másodállást is vállaltam, így valóban nem sok , szabadidőm marad. Azt a keveset viszont a családom körében töltöm — mondja, s máris újabb felvételin töri a fejét. Ha már megvan a főiskolai végzettség, ne hiányozzék az egyetemi sem. Két, esetleg hároméves újabb tanulással megszerezheti az okleveles gépészmérnöki címet. Ha már ennyit tanult, az a pár év nem számít — hangoztatja, s véleményében a feleség is osztozik.

Megnyugtató a biztos családi háttér, de gyerek nélkül mégiscsak könnyebb a tanulás. Végh Andrea valóban nem panaszkodhat. Fiatal, tele erővel, lelkesedéssel. Ha elsőre nem sikerült is a felvételi, egy év múlva ismét megpróbálta, s akkor sikerrel vette az akadályt a jogi egyetemen.

— Azt gondoltam, ha a fölvételin túl leszek, minden könnyen megy. Aztán jött az első vizsga. Rengeteg az anyag, a többsége szó szerint bemagolandó. Valahogy azt is megtanultam, s akkor már a következő vizsgától féltem. így lesz ez még jónéhány évig. Három évem van még hátra az ötből, utána még két év szakosító. Régi álmom a jogtanácsosi munka, s mivel ilyen végzettségre a gyárnak is szüksége van, valószínű, hogy ilyen irányban haladok tovább.

— Jelenleg a kereskedelmi osztályon dolgozom tanulmányi előadóként, ami érdekes munka ugyan, de nem sok köze van a joghoz. Tizennyolc nap tanulmányi szabadságot kapok a vállalattól. Háromhetente két napol konzultációkra járok Pécsre ahol a legszükségesebb útmutatókkal, tanácsokká látnak el bennünket. Túl sokat nem tudnak elmondani levelezőn eléggé magára var hagyva az ember, sok min denre magának kell rájön nie, amelyet a nappalisok nak megtanítanak. De nen panaszkodom, megszoktam sőt megszerettem a levelezi oktatást. Sok energiába ke rült, de így legalább mégis merem a gyárat, a munka társaimat, s nem idegei helyre kerülök, ha végeztem Talán csak a nyári szünete két irigylem a nappalisok tói...

Horváth Év