Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-21 / 300. szám

Somogyi Néplap 1987. december 21., hétfő SPORTg \\vX;X\;XvXvXvXvXvX*XvX;X *:&*::*x*x Karácsonyi serdülő-labdarúgótorna A K. Rákóczi pontveszteség nélkül győztes A teremfoci népszerűségét és létjogosultságát illetően eltérőek a vélemények. Lám, amikor nem lett kötelező a résztvétel, az NB I-es lab­darúgó-csapatok többsége lemondta az országos jelle­gűnek tervezett zalaegersze­gi tornán való részvételt. Pedig külföldön egymást követik a teremmérkőzések. Ügy fest, hogy lesz VB is. Igaz, hogy „vonalas” pályá­kon. Mandinerről nem jö­het vissza a labda stb. Mi, kaposváriak örülünk, hogy van olyan csarnokunk, ahol ugyan visszapattan a falról a labda, de mégis le­het focizni. Korábban a K. Rákóczi még serdülőcsapa­tok részére is kiírt egy tor­nát, a karácsonyit. Eszten­dőnként ilyenkor a kaposvá­riak vendégül látják Bara­nya és Zala fiatal labdarú­góit, s szembeállítják velük saját együttesüket. Az idén egy francia csapat is jelezte érkezését, meg a „kis Fra­di”. Nem a kaposváriakon múlt, hogy nem lett nem­zetközi jellegű a torna. Összejött azért hat csapat szombaton reggel, a 8 óra­kor kezdődő és az egész na­pot betöltő idei karácsonyi tornára. Hogy a teremfoci nemcsak a rendező egyesü­let vezetőinek vesszőparipá­ja, azt bizonyította: a szinte hajnali nyitányon már vagy 500 szurkoló várta a K. Rá­kóczi—Siófok somogyi ran­gadót. Fél tízkor, a hivata­los kezdéskor pedig telt ház volt a csarnokban. Hajdú György, a Fűszért raktár- igazgatója, az ismert labda­rúgó-szurkoló ki is mondta, hogy szükség van a terem­focira. Az igazi sportkedve­lők nem bírják ki anélkül a hosszú téli szünetet. A Rákóczi — ahogy a srá­cok mondják: „Márton tanár úr csapata” — gyorsan be­lelendült, s már a tizedik másodpercben megrezdült a siófcKi náló. S aztán a ka­posváriak meg sem álltak nyolc gólig. A pécsi meg a zalaegerszegi gyerekek is hamarosan ízelítőt adtak ab­ból, hogy egyesületükben szem előtt tartják a korai kiválasztást. No meg hogy a gyerekekre nem elég felfi­gyelni, hanem megfelelően foglalkozni is kell velük. A Rákóczi, a PMSC és a ZTE ezen a tornán kima­gaslott a többiek közül. Igaz ez, még ha a Nagykanizsai Olajbányász egy félidőn át ijesztgette is a már torna­győztes kaposváriakat. A, többieknél valahogy a „nem a győzelem, hanem a rész­vétel a fontos” elv érvénye­sült. A Nagykanizsa meg a Kaposgép-emblémával ját­szó Vörös Lobogó esetében ez az elv még csak elfogad­ható, a Siófoki Bányásznál azonban nem. Mi a torna műsorfüzetének első mon­datával, értünk egyet: „Aki fákat ültet, bízik a jövő­ben.”. A teremtorna rövidített jegyzőkönyve: K. Rákóczi—Siófok 8-0 (4-0), PMSC—ZTE 3-3 (1-1), K. Rákóczi—Kaposgép 10-2 (5-1), Pécs—Nagykanizsa 6-2 (3-1), Siófok—Kaposgép 5-4 (1-3), K. Rákóczi—Pécs 5-1 (2-1), ZTE—Nagykanizsa 14-0 (6-0), Pécs—Kaposgép 7-0 (3-0), K. Rákóczi—Nagyka­nizsa 6-3 (2-2), Pécs—Kapos­gép 7-0 (3-0), Siófok—Nagy­kanizsa 4-4 (1-1). A torna első helyét eldöntő mérkőzés K. RÁKÓCZI—ZTE 6-0 (3-0) Rákóczi: Gyenes (Csima) — Mező, Hosszú, Horváth Z., Virágh, Tóth Cs., Juhász, Lapath, Pammer, Köves, Tóth M., Sülé. Edző: Már­ton József. ZTE: Sinkó (Ruttkay) — Tiba, Major, Kovács, Lend- vai, Hordós, Balázsi, Vass I., Ocskó, Kiss, Mandl, Prei- singer, Nagy, Mihalecz, Gé- zárd. Edző: Vaski János. A 4. percben a félpályá­ról induló Horváth Z. nagy­szerű góllal szerzett vezetést a kaposváriaknak. A 8. perc­ben Lapath egyéni játék után tovább növelte a Rá­kóczi előnyét. A 11. perc­ben Tóth Cs. kétszer is ka­pura bombázott, de csak harmadszorra rezdült meg az egerszegi háló. A szünet után a két re­mek csapat nagyszerű küz­delemmel folytatta. A 24. percben Virágh, a 26.-ban Tóth Cs. volt eredményes. Egy perccel a befejezés előtt Tóth M. állította be a végeredményt a rangadón, amelyen a tornagyőztes Rá­kóczi egy pillanatnyi esélyt sem adott ellenfelének. A torna végeredménye: 1. K. Rákóczi s 5-------35- 6 10 2 . ZTE 5 3 1 1 39-13 7 3. PMSC 5 3 1 1 26-11 7 4. N.-kanizsa 5 113 15-34 3 5. Siótok 5 1 1 3 9-34 3 6. Kaposgép VL 5------5 14-41 — í gy látták, így látjuk Az egész napos tornán részt vevő vezetők, szakem­berek véleménye: Dr. Gyenesei István, a Somogy Megyei Tanács V. B. elnöke: — örülök a Rá­kóczi remek teljesítményé­nek. Gratuláltam is a siker­hez. A mi gondunk, hogy e gyerekek lehetőleg 4—5 év múlva is a somogyi színek­ben küzdjenek majd. Dr. Sótonyi Sándor, a So­mogy Megyei Tanács műve­lődési osztályának vezetője a megnyitáskor és a zárszó­ban is kifejtette véleményét: — Ügy fet, hogy jó úton jár a K. Rákóczi. De nem is csak ők, hanem sókan má­sak, akik a testnevelés és a sport' ügyeit intézik. A Ka­posvár választatta módszer helyes. A sikerhez feltétlenül kell egy jó iskola, patroná­ló szülői munkaközösség, no és egy olyan egyesület, amely áldozni képes a ser­dülőkért is. Dr. Csanda István, az NB A K. Rákóczi serdülöcsapala a serleggel, díjakkal. A kép bal oldalán áll Márton Jó­zsef edző Dr. Gyenesei István a serleg után az aranyérmeket adja át a győztes kaposvári lab­darúgóknak III Dráva csoport verseny- bizottságának vezetője: — Tudom, hogy ez a győzelem a Rákóczinál be volt tervez­ve. Tehették a zöld-fehérek, mert amíg ők az utóbbi idő­ben fokozták a munkát, a többi megyében kissé el­aludtak. Még jobban bánt, hogy a Siófok is ezt tette. Kár, hogy nem jött el az FTC, de ez sem csökkenti a Rákóczi sikerének értékét. Dr. Pandurics István, a versenybizottság elnöke: — Mi a tanítóképző főiskola testnevelési tanszékén már korábban megállapítottuk, hogy a rendszer, amelynek alapján a gyerekeket kivá­lasztjuk, helyes. Azt is ki­jelenthetem, hogy a Rákóczi mostani sikere szinte már a csúcs. Két évig figyeltük a gyerekeket, hogy miként jutottak el a heti tíz ed­zésig. Ez utóbbi a siker egyik titka. * * * Ezek után a krónikásnak, bizony, nem sok marad. Bölosebbet nem is igen tud mondani a győztesnek, mint hogy csak így tovább. A többi somogyi csapatnak a Rákóczi-példát javai Íja. Le­gyen mindenütt olyan peda­gógus szakvezető, mint Márton József, az egykori csupa szív NB I-es labda­rúgó, aki az aktív játék abbahagyása után iskolájá­ban nemcsak testnevelést, hanem sportot is, elsősor­ban labdarúgást tanított. Márton tanár úr nem érzi kevésbé értékes munkának, hogy ő „csak a serdülőkkel” foglalkozik. Tökéletesen egyetértünk vele. Marcaliból a Virágh há­zaspár a torna után soka­kat megelőzve szót váltott gyermekük, Krisztián neve­lőjével. Megköszönte, hogy rábeszélte a családot: te­hetséges fiúk Marcaliból jött Kaposvárra iskolába. Megígérte, gondja lesz rá, hogy a gyerek tanuljon s labdarúgó is váljon belőle. A pedagógus edző, Márton József nemcsak ígér ... A tudósító nem akar a bolhából elefántot csinálni. A Rákóczi serdülő labdarú­góinak tornagyőzelme csak bizonyos vonatkozásban ne­vezhető csúcsnak. Az igazi­tól még messze van, de an­nak alapja lehet. Az el­hangzott véleményekből ki­kristályosodott : hogyan. Már csak ismételni lehet: kell megfelelő hozzáállásé isko­la, jól képzett szakember és sportot szerető szülői mun­kaközösség. No, meg olyan egyesület, mint a kaposvári zöld-fehér együttes, ahol nem véletlenül ért el ra­gyogó sikert a „kis Rákó­czi”. Aztán már „csak azt kell megoldani”, hogy a te­hetségeink Somogybán is maradjanak. Kovács Sándor f Kiilöndíjak a karácsonyi teremlabdarúgó-tornán A tornagyőztes K. Rákó­czi csapata dr. Gyenesei Istvántól vette át a győz­tesnek járó serleget és a labdarúgóknak járó arany­érmet. A második helyezett ZTE és a harmadik helye­zett PMSC szintén díjat, s érmeket kapott. Sor került különdíják át­adására is. A torna leg­technikásabb játékosa: Hor­váth Zoltán (K. Rákóczi); a legjobb kapus Herényi Zoltán (Pécsi MSC); a leg­jobb védőjátékos Mező Ta­más (K. Rákóczi); a leg­jobb mezőnyjátékos Kovács József (PMSC). A torna gól­királya: Kiss Lajos (ZTE) 16 góllal. A Volán utazási iroda különdíját és a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola meg szülői munkakö­zössége különdíját Márton József edző kapta; a torna legsportszerűbb csapata a Nagykanizsai Olajbányász lett. Ritmikus sportgimnasztikai bemutató — sikerrel Gyenesei Anita a válogatott keretben Elbűvölő és kellemes meg­lepetés volt a karácsonyi serdülő-labdarúgótorna egész napos non-stop műsorá­ban az a ritmikus sport­gimnasztikai bemutató, amely a kaposvári sport- csarnok lelátóját megtöltő nézősereget minden egyes produkció után tapsra ra­gadtatta. Az öt fiatal ka­posvári tornászlány ismét tanúsította, milyen lendüle­tesen fejlődik nálunk ez a sportág. Először Gerhát Zsófia, ez a pöttömnyi kislány bővölni kezdte piros labdáját; kez­detben még zsongott a le­látó; ez azonban — sze­rencsére — egy csöppet sem zavarta a serdülő korú spor­tolót, s alig fél perc múl­tán már mindenki a tor­nászlány, a labda és a zene remek harmóniájában gyö­nyörködött. A filigrán Sza­lag Andrea hibátlan szalag­gyakorlatát szinte lélegzet­visszafojtva figyelte a ko­rábban még harsogó szur­kolóhad. Amikor Andi min­denkor biztosan elkapta a levegőbe feldobott és onnan visszaérkező szerét, sokan szívesen közbetapsoltak vol­na. De azért, szerencsére, már sokan tudják, hogy ez nem illik. Arról meggyőződ­hettünk, hogy Andrea ko­rábban nem véletlenül nyert meg egy jugoszláviai és egy ausztriai nemzetközi tornát. Hasonló siker birtokosa, Pataki Szilvia következett ezután karikával. Hogy Szilvi mennyira ura a kü­lönben sokszor rakoncátlan- kodó tornaszernek, azt lát­hattuk, de bizonyítja az is, hogy a serdülő korú leány az ifjúsági válogatott keret tagja. Kovács Dóra, aki szintén a labdát bűvölte nagy sikerrel, nemkülön­ben. A kis diáklányok között már szinte „hölgynek" tűnt Gyenesei Anita. S a zene ritmusának megfelelően re­pültek a buzogányok a két­ségkívül legjobb kaposvá­ri ritmikus-tornászlány ke­zéből a magasba és vissza. Teljesítményével mindenki elégedett volt. Azaz valaki azért mégsem: a „szigorú apa". Dr. Gyenesei István a sportág országos bizottságá­nak vezetőjeként — és mint szülő — volt jelen. A vastapssal honorált be­mutató után tőle tudtuk meg, hogy ma már mintegy 80 tornászlány ismerkedik Kaposváron a RSG-vel. A válogatottnál is dolgozó Bol­dizsár Péterné, Kovácsné Balogh Éva és Braskovics Mónika edző munkája ma már sokaknak jelent örö­met. Egyre népszerűbb nálunk a ritmikus sportgimnasztika, s ha ilyen sikeres bemuta­tók lesznek a jövőben is — amikor csak lehet — akkor a közönség szélesebb réte­gei is fölfedezik majd ezt a szép sportágat. Itt mondjuk el: a Magyar Tornaszövetség Siófokon a minap megtartott szakági ta­nácskozásán kijelölték az 1988. évi nagy világverse­nyekre készülő kereteket. A szöuli olimpián két egyéni versenyzőnk jogosult indu­lásra. A felnőttek olimpiai keretében öt sportoló ka­pott helyet; s a felnőtt ké- ziszerválogatott keret tagja Gyenesei Anita. A keretek tagjai karácsonyig a sportág kaposvári csarnokában dol­goznak. A nagy felkészülési tábor színhelye — január­ban — szintén Kaposvár lesz. K. S. KASZPAROV NEVÉTŐL HANGOS A SPORTVILÁG Ismét Garri Kaszparov a sakk világbajnoka A sakksport történetének egyik legdrámaibb játszmá­ja fejeződött be szombaton Sevillában. A világbajnoki címet védő Garri Kaszparov a vb-döntő utolsó partijában győzelemre vezette a világos bábükat kihívója, Anatoli j Karpov ellen. Ezzel kihar­colta a 12:12 arányú döntet­lent. Az eredmény trónja megőrzését jelentette. — Bebizonyítottam, hogy nemcsak a legjobb játékos vagyak a világon, de a leg­nagyobb küzdő is — nyilat­kozta nem túl szerényen az asztaltól felállva a 24 és fél éves Kaszparov. A páros mérkőzés döntet­len eredménye azt is jelenti, hogy a 2,8 millió svájci frankos pénzdíjat megoszt­ják a két nemzetközi sakk­mester között. A sakkvilágbajnokságok története 101 éves múltra tekint vissza, 1886-ban a Steinitz—Zuckertort talál­kozó jelentette a nyitányt. A sevillai volt a 33. versen­gés a világbajnoki címért. Harmincegy alkalommal pá­ros mérkőzés, 1948-ban — a címvédő Aljehin halála mi­att — hármas körmérkőzés döntött, míg 1975-ben Kar­pov küzdelem nélkül hódí­totta el a koronát az ame­rikai Fischertől. Karpov tíz évig számított a férfisakkozás első számú játékosának. Kaszparov 1985. november 9-én, 22 évesen hódította el tőle a világbaj­noki címet. Akkor Kaszpa­rov (1963. április 13-án, Ba­kuban született) a sportág történetének legfiatalabb vi­lágbajnoka volt. Kaszparov és Karpov ed­dig 124 alkalommal mérkő­zött. Minden szakember el­ismeri, hogy jelenleg ők a világ legjobbjai. — Kiemelkednek a nem­zetközi mezőnyből, így biz­tos vagyok abban, hogy 1990-ben a következő sakk- világbajnoki páros mérkőzé­sen Kaszaprov ellenfele is­mét Karpov lesz — véleke- det Eduard Gunfeld szovjet nagymester. FUrdőzök figyelem! Értesítjük kedves vendégeinket, hogy a HÉVÍZI ÁLLAMI GYÓGYFÜRDŐKÓRHÁZ ló- és fedett fürdője az ünnepek alatt az alábbiak szerint üzemel: • 1987. december 24-én, csütörtökön NYITVA TARTÁS 12 óráig december 25-én, pénteken A FÜRDŐ ZÁRVA december 26-án, szombaton NYITVA TARTÁS 13 óráig december 31-én, csütörtökön NYITVA TARTÁS 13 óráig 1988. január 1-jén, pénteken A FÜRDŐ ZÁRVA Nyitva tartási napokon pénztárzárás 1 órával korábban. IGAZGATÓSÁG (271037)

Next

/
Oldalképek
Tartalom