Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-15 / 295. szám
2 Somogyi Néplap 1987. december 15., kedd MIHAIL GORBACSOV MOSZKVAI TELEVÍZIÓS BESZÉDE Esély az emberiség számára A PARLAMENT ÜLÉSSZAKA ELŐTT Jól fejlődik az állam és az egyházak kapcsolata (Folytatás az 1. oldalról.) lások megszüntették a nézet- különbségeket a hadászati védelmi kezdeményezés kérdésében, s a program erőltetett gyorsítására szólítanak fel. Remélhető: a világ egészséges erői megkettőzik erőfeszítéseiket azért, hogy megvédjék a nukleáris leszerelés első hajtását, amely az előítéletek és az ellenségeskedés sztereotípiáinak vastag betonburkolatán törte magát keresztül. Az elért Az élet bonyolult. Miközben a Fülöp-szigeteki fővárosban összeült csúcsértekezlet deklarált célja, hogy a tagországok tágabb térségében mindenféle katonai tá maszpont megszűnjön, a résztvevők köszönettel nyugtázták azt a washingtoni engedélyt, hogy „baj esetén” a Manila közelében levő Clark amerikai szuper - bázisra menekülhetnek. „Baj” pedig Manilában elméletben lehetséges: Cora- zon Aquino elnökasszony, a vendéglátó országlásának huszonhárom hónapja alatt eddig öt puccskísérletet vészelt át és a csúcsértekezlet előtt több bomba robbant a hétezer szigetből álló ország fővárosában. Milyen csúcs ez, milyen időben ül össze és mi várható tőle? Az ASEAN délkelet- ázsiái országok szövetsége) 1967-ben alakult. Tagjai: a Fülöp-szigetek, Indonézia, Malaysia, Szingapúr, Thaiföld és Brunei, ennek a kis olajállamnak a szultánját tartják ma a világ leggazdagabb emberének. Ez az ASEAN mindössze harmadik legmagasabb szintű konferenciája. A tanácskozáson azt a célt tűzték ki a résztvevők, hogy összefoglalják a térségben (valamint a világon) bekövetkezett jelentős változásokat és azokból levonják a megfelelő gyakorlati következtetéseket. A megfigyelők egyetértenek abban, hogy a ,konferencia mind gazdasági, mind. politikai vonatkozásban szerencsés időpontban ül össze: politikailag azért, mert a most véget ért szovjet—amerikai csúcs jótékony kisuAmnesztia Az NDK-ban az eddig legátfogóbb amnesztia keretében több mint 28 ezer személy mentesült a büntetés alól. Az NDK megalakulásának 38. évfordulója alkalmából meghirdetett közkegyelem révén 24 600 elítéltet kiengedtek a börtönökből, míg a többieknek nem kellett megkezdeniük a kiszabott büntetés letöltését, illetve néhány esetben beszüntették az eljárást. Az ammegállapodások történelmi esélyt biztosítanak az egész emberiség számára, hogy megszabaduljon a militairiz- mus és a háború súlyos terheitől. Az elnökkel és más amerikai politikusokkal folytatott beszélgetések során nemegyszer hangsúlyoztuk: meg kell érteni az új realitásokat, és ezeknek megfelelően kell a két ország kapcsolatait alakítani, tiszteletben kell tartani minden nép választását. Az SZKP KB főtitkára a továbbiakban arról beszélt, Corazon Aquino, a L ülöp- szigetek elnökasszonya beszédével Manilában megkezdődött az ASEAN-országok csúcsértekezlete gárzása megkönnyíti a politikai feladatok (atomfegyvermentes övezet megteremtése, külföldi katonai bázisok felszámolása stb.) megoldását. Gazdaságilag pedig azért szerencsés az időpont, mert 1987 végén jól követhetők mind a térség, mind a világ jelentősebb folyamatai (a dollár helyzetétől a japán pénzügyi-kereskedelmi pozíciók további erősödéséig). A konferencia várhatóan regisztrálja Japán növekvő szerepét — a tagországoknak Tokió által nyújtott évi kétmilliárd dollárnyi gazdasági támogatás már olyan tétel, ami önmagában is igazolja azt a szokatlan jelenséget, hogy kedden, a konferencia második és a tervek szerint befejező napján személyesen megjelenik Manilában Takesita japán kormányfő is. Jelképes jelentőségű, hogy a vendég jelenlétében írják alá ünnepélyesen a manilai nyilatkozatot. Kiszivárgott hírek szerint az okmány politikai része a Gorbacsov— Reagan találkozó szellemében munkálkodik a világbéke erősítésén, bizonyos regionális kérdések (Kambodzsa stb.) megoldásán. A nyilatkozat négypontos gazdasági része tovább fejleszti a tagállamok eddig is sikeres együttműködését — mindinkább a felkelő nap — és az egyre értékesebb jen — országának égisze alatt. az NDK-ban nesztia nem vonatkozott azokra, akiket náci, háborús, vagy más, az emberiség ellen elkövetett bűnökért, illetve kémkedésért, vagy gyilkosság miatt ítéltek el. Másrészt a törvény értelmében a közkegyelemben részesültek- nek, ha három éven belül újabb bűncselekményt követnek el, a most elengedett büntr ' et is le kell tölteniük hogy a látogatás idején tapasztalt tények alapján korai volna még gyökeres fordulópontról beszélni annak kapcsán, hogy milyen volt az Egyesült Államok kormányának álláspontja, milyen nézeteket képviseltek a kétoldalú kapcsolatokat illetően. — Ennek ellenére ki szeretném emelni, hogy az Egyesült Államok. elnökével és más amerikai politikai vezetőkkel folytatott párbeszéd más volt, sokkal konstruktívabb, mint korábban — tette hozzá. Érezhetően erősödött a jószándék az egyszerű amerikaiak részéről. A szovjet vezetés kész arra, hogy a kétoldalú kapcsolatokat a kölcsönös megértés és konstruktív együttműködés medrébe tereljék — mondotta a szovjet vezető. A .tárgyalások során szovjet részről felvetették annak lehetőségét, hogy a két ország járuljon hozzá a regionális konfliktusok politikai Bukarestben az elnöki palota kongresszusi termében tegnap megkezdődött az RKP országos konferenciája. A nagy jelentőségű belpolitikai eseményen több mint 2500 küldött és több száz meghívott van jelen. A tanácskozást Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára nyitotta meg. A háromnapos konferencián megtárgyalják a XIII. pártkongresszus óta végzett munkát és meghatározzák a gazdaságépítés további feladatait. A plenáris tanácskozáson Ceausescu mondott beszédet. Az RKP országos konferenciáján hétfőn elhangzott, négyórás beszédében Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke részletesen ismertette Románia társadalmi-gazdasági fejlődését, s rámutatott arra, hogy a tanácskozáson kell kijelölni a következő időszak teendőit, s választ kell adni a felmerülő problémákra. Gazdasági kérdésekről szólva leszögezte: „Románia most tér rá a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének döntő szakaszára... 1990-ig túl kell jutnia a fejlődő országokra jellemző szakaszon, s új, magasabb fokra kell lépnie — közepesen fejlett szocialista országgá kell válnia ..., s körülbelül az ezredfordulóra mondhatjuk majd el, hogy felépítettük a sokoldalúan fejlett szocialista társadalmat.” „Meg kell azonban mondani, hogy az eredmények... elmaradnak a tervben kijelölt céloktól, a román gazdaság lehetőségeitől. Főként ebben az évben jelentParlamenti választások Belgiumban A Belgiumban vasárnap tartott rendkívüli parlamenti választáson a keresztényszo- cialista-liberális koalíció meggyengülése általános meglepetést keltett, az előzetes közvélemény-kutatások ugyanis a koalíció biztos győzelmét jelezték. Különösen meglepő, hogy a választás nagy vesztese a Flamand Keresztényszocialista Párt (CVP), Wilfried Martens miniszterelnök pártja, pedig Martens valamennyi közvélemény-kutatás szerint az ország legnépszerűbb politikusa. Ugyanakkor a két szocialista párt 1936 óta először újra Be’^ium legerősebb porendezéséhez. Bár itt nem történt nagy előrelépés, a vita során nagymértékben tisztázódtak az álláspontok, ami lehetőséget ad a párbeszéd folytatására. A kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében konkrét megállapodás született a tudományos együttműködés, a kulturális csere, az emberek közötti kapcsolatok terén s érdeklődés mutatkozott a gazdasági együttműködés bővítése iránt. A washingtoni látogatás megmutatta, milyen nagy nemzetközi figyelőm övezi a szovjet politikát — mondotta Gorbacsov —, számtalan kérdés merült fel az átalakításról. Ez az érdeklődés bizonyítja a Szovjetunió világpolitikai szerepének elismerését, ami figyelmeztet: minél sikeresebben mennek a dolgok a szovjet társadalom átalakításában, annál sikeresebben alakulnak a nemzetközi élet ügyei, is — hangsúlyozta végül a főtitkár. keztek súlyos hiányosságok a termelés _ menetében, a vállalati kapacitások működtetésében. Mivel erről a kérdésről külön jelentést terjesztenek az országos konferencia elé, nem kívánok ezzel a kérdéssel a továbbiakban foglalkozni.” 1990-ig befejezzük Bukarest fejlesztését, s a főváros így Románia modern központja lesz — fogalmazott Ceausescu. Élesen bírálta a külkereskedelmi tevékenységet. „Nyíltan meg kell mondani, hogy a külkereskedelem, az export terén súlyos hiányosságok és hibák voltak az ötéves terv első két évében”. — A főtitkár védelmébe vette a fogyasztás és a felhalmozás 70-30 százalékos arányát, hangoztatva, hogy „csakis így lehet biztosítani az ország folyamatos fejlődését”. Ceausescu kitért a demokratizálás követelményeire. Hangoztatta: „Tökéletesítjük és széleskörűen fejlesztjük a forradalmi munkásdemokráciát, azt a gyakorlatot, hogy a dolgozók nyíltan kifejthessék nézeteiket és közvetlenül részt vehessenek a bel- és külpolitika alakításában,-a szocialista fejlesztés programjainak megvalósításában”. A nemzetiségi kérdésről szólva úgy nyilatkozott, hogy „Románia egységes nemzetállam”. Megfogalmazása szerint az idők során Romániában „különféle nemzetiségek telepedtek le”, s együtt éltek a román néppel. Minden, amit elértek — fejtegette a szónok — közös munkájuk gyümölcse. litikai alakulatává vált nagyarányú előretörésével. A választások hitelét növeli, hogy az idén a részvételi arány magasabb, az érvénytelen szavazatoké pedig alacsonyabb volt, mint az ezt megelőző választásokon. A választási eredmény Első ízben tűzi napirendjére az Országgyűlés az állam egyházpolitikájáról és az Állami Egyházügyi Hivatal tevékenységéről szóló összefoglaló jelentést. Ez alkalomból kereste fel az MTI-munkatársa a hivatal elnökét, Miklós Imre államtitkárt, aki elöljáróban leszögezte: az a tény, hogy a parlament megvitatja e témát, jelzi az állam és az egyház viszonyának jelentőségét a társadalmi életben. Hosszú évek óta megnyugtatóan rendezett az állam valamint az egyházak és vallási felekezetek kapcsolata. Ez a párbeszéd, az alkotó együttműködés a nemzeti összefogás szempontjából a mai helyzetben rendkívül fontos. — E kontaktus a szövetségi politika egészének szerves része, amely több évtizedes küzdelmekkel, útkereséssel teli fejlődés eredménye — hangsúlyozta az államtitkár, s emlékeztetett a felszabadulás utáni években, az 1948 és 1950 között létrejött megállapodásokra, amelyekben az egyházak és a vallási felekezetek elismerték a Magyar Népköz- társaság államrendjét és törvényeit, az állam pedig az alkotmány szellemében biztosította a vallásszabadság gyakorlásának feltételeit. Az ötvenes évek dogmatikus torzulásai jelentősen hátráltatták a kapcsolatok fejlődését. Az ellenforradalom okozta társadalmi megrázkódtatás után azonban az MSZMP a nemzeti egység érdekében új alapokra helyezte szövetségi politikáját: feismerve, hogy a szocialista társadalom építésének feltétele a különböző világnézetű emberek összefogása és politikai szövetsége. Lehetővé vált, hogy a vallásos emberek lelkiismereti konfliktus nélkül, egyenrangú állampolgárként éljenek a szocializmusban. A helyzet kialakulásához természetesen az egyházakon belüli mélyreható változások is hozzájárultak. — Ma már természetes, hogy az egyházak is hallatják szavukat a legfontosabb, az egész népet érintő kérdésekben, s tevékenyen hozzájárulnak a gondok megoldásához. Képviselőik ott vannak a közélet fórumain az Országgyűlésben, az Elnöki Tanácsban, a különböző szintű tanácsokban, a népfront szervezeteiben és a békemozgalomban. Az egyházak a társadalmi rendszerektől függetlenül sokat tehetnek és tesznek is a békéért, a biztonságért: hazánkban is kezdettől ez a politikai együttműködés egyik legfontosabb területe. Napjainkban, a nemzetközi helyzet remény tkeltő fejleményei közepette különösen máris felvetette, hogy új alapokra kell helyezni a kormánykoalíciót. A két szocialista párti vezető,. Guy Spitaels és Karel van Miért egyaránt úgy nyilatkozott, hogy immár nem lehet szilárd kormányt létrehozni a szocialisták nélkül. fontos, hogy a magyar egyházak is aktívan részt vesznek a hazai és a nemzetközi békemozgalom céljainak vallóra váltásában. A közelmúltban például az egyházi békemozgalmak kezdeményezésére valamennyi egyházi és vallási felekezet képviselője együtt tanácskozott: véleményt cseréltek arról, miként fejezhetik ki, hogy felelősséget éreznek hazánk boldogulásáért, az emberiség békéjéért. A magyarországi egyházak — a kormány békepolítiká- ját támogatva — hitelveik alapján fellépnek a hazai és a nemzetközi fórumokon a béke, a leszerelés, a társadalmi igazságosság, a népek közötti bizalom erősítése, a párbeszéd és az együttműködés mellett, vélemény- nyilvánításaikkal elismerést vívtak ki maguk és hazánk számára is. Ez fejeződött ki abban is, hogy a magyar egyházak képviselői számos egyházi világszervezetben fontos vezető tisztségeket töltenek be, s több jelentős nemzetközi egyházi eseménynek adhatott már otthont Budapest. — A kormány és a társadalmi mozgalmak szociális gondoskodási rendszere mellett rendkívül jelentős az egyházak szociális szerepe; részt vállalnak az egészségmegőrzés nemzeti programjának megvalósításából, s aktívan kiveszik részüket a testi és szellemi fogyatékosok, a rászoruló idős emberek ápolásából. Az állam elismeri az egyházak törekvését, s támogatja például az alkolisták és a veszélyeztetett fiatalok társadalmi beilleszkedését segítő új formák bevezetésében. Az együttműködésnek köszönhetően új egyházi szociális otthonok létesültek, s új női szerzetesrend kezdte meg működését a közelmúltban. Felbecsülhetetlen értékű műemlékek sora található hazánkban egyházi tulajdonban. A nehéz gazdasági körülmények ellenére is — az állam és az egyházak együttműködésének eredményeként — templomok és egyéb egyházi épületek újulhattak meg. A kapcsolatok fejlődésének köszönhetően gyarapodtak az egyházi tudományos gyűjtemények, s lendült fel a honismereti mozgalom is. Legújabban pedig a településfejlesztés és a környezetvédelem területén alakult ki gyümölcsöző kapcsolat. — Az állam és az egyházak viszonyában az utóbbi években tapasztalható minőségi változás következtében kerülhetett sor a- marxisták és a hívők közötti párbeszédre, amely elméleti kérdések tudományos tisztázására is módot adott. E dialógus nemzetközivé szélesedett, s egy éve Budapesten tanácskoztak a marxista és katolikus tudósok az emberiség és a társadalom számos nagy kérdéséről. — Az állam és az egyházak, a felekezetek közötti jó viszony mellett időről időre felmerülnek nehézségek, s ezek megoldásával kapcsolatban nézeteltérések, viták is. Mindkét részről közös azonban a szándék, hogy a megoldásra váró kérdésekre a kölcsönös érdekek figyelembevételével találjuk meg a választ. Tényekre épülő, meggyőző munkával arra törekszünk, hogy mind többen megértsék egyházpolitikánk céljait. Mindezeknek a feladatoknak a valóra váltása az állam és az egyház kapcsolatának további fejlődését bizonyítja, példáját adva annak, hogy a magyar állampolgárokat összefogó vallási közösségek megtalálják a helyüket a szocialista társadalomban — hangsúlyozta végezetül Miklós Imre. A felkelő nap H. E. Román pártkonferencia Négyórás Ceausescu-beszéd A szocialisták vidáman nyilatkoztak
