Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-18 / 298. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPU XLIII. évfolyam, 298. szám Ara: 1,80 Ft 1987. december 18., péntek Befejeződött az Országgyűlés téli ülésszaka Tegnap reggel 9 órakor folytatta munkáját ar Országgyűlés téli ülésszaka. Az elfogadott napirendnek megfelelően a képviselők az 1988. évi állami költségvetésről, illetőleg az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról benyújtott törvénytervezetekről tárgyaltak. Az ülésteremben helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Ott volt az MSZMP Politikai Bizottságának több más tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, s jelen voltak a Központi Bizottság titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A budapesti külképviseletek számos vezetője és tagja a diplomáciai páholyokból figyelte a törvényhozó testület munkáját. Elfogadták az 1988. évi költségvetést A vitában elsőként Polgári István (Hajdú-Bihar megye) kapott szót, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányzat még mindig túl sok pénzt költ a termékek és a vállalatok támogatására. A pénzügyi-gazdasági folyamatok irányításában nagyobb szerepet kell biztosítani a hitel és a piac ön- szabályozó mechanizmusának. A továbbiakban a képviselő megkérdezte Med- gyessy Pétert, hogy a társadalombiztosításoknál miért kell a táppénz 43 százalékos növekedését tervezni. Javasolta, hogy az 1988-as pénzügyi év fő folyamatairól időben, tehát már a nyári ülésszakon tájékoztassák a képviselőket. Tartalékunk a rend Ezután dr. Borsos Sándor, Somogy megyei képviselő, a Marcali Városi kórház főorvosa kapott szót. — A jelölőgyűléséken szinte egyhangú volt az az igény, hogy a kórház húsz éve napirenden levő rekonstrukciója végre megkezdődjön — kezdte hozzászólását. — A megye és a város összefogásával — kötvény- kibocsátással — az építkezés megkezdődött. Azt szomorúan vettem tudomásul, hogy veszélybe került több egészségügyi fejlesztés befejezése, illetve folytatása, az ágazat jószándékú elbírálása ellenére. Nehezíti a helyzetet, hogy a tanácsi költségvetés csökkentése az egészségügyet és az oktatást is érinti. Most mégsem kérek, mert tisztában vagyok azzal, hogy az ágazatot csak a többiek kárára lehet kedvezményezett helyzetbe hozni. Választókörzetemben is, az országban másutt is azt tapasztalom, hogy a nagy őszi nekibuzdulásunkból, lelkesedésünkből keveset tudtunk átadni környezetünknek: Eluralkodott a kivárás, a „majd csak lesz valahogy” szemlélet, sokan mlintha hitüket vesztették volna. Mások a kibontakozást csak az új, a fejlett technika alkalmazásától, a kivitel fokozásától, az új adórendszertől várják. Gondjainkat, nehézségeinket pedig csak magunk tudjuk megoldani. Meggyőződésem, hogy nagyon sok a tartalékunk. Most csak kettőre utalok: az egyik a rend és a másik a tisztaság. Választókörzetem egyik gazdaságában az új vezető azzal, hogy megszüntette a rendetlenséget, a tisz- tátalanságokat, több millió forint nyereséghez jutott. Az embereknek — ha nem is mondják — igényük van az erős, rendet rakó kézre, vezetőkre. Növelhetnénk az ilyen vezetők tehetségét, ha a jelenlegi bürokratikus kötöttségeket felszabadítanánk. Feladatainkat az egészségügyben is csak akkor tudjuk megoldani, ha feltárjuk tartalékainkat. Azt gondolom, megértek a feltételek az irányítás igazi korszerűsítésére, talán még az egészségügyi törvény újrafogalmazására is. Ez — az igazi értékrendek helyreállításával — megszabadítana bennünket a betegek, az egészségügyi dolgozók számára egyaránt megalázó gyakorlattól. Javaslom megvizsgálni az integráció és területi elv teljessé tételénél a gyógyszerforgalmazás és mentőszolgálat helyzetét is. Meg kell tanulnunk gazdálkodni és ésszerűen takarékoskodni : pénzzel, anyaggal és az idővel. Jelenleg szinte minden szervezet joga, hogy dolgozóit, vagy leendő munMag Pál (Csongrád megye) megállapította: a szabályozórendszer reformmal szükségszerűen együtt járó változásainak kidolgozása és kihirdetése késett: a vállalatok csak most, vagy csak még ezután tudnak számolni ezekkel. A vállalati szintű tervezés, a változások emiatt még nem rendelkezik kész jövő évi tervekkel. kavállalóit egészségügyi alkalmassági vizsgálatra kötelezze. Az állampolgár évente akár többször is igénybe veszi a járóbetegellátást, a különböző szakrendeléseket: a leletőket aztán gondosan csatolják, iktatják, raktározzák. Véleményem szerint ezt kiküszöbölhetnék, ha a végre bevezetésre kerülő egészségügyi könyv egyik betétlapját mindenkinek kötelező volna elfogadni az egészség- ügyi alkalmasság igazolására. — Szomorúan vettem tudomásul, hogy az oktatás, a kultúra ilyen nehéz helyzetbe kerül: ez nemcsak jelenünket, hanem jövendőnket is veszélyezteti. Ezért kérem megvizsgálni, hogy az egyéb kiadásokból milyen módon lehetne átcsoportosítani az oktatás számára. Az oktatásban is meggondolásra ajánlom az egyszerűsítést, a „kevesebbet,, de jobban” elvet. Felszólalását így fejezte be: — Az emberek mind gyakrabban kérdezik tőlem: mit tehetnek, mit tegyenek a kibontakozás, a megújulás érdekében. Édesapámtól — aki egyszerű parasztember volt — tanultam, hogy akármilyen idők járnak, a dolgot tenni kell, a magot el kell vetni, hogy arathassunk. Ezt a hitet kívánom az egészségügynek és az országnak. Hozza a rendet, a tisztaságot, a bizalmat, az igazi értékrendet és jó egészséget. Vassné Nyéki Ilona (Pest megye) rámutatott: a megyében a népességnövekedés üteménél — a szűkös anyagi lehetőségek miatt — lényegesen lassabban fejlődött az intézményhálózat. ~~ Javasolta: az országos tervező szervek és a megyei tanácsok közötti kapcsolatokat nyílt gazdálkodási elvek jellemezzék. Horváth János (Fejér megye) — . képviselőtársainak hozzájárulását kérve — módosító javaslatot tett. Egyetértett azzal, hogy a költség- vetés biztosítja a 70 éven felüli nyugdíjasoknál a tervezett árintézkedések teljes körű ellentételezését. Azt javasolta, hogy a női nyugdíjasoknál 65 éves kortól biztosítsa a költségvetés a teljes kompenzálást. Támogatta, hogy a havi családi pótlékot 400 forint helyett 500 forinttal emeljék a gyermekek 3 éves koráig. Szalai Istvánná (Vas megye) az elmúlt hónapok tapasztalatait összegezve megállapította, hogy miközben a dolgozók határozott intézkedéseket, cselekedeteket, egyértelmű állásfoglalásokat várnak az élet minden területén, tapasztalataik azt bizonyítják, hogy a változások egyáltalán nem olyan következetesek, mint ahogyan joggal elvárnák. Simon Péter (Borsod megye), felhívta a figyelmet a terv néhány feszültségpontjára. Gazdasági szabályozó- rendszerünkben az adótörvények a legejlentősebbek. Kiemelte, hogy a most bevezetett hozzáadott érték típusú adót jobbnak tartja, mint az eddigi, az erőforrásokat adóztató rendszert. Bevezetése azonban jelentősen — és megbízhatóan fel nem mérhető módon — megváltoztatja a gazdálkodó szervezetek jövedelmi viszonyait. Ez sok vállalatnál bizonytalanná teszi a jövő évi tervezést. Az előterjesztéshez több hozzászóló nem jelentkezett; az elhangzottakra Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes válaszolt. A tetteket kell számonkénti Medgyessy Péter bevezetőben köszönetét mondott a vitára jellemző reális hangvételért. Olyan kérdések kerültek terítékre — mondotta —, amelyekről a kormány is tudja, hogy fontosak, és úgy vélekedik, hogy azokat a következő időszakban meg kell oldani. A képviselők közül többen sürgették a kormányprogram gyorsabb megvalósítását. Itt azonban két dolgot — a cselekedeteket és az eredményt — külön kell választani. Számon lehet kérni a kormányzattól cselekedeteinek intenzitását, de az eredményeket még korai lenne. A ma lejátszódó folyamatokat ugyanis alapvetően az évekkel ezelőtt meghozott döntések határozzák meg. A közelmúltban elfogadott kormányprogram, az új adórendszer működése csak hónapok, sőt, inkább évek múlva érezteti hatását. Felvetődött a vitában: a beterjesztett elgondolások nem tartalmaznak alternatívát. Ez azzal magyarázható, hogy rendkívüli mértékben leszűkült a kormányzat mozgástere. Ennek ellenére néhány kérdésben született alternatív javaslat. A tanácsokkal kapcsolatos képviselői felvetésekre Medgyessy Péter elmondotta: a kormányzat biztosítani kívánja, hogy a tanácsok működésük pénzügyi feltételeivel előre számolhassanak. Ez azonban nagyon szigorú pénzügyi politika alkalmazását kívánja meg. Több képviselő javasolta, hogy a nyugdíjasok egyes szolgáltatásokhoz, így a számukra szükséges gyógyszerekhez térítésmentesen juthassanak hozzá. A pénzügyi kormányzat korábban azt tervezte, hogy bizonyos körben ingyenessé teszi, más körben viszont drágítja a gyógyszerellátást. Miután ez összességében rontotta volna a lakosság életszínvonalát, olyan megállapodás született a szakszervezetekkel, hogy később egy jobb elgondolást terjesztenek a parlament elé. A miiniszter- elnök-helyettes nem javaA miniszterelnök-helyettes véleménye: beszéljünk nyíltan gondjainkról Parlamenti tudósítónktól Tetszéssel fogadta az Országgyűlés dr. Borsos Sándor somogyi képviselő szavait arról, hogy a kibontakozást nem lehet pusztán a műszaki fejlesztéstől, a kivitel mindenáron való fokozásától, az új adórendszertől várni. „Meggyőződésem, hogy sok tartalékkal rendelkezünk, amelyek néha egyszerű megoldással fölszabadíthatok”. — Mire gondolt, amikor ezt elmondta? — Elsősorban arra, hogy az országos irányító szerveknek lehetőséget kell adniuk arra, hogy az ésszerű elgondolások megvalósulhassanak. Jelenleg sok kötöttség nehezíti a különböző gazdasági és megtakarítási kezdeményezések kibontakozását. — Konkrét példákat is említett a felsorolásában; többek között a kötelezően előírt orvosi vizsgálatokat. — Nemrég bejött hozzám egy asszony. Közölte, hogy nincs semmi panasza, mégis kérte, hogy vizsgáljam meg. Miután kedvező eredményt közölhettem vele, azt kérte, most azt mondjam meg, mit tegyen annak érdekében, hogy egészséges is maradjon. Igaza van. Szerintem akkor valósulhatna meg igazán az egészségmegőrző program, ha valóban többet tehetnénk a megelőzésért. És ehhez néha egyszerű megoldások elegendőek. Ésszerűség, célszerűség. És kompromisszumok. — Az Országgyűlés által ősszel elfogadott kormányprogram és a téli ülésszak több felszólalója is hangsúlyozta, az ésszerű kompromisszumok szükségességét. A jelenlegi eszközhiányt és a beidegződéseket figyelembe véve, várhatóan, ez még jó ideig elmondható. Mégis miképpen lehet meghatározni a kompromisszumok mértékét? — tudakoltam az egyik szünetben Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettestől, aki pénzügyminiszterként sok hasonló kérdéssel találkozott. — A legfontosabb határ az, hogy az elveinkkel ne ütközzenek a kompromisszumok. Az ésszerű megegyezéshez többek között az is szükséges, hogy folytatódjon az az országgyűlési gyakorlat, amikor nemcsak kormány—parlament, hanem parlament—parlament vita van. A nyíltságra, a demokráciára a parlamentnek is példát kell mutatnia. Azt hiszem, az ülésszakon elhangzottak ' igazolják azt, hogy őszintén beszélünk gondjainkról és keressük az együttműködést, az előrelépés lehetőségét. — Sok szó esett az áldozatvállalásról és a megszorításokról. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a „nadrágszíj összehúzását” és a takarékosságot is félreértelmezhetik a különböző munkahelyek, intézmények. Nem okozhat-e értelmi és érzelmi zavarokat a szigorúbb körülmények hangsúlyozása? — Előfordulhat. Én azonban annak a híve vagyok, hogy nevezzük nevén a gondjainkat. Például ne beszéljünk áremelés helyett árváltozásról. összességében azonban ez mit sem változtat a lényegen: valóban a racionalitás és a gazdasági, társadalmi eredményességhez vezető együttműködés a legfontosabb. Kovács Gyula solta, hogy a tanácsi pénzeszközök szétosztásánál a fejkvótába az ideiglenes lakosokat is beszámítsák. Az idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztésére más módon is meg lehet találni a pénzforrásokat. Mi lesz a sorsa a tehó- nak? Ebben a kérdésben Medgyessy Péter úgy foglalt állást, hogy a kormányzat« nem javasolja központi in'" tézkedéssel megszüntetését; mert ahol kellően megszervezték felhasználását, ott jól szolgálja a lakossági érdekeket. Nem értett viszont egyet azzal az igénnyel, hogy a jelenlegi központi pénzellátás mellett növeljék a tanácsi bevételeket a személyi jövedelemadók. Ez 60 milliárd forinttal növelné a költségvetési hiányt, amelyhez a parlament nyilvánvalóan nem járulna hozzá. Viszont a kormányzat szándékában áll, hogy 1989- től a helyi tanácsok bevételévé tegye a személyi jövedelemadóból befolyt összegeket. Ezáltal növelhető érdekeltségük az adó következetes behajtásában. Medgyessy Péter hangsúlyozta, hogy az egészségügy és az oktatás területén mindenfajta bérelem bruttósítására biztosítják az anyagi feltételeket. Tény, hogy egyes megyékben a helyi tanácsok ebből tartalékot képeznek — s bár ezzel a pénzügyi kormányzat nem ért egyet —, ehhez joguk van. A költségvetés központilag biztosítja a szükséges állami támogatást a bruttósítás elvégzéséhez. A jövő szempontjából alapvető kérdés az oktatás és a művelődés fejlesztése. A jövő évi költségvetés az oktatásra az ideinél — no(Folytatás a 2. oldalon.)
