Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-17 / 297. szám
2 Somogyi Néplap 1987. december 17., csütörtök Megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka Grósz Károly indokolta a kormányátalakítást Eskütétel az Elnöki Tanács olnöko előtt Esküt tesznek a kormány új beosztásba került tagjai. A képen (balról jobbra) Marjai József, Medgyessy Péter, Berecz Frigyes, dr. Csehák Judit, Hoós János, Horváth István, Maró thy László, Villányi Miklós Az Országgyűlés zárt ülésén Grósz Károly tájékoztatást adott a kormány munkaprogramjának fogadtatásáról, a végrehajtás továbbiakban várható politikai környezetéről ás arról, hogy mit tett a kormány az őszi ülésszak óta a megvalósításhoz szükséges hazai és nemzetközi feltételek megteremtése érdekében. — A parlamenti ülésszak széles nyilvánosságot kapott és nagy érdeklődést váltott ki. A nyilvánosság és az érdeklődés találkozása következtében a közvéleményben, az érdekelt állampolgárok legszélesebb köreiben a korábbinál reálisabbá és egységesebbé vált a kép az ország helyzetéről, az előttünk álló újszerű feladatokról, a népünket, jövőnket ezekben az években érintő és meghatározó sors kérdésekről. Ezt nagy politikai értéknek tekintjük. Az Országgyűlés őszi ülésszaka óta végzett kormányzati munka középpontjában — érthető rhódon — a gazdasági feladatok álltak. A kormány által hozott döntések jelentős részét teszik ki azok az intézkedések, amelyek az új adórendszerről szóló törvények végrehajtását szolgálják. A Miniszter- tanács áttekintette a kétszintű bankrendszer működésének tapasztalatait, s javaslatokat fogadott el a negatív tendenciák kiszűrésére és a kedvezőbb folyamatok szélesebb körű elterjesztése érdekében. Javaslatot tett a Minisztertanács az Elnöki Tanácsnak a kötvénykonstrukció továbbfejlesztésére, illetőleg a versenytárgyalásról szóló törvényerejű rendelet megalkotására. Megfelelő jogszabályok születtek az úgynevezett bérbruttósítás elvégzésére. Az 1988. évi népgazdasági terv és költségvetési javaslat, valamint a gazdasági szabályozók kialakítása során arra törekedtünk, hogy — a munkaprogramban meghatározott céloknak megfelelően — fizetőképességünk megőrzését segítsük elő, s ezzel összhangban biztosítsuk a költségvetés egyensúlyát. Ezért is fontos, hogy sikerült lehetőségei találni védelmi kiadásaink mérséklésére, miközben garantáljuk szövetségesi kötelezettségeink fegyelmezett teljesítését. Nemzetközi tevékenységében a kormány legfontosabb feldatának a stabilizációs és kibontakozási program külső feltételeinek biztosítását. tekinti. A KGST októberi, moszkvai ülésszakán közösen határoztunk a szocialista gazdasági integráció mechanizmusának és a KGST tevékenységének fokozatos átépítéséről, amelyet a tagországok nemzeti gazdasági mechanizmusai fejlődésének figyelembevételével kell megvalósítani. Megkülönböztetett jelentőségű tárgyalásokat folytatunk a Szovjetunió vezetőivel a jövőbeni együttműködésünk tartalmáról és kereteiről. A többi KGST-országhoz hasonlóan mi is foglalkozunk a Közös Piaccal való viszonyunk rendezésének kérdéseivel. A Közös Piac tagországai hagyományos ás fontos gazdasági partnerek Magyarország számára, ezért a kapcsolatok rendezéséhez komoly érdekünk fűződik. Nemzetközi kapcsolataink, együttműködésünk biztató távlatait nyitja meg a Szovjetunió és az Egyesült Államok között kibontakozó párbeszéd új szakasza. A Magyar Népköztársaság kormánya a legmelegebben, a legőszintébben üdvözli a szovjet—amerikai közös nyilatkozatban megfogalmazott törekvéseket. Javaslom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a mai ülésén nyilvános állásfoglalásban fejezze ki egyetértését e történelmi jelentőségű megállapodással. — A kormány munka- programjának beterjesztésekor ígéretet tettem önöknek arra, hogy — felgyorsítva a kormányzati munka korszerűsítését célzó előkészületeket — javaslatot teszünk a Minisztertanács és a minisztériumok szervezetének új rendjére. Ezért terjesztem most elő a kormány nevében az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot. A tervezett szervezeti intézkedések és az ezekhez kapcsolódó személyi változások ennek a folyamatnak az első ütemét jelentik. A kormányt érintő javaslataink arra irányulnak, hogy a Minisztertanács testületi jellegének erősítését összhangba hozzuk a miniszteri önállóság és felelősség növelésével. Ennek jegyében felülvizsgáltuk a miniszterelnök-helyettesek funkcióját és a kormánybizottságokat. Alapvető célunk, hogy a minisztériumok munkájában a kormányhoz kötődést erősítsük, egyidejűleg azonban a tárcájukhoz tartozó szakkérdésekben növeljük a miniszterek saját döntéshozatali lehetőségét. Annak érdekében, hogy a minisztériumok önállóan lássanak el tárcaközi koordinációt, képesek legyenek komplex kormányzati feladatok felelős ellátására, megszüntetjük a Minisztertanács tisztségviselőinek miniszterek feletti szervezet- irányító tevékenységét. A miniszterek és az országos hatáskörű szervet vezető államtitkárok a jövőben közvetlenül a Minisztertanácshoz kapcsolódnak, munkájukért a kormánynak és az Országgyűlésnek tartoznak felelősséggel. A lefolytatott vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy a három gazdasági kormánybizottság egymás melletti működése párhuzamosságokra, a kormányzati cselekvés lelassulására vezetett. Ezért a Minisztertanács megszünteti az Állami Tervbizottságot, a Gazdaságfelügyeleti Bizottságot, valamint a Nemzetközi Gazdasági Kakpcsolatok Bizottságát, és egyidejűleg létrehozza a Terv- és Gazdasági Bizottságot. Az Országos Tervhivatal a jövőben — jelenlegi funkciójának megfelelően — önállóan működik. A kormánybizottsági titkárságok kiiktatása mellett megszüntetjük a Minisztertanács Tájékoztatási és Tanácsi Hivatalát. A Tanácsi Hivatal szervezetei és feladatai beépülnek a Belügyminisztériumba. Ezzel a döntéssel ez a fontos minisztérium a közrend és a belbiztonság kormányzati feladatainak ellátása mellett jelentős lépést tesz a belügyi és közigazgatási funkció kiteljesedése felé. A tanácsok irányításának az alkotmányban is rögzített konstrukciója változatlan marad. A tanácsok központi irányítása továbbra is a Minisztertanácshoz tartozik, de most már nem államtitkár, hanem a kormány egyik tagja — a belügyminiszter — közreműködésével. A Minisztertanács tanácsi kapcsolatainak magasabb szintre emelése érdekében — a miniszterelnök vezetésével — létrehozzuk a Minisztertanács Tanácsi Kollégiumát. A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala megszüntetését az indokolja, hogy a tömegtájékoztatásban jelentősen növelni kívánjuk a sajtószerveket alapító intézmények önálló döntési lehetőségét és felelősségét. Ennek érdekében szétválasztjuk a kormányzati sajtóirányítást, illetve a kormány- szóvivői tevékenységet. A minisztériumok, illetve országos hatáskörű szervek körében végrehajtandó változások célja az integrált, a koordináció belső biztosítására képes minisztériumok létrehozása, ezzel egyidejűleg a gazdaságirányítás körében a merev funkcionális és ágazati tagozódás felszámolása. Javasoljuk a Belkereskedelmi és a Külkereskedelmi Minisztérium összevonásával, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkársága önálló hatáskörének megszüntetésével, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal hatáskörének jelentős módosításával a Kereskedelmi Minisztérium létrehozását. Piacépítési szempontból feltétlenül indokolt a fogyasztói, a termelő, illetve az exporttevékenységhez szükséges belföldi piaci feltételek egységes szabályozása, vagyis a bel- és külkereskedelem állami irányításának integrálása. Ez az átszervezés nem egyszerűen a Bel- és Külkereskedelmi Minisztérium összevonását jelenti, hanem a kereskedelem és a piacfelügyet minőségileg új típusú irányítási rendszerének megteremtését. Ezt követően az Országos Anyag- és Árhivatal — termelőeszköz-kereskedelmi és piacfelügyeleti feladatai nélkül — Országos Árhivatálként működik tovább. A Kereskedelmi Minisztérium ellátja az államközi gazdasági kapcsolatok szervezésével, koordinálásával, szabályozásával, illetve irányításával, valamint a KGST-integrációva'l kapcsolatos állami feladatokat is, és ezáltal vezető szerephez jut a gazdasági diplomácia irányításában. A következő javaslatunk a Szociális és Egészségügyi Minisztérium létrehozására irányul. Az új minisztérium látná el a szociális juttatási rendszer megalapozásával, a szociális jellegű foglalkoztatással kapcsolatos feladatokat. Ide tartoznának a rehabilitációval, a fogyatékossággal összefüggő teendők. A Szociális és Egészség- ügyi Minisztérium mellett az államigazgatáson belül koordinációra és a társadalmi szervezetekkel való érdekegyeztetésre Szociálpolitikai Tanács, az egészség- megőrzés feladatainak ágazatközi összehangolására Országos Egészségvédelmi Tanács működne, és új típusú kapcsolatrendszer alakulna ki a szakszervezetekkel is. Üj minisztériumként javasoljuk felállítani a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot. Jelenleg a különböző természeti erőforrásokkal való gazdálkodás elkülönült ágazati tevékenységként folyik. Az új minisztérium a környezet- védelem legáltalánosabb funkcionális feladatait látná el. Tisztelt Országgyűlés! A javasolt módosítások jelentőségét jól érzékelteti, hogy ilyen léptékű változásokra 1967 óta nem került sor. Azt 1988. március 31-ig kell végrehajtani. Az új követelményekhez igazodik fokozatosan a kormány munkastílusa is. Munkánkkal azonban elégedetlenek vagyunk. A kormányzati munka hatékonysága elmarad az igényektől. Van kapkodás, a kevésbé fontos ügyek száma nagy, lényegi kérdésekben lassú és hosszadalmas az előkészítő munka. E gondolatok jegyében kérem, hogy az Országgyűlés a benyújtott javaslatokat vitassa meg, fogadja el és iktassa az ország új törvényei közé. A Parlament Nándorfehérvári termében Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke előtt Marjai József, Medgyessy Péter, Berecz Frigyes, Csehák Judit, Hoós János, Horváth István, Maróthy László és Villányi Miklós letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. MARJAI JÓZSEF Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter 1923- ban született Budapesten. 1948-tól a Külügyminisztériumban dolgozott, s diplomataként többször teljesített szolgálatot külföldön, majd a minisztérium különböző osztályainak élén állt. Ezt követően hazánk nagykövete volt Svájcban, Csehszlovákiában, majd Jugoszláviában. 1970-ben kinevezték külügyminiszter-helyettessé, 1973-ban államtitkárrá; 1976-tól Magyarország moszkvai nagykövete. 1978 óta a kormány elnök- helyettese. 1939 óta vesz részt a munkásmozgalomban; 1943-ban lett a kommunista párt tagja. 1976-ban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagjává választották. MEDGYESSY PÉTER Dr. Medgyessy Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese 1942-ben született Budapesten. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen 1966-ban szerzett diplomát. Munkáját a Pénzügyminisztériumban kezdte, ahol 1970- től a pénzügyi irányítás több fontos vezetői posztján tevékenykedett, mindenekelőtt az ár- és adórendszer kérdéseivel foglalkozott. Közreműködött a közgazda- sági. pénzügyi szabályozás korszerűsítésében. 1973-ban a Nemzetközi Állampénzügyi Intézet tagjai sorába választották. 1982-ben miniszterhelyettessé nevezték ki. 1986-tól pénzügyminiszter volt. 1965- től tagja a pártnak. 1987. június 23-tól az MSZMP KB tagja. BERECZ FRIGYES Berecz Frigyes ipari miniszter 1933-ban Budapesten született, munkáscsaládban. A Posta Műszerész Iparostanuló Iskolájában szerzett szakképzettséget. 1949től a Magyar Néphadseregben teljesített szolgálatot. Később a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban dolgozott, először elektoműsze- részként, majd üzemvezetői, gyáregységvezetői és igazgatói beosztásban. 1981-től 1986-ig — a Minisztertanács elnökhelyettesévé történt kinevezéséig — a BHG Híradástechnikai Vállalat vezérigazgatója volt. 1964-ben a budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki szakán szerzett diplomát. Elvégezte az egyetem gazdasági mérnöki szakosító tagozatát is. 1962 óta tagja a pártnak. 1980-ban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagjává választották. DR. CSEHÁK JUDIT Dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter 1940-ben született Szek- szárdon. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát. 1965-ig a Tolna Megyei Tanács kórházában segédorvosként dolgozott. Ezután a szekszárdi városi tanács osztályvezető főorvosa lett. 1975 és 1978 között az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének a titkára volt, majd megválasztották a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárává. 1984- től a Minisztertanács elnök- helyettese volt. A pártnak 1967 óta tagja. Az MSZMP Központi Bizottságának tagjává 1985-ben választották. 1987 óta a Politikai Bizottság tagja. HOÓS JÁNOS Dr. Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke 1938-ban született Szombathelyen. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát 1960-ban. Tanulmányai után ugyanitt Végzett oktatói munkát, tanársegédként, majd egyetemi adjunktusként. Széles körű tudományos tevékenységet fejtett ki a népgazdasági tervezés elméleti kutatásainak területén; a közgazdaságtudomány doktora. 1960 óta tagja a pártnak. 1968-tól 1980-ig az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, osztályvezetőhelyettese, majd osztályvezetője volt. 1980-ban az MSZMP Központi Bizottságának tagjává választották. 1980-tól az Országos Tervhivatal államtitkára volt. HORVÁTH ISTVÁN Dr. Horváth István belügyminiszter Pakson született 1935-ben, munkáscsaládban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett diplomát. 1957-től Kecskeméten, a megyei bíróságon fogalmazó, majd a járási bíróságon ta- nácsvezető bíró. 1956 óta párttag. 1959-től a párt Bács- Kiskun Megyei Bizottságának munkatársa, osztályvezetője, majd titkára. 1970-ben a KISZ Központi Bizottságának első titkárává választották. 1973-tól a Bács-Kiskun Megyei Pártbizottság első titkára. 1980-tól belügyminiszter. 1985-ben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkárává választották. 1987 júniusától a Minisztertanács elnökhelyettese volt. Az MSZMP KB-nak 1970 óta tagja. MARÓTHY LÁSZLÓ Dr. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 1942-ben született Szeghalom községben. A, Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett diplomát, majd doktori címet. 1968 és 1970 között a KISZ Pest megyei bizottságának titkáraként, majd a Gödöllői Agrártudományi Egyetem csoportvezetöjeként dolgozott. A pártnak 1965 óta tagja. 1970-ben megválasztották az MSZMP Szentendrei Városi Bizottsága első titkárának. Ezután a KISZ KB első titkára. 1980-tól a budapesti pártbizottság első titkára. 1984-ben választották a Minisztertanács elnökhelyettesévé. Az MSZMP Központi Bizottságának 1973 óta. a Politikai Bizottságnak 1975 márciusától tagja. VILLÁNYI MIKLÓS Dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter 1931-ben született Gyűrűsön. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát 1953-ban. Ezt követően 1955-ig a Magyar Tudományos Akadémia aspiránsa, a közgazdaságtudomány és a pénzügy területén folytatott tudományos kutatómunkát. 1955-től a Pénzügyiminisztérium munkatársa, osztály- vezető. főosztályvezető, maja miniszterhelyettes, 1982-tői a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkára volt. 1953 óta tagje a pártnak. * * * Az új szervezeti keretek hez igazodó személyi dön téseket hozott a Népköztár saság Elnöki Tanácsa, illat ve a kormány is, a hatás körébe tartozó kérdésekben
