Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-24 / 303. szám

2 Somogyi Néplap 1987. december 24., csütörtök Az ENSZ BT elítélte Izraelt A kibontakozás nemzetközi feltételeinek javításáért Az ENSZ Biztonsági Tanácsa az USA tartózkodása mellett egyhangú határozatban ítélte el Izraelt, a megszállt arab területek lakossága ellen alkalmazott erőszakos akció miatt (Folytatás az 1. oldalról.) katonaság ..a lehető legna­gyobb önfegyelmet tanúsí­totta'. Rabin hadügyminisz- ter korábban amerikai tele­víziós hálózatok riporterei­nek egyenesen azt hangoz­tatta, hogy „csak önvédelem­ből lőttek" éles lőszerrel, amikor ,,az izraeli katonák A világpolitika vezető, na­ponta reflektorfénybe kerülő témái mellett (ilyenek termé­szetesen a leszerelés, a szov­jet—amerikai kapcsolatok, a fegyverzetkorlátozási tár­gyalások, a világgazdasági és adósságügyek, stb.) viszony­lag ritkábban jut előtérbe a fekete kontinens helyzete. Pedig Afrika korántsem egyenlő a Közel-Kelet, a Maghreb, vagy épp a dél­afrikai „fehér bástya" kör­zetével; mert hogy ezek azok a témák, amelyekkel gyakorta találkozhat az új­ságolvasó, a tévénéző. Leg­alább olyan lényeges, egész Afrika jövője szempontjából meghatározó jelentőségű az, hogy milyen folyamatok zaj­lanak az úgynevezett „front­országokban", hogyan ala­kul mondjuk Kenya és Uganda határviszálya, vagy miképpen sikerül véget vet­ni a szudáni belső krízis­nek. Most egy olyan fejlemény­ről tudósítottak a hírügy­nökségek, amely hosszabb távon is megszabhatja fekete- Afrika egyik legfontosabb államának, a hajdani Rho­desiából született Z imbab- wenak a sorsát. Hosszú évek elhúzódó tárgyalásai, sok­szor patthelyzettel vagy sza­kadással fenyegető hullám­völgyei után ugyanis a hé­ten befejeződtek az ország két vezető politikai pártjá­nak egyesülési megbeszélé­élete közvetlen veszélybe ke­rült". Az izraeli állítások egy részét még Herbert Stuart Okun amerikai nagykövet is kénytelen volt elutasítani: kijelentette, hogy az ameri­kai kormány szerint a tün­tetések spontán megmozdulá­sok és nem külső uszítás kö­vetkezményei. A nagykövet megismételte, hogy az ame­sei, s a két párt között meg­egyezés jött létre erőik ösz- szefogásáról. A pártegyesités, az egy- pártrendszer létrehozásának célja nem csupán belpoliti­kai szempontból érdemel fi­gyelmet — bár ez sem mel­lékes. Mugabe miniszterel­nök és Nkomo (egykori har- soctársa, majd ellenfele) ki­egyezése kisugározhat az egész, feszültségtől terhes dél-afrikai körzetre. Példa­ként szolgálhat az aparthe­id-rendszer ellen küzdő tö­megek számára, hogy igenis lehetséges békés átmehet a fehértelepes rezsim korsza­kából a többségi uralomra. Bizonyítja azt is, hogy nem szükségszerű a gazdasági összeomlás a radikális hata­lomváltás nyomán, ismét csak veszélyes precedenst szolgáltatva a fajüldöző pre­toriai kormányzat számára. A hararei kézfogás, a most aláírt megállapodás így (az afrikai szocializmuskép ki­dolgozatlansága, és a robba­násveszélyes nemzetiségi problémák ellenére) szimbo­likus jelentőségű: egyszerre üzenet a tágabb térség és a zimbabwei nép számára. Remélhetőleg a két pártve­zető ünnepélyes kézfogását az új esztendőben a megva­lósítás kevésbé látványos, ám sokkal fontosabb „apró­munkája" is követi majd. Sz. G. rikai kormányt „súlyosan aggasztja" a kialakult hely­zet és Washington ..mélysé­gesen aggódik amiatt, hogy emberéletek esnek áldoza­tul". USÁ—NDK Megállapodás az ellenőrzésről Az NDK és az Egyesült Államok megállapodott egy­mással az NDK területén végrehajtandó ellenőrzé­sekről. A megállapodás ok­mányait szerdán cserélte ki Kurt Nier, az NDK külügy­miniszter-helyettese és Francis Joseph Meehan, az Egyesült Államok berlini nagykövete. A megállapodás értelmé­ben ■— amely a közepes és hadműveleti-harcászati ra­kétákról kötött szovjet ame­rikai szerződéshez kapcso­lódik — az amerikai ellen­őröknek és kísérőiknek jo­guk lesz ahhoz, hogy meg­határozott ellenőrzési fel­adatok elvégzése végett az NDK területére lépjenek. Mir—Szojuz TM—4 Sikeres kapcsolódás Sikeresen összekapcsoló­dott a hétfőn felbocsátott Szojuz TM—4 űrhajó a Föld körüli pályán keringő Mir űrállomással. Az összekap­csolás közép-európai idő szerint szerdán 13.51 órakor zajlott le. Az űrhajó háromfős sze­mélyzettel érkezett: Tyitov, Manarov és Levcsenko űr­hajósok váltják fel az űr­állomás eddigi személyzetét, Romanyenko és Alekszand- rov űrhajósokat. Gyilkosság Sri Lanka fővárosában szerdán meggyikolták Har­sa Abejavardenét, a kor­mányzó Egyesült Nemzeti Párt elnökét — jelentette a colombói rendőrség. A me­rénylet áldozata lett a poli­tikus testőre, sofőrje és egyik szolgája is. Abejavardene kocsijára géppisztollyal és kézigráná­tokkal támadtak ismeretlen tettesek. A negyvenes éveinek vé­Szerda esti kommestár Hararei kézfogás Zimbabwében egypártrendszert hoztak létre. A képen: Ca­naan Banana, az ország államfője Robert Mugabe kormány­fő és az eddigi ellenzéki párt vezetője, Joshua Nkomo az egyezmény aláírása után Magyar külpolitika, 1987 írta; Kovács László külügyminiszter-helyettes A most véget érő 1987-es esztendő minden bizonnyal a gazdasági-társadalmi ki­bontakozás meghirdetésének éveként marad emlékezetes- dátuma szocialista történel­münknek: A párt Központi Bizottságának júliusi hatá­rozata, a kormánynak az Országgyűlés szeptemberi ülésszakán elfogadott stabi­lizációs munka-programja, majd decemberben a kor­mányzati munka szervezeti és személyi feltételeiben végrehajtott változások pon­tosan kijelölték a következő évek legfontosabb céljait és az elérésükhöz vezető utat. Az elhatározások sikeres végrehajtásának legfonto­sabb feltételét, saját anyagi és szellemi erőforrásaink le­hető leghatékonyabb kiakná­zása jelenti. Ám korunk egyik alapvető realitása, az országok különböző mérté­kű, de mindenképpen szá­mottevő függése a nemzet­közi környezettől, Magyar- ország esetében sem hagy­ható figyelmen kívül. Sőt: országunkat méretei, föld­rajzi, természeti, gazdasági, adottságai és széles körű kapcsolatrendszere folytán az átlagosnál is érzékenyeb­ben érintik a nemzetközi feltételek változásai. Kitű­zött céljaink megvalósítása szempontjából egyaránt nagy jelentősége van az ál­talános nemzetközi légkör, a kelet-nyugati viszony ala­kulásának, a többi szocia­lista ország fejlődésének és hazánk két-, illetve többol­dalú kapcsolatainak, ezen belül is különösen annak, hogy miként változnak a nemzetközi gazdasági együtt­működés feltételei. Az utóbbi tíz esztendőben — sajnálatos, de érthető módon — többnyire a ked­vezőtlen minősítések jelle­mezték a nemzetközi helyzet alakulásának és várható ki­látásainak ilyenkor az év végén szokásos áttekintését. Éne az évre viszont beér­tek az 1985 óta érzékelhető — elsősorban az új szovjet gondolkodásmóddal össze­függő — pozitív folyamatok. A decemberi washingtoni szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó. s különösen a kö­zepes és rövidebb hatótá­volságú rakéták leszerelé­séről ott aláírt megállapodás áttörést jelentett a ké ve­zető hatalom • viszonyában, ami a kelet-nyugati kapcso­latokban is megteremtette egy alapvető fordulat lehe­tőségét. Remény keltőek voltak a washingtoni meg­beszélések a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadá­szati támadófegyvereinek 50—50 százalékos csökkenté­se, illetve az űrfegyverkezés megakadályozása tekinteté­ben is. Ugyancsak biztatóan alakultak a szovjet—ameri­kai, illetve a többoldalú' tárgyalások a vegyi fegyve­rek megsemmisítéséről, va­lamint a Varsói Szerződés és a NATO európai hagyo­mányos fegyvereinek és haderőinek jelentős csök­kentését célzó, a helsinki fo­lyamathoz kapcsolódó új tárgyalási fórum megterem­téséről. Tény, hogy az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet 1986 ősze óta folyó bécsi utótalálkozó­ja az eredeti elképzeléstől eltérően ez év végéig sem tudta érdemi megállapodá­sokkal befejezni munkáját. Ennek ellenére joggal állít­hatjuk, hogy a helsinki fo­lyamat térnyerése az elmúlt 12 hónap során is töretlen volt, összességében az 1975- ös helsinki záróokmányban lefektetett elvek és ajánlá­sok szellemében fejlődtek az európai országok, to­vábbá az Egyesült Államok és Kanada kapcsolatai. Gazdasági-társadalmi tö­rekvéseink sikere nyilván­valóan nagymértékben függ attól is, hogy azok fő vona­laikban mennyire esnek egybe legszorosabb szövet­ségeseink politikájával. A feltételek ebben a tekintet­ben is kedvezően alakultak. Az immár csaknem húsz esztendeje meghirdetett és a korábbi években nemegy­szer fenntartásokat, .sőt bi­zalmatlanságot .is kiváltó magyar reformfolyamat ki- szélesítésére most kifejezet­ten ösztönzően hat a Szov­jetunióban folyó átépítés, a mindinkább teret nyerő nyíltság és a mind több szocialista országban ugyan­csak kibontakozó változás. A magyar külpolitika — a békés, biztonságos környe­zethez fűződő érdekeinknek megfelelően — tevékenyen járult hozzá a nemzetközi helyzet kedvező folyamatai­nak kibontakoztatásához. A nemzetközi fórumokon és a kétoldalú kapcsolatok kere­tében a katonai szembenál­lás csökkentése, a vitás kér­dések politikai eszközökkel, tárgyalások útján történő rendezése, a bizalom építé­se érdekében lépett fel, s részt vállalt a Varsói Szer­ződés Szervezete ezirányú közös kezdeményezéseinek kimunkálásában és képvise­letében. Aktívan dolgozott például a magyar diplomá­cia az Egyesült Nemzetek Szervezetében a szocialista országok által javasolt átfo­gó nemzetközi biztonsági rendszer elfogadtatása ér­dekében. A bécsi utótalál­kozó munkájában résztvevő magyar diplomaták an­nak érdekében tevékeny­kedtek, hogy a helsinki zá­róokmány mindhárom „ko­sarában", az államok viszo­nyát. érintő elvi, illetve a katonai-biztonsági kérdések­ben. a gazdasági együttmű­ködés területén és a kultu­rális kapcsolatokban, vala­mint humanitárius ügyek­ben — beleértve a magyar szempontból különösen fon­tos és érzékeny kérdést, a nemzeti kisebbségek jogai­nak biztosítását is — előre­mutató megállapodások szü­lessenek. Külpolitikai tevékenysé­günk a legközvetlenebb módon — a dolog természe­ténél fogva — nyilvánva­lóan a két- és többoldalú kapcsolatok célirányos bő­vítésével segítheti a sta­bilizáció és a kibontakozás ügyét. Akár a magas szintű találkozók számát, akár a tárgyalások megállapodá­sokban testet öltő közvetlen eredményét vagy közvetett hatását nézzük, 1987-ben ki­emelkedően sikeres évet zárt a magyar diplomácia. A leg­fontosabb találkozók puszta felsorolása is — Kádár Já­nosnak, az MSZMP főtitká­rának moszkvai, pekingi, stockholmi és brüsszeli lá­togatása, Wojciech Jaruzels- kinek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt főtitkárának bu­dapesti tárgyalásai. Németh Károlynak, az Elnöki Tanács elnökének latin-amerikai utazása, a spanyol uralkodó és a dán királynő, valamint a zambiai államelnök ma­gyarországi látogatása. Lá­zár György kormányfő olasz- országi és dán. valamint kí­nai partnere budapesti láto­gatása, majd Grósz Karoly miniszterelnöknek a Szovjet­unióban. Lengyelországban, az NSZK-ban és Görögor­szágban, illetve a csehszlo­vák, az osztrák és a ma- laysiai kormányfővel Buda­pesten folytatott megbeszé­lései, a csaknem húsz mi­niszterelnök-helyettesi és külügyminiszteri találkozó — jól tükrözi az aktivitás mértékét. Előrelépésről ad­hatunk • azonban számot a kapcsolatok tartalmát tekint­ve is. Tovább erősödött a szocialista országokkal sorra került magas szintű találko­zók munkajellege, a problé­mák hasonlósága érezhetően megnövelte a kiútkeresést segítő tapasztalatcsere fon­tosságát. A tőkés országok vezető politikai és üzleti kö­reivel folytatott tárgyalások lehetőséget adtak a gazdasá­gunk korszerűsítésére irá­nyuló elképzeléseink bemu­tatására, az ebből adódó együttműködési lehetőségek feltárására és a gazdasági együttműködés legkorsze­rűbb formáinak — így pél­dául a vegyes vállalatok lét-1 rehozásának — ösztönzésé­re. A találkozók egyútt’al jó! szolgálták a magyar áruk- piaci feltételeinek javítását, a kereskedelmi forgalmat fé­kező akadályok lebontását is. A kölcsönös érdekeknek megfelelően bővültek tovább Magyarország és a fejlődő országok kapcsolatai is. A nemzetközi gazdasági kapcsolatrendszer realitásai közé tartozik az integrációs tömörülések léte. Magyaror-J szág — a KGST tagjaként —j ez évben is jelentős erőfe­szítéseket tett a szocialista gazdasági integráció haté­konyságának növelése, az együttműködési mechaniz­mus és a szabályozórendszer ehhez nélkülözhetetlen kor­szerűsítése édekében. A ko­rábbi évek nem hivatalos] érintkezései után ez év nya­rától hivatalosan is megkez­dődtek a tárgyalások Ma­gyarország és az Európa Gazdasági Közösség képvise­lői között egy olyan megál­lapodás kidolgozásáról, amel> szándékaink szerint a jelen leg velünk szemben alkal mázott mennyiségi korláto­zások és vámhátrányok le bontásával biztosítaná ha zánk számára a diszkrimi nációmentes kereskedelme az EGK 12 tagállamával. A diplomáciai tevékeny ség soha nem lehet öncélú mindig szorosan összefügj az ország belső helyzetével a megoldásra váró feladatok kai. Á magyar külpolitik; idei mérlege ezt a kapcsola tot a korábbi éveknél i egyértelműbben jelzi. Kül politikánk ez évi eredmé nyei és a nemzetközi hely zetben kibontakozó kedvez változásokra alapozva joggá várhatjuk, hogy nemzetköz aktivitásunk, kapcsolatain bővülése a nemzetközi félté telek javításával, az együtt működésben rejlő lehetősé gek feltárásával és kiaknázá sával a jövőben is fontos sze repet játszik országunk tár sadalmi-gazdasági kibontd kozásának előmozdításában. Sri Lankában gén járó Harsa Abejavarde­ne 1984-ig a párt főtitká­ra volt, majd a szervezet el­nökévé választották. A párt szombaton tartott kon­ferenciáján a politikust új­raválasztották ebben a tiszt­ségében. A kormányzó párt képvi­selői valószínűnek tartják, hogy a szélsőbal irányza­tú, törvényen kívül helye­zett Népi Felszabadítási Front szervezte meg a vé­res akciót. A szingaléz többségű front ellenzi a Sri Lanka-i vezetés és In­dia között a tamil probléma rendezéséről júliusban meg­kötött szerződést. Junius Dzsajavardene államfő a kormányzópárt szombati konferenciáján elmondta: meggyőző bizonyítékai van­nak arra. hogy az augusz­tusban ellene és a kormány több tagja ellen végrehaj­tott merényletet is a szélső­séges szervezet követte el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom