Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-16 / 296. szám
4 Somogyi Néplap 1987. december 16., szerda Ellenfél vagy versenytárs? Másfél éves késéssel ’a napokban útnak indították a Kourou-fokról egy Ariane hordozórakétán, Európa első televízióműsor-szóró (DBS) műholdját, a nyugatnémet TV-SAT-ot. Az esemény igencsak lázba hozta a közvéleményt, hiszen jó ideje tartja magát a hír: rövidesen bárkinek módjában lesz hozzájutni műholdas televízióműsorokhoz, s ehhez csupán egy parabola- antennára van szükség. Lényegében ez igaz is, de azért a dolog ennél összetettebb. A Magyar Posta Központjában elmondták, hogy a műsor vételével kapcsolatban még mindig számos kérdés válaszra vár, nem beszélve a technikai akadályokról. Lássuk tehát, hol is tartunk. „A távközlés a nemzetek szolgálatában” Az ENSZ szakosított szervezetének, a Nemzetközi Távközlési Egyesületnek — ITV — idei jelmondata: „A távközlés a nemzetek szolgálatában”. A nemzetközi szervezet főtitkárhelyettese, Jean Jipguep a közelmúltban hazánkban járt. Beszélgetésünkkor részletesen ismertette az űrkutatás harminc esztendős történetét. Elmondta egyebek mellett, hogy e tárgykörben a szakemberek 1959-ben tartották első nemzetközi konferenciájukat, azon célból, hogy megalkossák és elfogadják az éterre vonatkozó magatartási kódexet. Azóta se szeri, se száma a hasonló nemzetközi konferenciáknak. A hétköznapi értelemben vett etika csak egyik vitatott pontja volt az elmúlt évtizedeknek, sarkalatosabb volt viszont a nézeteltérés politika-ideológiai kérdésekben. Egy francia nemzetközi jogász, bizonyos Claude-Al- bert Colliard nem véletlenül használta már korábban a műszakilag fejlett országokról szólván az úgynevezett „televíziós imperializmus” kifejezést. Ügy vélekedett, hogy a képpel továbbított ideológiai behatás nem más, mint a múlt imperialista politikájában a hadosztályok bevetése. Vélekedésével nem mindenben lehet egyetérteni, de annyi bizonyos, hogy a világméretű televíziózás tulajdonosai hatalmas manipulativ eszközöket birtokolnak. Világűrjog-viták Az aggodalmak a világot elárasztó képzuhatag miatt már a hatvanas évek elején hangot kaptak. Érthető tehát, hogy ez a téma még az ENSZ plénumára is bekerült. Az ENSZ közgyűlése éppen húsz esztendeje hívta fel tagországainak figyelmét a kérdéskör józan és más nemzeteket nem sértő, közös megoldására. Ugyanakkor felkérte a Világűr Békés Felhasználásának Bizottságát — angol rövidítéssel — COPUOS —, hogy tanulmányozza a műholdas közvetlen televízióadások lehetőségeit. Ebben a bizottságban több albizottság működik azóta is. Számunkra ezúttal az úgynevezett világűrjogi albizottság a legfontosabb, hiszen ez a fórum vitatta meg — szovjet, amerikai, kanadai, svéd, valamint mexikói javaslatra — a DTBS (Direct Television Broadcasting Satellites), vagyis a műsorszóró mesterséges holdak alkalmazásával kapcsolatban felmerülő jogi kérdéseket. A vita fórumán két ellentétes nézet csapott össze. A szélsőségesek egyike azt állította, hogy az információk ellenőrzésére nincs szükség, mivel az sértené a nemzetközi jogot. A másik ezzel ellentétesen, éppen a nemzetközi jog, pontosabban szólva a nemzeti szuverenitás jogát féltette az ellenőrzés nélküli információáramoltatástól. A vitát tovább bonyolította az a tény, hogy a világ számos országában magánvállalkozások működtetnek távközlési műholdakat. S mi több, ezeknek adásait az illető országok jogrendje szerint nem ellenőrzik. Frekvenciaegyezmény * • Bizony legalább tíz esztendeig tartott ez a politikai természetű huzavona, amelynek természetesen voltak kihatásai a szakmai vitákra is. Érdekes részletek kerültek felszínre a szakmai irodalomban. Egyebek mellett például az, hogy bizonyos magasságban egy bizonyos pályán elhelyezett három speciális mesterséges nőid tulajdonképpen elegendő ahhoz, hogy teljes egészében „befedje” televíziós műsorokkal a földgömböt. Ez a bonyolult számításokon alapuló technikai műszaki lehetőség a szakemberek szóhasználata szerint természeti energia, amelyet igyekezni kell kiaknázni. A Nemzetközi Távközlési Egyesület főtitkárhelyettese arról tájékoztatott, hogy a Genfben székelő világszervezet egyik fontos feladata éppen az, hogy hozzásegítse tagországait e lehetőség kihasználásához. De hogyan? Ezt a célt szolgálta az éppen tíz éve megtartott konferencia a szatellites műsorszórásról, amelyen a résztvevők majdhogynem . az egész földkerekségre vonatkozóan szétosztották a műholdas televíziózáshoz a felhasználható frekvenciákat. Az évek folyamán lezajlott számos konferencia vitáin szerencsére kiérlelődött egy józan hozzáállás, a világtelevíziózás ideológiai kérdéseiben is. Tudni kell ugyanis: még a nemzetközi szabályozás ellenzői sem merték megkockáztatni, hogy a mesterséges holdas televíziózást bárki felhasználhassa akár háborús úszításra, akár faji, vagy felekezeti gyűlölet szítására. Az egyes országok közötti különbségek mindazonáltal elég nagyok, hiszen — így az érvelők — az • egyik országban normális dolog disznóhúst enni, s ugyanezt a másikban tiltja a gyakorolt vallás, az egyikben a házasok elválhatnak, másutt nem, hogy csak egykét példán érzékeltessük a különbözőségeket. Arról van szó tehát, hogy mindenekelőtt nem is a politikai természetűek, hanem inkább a világ sokszínűségéből adódó kultúrtörténeti, művelődési és erkölcsi hagyományok és szokások különbözőségei vetnek fel jogi kérdéseket. Az az 1972-<ben pramiko szovjet külügyminiszter által beterjesztett javaslat, mely szerint az ENSZ közgyűlése alkosson nemzetközi szerződést, a DTBS-rendsze- rű televíziós adások alapelveiről, röviddel megszületése után meghallgatásra talált. A közgyűlés még az óv november 9-én felhívta a Világűr Békés Felhasználásának Bizottságát, hogy sürgősen dolgozza ki a mesterséges holdakkal történő televízióadások alapelveit. Csak békés célokra! Dr. Valter Ferenc, a Magyar Posta elnökhelyettese arról számolt be: a napokban lesz öt éve annak, hogy az ENSZ 107 tagállama — így valamennyi szocialista ország is — megszavazta az alapelvekről szóló határozatot. A határozatban egyebek mellett az áll, hogy a mesterséges holdakkal közvetített televíziózás bevezetésekor tiszteletben kell tartani az államok isziiverenifását, a népek közti barátságot, és ennek a technikai fejlődésnek szolgálnia kell a béke és a biztonság ügyét. Ez a fajta tevékenység kizárólag az ENSZ Alapokmánya, továbbá a most húsz esztendeje megkötött Világűrszerződés és más hatályos nemzetközi megállapodások figyelembevételével történhet. Ez idő tájit csupán Európa szolgálatában 36 az égből vehető műsorok száma. Mindez semmi ahhoz képest, hogy száz és száz mesterséges hold kering már bolygónk körül. E mesterséges holdak egy része az űrtávközlést szolgálja. A nemzetközi jog szerint ezek űrtevékenységet folytató űrtárgyak. A Világűrszerződés alapján működtetésüket nemzetközi jog szavatolja. Mégis úgy kelll tekinteni e bonyolult kérdéskomplexumra, hogy a műszaki-technikai fejlődés megelőzte a jogi szabályozást. Sokan úgy vélekednek, hogy a legapróbb vitás kérdéseket is mindenekelőtt a nemzetek közötti bizalom további erősödése volna képes megoldani. Tulajdonképpen megelőlegezhetnénk a DTBS-nek a minden vonatkozásban bekövetkező sikert, abból kiindulva, hogy a földi rendszerű televíziózásból még soha nem volt konfliktusuk a szomszédos országoknak. Fejér Gyula (Folytatjuk.) 35 millió forintoM árukÓMxlet Fészek Áruházát avattak Siófokon Az ország tizenhatodik, a Dél-dunántúli Tüzép Vállalat ötödik Fészek Áruháza nyitotta ki kapuját tegnap a siófoki ipartelepen. Mátrai Lajos, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője ünnepi beszédében elmondta, a Fészek áruházi rendszer 1982-től igyekszik mind kulturáltabb körülmények között, mind nagyobb választékkal szolgálni a csa- ládalapítók, s . lakásfelújítók, „fészekrakók” igényeit. Az üzlethálózat célja, hogy a lakosság egy helyen szerezhessen be minden anyagot, eszközt, szerszámot. Az áruház megnyitására Siófokra étkeztek a szakma környékbeli képviselői, különböző partner- és szállítóvállalatok vezetői, valamint jugoszláv vállalatok képviselői is, akik a várható gazdasági kapcsolatfelvétel lehetőségeit mérlegelték. Ott volt az ünnepségen Balassa Béla, a Siófoki Városi Párt- bizottság első titkára és dr. Gáti István, a városi tanács elnöke. A dél-dunántúli Tüzép igazgatója, Kabács Béla, elmondta, hogy a tüzép a jelenlegi területet a tanácstól 1978-ban kapta meg, s 1986 áprilisában az egyik raktár- épületet kezdték átalakíttatni áruházzá. Építőanyaggondjaik nemigen voltak, hiszen a kivitelező, a Siófoki Építőipari Szolgáltató Kisszövetkezet valóban tetszetős, korszerű létesítménnyel javította a déli parton építkezni szándékozók lehetőségeit. Az ünnepség során a kiváló teljesítményt nyújtó dolgozók elismerésit, kitüntetést, jutalmat kaptak. A hat- és félmillió forintért épült, négyszáztíz négyzetméteres éladóterű és 220 négyzetméteres raktárhelyiségé létesítmény 35 millió forint értékű árukészlettel várja a vásárlókat. A polcokon lakásfelszerelési, háztartási cikkek, kerti szerszámok, műanyagáruk, tapéták, székek, asztalok, csempék, csapok, hűtőgépek, televíziók, magnetofonok sorakoznak. Csak remélni lehet, hogy e sokféle termék hónapok, évek múlva is kapható lesz a megye e legújabb Fészek Áruházában. Megszűnik néhány korlátozás MÁSKÉPP SZÁMÍTJÁK KI A NYUGDÍJALAPOT 4A jövő évben változások lesznek a nyugdíjak megállapításában is. Milyen jogszabályok lesznek érvényesek, hogyan számítják ki a nyugdíjalapot, milyen elvek érvényesülnek a korengedményes nyugdíj megállapításában? Ezek mind olyan kérdések, amelyek nagy érdeklődésre tartanak számot. — A nyugdíjigények számában bizonyos emelkedés tapasztalható a múlt évihez viszonyítva — mondta Sárái Gyula, a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatóhelyettese. — Kevesebb a szolgálati idő előzetes elismertetése, de több az alapigény és a rehabilitációs ellátás iránti kérelem. Sokan szeretnének rokkantsági nyugdíjba kerülni ; ám ezek egy részét orvosi szakvélemények nem támasztják alá, így az elutasítások egyre szaporodnak. — A nyugdíjak kiszámításában az átlagszámítási időszak a jövőben sem változik, az eddigi szabályok maradnak érvényben. Mi lesz hát a változás? — Mivel 1988-ban a bruttósított keresetek lesznek érvényben, s a nyugdíj után adót fizetni nem kell, úgy kell számolnunk majd, hogy a nyugdíjalap érdemben ne rendeződjék át. A bruttósított kereseteket mint nyugdíjalapot az adóval csökkentett összegben vesz- szük figyelembe. A nyug- díjjárulék-köteles keresetekre eső adó összegét az ellátás megállapításánál kell képezni. Erre azért lesz szükség, mert ez az összeg eltérhet a tényleges adó összegétől, ugyanis vannak olyan juttatások, amelyek után nyugdíj járulekot kell fizetni, de nem adóalap, s előfordul fordítva is. A vállalati és egyéb jutalmaknak az eddigi, béralap szerinti .10 százalékos korlátozása megszűnik azok esetében, akik 1988. január 1-jétől mennek nyugdíjba. — Mi a helyzet a baleseti járadékkal? — Ez 1988-ban már adó- alapat képez, így az alapul szolgáló kereseteket 'szintén át léhet 'rendezni. A megállapításkor a bruttósított, csökkentés nélküli kereseteket kell figyelembe venni. A nyugdíj megállapításában irányadó átszámítási időszak alatt folyósított baleseti járadék továbbra is nyugdíjalapként szerepel, tehát a bruttósított kereset alapján megállapított baleseti járadék az adóval csökkentetten lesz a nyugdíj alapja. — Január 1-jétől megszűnnek a nyugdíj folyósítását korlátozó rendelkezések, miszerint a nyugdíjas évi 2260 óránál és 60 ezer forintnál többet nem dolgozhat. Milyen változásra számíthatunk még ezen a területen? . — A nyugdíj melletti munkavállalást nem korlátozzuk, ám a munkát folytatónak tisztában kell lennie azzal, 96 ezer forint fölött már adóköteles kategóriába esik. A rokkantsági nyugdíjak esetében viszont továbbra is érvényes a jogosultságot befolyásoló feltétel, azaz ha keresete négy hónapig nem lényegesen kevesebb annál, amit a megrokkanás előtti munkakörében megkapott, a nyugdíjra való jogosultsága megszűnik, hiszen jogi értelemben véve nem beteg. — Mit kell tudnunk a Minisztertanács 52/1987. (X. 15.) sz. rendeletéről, amely a foglalkoztatási alap létrehozásáról és a foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíjazásról intézkedik? — A rendelet megjelenése óta nagy az érdeklődés a korhatár élőtti nyugdíjazás iránt. Nos, a munkáltató (a szövetkezeteket is beleértve) felszámolása, illetve más módon való megszűnése, továbbá átszervezése esetén az öregségi korhatásnál ide értve a korkedvezményes életkort is) legföljebb 5 évvel alacsonyabb életkorú dolgozó foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugddíjázását engedélyezheti a munkáltató telephelye szerinti megyei tanács elnöke. A kezdeményező a munkáltató, a dolgozó hozzájárulásával és a szakszervezet egyetértésével, abban az esetben, ha megfelelő munkakört nem tud biztosítani a továbbiakban. Az is föltétel, hogy a dolgozó nőknek legalább 25 évi, a férfiaknak 35 évi szolgálati idejük legyen, az említett munkáltatónál pedig legkevesebb 5 év. Ekkor is csak abban az esetben engedélyezhető az öregségi nyugdíjazás, ha a munkáltató vállalja: az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig a megállapított nyugdíj összegét a társadalombiztosítási intézetbe évente előre befizeti. Indokolt esetekben az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal hozzájárulásával a már említett nyugdíjösszeget a foglalkoztatási alap vállalja magára. K. A. A kávépénzt is el kell dugni Három megye általános iskoláinak és óvodáinak fosztogatóit ítélte el a Kaposvári Városi Bíróság. Marton Árpádnak, Telkes Kálmánnak és Czakó Zoltánnak Barcson, Pécsen, illetve Mohácson van az állandó lakása. Az hozta ösz- sze őket, hogy mindegyikük a Mecseki Szénbányák pécsi bányaüzeménél dolgozott, és munkásszálláson lakott. Marton és Telkes 1986 őszén kezdte a lopássorozatot. Később Czakó is csatlakozott hozzájuk. Lefülelésükig összesen 25 helyről körülbelül 270 ezer forint értéket — pénzt, tárgyakat — vittek el. A kiszemelt helyszínekre kettesben törtek be. Szenespince ablakán, nyitva hagyott WC-ablakon és más helyeken mentek-másztaik be. Gyakran nagyobb volt az ajtó- és ablakfelfeszítéssel okozott kár, mint a „zsákmány”. Volt ahonnan 30 foItkolákat fosztogattak rint kávépénzt vittek el, sok helyen csak 100 forint körüli összeget találtaik, de szinte mindig több ezer forint kárt okoztak. Egy bajai iskolában még a telefonzsinórt is elvágták. (Ugyan, mi szükség volt erre egy üres iskolában?) Nagyobb összeget csak egyszer találtak: 40 ezer forint készpénzt. Baranyában, Bács-Kiskun megyében és Somogy megyében „tevékenykedtek”. Annák, hogy a kaposvári bíróság vonta felelősségre őket, az a magyarázata: itt érték tetten őket. A kaposvári Tóth Lajos Általános Iskolát is meglátogatták a bűntársak. Nem sejthették, hogy ott előrelátóan riasztóberendezést szereltek föl. Mire felocsúdtak, a rendőrség már a helyszínen volt. Dr. Halász Lajos büntető- tanácsa Marton Árpádot 3 év és 6 hónap szabadság- vesztésre ítélte, s 4 évre el- i tiltotta a közügyek gyakor- - lásától. A bíróság súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy visszaeső bűnözőről van szó. Telkes Kálmán büntetése 3 év és 2 hónap szabadságvesztés, s 3 év eltiltás a közügyektől. Czakó Zoltán 2 év és 2 hónapig nem lesz szabadlábon, s 2 évig nem gyakorolhatja a közügyeket. A bíróság mindhármukat kötelezte kártérítésre. Az üggyel kapcsolatosan felelősségre vontak egy orgazdát is: Farkas József, aki ideiglenesen Komlón lakik, másfél évig lesz zár alatt és 2 évig nem gyakorolhatja a közügyeket. Az ítélet nem jogerős. K. Gy. A Dél-dunántúli TÜZÉP Vállalat 1987. december 16-án ma nyitja meg legújabb Fészek Áruházát SIÓFOKON Építkezéséhez, lakásának, nyaralójának felújításához, felszereléséhez MINDENT EGY HELYEN MEGTALÁL! Várjuk kedves vásárlóinkat! Cím: Siófok, Szabadi út (ipartelep). (100864)
