Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-07 / 263. szám
2 Somogyi Néplap 1987. november 7., szombat Díszünnepség az Operaházban Magyar vezetők távirata november 7-e alkalmából (Folytatás az 1. oldalról) rá legyenek a nehézségeken. Az erőfeszítés, az áldozatos munka nem volt hiábavaló. A szovjet hatalom, a szocialista tervgazdálkodás útjára lépve, példátlanul rövid idő alatt erős ipari bázist épített ki, megteremtette a nagyüzemi mezőgazdaság alapjait, nagy lépést tett előre az életviszonyok gyökeres átalakítása, az anyagi és kulturális fel- emelkedés útján, és minden haladó ember elismerését kiváltó eredményeket ért el a Szovjetunió népei és nemzetiségei egyenjogúságának megvalósítása terén. Megcáfolhatatlan ténnyé vált Leninnek az az előrelátása, hogy a szocializmus egy országban is felépíthető. A történelem azonban rövidre szabta a békés építőmunka korszakát. 1941 nyarán. a villámháborús győzelmektől megittasult hitleri Németország hadigépezete orvtámadást indított a világ első szocialista országa ellen. A sok nemzetet, nemzetiséget egyesítő Szovjetunió ezt a megpróbáltatást is kiállta. Az antifasiszta koalíció tagjaként, a harcok fő terhét viselve, győztesen vívta meg honvédő háborúját. A. szovjet nép hősi helytállása, a fasizmus felett aratott győzelem megbecsülést és tisztelet váltott ki mindenkiből, aki szívén viselte az emberi civilizáció fennmaradásának sorsát. Soha nem látott mértékben megnövekedett a szocializmus vonzereje. Európában, majd Ázsiában — később pedig az amerikai és az afrikai földrészen —, a gyarmati elnyomás alól felszabadult országok egész sora lépett a haladás útjára, és ma már csaknem egy és háromnegyed milliárd ember munkálkodik egy új társadalmi rend megvalósításán. Mindezek nyomán gyökeresen átalakultak a nemzetközi erőviszonyok. A Szovjetunió, a szocialista országok és a békeszerető emberek kitartó erőfeszítései megteremtették a hidegháborús éveket felváltó enyhülési folyamat kibontakozásának objektív alapját. A világ népei nincsenek többé tehetetlenségre kárhoztatva, védtelenül kiszolgáltatva az imperializmus, a monopoltőke kényének-kedvé- nek. A Szovjetunió, a világ- rendszerré vált szocializmus minden haladó erő megbízható szövetségese, támasza lett. Az igazsághoz az is hozzá tartozik, ezért szólni kell róla, hogy a nagy sikerek és a nagy győzelmek hét évtizedes útja buktatóktól, sőt tragédiákhoz vezető tévedésektől sem volt mentes. Kedves elvtársak! Mint a 70 év előtti dicső napokban, a Szovjetunióban ma is világtörténelmi jelentőségű változások mennek végbe. A nagy október szellemi hagyatékára építve, elindult és lendületesen folytatódik az a forradalmi átalakítás, amelynek célját a XXVII. kongresszus abban jelölte meg, hogy minőségileg új szocialista társadalmat kell teremteni. A program vezérelve — „több szocializmust” és „ ... több demokráciát” — nemcsak a szovjet emberek helyeslését és támogatását nyerte el, de élénk visszhangra talált a nemzetközi közvéleményben is. A megújulás, a minőségi változások legfontosabb területe a gazdaság. Testvérpártunk központi bizottsága ez év nyarán, a XXVII. kongresszus iránymutatásait alapul véve, a gazdasági rendszer radikális reformja mellett foglalt állást. Az átalakításnak ez az irányvonala azt a felismerést tükrözi, hogy a társadalom létalapját jelentő termelés korszerűsítése, a tudományos-műszaki forradalom kibontakoztatása csak gyökeresen új módszerekkel valósítható meg, és a megújulás nem korlátozódhat csupán a gazdaság területére. Egyre nagyobb teret nyer az a felfogás, amely szerint a szocializmusban rejlő lehetőségek kiaknázásának elengedhetetlen feltétele a tömegek alkotó munkájára való támaszkodás, a demokrácia és a szocialista önigazgatás sokoldalú fejlesztése, az ön- tevékenység ösztönzése, a fegyelem és rend megteremtése. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága az elmúlt két évben hatalmas munkát végzett annak érdekében, hogy elméletileg is megalapozza a társadalmi fejlődés meggyorsításának koncepcióját.. Tanúi lehetünk annak, hogy a szovjet társadalomban lépésről lépésre, a vélemények olykor szenvedélyes ütközése révén újfajta gondolkodás és viselkedésmód születik. Javul a társadalmi közérzet. A szovjet emberek meggyőződtek arról, hogy az átalakításnak és a megújulásnak nélkülözhetetlen eszköze a nyíltság, a hiányosságok bírálata, a demokratizálás. Felismerték és elfogadták, hogy nem részleges javulásra, félintézkedésekre van szükség. Csak a teljes és mindenre kiterjedő megújulás hozhatja meg a kívánt eredményt. Az átalakítás történelmi szakaszát elemezve, ünnepi beszédében Mihail Gorbacsov nagy nyomatékkai ismét aláhúzta: „...a szocializmust új minőséggel kell felruháznunk; ahogy mondani szokták, új életet kell belélehelnünk, ennek érdekében pedig a társadalom életének minden oldalát; mind az anyagit, mind a szellemit alapjaiban kell megújítanunk, s rendszerünk humanista jellegét a legteljesebb mértékben fel kell tárnunk.” Közvéleményünk, népünk, a magyar kommunisták, ahogyan erről Kádár János elvtárs Moszkvában, a 70. évforduló ünnepi ülésén szólt, kezdettől fogva nagy szimpátiával, egyetértéssel és érdeklődéssel fogadta a Szovjetunió átalakítási programját, és teljes sikert kíván annak végrehajtásához. Az átalakításnak megvan a maga logikus nemzetközi vetülete is. A mai szovjet külpolitika abból indul ki, hogy napjainkban nincs más választási lehetőség, mint a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése. A fegyverkezési verseny nemcsak veszélyes, de értelmetlen is, mert a nagyhatalmak egyikének sem lehet reménye arra, hogy erőfölényre tegyen szert: az atomháborút nem lehet megnyerni, a biztonság csak egyetemes lehet. Ez a megközelítés, amely az emberiség sorsáért érzett felelősségről tanúskodik, az elmúlt két esztendő során mind több támogatóra talált és gyakorlati eredményeket hozott. Újra felélénkült a kelet—nyugati párbeszéd. Különösen nagy jelentősége van annak, hogy megegyezés született az újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozókról, kézzelfogható közelségbe került a rövid és közepes hatótávolságú rakéták teljes felszámolását kimondó szerződés aláírása. Remény van rá, hogy — ha az Egyesült Államok, a NATO vezetői is jó szándékot tanúsítanak és nyitottak a kompromisszumokra — a világ elindulhat az általános és a teljes leszerelés felé vezető útoir>. A nagyhatalmak mellett a kis és közepes országok is felelősek a nemzetközi helyzet alakulásáért, ők is sokat tehetnek a feszültség enyhítéséért, a nemzetek közötti együttműködés előmozdításáért. Ami minket illet, abból a meggyőződésünkből indulunk ki, hogy a Szovjetunió kezdeményezéseinek támogatása, szövetségi rendszerünk.egyeztetett külpolitikájának képviselete egyaránt szolgálja alapvető nemzeti érdekeinket, s a béke, az enyhülés egyetemes ügyét. Saját pártunk történelmi tanúságai is bizonyítják, hogy a szocializmusnak is szüksége van a folytonos megújulásra. A szocializmus építésének gyakorlata is kitermeli a maga sablonjait, olykor megreked a régi módszereknél, kritikátlanul megtűri az elkényelmesedett magatartásformákat, egyszóval kitermeli a maga konzervativizmusát. Mi sem térhetünk ki az elől, hogy a kor követelményeihez igazodva — vállalva az esetleges tévedések kockázatát is — új megoldásokat keressünk ismert problémáinkra. Tisztában vagyunk vele, hogy a megszokott viszonyoknak újakkal való felváltása bonyolult, s nemegyszer gyötrelmesen nehéz feladat. A múlt keserű tapasztalataiból okulva, pártunk arra a felismerésre jutott, hogy a szocialista társadalom sikeres felépítése érdekében vállalni kell a reformok megvalósításának felelős és nehéz feladatát. A reformok, mint a fejlődés törvényszerű velejárói, teremtik meg a korábbról örökölt és az újonnan keletkező ellentmondások feloldásának lehetőségét, a továbblépés, a megváltozott követelményekhez való alkalmazkodás feltételeit. így volt ez az ellenforradalmat követő konszolidáció éveiben. így volt a 60- as évtized második felében, amikor először érzékeltük, hogy kimerülőben vannak a fejlődés extenzív tartalékai, s így van ez ma is, amikor egy alapvetően megváltozott világgazdasági helyzethez kell hozzáigazodnunk. A feladat nem kisebb, mintáz, hogy gyökeresen megújítsuk, a kor színvonalára eme'jük nemzeti teljesítményünket, mert csak így van esélyünk arra, hogy meghaladjuk a közepes fejlettséget, hogy helytálljunk az országok gazdasági versenyében. A Központi Bizottság állásfoglalását alapul véve, a kormány kidolgozta és az Országgyűlés elé terjesztette a végrehajtás munkaprogramját. A munkaprogramot jóváhagyó Országgyűlés magáévá tette azt a követelményt, hogy megőrizve szocialista rendszerünk humanizmusát, meg kell teremtenünk a racionális gazdálkodás társadalmi feltételeit, el kell sajátítanunk a hatékony gazdálkodás tudományát. Ez nélkülözhetetlenül szükséges ahhoz, hogy kibontakoztathassuk a szocializmus kétségtelen előnyeit. A feladat világos? a végrehajtás rajtunk, mindannyiunkon múlik, azon, hogy ki hogyan támogatja és vesz részt a maga posztján a kibontakozás programjának a megvalósításában. Meggyőződéssel vallom, hogy céltudatos, újító szellemű munkával, társadalmunk alkotó erőinek mozgósításával, nemzeti ösz- szefogással meg tudjuk olMoszkva ünnepi díszben Díszszemlével, a dolgozók hagyományos felvonulásával ünnepük ma Moszkvában a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulóját. A főváros már a hét elején, az ünnepségsorozaton részt vevő vendégek megérkeztére zászlódíszbe öltözött. A Kreml Kongresszusi Palotájában tartott kétnapos ünnepi ülés megnyitására elkészült a Vörös tér díszítése is. A moszkvai dekoráció az idén különösen átgondolt, egységes. Ennek oka, hogy pályázatot írtak ki a művészek között, akik egész épületegyüttesek, utcák, terek képét tervezhették meg, s végül is a zsűri által legsidani jelenlegi feladatainkat, ahogyan megoldottuk a korábbiakat is. Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársnők és elvtársak! Hetven évvel ezelőtt új korszak kezdődött el a történelemben. Egy új út nyílt meg az emberiség számára, amely a szabadság birodalmába vezet. Ez az út járatlan, nehéz akadályokon kell keresztülvergődni, olykor kerülőket is kell tenni, hogy közelebb jussunk a célhoz. A nagy október hősei vállalták az áldozatot és a felelősséget, hogy megtegyék az első lépéseket ezen az úton. A mai ünnepen tisztelettel gondolunk rájuk és mindazokra, akik a Szovjetunióban és a világ más országaiban azóta is híven, szolgálják az ember felszabadulásának ügyét. Ezen az úton halad a mi népünk is. A hétköznapokon érezzük a társadalmi viszonyok fejlesztésével, a termelés szerkezetének átalakításával járó, a tapasztalatlanságból, olykor emberi gyengeségekből adódó terheket. Mégis, visszatekintve a már megtett útra, népünk jogos büszkeséggel állapíthatja meg: hazánk, a Magyar Népköztársaság az emberi haladásért vívott küzdelemben az élenjárók közé tartozik, volt értelme a munkának, a küzdelemnek, az e’őbbre jutásért hozott áldozatoknak. Az előttünk álló feladatok se ígérnek könnyű éveket, hiszen a haladásért mindig meg kell küzdeni, az élet ingyen nem ad semmit. Erősítsen bennünket az a tudat, hogy munkánkkal és az elkerülhetetlen áldozatok vállalásával is jó ügyet szolgálunk: hazánk felemelkedését és egyben az általános emberi haladást is. A nagy október évfordulóján, a haladó emberiség ünnepén bizakodással tekintünk a jövőbe. Erre jó okot ad a szocialista eszmék térhódítása, a szocialista világ- rendszer megerősödése, a felhalmozott tapasztalatok hasznosítása és a napjainkban kibontakozó erőteljes megújulási folyamat is. Az ünnep alkalmából köszöntőm népünket, szovjet barátainkat és a világ minden haladó emberét, szívből kívánva, hogy munkájukat, küzdelmüket koronázza teljes siker. • Éljen a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója ! Éljen a megbonthatatlan magyar—szovjet barátság! Éljen a nagy október diadalmas eszméje, a szocializmus és a béke! A díszünnepség ünnepi műsorral folytatódott. A hazai zenei élet kiválóságainak tolmácsolásában orosz-szovjet szerzők kompozíciói csendültek fel. A jubileumi ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Németh Károly, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Grósz Károly, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke üdvözlő táviratot küldött Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, Andrej Gromikónak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének és Nyikolaj Rizskov- nak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából. „Tisztelt Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és a magyar nép nevében, elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, a Szovjetunió Minisztertanácsának, a szovjet népnek a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulóján. A nagy októberi szocialista forradalom győzelme, a világ első szocialista államának létrejötte új fejezetet nyitott az emberiség történetében. A magyar nép forradalmi harcának eredményei is elválaszthatatlanok a nagy október eszméitől és történelemformáló hatásától. A forradalom győzelme óta eltelt hét évtized alatt a szovjet nép, lenini kommunista pártja vezetésével, kiemelkedő eredményeket ért el az ólet mindem területén. A Szovjetunió hatalmas gazdasági, tudományos és kulturális potenciállal, gazdag természeti és nagy termelési erőforrásokkal rendelkező állammá fejlődött. A szocializmus és a béke számára meghatározó jelentőségűek a Szovjetunióban a társadalom és a gazdaság átalakítását, dinamikus fejlődését szolgáló jelenleg végbemenő folyamatok. A Szovjetunió világszerte széles körű elismerést váltott ki azzal, hogy a szovjet hatalom létezésének első pillanatától kitartóan harcol a világ békéjéért, a társadalmi haladásért, Napjainkban különös jelentőségűek az egyenlő biztonság elvére épülő új külpolitikai gondolkodás jegyében tett szovjet békekezdeményezések, amelyeknek célja a nukleáris katasztrófa veszélyének elhárítása, az emberiség megszabadítása a tömegpusztító fegyverektől, az európai és az átfogó biztonság megerősítése, a nemzetközi együttműködés fejlesztése. A magyar nép nagyra értékeli barátságát a szovjet néppel. A marxizmus—lenimizmus eszméin, a közös célokon és érdekeken alapuló magyar—szovjet együttműködés eredményei jól szolgálják népünk és a szocialista közösség ügyét. A Szovjetunió és Magyarország társadalmi-gazdasági fejlődését szolgáló átalakítási, szocialista reformfolyamatok összhangja együttműködésünket a kor követelményeihez igazítja, még magasabb szintre emeli. A Szovjetunió és a háladó emberiség e nagy ünnepén ■kívánunk önöknek kiemelkedő sikereket a szocialista építő- munkában, az SZKP XXVII. kongresszusa határozatainak valóra váltásában, a világbéke megőrzésében.” * * * Várkonyi Péter külügyminiszter ugyancsak táviratot küldött az évforduló alkalmából Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszternek. ' Távirat Kalinyinba A Somogy Megyei Pártbizottság első titkára az évforduló alkalmából a következő táviratot küldte Kalinyinba: Az SZKP Kalinyin Megyei Bizottsága első titkárának, NYIKOLÁJ FJODOROVICS TATARCSUK Elvtársnak Kedves Tatarcsuk Elvtárs! A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy Megyei Bizottsága, a megye kommunistái és dolgozói nevében szívből jövő üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek és önökön keresztül a megye valamennyi dolgozójának. JYlegyénk népe önökkel együtt ünnepli a nagy történelmi évfordulót, azt a napot, amellyel az emberiség megtette az első sorsdöntő lépést az új világ, a szocializmus felé. Együtt örülünk azoknak a hatalmas eredményeknek, amelyeket a szovjet nép — köztük a kalimyini terület népe — elért a szocialista társadalom építésében. A nagy ünnepen teljes szívből kívánunk újabb sikereket a testvéri szovjet népnek az SZKP XXVII. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, célkitűzéseik megvalósításában, a szocialista társadalom építésében. Éljen és erősödjék a pártunk és népünk közötti megbonthatatlan, örök barátság. Éljen Kalinyin és Somogy testvéri barátsága. Elvtársi üdvözlettel: Klenovics Imre az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának első titkára keresebbnek tartott terveket valósították meg. A jubileumi díszszemlén nagy szerepet kap a történelmi visszatekintés. Láthatók lesznek a polgárháború legendás lovaskatonái félelmetes fegyverükkel, a Maxim-géppuskát hordozó három- és négylovas kocsikkal, a tacsankákkal. A moszkvai díszszemlén 20 évvel ezelőtt, 1967-ben, a forradalom ötvenedik évfordulóján voltak láthatók ilyen fegyverek. Most hadtörténészek és szemtanúk útmutatása alapján újra elkészítették az azóta megsemmisült tacsankákat. A Vörös téren és környékén 3000 külföldi vendég és további 15 ezer turista tekinti meg a felvonulást, majd ismerkedik az ünneplő Moszkvával. A kulturális, létesítmények, színházak műsora is az ünnephez igazodik:’ az orosz és szovjet irodalom, illetve a világirodalom klasszikus alkotásait mutatják be a szovjet főváros színházai.
