Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-17 / 297. szám
1987. december 17., csütörtök Somogyi Néplap 3 Megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) lanul felveti a munkanélküliség problémáját. Ma négy- és tízezer között regisztrálják azoknak a számát, akik munkahelyet keresnek. Inkább a szerkezetváltási folyamat lassúsága okoz gondot, mintsem az abból fakadó konfliktusok. öszefoglalóan 1987-ről el lehet mondani, hogy a múlt évhez képest van javulás több területen, a romlási folyamat mérséklődött. Az előrehaladás üteme azonban nem kielégítő, még kevés a stabilizáláshoz. • Tisztelt Országgyűlés! Az 1988. évi terv legfontosabb jellegzetessége külső pénzügyi egyensúly javítása. Ez annyit jelent, hogy az ez évi közel fél milliárd dolláros fizetésimérleg-ja- vulást folytatni szükséges és jövőre a nem rubel elszámolású fizetési mérlegünk hiánya 500 millió dollárnál nem lehet több. Rubel elszámolásokban javuló cserearányok mellett aktív fizetési mérleggel számolunk, mintegy 400—500 millió rubel értékben. A szigorú nemzetközi pénzügyi feltételek korlátozzák a gazdaság mozgásterét. Az 1988-as terv közel 5 milliárd dollárnyi konvertibilis exporttal számol, de ehhez az ideinél 6 százalékkal kisebb import tartozik. Meggyőződésem, hogy van a vállalatokban annyi teljesítőképesség, ami biztosítja, hogy az export terv 1988- ban is reális legyen. Ezt ösztönző eszközök is segítik. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az export általános forgalmi adója nulla. Novemberben 5 százalékos forint leértékelést hajtottunk végre azért, hogy ne legyen fennakadás az 1988. évre szóló szerződésikötésekben. A konvertálható árualapok fejlesztését továbbra is ösztönözzük. A racionálisabb import- gazdálkodásnak is növekvő fontossága van. Rubel viszonylatban a nettó adósságállományunk 1988-ban 400—500 millió rubellel csökken, s így összességében tartozásaink a jövő év végére minimálisak lesznek. E területen cserearányjavulással számolhatunk, miután behozatalban a kőolaj ára 13,5 százalékkal, a földgázé 8,4 százalékkal, a gázolajé pedig 13 százalékkal lesz olcsóbb. 1988-ban várhatóan már 20—25 magyar—szovjet vegyes vállalat fog működni, s ezek várakozásaink szerint mindkét fél számára tartósan előnyös, a fizetési mérleg egészét tekintve kiegyensúlyozott kapcsolatot teremtenek. A terv a termelésre helyezi a hangsúlyt a végső fogyasztással szemben. Az 1988. évi népgazdasági terv a belföldi felhasználás egyszázalékos csökkentését tervezi oly módon, hogy elsőbbséget biztosít a termelő beruházásoknak a kibontakozás anyagi bázisának megalapozása érdékében. A fejlesztés kulcskérdése a műszaki haladás. Ezt szolgálja a vállalatoknak nyújtott többféle adókedvezmény is. A tudományos kutatási és fejlesztési tevékenység általános forgalmi adókulcsa nulla. A feldolgozó iparban a központi műszaki fejlesztési befizetés 1988-tól jelentősen csökken és arányosabban oszlik meg az ágazatok között. Az Országos Tudományos Kutatási Alap az 1987. évinél 230 millió forinttal ténylegesen több támogatással rendelkezik. Az 1988. évi népgazdasági terv a lakossági fogyasztás 2—2,5 százalékos csökkentésével számol, s ez nagy próbatétel mindannyiunknalk. A fogyasztói árszínvonal szokásosnál lényegesen magasabb, 15 százalékos emelkedését irányozza elő. A továbbiakban az áralakulás a fogyasztói javak túlnyomó többségénél a termelői magatartás függvénye. A lakosság pénzjövedelme 1988-ban 11—11,5 százalékkal fog növekedni. S bár a teljesítmények fokozása azt kívánná, hogy ezen belül a bérek és a keresetek részaránya emelkedjék, jövőre a szociálpolitikát elkerülhetetlenül előbbre kell sorolni a társadalmi feszültségek enyhítése érdekében. Az 1988-ra tervezett szociálpolitikai csomagterv az őszi országgyűlésen ismertetett intézkedési keret felső határát meghaladja. Tartalma a három- és töhbgyerme- kesekndk nyújtott személyi jövedelemadó kedvezményen túl a Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslatára a kormány által nemrég elfogadott életkörülményt javító Intézkedésekkel változott. Így a 24—25 milliárd forintos őszi csomagterv ösz- szege ma már több mint 27 milliárd forint. A kormány a társadalmi és tömegszervezetekkel, az érdekképviseletekkel megegyezésre jutott az intézkedéseket illetően. A családi pótlék kérdésében azonban a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Magyar Nők Országos Tanácsa is fenntartotta véleményét, amely szerint a családi pótlék 500 forintos növelését támogatja. A nép- gazdasági terv adott előirányzataiból kiindulva ezt a mintegy 3 milliárd forintnyi emelést csak az ösztönzést biztosító kereseti lehetőségek rovására lehetne finanszírozni. Azt pedig ennél jobban már nem lehet megkurtítani. Ugyanakkor teljesen indokolt valamilyen pozitív lépést tenni. Ebből kiindulva a kormány az országgyűlés Terv- és Költségvetési Bizottságának alternatívát terjesztett elő; vagy az anyasági segély 6000 forintról 10 000 forintra emelését, vagy a gyermekek három éves koráig a családi pótlék mértékének 400 forintról 500 forintra történő további növelését. A bizottság többségi alapon az utóbbi formát tartotta jobbnak. Ezen állás- foglalás birtokában ezek után a kormány is a három év alatti gyermekek családi pótlékának növelését javasolja azzal, hogy ellentételét a szanálási alap 500 millió forintos csökkentésével teremtsük elő. Végül e témakör kapcsán külön szeretném kiemelni, hogy a legrászorultabbak részére garanciát kíván az állam nyújtani arra, hogy e rétegeknél, ideértve a legalacsonyabb nyugdíjúakat és a sokgyermekeseket, a tervezettet meghaladó életszínvonal-romlás nem következik be. Ha azt az árak veszélyeztetnék, az állam külön intézkedik a pótlólagos ellensúlyozásról. A kormány nagy hangsúlyt helyez arra, hogy 1988- ban megfelelő árukínálat legyen a boltokban, s biztosított legyen az elmúlt években megszokott ellátási színvonal. A terv a lakossági megtakarítások növelésével számol. Van tere ennek, csak a formát és a megfelelő érdekeltséget kell megtalálni. A vállalatok a jövőben vagyonjegyet bocsáthatnak ki, a kereskedelmi bankok is megjelennek a kötvénypiacon, a Budapest Bank árfolyambiztosítással árul kötvényt és a biztosítók is dolgoznak a kötvénybiztosítás feltételeinek kialakításán. Az Országos Takarékpénztár új előtakarékossági formák bevezetését tervezi, és jövőre új értékpapírként kincstárjegy is vásárolható. Az állami lakásépítés további mérséklődésének és a hagyományos építőanyagok árnövekedésének ellensúlyozására növekszik a lakást építő, vagy vásárló családok támogatása. Több lesz a gyermekes családok és az ifjú házasok szociálpolitikai kedvezménye, főleg a három- és többgyermekes családok esetében. Az ár- és adóreform a jövő év meghatározó jelentőségű lépése, amely a stabilizációt és a kibontakozás feltételeinek kialakulását segíti. A vállalati jövedelemszabályozás konstrukciójának tervezett változása, bár szándékainknál és a vállalatok várakozásainál kevesebb módosulást okoz, mégis nagy előrelépést jelent a ma működő rendszerhez képest. Az adóterhelés mind a vállalati, mind a kisvállalkozói körben csökkent. 100 forint nyereségből a vállalatok, szövetkezetek az eddigi 8—10 forint helyett 26— 28 forintot, a kisvállalkozók az eddigi 31—35 forint helyett 45—50 forintot tarthatnak vissza. Az általánosan érvényes, korábbinál szigorúbb vállalati feltételek mellett is nő a vállalati érdekeltség a nyereség megszerzésében és oldódnak a pénz elköltésének állami szabályai. A nyereség egyre kevésbé az adózás és támogatás differenciált feltételeit, s egyre inkább a vállalatok erőfeszítéseit tükrözi. A legnagyobb társadalmipolitikai súlyú feladat a személyi jövedelemadó beépítése a bérekbe. A bérbruttósítás miatt keletkező átmeneti forráshiányt a gazdálkodó szervezetek a kereskedelmi bankoktól igénybe vehető, állami garancia mellett nyújtott rövid lejáratú hitellel hidalhatják át. Az adóreform folyamatos hatásában, de már az átálláskor is élesebben jeleníti meg a jövedelmezőzési különbségeket. A vállalati jövedelmi pozíciók polarizálódása miatt számításaink szerint a több ezer gazdálkodó szervezet közül 250—300 egységnél lehetnek pénzügyi feszültségek. A gazdasági reform folytatásának fontos, de nem egyetlen lépése az ár- és adórendszer változása. Elkötelezetten tovább dolgozunk a reformok kiteljesítésén. Tudatosan és fokozatosan leépítjük a piac működésének korlátáit; javítjuk a tőkemozgás közgazdaságijogi feltételeit; folyik a munka a társadalombiztosítás, a bérpolitika, a lakáselosztás rendszerének reformján. A belső pénzügyi egyensúly érdekében az eredeti szándékokhoz képest jelentősen mérsékelni kellett a költségvetési szervek támogatását, ezen belül az oktatási és az egészségügyi kiadásokat is.- A közkiadások nem a társadalmi szükséglethez és a szakmai igényekhez, hanem az anyagi lehetőségekhez igazodnak. A kormány számára biztonságot, a gazdálkodó szervezetek számára garanciát ad az, hogy az Országgyűlés figyelemmel kíséri, ellenőrzi és támogatja tevékenységét. A társadalmi kontrollt a kormány nemcsak elfogadja, de igényli is. Az állami költségvetés 1988. évi tervezett hiánya 20,4 milliárd forint, ami csaknem 15 milliárd forintnyi javulást jelent az idei várható hiányhoz képest. A költségvetéssel egyidejűleg előterjesztettük az állami pénzügyekről szóló törvény módosítására vonat- kpzó javaslatunkat is. A törvényjavaslat azt célozza, hogy a pénzügyi rendszer legalapvetőbb szabályait megállapító állami pénzügyi törvény is összhangba kerüljön az adóreformmal. A jövőben adót bevezetni, az adózók körét, illetőleg az adó mértékét megváltoztatni csak törvényben lehet. Fontos új eleme a pénzügyi törvényjavaslatnak az is, hogy gondoskodik a személyiséghez fűződő jogok védelméről az adóztatás, illetve a pénzügyi ellenőrzés során. Törvényes biztosítékot indokolt teremteni arra, hogy az adóhatóság tudomására jutott információk csak a törvényben meghatározott célra legyenek fel- használhatók. A kormányprogram 1988- ra a stabilizációs időszak kezdetét, legnehezebb évét jelezte. A célok kemények, de megvalósíthatóak. E gondolatok jegyében kérem a kormány megbízásából a tisztelt Országgyűlést, hogy a módosító javaslatokat is figyelembe véve, az 1988. évi költségvetési, valamint az állami pénzügyekről szóló törvény-tervezeteket elfogadni szíveskedjék. Medgyessy Péter expozéja után hozzászólások következtek. Mészáros Győző Somogy megyei képviselő, a Bala- tonboglári Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, a törvényjavaslat bizottsági előadója elmondta, hogy a terv- és költségvetési bizottság két lépcsőben tárgyalta meg a törvényjavaslatot. A vitákban határozottan megfogalmazták, hogy a reformot folytatni kell, s e munka igen nagy jelentőségű állomása az adókkal kapcsolatos változtatás. A gazdálkodó szféra és a lakosság jövedelmi viszonyai átrendeződnek, A bizottságok megvitatták az állami pénzügyekről szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatot is. A képviselők többsége egyetértett azokkal a változásokkal, amelyek főként az új adórendszer miatt válnak szükségessé, s egyben szélesítik az Országgyűlés törvényalkotó tevékenységét. A bizottsági előadó azt kérte, hogy a pénzügyi kormányzat kezelje szigorúan a támogatások kérdését, a nem normatív támogatásokat csökkentse. Ennek segítése érdekében — a bizottság nevében — javasolta, hogy az Országgyűlés fogadja el a törvényjavaslatot. Az ez után felszólaló Üj- vári Sándor (Zala megye) a Teho indokolatlanságára hívta fel a figyelmet. Dr. Péterfy Réka (Budapest) szerint a költségvetés % mutatói kétségessé teszik, hogy az egészségügy napjainkra elért szerény színvonala legalább tartható legyen. Boldizsár Iván (országos lista) a költségvetés kulturális vonatkozásaival összefüggésben kiemelte: a színházak, a könyvkiadók, a filmművészet és -ipar gazdasági bűvészmutatványokkal, a színvonalnak tett engedményekkel küzdenek. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében javasolta a költségvetési törvénytervezet elfogadását. — Előrehaladásunknak a korábbinál is fontosabb feltételévé vált — hangoztatta —, hogy növekvő mértékben és eredményesen vegyünk részt a nemzetközi munkamegosztásban, a lehető legszélesebb gazdasági kapcsolatokat építsük ki a kölcsönös előnyök alapján együttműködésre kész országokkal. Aktívan együtt dolgozunk a partner-országokkal a szocialista gazdasági integráció továbbfejlesztésén, a KGST mechanizmusának korszerűsítésén, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok minőségi megújításán. Nagy lehetőségeket látunk a közvetlen vállalati együttműködés tényleges bővítésére, a közös vállalatok számának növelésére, gyakorlati javaslatokkal is elősegítjük a szocialista integráció valutáris, pénzügyi és hitelrendszerének továbbfejlesztését. A tőkés világban fontos törekvésünk, hogy stabilizáljuk és bővítsük gazdasági kapcsolatainkat legfőbb partnereinkkel. Az Európai Gazdasági Közösséggel tárgyalásban állunk egy átfogó kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodásról, amely rendezné a Közös Piachoz fűződő kapcsolataink egészét, pontot tenne a Vitás kérdésekre és megnyitná a kölcsönösen előnyös együttműködés sokféle lehetőségét. Marjai József ezután gazdaságunk idei fejlődéséről, a tapasztalható élénkülési jegyekről szólt. A tárgyilagos helyzetelemzéshez hozzátartozik, hogy — a pozitív változások mellett — megfelelően minősítsük a fejlődést kísérő jelentős problémákat és gondokat is, amelyekről az expozé ugyancsak szólít. A kormány határozott törekvése, hogy szigorú költségvetési, támogatási és hitelpolitikával egyfelől megakadályozza, hogy gazdálkodó szervezetek teljesítmény nélkül kapjanak pénzt, másfelől lehetővé tegye, hogy az eredményesen végzett munka után szerzett jövedelmet a vállalatok az eddiginél szabadabban használhassák fel. Az elmúlt évi tapasztalatok bizonyítják, hogy a költségvetési — s általában a népgazdasági szintű — pénzügyi hiányok vagy a külső adósságot duzzasztják, vagy tovább növelik a belföldi inflációs nyomást. Ez az, amit nem engedhetünk meg magunknak. A mai helyzetben — és minden nagyobb léptékű ár- és adóreform idején — létező veszély az inflációs nyomás erősödése. A kormány ezzel számol és eltökélt szándéka az infláció fékezése, a 15 százalékos fogyasztói árindex kézbentartása. A jövő évre megfogalmazott feladatok középpontjában — alapvető prioritásként — az exportképes termelés bővítése áll. Az 1988. évi szabályozás a konvertibilis elszámolású gazdaságos kivitel feltételeit javítja, az importot ésszerűen drágítja, e célok elérését szolgálja az aktív árfolyampolitika is. A gazdasági verseny élénkítése érdekében korszerűsítjük a versenyszabályozást, növeljük a piaci szereplők számát. A folyamat megkezdődött, de még csak a kezdetén tart. Az Ország- gyűlés elé 1988-ban terjesztendő új társulási törvény is ezt szolgálja. A kisvállalkozások lehetőségei bővülnek, a szabályozás, elsősorban a jövedelemszabályozás verseny-semlegessége javul. A stabilizációhoz és a kibontakozáshoz új munkaerőpolitikára van szükség, amely a szerkezetátalakítást a foglalkoztatáspolitika oldaláról is alátámasztja és a gazdasági változások, a veszteséges tevékenységek felszámolása következtében nehéz helyzetbe kerülő munkavállalók elhelyezkedését segíti. A tisztességesen dolgozó ember számára nem lehet büntetés az, ha vállalatot kell cserélnie, vagy régi szakmáját egy újra felváltania. A magyar párt és kormány 1957 óta halad a reformok útján. Tettük ezt sokszor olyan körülmények között is, amikor még barátaink támogatását, egyetértését sem bírtuk teljes mértékben. Manapság szerencsére más idők járnak, a szocialista országok többsége saját megújulási, kibontakozási programjain dolgozik. Hosszú idő után, ha jól élünk vele, keletről és nyugatról egyaránt segíthet bennünket a nemzetközi környezet — mondotta Marjai József. Vass Józsefné (Békés megye) rámutatott: az agj-ár- ágazatban az árrendszeri kötöttségek és fejlesztések több területen nem érik el a kívánatos mértéket. Huber Jenő (Baranya megye) a gyermekvállalás és -nevelés várhatóan növekvő terheinek mérséklésére a családi pótlék 500 forinttal történő növelését szorgalmazta. Dr. Juhár János (Pest megye) javasolta a kormánynak: épüljenek ki az adófizetők helyi érdekképviseleti szervei. Bánffy György (Budapest) kérte, a jövőre való szellemi felkészülés számára teremtsenek mind több lehetőséget. Gáspár Sándor (országos lista), a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke bejelentette, hogy a szak- szervezetek támogatják a költségvetés elfogadását, segítik a terv valóra váltását. Azok táborát erősítjük, akik hatékony, gazdaságos termelést akarnak, és véget akarnak vetni fejlődésünk és gazdálkodásunk zavarainak — mondta. Szükséges, hogy a kormány mélyrehatóan foglalkozzon az infláció problémáival is. Mindenképpen meg kell akadályozni, hogy a kétszámjegyű infláció hazánkban tartósan fennmaradjon. Pontosan tudjuk, hogy az infláció ellen a gazdaság teljesítőképességének javításával, a hatékonyság fokozásával lehet eredményesen fellépni. A parlament őszi ülésszakán felelős döntést hoztak az országgyűlési képviselők, amikor elfogadták a kormány stabilizációs programját. A szakszervezetek is, átérezve felelősségüket, elfogadták a stabilizációs programot — így az 1988-as terv és költségvetés fő irányzatait — ,s ennek megvalósítása érdekében cselekszenek — mondotta végül Gáspár Sándor. Lakos László (Pest megye) sürgette a bérreform kidolgozását és bevezetését, mondván: a jelenlegi szabályozás nem oldja gondjainkat, hanem csak átrendezi. Miskó István (Bács-Kis- krm m.) kiemelte, hogy a fejlesztések sorában nagy figyelmet érdemelnek a lakossági társulások, amelyek szervezéséért, sikeréért keményen meg kell dolgozni. Ezzel az Országgyűlés téli ülésszakának első munkanapja befejeződött. A parlament ma az 1988. évi állami költségvetésről és az állami pénzügyekről, valamint az 1979. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok vitájával folytatja munkáját.
