Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-01 / 283. szám
2 Somogyi Néplap 1987. december 1., kedd Moszkvai tájékoztató *z a“szt.r®1 , .Imi ' i~.. kormányfő a csucstalalkozo előtt Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról.) A szovjet közvélemény Geraszimov elmondta, hogy a szovjet külügyminisztérium a tudományos akadémia szociológiai kutatóintézetével november 20-án, tehát még Sevard- nadze és Shultz külügyminiszterek genfi találkozója előtt ötszáz moszkvai véleményét kérte ki a csúcstalálkozóról. A közvéleménykutatás megállapította, hogy a moszkvaiak 80 százaléka nagy érdeklődéssel, 15 százaléka érdeklődéssel, 5 százaléka pedig közömbösen várja a találkozót. A túlnyomó többség úgy vélte, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok javulnak vagy máris javultak. A megkérdezettek 85 százaléka vélekedett úgy, hogy az amerikai vezetés nem vagy nem egyértelműen törekszik a békére. Ennek ellenére a hangulat derűlátó. 53 százalékban nagy, 40 százalékban közepes eredményeket várnak a moszkvaiak a találkozótól. Geraszimov hangsúlyozta, hogy Nagy-Britanniában kedvezően fogadták Mihail Gorbacsov és Margaret Thatcher megbeszéléseinek hírét. A brit fél úgy szervezte meg a főtitkár programját, hogy az útban Washington felé tett rövid megálló minél eredményesebb lehessen, minden percét kihasználhassák. A szigetországban úgy értékelik, hogy a rövid munkalátogatás a szovjet külpolitika európai orientáltságának megnyilvánulása, tükrözi a szovjet vezető és a brit miniszterelnök között kialakult jó személyi kapcsolatokat. Hangot adtak annak a reménynek, hogy a találkozó újabb lendületet ad a szovjet—brit kapcsolatok kétoldalú fejlődésének is. A csúcstalálkozóról szólva még elmondta, hogy hol fognak lakni Washingtonban a szovjet küldöttség tagjai ér az újságírók. A tervek szerint az amerikai fővárosban a vendéglátókkal közös tájékoztatókat fognak tartani a sajtó képviselői számára. Közölte, hogy Raisza Gorbacsova programja még nem végleges. A visszaútról annyit mondott, hogy „az út hosszú, elképzelhetők megállók”. Hadászati rakéták Viktor Karpovnak, a külügyminisztérium fegyver- zetkorlátozási és leszerelési főosztálya vezetőjének az amerikai „hadászati védelmi kezdeményezésről mondott szavaira kitérve hangsúlyozta: szovjet vélemény szerint ma nem lehetséges olyan átfogó rendszer létrehozása, amely „tehetetlenné és elavulttá” tenné a hadászati nukleáris rakétákat. A Szovjetunió ezért nem kívánj? a maga csillagháborús rendszerét létrehozni. Az, hogy az amerikai fél ilyen programra költi a dollárjait, valóban belügy. Nem belügy viszont az, hogy ezáltal megkezdődik a világűr fegyverekkel való betelepítésének folyamata, s nem íelügy az sem, hogy az Egyesült Államok megsérti-e a rakétaelhárító rendszerekről kötött szerződést vagy sem. (Moszkvai megfigyelők szerint Karpov szavait tehát nem lehet a szovjet álláspont megváltozásának jeleként magyarázni.) Teng ajánlata Moszkvában felkeltette a figyelmet Teng Hsziao- pingnek az a kijelentése, hogy kész találkozni Mihail Gcrbacsovval — mondotta Geraszimov. Ezzel kapcsolatban rámutatott: Moszkva is kész egy ilyen találkozóra, bár a kínai fél az akadályok elhárítását, elsősorban a kambodzsai kérdés megoldását szabta előfeltételül. Kambodzsával kapcsolatban a szóvivő üdvözölte Hun Sen kormányfő és Norodom Szihanuk herceg találkozóját. Kifejtette: szovjet részről a kambodzsai nemzeti megbékélést szolgáló minden erőfeszítést támogatnak. Iráni—iraki háború Geraszimov leszögezte, hogy az iráni—iraki háború mielőbbi befejezését szorgalmazó szovjet álláspont semmiben sem változott. Szovjet részről továbbra is az ENSZ Biztonsági Tanácsa 598-as számú határozatának végrehajtásában látják a megoldást. Egyidejűleg tevékenyen támogatják az ENSZ-főtitkár erőfeszítéseit, amelyeket a béke megteremtése érdekében tesz. A szóvivő kijelentette, hegy a BT 598-as számú határozatában előirányzott, a határozat végrehajtását biztosító további lépések lehetősége fennáll, ez a testület politikai eszközei közé tartozik. Így sor kerülhet az úgynevezett „második határozat” megvitatására, amelynek értelmében kényszerítő intézkedéseket alkalmaznának azzal a féllel szemben, amelyik nem hajlandó a határozat végrehajtására. Ilyen „második határozatot” akkor lehet hozni, ha már megállapítást nyert, hogy minden más lehetőséget kihasználtak. Geraszimov rámutatott, hogy az ilyen intézkedések hatékonyságát nem lehet automatikusan biztosítani. Ennek érdekében egy sor nyugati országnak belföldi intézkedéseket kellene hozni, amelyekkel megtiltják állampolgáraik Iránnal folytatott nyílt és titkos fegyverüzleteit. El kell fogadni az ENSZ haditengerészeti erőinek létrehozását is, mivel ezek az erők tudnák hatékonyan biztosítani a kényszerintézkedések végrehajtását. Moszkvába érkezett hétfőn Robert Hawke, Ausztrália miniszterelnöke. A vnu- kovói repülőtéren Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő és Eduard Sevardnadze külügyminiszter fogadta. Az ausztrál kormányfő a szovjet kormány meghívásának tesz eleget. Hawke már vasárnap megérkezett a Szovjetunióba. Moszkvai hivatalos programjának megkezdése előtt rövid időre megállt Lenin- grádban. AESZ-csúcs Afrika adóssága Mengisztu Hailé Mariam etiópiai elnök az Afrikai Egységszervezet rendkívüli csúcsértekezletének hétfői nyitóülésén javasolta, hogy az afrikai adósságválság megoldása érdekében hívjanak össze nemzetközi konferenciát minden érintett fél részvételével. Az AESZ 50 tagállamának állam- és kormányfői a kétnapos tanácskozáson megpróbálnak közös stratégiát kidolgozni az Afrika 200 milliárd dollárnyi külföldi adósságai miatt keletkezett súlyos válság megoldására. Mengisztu Hailé Mariam beszédében hangoztatta, hogy a kialakult helyzetért a felelősség részben a hitelező országokat terheli. Az afrikai országok gazdasági élete néhány hatalmas nemzetközi pénzügyi szervezet kezébe került, s ezeket az érintettek nem képesek ellenőrizni — mondta Mengisztu. Kenneth Kaunda zambiai államfő, az AESZ soros elnöke is arról beszélt, hogy egyaránt felelősség terheli az adós és a hitelező országokat. Két választás, tanulságokkal Két választás volt esedékes vasárnap a világ két, egymástól távoli pontján; mindkettő más-más okból számíthatott megkülönböztetett érdeklődésre. Kezdjük a hazánkhoz közelebbi színhellyel: Törökországban a jelenlegi kormányfő, Turgut özal közgazdász jobbközép irányzatú politikai szervezete, a kormányzó haza pártja 294 helyet szerzett a 450 tagú nemzetgyűlésben. Ez annyit jelent, hogy a most következő fél évtizedben özalék egyedül irányíthatják Törökországot. S ez azért is figyelemre méltó, mert 1977 óta most először indulhatott valamennyi legális párt a választásokon. Az eredmény nem igazán meglepetés. Az anarchia, A török parlamenti választásokon Turgut özal kormányfő pártja nagy többséget szerzett majd a rendteremtö kemény katonai uralom esztendei után özal vezetésével kisebb „gazdasági csoda” történt Törökországban, amely a jelek szerint a nehéz évek után most valóban elindult a gazdasági és politikai stabilitás ígéretes útján. Pontosan ennek az ellenkezője történt a távolabbi színhelyen, a földkerekség egyik legszerencsétlenebb, legszegényebb országában, Haitin. Itt az állandósuló erőszak miatt egyszerűen nem lehetett megtartani a vasárnapi voksolást. Pedig ez a szavazás a hagyományosan zaklatott sorsú kis ország hosszú történetének talán legfontosabb választása lehetett volna: a polgári demokrácia visszaállításának — egyesek szerint in- káb születésének — mérföldköve. Az idősebb és az ifjabb szörnyeteg, a két Duvalier rémuralma után egy híján harminc esztendeje először Bombamerénylet a Fülöp-szigeteken, a manilai kongresszusi központban, ahol az Asean- országok decemberi csúcstalálkozóját rendezik. A képen: fegyveres rendőr vizsgálja a károkat A Lója Dzsirga egyhangú szavazása Nadzsibullah köztársasági elnök A lengyel népszavazás eredménye A vasárnapi lengyelországi népszavazáson feltett két kérdés nem kapta meg a szükséges többséget — közölte hétfőn Jerzy Urban kormányszóvivő. A gazdasági reformra a választásra jogosultak 44 százaléka, a politikai reformok megvalósítására 46 százaléka mondott igent. A népszavazási törvény szerint a jogosultak több mint felének kell a kormány javaslatát elfogad- niok ahhoz, hogy kötelezővé váljék. A választáson az arra jogosultaik 67,3 százaléka vett részt. Urban szerint a népszavazást „társadalmi konzultáció jellegűnek” tekintik, és kidolgozzák az előterjesztett kormányprogram alternatíváit. Az agfán nép legfelsőbb képviseleti szerve, a Lója Dzsirga hétfőn egyhangúlag köztársasági elnökké választotta Nadzsibullahot. Elnöki minőségében elhangzott első beszédében felajánlotta, hogy kész előfeltételek nélkül tárgyalni a kormánnyal szembenálló csoportok vezetőivel a fegyveres harc beszüntetéséről, a béke megteremtéséről és a hatalom megosztásáról. Bejelentette: ha véglegesen és garantáltan megszűnik a külső beavatkozás az ország belügyébe, a szovjet csapatok tizenkét hónap alatt elhagyják Afganisztánt. A visszavonásra javasolt időtartam csökkenthető, ha az afgán fegyveres szervezetek betartják a tűzszünetet, biztosítékot adnak békés szándékukról és csatlakoznak a jövő építésének folyamatához. Egyúttal közölte azt is, hogy a kormány által januárban egyoldalúan meghirdetett tűzszünet hatályát újabb hat hónappal jövő év július 15-ig meghosszabbítják. A Lója Dzsirga hétfőn befejezte kétnapos tanácskozását. Az elnökválasztás előtt a társadalom rétegeit és csoportjait képviselő csaknem ezerötszáz küldött kisebb módosításokkal szentesítette az ország — módosított nevén az Afgán Köztársaság — új alkotmányát. Az új alaptörvény széles hatalmi jogkörrel ruházza fel a köztársasági elnököt. Műkincsüzlet Port au Prince-ban, Haiti fővárosában 25 ember meghalt, több mint 70 pedig megsebesült a terrorista bandáik támadásaiban lett volna lehetőség egytöb- bé-kevésbé igazi vélemény- nyilvánításra — alig véletlen, hogy bizonyos erők minden eszközzel pontosan azt akarták megakadályozni —, és sajnos, ez maradéktalanul sikerült is nekik. A jelenlegi ideiglenes államfő, Henri Hamphy korábban Duvalier környezetéhez tartozott. Ez a hajlékony gerincű tábornok természetesen nem a tömegeket, hanem jórészt a korábbi rezsim haszonélvezőit képviselte. Igazi voksolás esetén esélye sem maradt volna hatalma prolongálására. Így viszont — minden jel szerint — a mögötte álló katonák összefogtak Duvalier egykori hírhedt titkosrendőrsége, a Ttonton Macoute tagjaival, és olyan helyzetet provokáltak ki, amelyben fizikai lehetetlenségnek bizonyult a tömegek által olyan régen várt szavazás megtartására. ■- Urnák helyett lövések és halottak — ez a vasárnapi Haiti képe. Ami történt — és ami nem történt — azoknak „érv”, akik el akarják hitetni, hogy nélkülük, a „kemény kéz” nélkül Haiti nem életképes. Így a kis közép-amerikai ország tovább botorkál egy totális zsákutca vérgőzös homályában. Harmatit Endre Vincent van Gogh száz évvel ezelőtt örült volna, ha 500 frankot kap egy képéért, amelyet ma több mint ötven millió dollárért adtak el. Festményeinek egy részét Theo bátyjának ajándékozta hálából azért a támogatásért, amellyel megélhetését segítette. Akkor a képtárak és múzeumok nem érdeklődtek iránta, ma már nem tudják megfizetni műveit. A Sotheby cég New York-i árverésén van Gogh Íriszek című festménye rekord összegért, 53,9 millió dollárért kelt el. Márciusban a Napraforgók című csendéletét 40 millióért vásárolták meg a Christie’s aukcióján. Ehhez képest az amszterdami van Gogh-mú- zeum két évvel ezelőtt — akkor tekintélyesnek tűnő — tízmillió dolláros keretet kapott, hogy képeket vásároljon a mester halálának centenáriuma alkalmából 1990-ben rendezendő kiállításra. A Napraforgókat akkor kétmillió dollár értékűre becsülték. A múzeumnak csak két korai vázlatot sikerült az utóbbi időben beszereznie. A gyűjtemény gerincét máig az a kétszáz olajkép és mintegy ötszáz vázlatrajz teszi ki, amelyet Theo van Gogh fia hagyott a múzeumra. A magán- és közgyűjtemények gyarapítása lassan lehetetlenné válik. Rolls Royce-a, tengerparti vagy svájci üdülője bárkinek lehet, de van Gogh íriszei nem teremnek minden bokorban. Az elfekvő tőkék felfedezték maguknak a műkincspiacot, s a csillagos egekig felhajtják az árakat.