Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-28 / 281. szám

2 Somogyi Néplap 1987. november 28., szombat ELHUNYT DR. NEZYÁL FERENC Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy dr. Nezvál Ferenc elvtárs, nyugalmazott igazságügy-miniszter, volt országgyűlési képviselő, a munkásmozgalom régi har­cosa, az MSZMP Központi Bizottságának vdlt tagja novem­ber 26-án, hosszan tartó betegség után, 78 esztendős korá­ban elhunyt. Dr. Nezvál Ferenc elvtárs temetése december 3-án, csü­törtökön 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkás- mozgalmi Panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Imre úti temető díszravatalozójában. Az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Népköztársaság Országgyűlése A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Dr. Nezvál Ferenc 1909- ben születet Győrben. Édes­apja aktívan tevékenykedett a Tanácsköztársaság idején. A Tanácsköztársaság bukása után 12 évi fegyházra ítél­ték. Az akkor 11 éves Nezvál Ferenc, hogy a családot se­gítse, kimaradt az elemi is­kola ötödik osztályából. Ura­dalmi kocsisnak szegődött el, majd később, édesapja kisza­badulása után cipésznek ta­nult, s 1925-ben lett segéd. Ekkor lépett be a Bőripari Dolgozók Szakszervezetébe, és itt ismerkedett meg a mozgalmi munkával. 1928- tól volt a Kommunista Ifjú­munkás Szövetség tagja; 1931-ben részt vett a KIMSZ II. kongresszusán, ahol be­választották a KIMSZ Köz­ponti Vezetőségébe. Munkásmozgalmi tevé­kenységéért 1929-ben letar­tóztatták, két és fél év bör­tönbüntetésre ítélték. Szaba­dulását követően 1939-ig in­ternálták, majd a felszaba­dulásig szigorú illegalitásban volt. A felszabadulást köve­tően a XIII. kerületi pártbi­zottság tagja, később titkára volt. Később — pártiskolai tanulmányait befejezve — a III. kerületi pártbizottság titkára lett. 1950-ben Buda­pest Főváros alpolgármeste­rének, illetve tanácselnök­helyettesének választották meg. 1954—55-ben a város és községgazdálkodási mi­niszter első helyetteseként, az ellenforradalom alatt pe­dig a minisztérium vezetője­ként dolgozott. 1956 novem­berétől az Igazságügyi Mi­nisztérium kormánybiztosi teendőivel bízták meg. 1957 júniusában az Országgyűlés igazságügy-miniszterré vá­lasztotta, e megbízatását 1966 decemberéig, nyugdíjazásáig látta el. Nezvál Ferenc 1953- tól 1956-ig az Elnöki Tanács, 1957-től 1966-ig a Központi Bizottság tagja volt; 1945- től 1985-ig, négy évtizeden át országgyűlési képviselő­ként is tevékenykedett. Sok­évtizedes munkásságát szá­mos magas kitüntetéssel, kö­zöttük a Magyar Népköztár­saság babérkoszorúval ékesí­tett zászlórendjével ismer ték el. Az Elnöki Tanács ülése (Folytatás az 1. oldalról) csőlátók fejlődése szempont­jából megoldásra váró kér­dések kölcsönös előnyökön alapuló rendezéséhez. Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatást adott a Brazil Szövetségi Köztársaságban, az Uruguayi Keleti Köztársaságban és az Argentin Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról. A meglátogatott országok államfőivel, Jósé Sarney, dr. Julio Sanguinetti és dr. Raul Alfonsin elnökkel folytatott tárgyalásokon megkülönböz­tetett figyelmet szenteltek á kétoldalú kapcsolatoknak, különösen a gazdasági-keres­kedelmi együttműködésnek. Megállapították, hogy e té­ren további lehetőségek adódnak a kölcsönösen elő­nyös együttműködés bővíté­sére és elmélyítésére. Ebben a szellemben került sor az együttműködés új irányainak és korszerű formáinak meg­határozására a gazdasági-ke­reskedelmi, a műszaki-tudo­mányos, a kulturális és tá­jékoztatási ügyekben, vala­mint az idegenforgalom te­rületein. A tárgyalásokon megálla­pították, hogy a legfőbb nem­zetközi politikai és világgaz­dasági kérdésekben hasonló vagy egymáshoz közel álló nézeteket vallanak. Méltat­ták országaik jó együttmű­ködésének jelentőségét a kü­lönböző nemzetközi fórumo­kon, és kifejezték szándéku­kat, hogy ezt a jövőben még tovább szélesítik. Az Elnöki Tanács a tájé­koztatót egyetértéssel vette tudomásul, és megállapítot­ta, hogy a látogatás jól szol­gálja hazánk és a vendéglá­tó országok jó viszonyának, kapcsolatainak és együttmű­ködésének ügyét. Az Elnöki Tanács az al­kotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az Or­szággyűlés téli ülésszakát december 16-án (szerdán) 10 órára összehívta. A Minisz­tertanács indítványozza, hogy az Országgyűlés tűzze napi­rendjére: az 1988. évi álla­mi költségvetésről; a jogal­kotásról; az 1960. előtt kibo­csátott jogszabályok rende­zéséről szóló törvényjavasla­tokat; továbbá az Állami Egyházügyi Hivatal elnöké­nek beszámolóját az állam egyházpolitikájáról és a hi­vatal munkájáról. Törvényerejű rendeletet hozott az Elnöki Tanács a külföldre utazásról és az út­levelekről. A tvr. kimondja: minden magyar állampolgár­nak joga, hogy külföldre utazzon, és ez a jog csak kivételesen korlátozható. Az új jogszabály egyszerűsítése­ket tartalmaz egyebek között az útlevél kiadására és fel- használásának módjára. E törvényerejű rendelettel — amely 1988. január elsején lép hatályba — bővülnek az állampolgárok utazási lehe­tőségei. Ezzel összefüggés­ben az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeletet alkotott a lakosságnál levő külföldi fizetőeszközök felhasználá­sának törvényes lehetőségei­ről. A testület módosította a kötvényről szóló 1982. évi 28. számú törvényerejű ren­delet egyes rendelkezéseit, annak érdekében, hogy a kötvény az eddigieknél job­ban hozzájáruljon a pénz­eszközök hatékonyabb hasz­nosulásához, és fokozottab­ban segítse a lakossági meg­takarításoknak a gazdaságba való beáramlását, felhaszná­lását. . Az Elnöki Tanács a költ­ségvetést. finanszírozó for­rásösszetétel javításának és a forgalomban levő pénz­mennyiség szabályozásának új eszközeként törvényerejű rendeletet hozott a kincstár­jegy . bevezetéséről. A jog­szabály 1988. január elsején lép hatályba. Az Elnöki Tanács — az Országgyűlés jogi, igazgatá­si és igazságügyi bizottságá­nak állásfoglalását is figye­lembe véve, s a Miniszter- tanács előterjesztését elfo­gadva — módosította a ta­nácsokról szóló 1971. évi I. törvény egyes rendelkezéseit és határozott a kétszintű igazgatás bevezetéséről. Az új igazgatási forma beveze­tésére a megyékben folya­matosan kerül sor, a felté­telektől függően, a Minisz­tertanács kijelölése alapján. A törvényerejű rendelet 1988. január elsején lép hatályba. A továbbiakban az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott meg. A héten hazaérkezett három dél-amerikai országot — Bra­zíliát, Uruguayi és Argentínát — érintő utazásáról Németh Károly. A képen: az Elnöki Tanács elnöke Buenos Airesben Raul Alfonsin argentin államfővel delmi kapcsolatokban, mind pedig a közös vállalkozá­sok létrehozásában, s ugyan­így közös erőfeszítésekkel további fejlődés érhető el a műszaki-tudományos, a kul­turális vagy akár — a sport­kapcsolatokban is. A hét fő kérdése Mennyiben látszik biztosí­tottnak a szovjet—amerikai megállapodás aláírása, majd végrehajtása? Hogy mekkora az előreha­ladás az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonyá­nak alakulásában, azt mi sem jelezheti jobban, mint hogy ma már a megállapo­dás aláírása, illetve végre­hajtása van napirenden, míg nem is olyan rég még kér­déses lehetett a megegyezés maga, s ami azzal együttjárt: egy csúcstalálkozó is. Sevardnadze és Shultz újabb genfi találkozását és utolsó tárgyalását egyesek ugyancsak a „csúcsdrama­turgia” szabályai szerint — s inkább ők voltak többség­ben a hírmagyarázók között — a svájci városban lefolyt végső megbeszéléseken a két külügyminiszternek valóban szüksége volt erre az egyez­tetésre. így öltött kompro­misszumos, tehát kölcsönös engedményeken alapuló for­mát a korábban még sok ponton eltérő megegyezési szándék. A genfi külügyminiszteri tárgyalás során előkészítet­ték a december 7-én kezdő­dő washingtoni csúcstalál­kozó napirendjét is. Gorba­csov és vendéglátója nyilván nem elégszik meg azzal, hogy a mégoly fontos, igazán nagy horderejű rakétaszerződést méltassa, hanem már a folytatásról kezdenek továb­bi tárgyalásokat. Általános a vélemény, hogy ha most megszületett az első megál­lapodás az Egyesült Államok és a Szovjetunió nukleáris arzenálja egy részének meg­semmisítéséről, akkor indo­kolt a derűlátás atekintet- ben is, hogy létrejöhet még az ennél is fontosabb egyez­mény az interkontinentális rakéták, a hadászati fegyve­rek 50 százalékos csökkenté­séről, akár már az 1988-ban esedékes moszkvai csúcsta­lálkozón. . Sokan bizonyos aggoda­lommal szóltak arról, hogy a washingtoni kongresszus, amelynek két házában szép számmal akadnak a Szov­Kétnapos konzultációt foly­tattak a hét elején Brüsszel­ben a Közös Piac külügy- és mezőgazdasági miniszterei. A képen: néhányan a részt­vevők közül jetunióval való megegyezés heves ellenzői, miként fog­lal állást. Az aggodalmasko­dók emlékeztetnek a SALT— 2. szerződés esetére, amelyet aláírt ugyan Bécsben Brezs- nyev és Carter, de a szená­tus nem ratifikálta... A hangulat mostani változását jól mutatja, hogy Shultz Brüsszelben a NATO-nagy- követeket tájékoztatva kife­jezésre juttatta: a szerződés ratifikálását nem várja meg az amerikai kormányzat, ha­nem azonnal leállítja a Nyu- gat-Európának szánt további közepes hatótávolságú raké­ták telepítését! Az amerikai diplomáciára hárul egyéb­ként az a feladat, hogy azok­ban a szövetséges országok­ban, ahol Pershing—2 raké­ták és manőverező robotre­pülőgépek vannak már, a leszerelésük, eltávolításuk után megjelenő szovjet el­lenőrző tisztek korrekt foga­dására rábírja a katonai és politikai hatóságokat, mint ahogyan a rakétákért felelős amerikai parancsnokoknak is kötelességük a szovjet el­lenőrzés biztosítása. Magától értetődik ugyanakkor, hogy a Szovjetunió is vállalja az amerikai ellenőrzés meg­könnyítését ... S épp ez az, ami a mosta- ' ni megegyezéssel kapcsolat­ban leginkább aláhúzandó: a kölcsönös minimális biza­lom már jelentkezik. S épp ott, ahol több évtizedes gya­nakvás, elzárkózás nehezítet­te a kapcsolatok normalizá­lását is. Pálfy József Kismabadult két francia túsz Kiszabadult péntek dél­után Bejrútban két francia túsz. A Forradalmi Igazság Szervezete nevű földalatti csoport csütörtök este he­lyezte kilátásba a két sze­mély elengedését. A 36 éves Jean-Louis Nor- mandin-t az Antenne—2 Tv- állomás segédoperatőrjét 1986. március 8-án forgató- csoportjának három másik tagjával rabolták el Bejrút­ban. Társai azóta kiszaba­dulták, de az operatőrt idén kivégzéssel fenyegették. A másik férfi, a 31 éves „szabadúszó” Roger Auque 1987. január 13-án éppen Terry Waite-ről, Canterbury érsekének megbízottjáról akart riportot készíteni egy kollégájával, amikor fegyve­resek kocsijukba kényszerí­tették őket. Az emberrablást senki sem vállalta magára. Auque elmondta az AFP tudósítójának, hogy fogva­tartói pénteken egy gépkocsi csomagtartójába kényszerí­tették, majd néhány perces út után az autó megállt, s Narmandin-t is a csomagtar­tóba zárták. A két férfit azután a Summerland nevű nyugat-bejrúti szálloda kö­zelébe vitték és elengedték. A hét jelentős kérdése Hogyan alakulnak Németh Károly látogatása után ha­zánk és Latin-Amerika kap­csolatai? Államfőnk latin-amerikai körútja során új szakaszba jutott a Magyar Népköztár­saság és a távoli kontinens viszonya. A Brazíliát, Uru­guayi és Argentínát érintő utazása során Németh Ká­roly és kíséretének tagjai mélyreható megbeszélése­ket folytattak az állami ve­zetőkkel, a gazdasági és a kulturális élet kiemelkedő személyiségeivel, több jelen­tős kétoldalú megállapodás aláírására éppúgy sor ke­rült, mint ígéretes üzletek megkötésére. Magyarország és Dél-Amerika között a múltban is volt kapcsolat, akár a két háború közti időszakban is, de a második világháborút követően, a hidegháború éveiben itt és ott meg-megszákadtak a kapcsolatok. Legutóbb pe­dig akkor következett be visszaesés, amikor katonai diktatúrák uralkodtak a kon­tinens számos országában. Az elmúlt esztendők demok­lyos gazdasági gondokkal küszködik napjainkban, mint ahogyan Latin-Amerika leg­több országa rendkívül el­adósodott. A' meglátogatott fővárosokban a megbeszélé­seken nagy hangsúlyt ka­pott ezért egy új, igazságo­sabb nemzetközi gazdasági rend kialakításának szüksé­gessége, ezzel a Magyar Népköztársaság is messze­menően egyetért, hiszen az magával hozná a hátrányos megkülönböztetés és a pro­tekcionizmus leküzdését a nemzetközi gazdasági és ke­reskedelmi kapcsolatokban. Az Elnöki Tanács elnöke a különböző társadalmi rendszerű országok közötti együttműködés jó példájá­nak nevezte a Magyar Nép- köztársaság és a megláto­gatott latin-amerikai álla- mök viszonya új alakulását. Kölcsönösen meg is mutat­kozott a szándék arra, hogy továbblépjünk az együttmű­ködés útján. Az ilyen láto­gatás jó alkalmat adott arra, hogy megkeressék: hol van­nak még kiaknázatlan lehe­tőségek mind a hagyomá­nyos gazdasági és kereske­A hét elején tartott kétna­pos genfi megbeszélésükön Eduard Sevardnadze és George Shultz az utolsó kérdéseket is tisztázták a washingtoni csúcstalálkozón aláírandó INF-rakétaszer- ződés ügyében. A képen: a szovjet és az amerikai kül­ügyminiszter a tárgyalások után ratikus fordulatai azonban mindenütt megteremtették — Riótól Montevideón át Buenos Aires-ig — az együttműködés helyreállítá­sának és továbbfejlesztésé­nek a lehetőségét. Mind Ar­gentína, mind Brazília sú­ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Cenfben megkezdődött Eduard Sevardnadze és George Shultz megbeszélése, a két politikus három hónap alatt immár negyedszer találkozott egymással.- Németh Károly uruguayi látogatását befejezte és to­vábbutazott Argentínába. — Moszkvába érkezett Mário Soáres portugál államfő és megkezdte tárgyalásait Andrej Gromikóval. - Sztrájkok és tüntetések Bangla- desben. KEDD: Megállapodás jött létre Genfben a szovjet-amerikai rakétaegyezmény utolsó vitatott részleteit illetően is. - Li Peng lett a Kínai Népköztársaság megbízott minisz­terelnöke. — Jelentős szovjet-indiai megállapodások aláírására került sor Nyikolaj Rizskov Új-Delhiben tett látogatása során. — Az iráni külügyminiszter Japánban tárgyal. - Peresz izraeli külügyminiszter Párizs után Londonban folytatott megbeszéléseket egy esetleges közel-keleti konferencia kilátásairól. SZERDA: Shultz amerikai külügyminiszter Brüsszelben tájékoz­tatta NATO-szövetségeseit a genfi megegyezésről. - Moszkvában sajtóértekezleten ismertették a rakéta - megállapodás végrehajtásának ellenőrzési módszereit.- Megegyeztek Nicaraguában a kormány és a polgári ellenzék képviselői a megbékélési folyamat kérdései­ben. - Genscher nyugatnémet külügyminiszter Prágá­ban folytatott tárgyalásokat. - Miközben az olasz kép­viselőházban a Goria-kormány a bizalmi szavazás so­rán megkapta a többséget, az országban általános sztrájk volt. CSÜTÖRTÖK: Grósz Károly miniszterelnök Athénba utazott és tárgyalásokat kezdett Papandreu görög kormányfővel, ennek során magyar-görög barátsági és együttműkö­dési nyilatkozat, valamint más egyezmények aláírására került sor. - Reagan elnök külön nyilatkozatban üd­vözölte a genfi megállapodást. - Thatcher asszony be­jelentette, hogy Londonba várja Gorbacsov főtitkárt Washingtonba utaztában. — Németh Károly hazaérke­zett latin-amerikai körútjáról. PÉNTEK: Riadókészültségben a palesztin menekülttáborok, mert izraeli megtorlástól tartanak, az előző napi pa­lesztin kommandóakció miatt. - Kambodzsából újabb vietnami csapatok kivonása kezdődött meg. - Amin Dzsemajel Bonnban tárgyalt. - Dél-koreai egyeteme­ken újabb tüntetések és összetűzések voltak. - Nyolc latin-amerikai ország vezetőinek csúcstalálkozója a sú­lyos gazdasági helyzet, az eladósodottság kérdéseit vi­tatják meg a mexikói Acapulcóban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom