Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-30 / 282. szám

1987. november 30., hétfő Somogyi Néplap 3 Önérzet és emberség Találkoztam az emberi önérzet szobrával. Nyolc- avagy kilencéves lehetett, szőke, szemüveget viselt. Osztálytársaival tódult ki az iskolából. A többiek azon­mód bezuhantak a közeli cukrászda ajtaján. Ö, a sző­ke fiúcska szótlanul állt a bolt előtt. Egy sóhaj erejé­ig szomorúnak tetszett. Oda­léptem hozzá: miért nem követi a többieket a vaní­lia és karamell fagylaltért való sorbaná'llásban. Szé- gyellős zavarral mondta: ..Nincs pénzem.” Előkotortam egy ötöst, és a legényke felé nyújtottam e szavaikkal: „Menj be fi­acskám, és légy vendégem erre a tölcsér mittudomén mire." A hatás elképesztett. Muskátlipirossá vált a tej­színű gyerekarc, a kis Hü­velyk Matyi hátrakapta mindkét kezét, és már hal­lottam is az udvarias, de konok elutasítást: „Köszö­nöm, de pénzt senkitől sem fogadok el.” Siettem a dolgomra. De kísért a jelenet. Milyen em­beri tartás is ragyogott föl az ismeretlen gyerek visel­kedésében! És vajon med­dig ragyog? Ha eléri a ti­zennyolcadik évét, és netán olyan munkakörbe kerül, ahol csak tessék-lássék ten­nivaló van, ingerülten visz- szautasítja-e a fizetést? A növekvő igények, a so­kasodó tapasztalások, a gon­dok milyen retortáin keresz­tül jut el az ember a fölis­merésig, hogy neki többre van óhaja, szüksége, netán jussa, mint amit a fizetési boríték tartalmaz. És ezt a többet nem valamelyik banktól, üzemtől, intézmény­től, hanem a neki így vagy úgy kiszolgáltatott embertől kell megkapnia. Könnyen mondotta Kant, a filozófus, hogy két dolog tölti el csodálattal és tisz­telettel: a fölébe boruló csillagos ég és az önnön személyében rejlő erkölcsi törvény. Igen, az ég csillagai! Azo­kat a természet soha nem rozsdásodó ezüstszögei rög­zítik az égboltra. De mi őr­zi meg az én pápaszemes kis pajtásomnak azt a zsenge erejét, ami őt erkölcseiben fölemeli a makulátlan csil­lagokig? Később majd találkozik az ilyen-olyan fölvételi vizsgák komor sorompóival. És hall­ja majd a szóbeszédet — néha nem is alaptalan hí­resztelés —, ezt és azt kell megkenni, mindjárt jobb lesz a feleleted, mind a má­soké. És ha azokon az er­kölcsi aknamezőkön is ke­resztül menekítette a tisz­tességét, jön a családalapí­tás. Megnősül, nevel egyikét gyermeket — alakulhat úgy, hogy — a vele egy födél alatt élő anyós és sógornő csipkelődéseinek nem szűnő zivatarában. Lakásigénylése két, három, öt éve ott van az illetékeseknél. És olvas­sa az újságban, hogy itt és ott lebukott a lakásosztály előadója, mert bélelt boríté­kért segített otthonhoz em­bereket. Van-e a morálnak olyan kínai nagyfala. mely elválasztja majd történetem főszereplőjét a gondolattól: adni kell, hogy kapjon az ember. Sokszor vallattak már zaklatott lelkű ismerősök- ismeretlenek: mondjam meg, hogy ilyen és ilyen ügyben kit és miként kell korrum­pálni, hogy fehéren és fe­ketén egyaránt minősíthető ügyekben ne húzzák vélet­lenül a rövidet. A társadal­mi szereposztás miféle hely­zetet vállaltat majdan a fagylaltozó előtt meghőkölő embernekvalóval, és nem szorongatják-e a kíméletlen körülmények, hogy tisztes­ségtelenül adjon vagy köve­teljen pénzt? A sors annyiszor fogja satuba az embert, és erköl­csi fölfogását is, hogy néha már óvakodva nézünk vissza gyermekkorunk éveire. Mit sikerült átmentenünk mos­tanra jámbor jóságunkból, abból a boldog reményből, hogy életünk hasznos, min­denkit szolgáló élet lesz. Az­tán jönnek a vizsgák, a pré­miumügyek, az előrehaladás néha karate viadalra emlé­keztető fordulói, adóügyek és válópörök vagyonmegosz­tással ... mit soroljam to­vább! Kicsit szánom azt a szőke iskolásgyereket. Leg­szívesebben a szívemhez szorítanám őt, és azt mon­danám neki: maradj még sokáig, ha egyáltalán lehet­séges örökre ilyen tisztasze­mű • honfitársam. Több re­ményem fűződik hozzád, mint a napestig magasztalt elektronikai csodákhoz. B. N. E. ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁS — MÁSODSZOR A titkárnői szakma hiva­talos elismerését szorgal­mazták a titkárnők szomba­ton befejeződött második or­szágos tanácskozásán, amely pénteken kezdődött az MSZMP Budapesti Bizottsá­gának Oktatási Igazgatósá­gán. A vitában felszólalók hangsúlyozták: a titkárnők a vezetők legközelebbi mun­katársaiként az eddigieknél nagyobb mértékben kíván­ják elősegíteni a gazdasági, az államigazgatási, a társa­dalmi szervek és szerveze­tek, intézmények vezetőinek munkáját. Megítéléseik sze­rint fontos, hogy a titkárnő azonosuljon cégének érdekei, vei, ismerje annak közeleb­bi és távolabbi céljait, mun­káját, ügymenetét, értően, tájékozottan vegyen részt az irányítás folyamatában, a feladatok operatív teljesíté­sében. RUMRABLÓ ge/.nek ezzel; ma pedig 44-en dolgoznak. Ketten elkéstek, öten egész nap távol van­nak. Ebben a percben min­den rugalmas munkaidős a gyárban tartózkodik. Három perc sem kellett ahhoz, hogy mindezt meg­tudjuk a számítógép segít­ségével. De ez még nem minden. Haupert László a november 20-ig szóló sta­tisztikát kéri a géptől. Egy­más után jelenik meg a dolgozók neve, s az adatok sora. Például Debity József mérnök eddig az időpontig 75 óra 63 percet dolgozott, egyszer sem késett, hivata­los távolléten 30 óra 37 per­cet töltött. — A géppel vitatkozni nem lehet — mondja Bank József. — Terveink szerint ezek az adatok szolgálnak majd alapbizonylatként a bérelszámolásnak is. — Mi van akkor, ha va­laki nem használja a gépet, s csak úgy „kioson” a ka­pun? — Ez súlyos következmé­nyeket von maga után — feleli a munkaügyi osztály- vezető. — Természetesen akadtak olyanok, akik azon töprengtek: hogyan lehet becsapni a gépet. Nem ér­demes ilyesmivel próbálkoz­ni. A módszer a dolgozók érdekeit szolgálja. Felnőtt emberek vagyunk, nem hi­szem, hogy az lenne a fel­adatunk: percről percre el­lenőrizzünk mindent. Aki „osonni” akar, úgyis meg­teszi. Gondot okoz, hogy az épületben egy másik válla­lat is dolgozik, s ott más rendszer szerint regisztrál­ják a munkaidőt. Naponta sok olyan ember is belép a portán, aki nem a mi gyá­runkban dolgozik. A Rumrablón úgynevezett becsületgomb is található. Ezt olyankor használják, ha például társadalmi munka miatt tartózkodik a gyárban a dolgozó — ilyenkor ezzel jelzi hivatalos munkaideje végét. A tapasztalat azt mutatja, használják is a munkatársak, senki sem akar jogtalan előnyökhöz jutni, túlóraként elszámol­tatni olyan időt, amelyet nem termelőmunkával töl­tött el. Az őszi lehalászással egyidőben teljes kapacitással dolgoznak a Balatoni Halgazdaság irmapusztai feldolgozóüzemében. A Balatonból és a gazdaság tavaiból naponta öttonnányi hal Kerül a hálókba, amelynek egy része a feldolgozóüzembe, a másik része pedig a tárolómedencékbe kerül. A gazdaságban az év végi ünnepekre 80 tonna pontyot tartalékolnak , MTI-fotó: Kálmándv Ferenc se. A rugalmas munkaidőn kívül van egv, két és három műszak, túlóra s úgyneve­zett átfogó munkarend, il­letve a vezetők kötetlen munkaideje. Vannak olyan dolgozóink is, akik például állandó délutánosok. Az adatokat naponta feldolgoz­zuk. A program lehetővé teszi, hogy a Commodore— 64-es típusú számítógéppel összekötve a rendszert min­den, a munkaidővel kapcso­latos kérdésre azonnali vá­laszt kapjunk. — A Junior „agya” való­jában számítógép — foly­tatja Haupert László, az osztály munkatársa. A kép­ernyő előtt ülve éppen az aznapi adatokat hívja le. — Egy pillanat alatt megtud­ható, hogy hányán, név sze­rint kik dolgoznak rugal­mas munkaidőben — mu­tatja az adatokat, — Esze­rint jelenleg 49-en bélye­Új értékpapír a kincstárjegy Klie Ágnes Nagyüzem a Halgazdaságnál Félre ne értsék: a címben szereplő szó nem az elfo­gyasztott alkohol szintjét csökkenti, hanem egy fontos készülék nevének rövidíté­se. Ez a rugalmas munka­idő regisztrálására alkalmas blokkolóóra, amelyet kísér­leti jelleggel szereltek föl a Csepel Művek Egyedi Gép­gyárának Kaposvári Nehéz­gépgyárában. Rumrabló né­ven kezdte meg pályafutá­sát már a megyében is. Az elektronikus belépőrendszer a munkaidő jobb kihaszná­lását hivatott szolgálni, s magyar szabadalom. A bu­dapesti BHG, a Lehel hűtő­gépgyár, a Ganz Danubius már régen ezzel a rendszer­rel tartja nyilván a munka­időt. A korszerű berendezés nem a napi, kötött esemé­nyeket rögzíti, hiszen ezek csak hosszadalmas adatfel­dolgozás után adnak hasz- n átható eredménveket A Az Elnöki Tanács pénteki ülésén módosította a köt­vényről szóló törvényerejű rendeletet és új jogszabályt alkotott a kincstárjegy beve­zetéséről. Az intézkedések­kel elő kívánják segíteni, hogy az értékpapírok a je­lenleginél hatékonyabb esz­közévé váljanak a tőkeát­csoportosításnak, növekedjen a vállalatok megtakarítási hajlandósága, felgyorsuljon a lakossági megtakarítások bevonása a gazdaságba. Mint ismeretes, 1982 óta bocsáthatnak ki a vállalatok és pénzintézetek kötvényt a fejlesztési elképzeléseikhez szükséges pénz előteremtésé­re, beruházási, hitelezési for­rásaik kiegészítésére. Az ér­tékpapírok iránti bizalom kialakítása érdekében az ed­dig forgalomba került köt­vényekre az állam garanciát vállalt. Ez azt jelenti, hogy ha a kibocsátó fizetésképte­lenné válik, a kötvény tör­lesztését a költségvetés vál­lalja át. Természetesen eb­ben a rendszerben csak az a vállalat, pénzintézet bocsát­hatott ki kötvényt, amelyik erre megkapta a pénzügymi­nisztériumi engedélyt. Janu­ár 1-jétől ez a kötöttség — az állami szavatossággal együtt — megszűnik. Az in­tézkedés megnehezíti, illetve megdrágítja a kevésbé jöve­delmezően gazdálkodók szá­mára a kötvények kibocsátá­sát, pótlólagos fejlesztési for­rós megszerzését. Banki ga­ranciát — erre lehetőséget biztosít a módosított jogsza­bály — várhatóan csak a fi­zetőképes, pénzügyileg stabil vállalatok kötvényei fognak élvezni. Kedvezőbb jövedel­mezőségű vállalatok olcsób­ban, mások drágábban jut­nak majd hozzá ehhez a banki szolgáltatáshoz. Bank- garancia nélkül is forgalom­ba hozhatók kötvények, ám az ilyen értékpapírok «- a jelentős kockázat miatt — j előreláthatólag csak akkor kelnek el, ha az átlagosnál jóval nagyobb kamatot fizet a kibocsátó. A módosított jogszabály le­hetővé teszi, hogy a külföldi részvétellel működő gazda­sági társulások, vegyes vál­lalatok és a központi költ­ségvetési szervek is bocsás- sanak ki kötvényeket. E té­ren várhatóan a vegyes vál­lalatok aktivitása nő meg jelentősen, korábban ugyanis már számosán jelezték köt­vénykibocsátási szándéku­kat. Ugyancsak újdonság, hogy januártól az állam is kibocsáthat magánszemélyek által megvásárolható kötvé­nyeket. Januártól léhetővé válik az 1987. december 31-ét kö­vetően kibocsátott kötvények lefoglalása, ha a tulajdonos nem tudja törleszteni köz­tartozását, illetve polgári jo­gi tartozását (adótartozás, adás-vételi, vállalkozási, bér­leti szerződésből eredő kö­vetelések). Az intézkedés egyik fontos célja az, hogy a kötvény segítségével az ál­lampolgárok ne tudják jöve­delmeiket kivonni az adófi­zetési kötelezettség alól. A vállalati gazdálkodás önálló­ságának növelésére hatályon kívül helyezték azt a koráb­bi jogszabályban meglevő előírást, amely lehetőséget adott a Minisztertanácsnak arra, hogy kötelezze a válla­latokat másra át nem ruház­ható kötvény vásárlására. Az Elnöki Tanács pénteki ülésén új jogszabályt foga­dott el a kincstárjegy intéz­ményének bevezetéséről. A kincstárjegy a költségvetés hiányának finanszírozására szolgáló, bemutatóra szóló, átruházható értékpapír. A kincstárjeggyel az állam kö­telezi magát arra, hogy az azon meghatározott pénzösz- szeget és kamatot az érték­papír tulajdonosának a meg­jelölt időben és módon meg­fizeti. Tehát olyan garantált értékpapírról van szó, amely vásárlóinak kockázat nélküli jövedelmet biztosít, s a ki­bocsátónak — a költségve­tésnek — lehetővé teszi a jegybanki hitel mellett más forrás igénybevételét is a hi­ány finanszírozására. Az ál­lamadósság növekedésének mértékéről, s annak finan­szírozási módjairól (kincstár- jegy, államkötvény, jegy­banki hitel) az éves költség- vetési törvény rendelkezik, tehát ezekben a kérdésekben az Országgyűlés dönt. A kincstárjegyet magánszemé­lyek és vállalatok egyaránt megvásárolhatják. Minthogy azonban várhatóan nagyobb értékű címletekben kíván­ják forgalomba hozni az ér­tékpapírt, arra számítanak, hogy a kincstárjegy elsősor­ban a pénzintézetek, gazdál­kodó szervezetek befektetési formájává válik. Pichler Ferenc Rumrabló egy beépített idő­mérő segítségével a valós idő elemzésére ad lehetősé­get. A Rumrabló „fia”, a Junior rendszer ötszáz dol­gozó adatait tudja rögzíteni, s nyolcféle munkaidőrendet regisztrál. A nehézgépgyárban no­vemberben — a régi blok­kolóórával párhuzamosan — a rugalmas munkaidőben dolgozók adatait már a Ju­nior segítségével rögzítették, decemberben pedig fősze­rephez jut a Rumrabló. A tervek szerint 1988-ban „élesben” dolgozik a rend­szer. — Műanyag lyukkártya szolgál az azonosításra: ezt a dolgozó fényképével is elláttuk, így gyári belépő­ként is használják— mond­ta Bank József, a munka­ügyi osztály vezetője. — A következő feladat a munka­rendek pontosítása, röszíté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom