Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-25 / 278. szám
2 Somogyi Néplap 1987. november 25., rzerda megállapodás! Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter genfi tárgyalásaik második napján a szovjet ENSZ-misszió épületében Megvan a (Folytatás az 1. oldalról) gokkal és regionális ügyekkel összefüggő problémákat is megvitatta. Hírügynökségek nem hivatalos fordításban az alábbiak szerint ismertetik a külügyminiszterek szavait: Shultz: „Sevardnadze miniszter és én most kezet rázunk. Ennek oka az, hogy megállapodásra jutottunk minden függőben maradt kérdésben. Ezután már csak a szerződés szavakba öntése marad, amelyet mások is elvégezhetnek. Nagyon elégedettek vagyunk.” Sevardnadze: „Igen fontos munkát végeztünk. Véleményem szerint amit tettünk, az a bolygónkon élő valamennyi nemzet érdekeit szolgálja, s nincs kétségünk afelől, hogy a washingtoni csúcstalálkozó sikeres lesz, s Pekingben bejelentették, hogy a kínai Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának keddi ülésén elfogadták Csao Ce-jang lemondását a miniszterelnöki tisztségről és Li Penget, a KKP KB Politikai Bizottsága Állandó Bizottságának tagját, miniszterelnök-helyettest nevezték ki megbízott miniszterelnöknek. ez lesz a következő lépés a nukleáris fegyverzetek felszámolása felé. Nagyra értékelem az ameMint ismeretes, Csao Ce- jang azt követően kérte felmentését a miniszterelnöki tisztségből, miután megválasztották a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárává. Csao Ce-jang javasolta a kínai parlament legfelsőbb vezető szervének, hogy Li Penget bízzák meg a miniszterelnöki teendők ellátásával. rikai kollégák erőfeszítéseit és együttműködését. Közös erőfeszítéssel történelmi feladatot végeztünk el.” Li Peng tölti be a kormányfői tisztséget és irányítja a kínai államtanács munkáját addig, amíg a jövő év márciusában össze nem ül a kínai Országos Népi Gyűlés rendes ülésszaka, amely jóváhagyja majd Csao Ce-jang lemondását és megválasztja az új miniszterel„Ip*r az emberért" Tolbuchini A bolgár Dobrudzsa szívében fekvő 110 ezer lakosú Tolbuchin város modern, inkább közép-európai, mint balkáni jellegű centrumában ragyogóan megkomponált kis épületegyüttes vonja magára a figyelmet. Nagy üveg- felületek, merészen tagolt homlokzat, kávébarna szín — távolról mindennek képzelné az ember, csak éppen egy termelő-szolgáltató egységnek nem. — Egyedülálló kezdeményezés a miénk Bulgáriában — tájékoztat Doncso Dimitrov, a „Rila” Divatkomplexum termelési és műszaki igazgatóhelyettese. — Összekötjük a konfekció szakmában a kereskedelmi és gyártási tevékenységet, mégpedig a legmagasabb színvonalon. Bejön a vásárló — legyen az férfi vagy nő — valamelyik üzletünkbe, s fölpróbálja valamelyik modellünket. Ha megtetszik, a méret is megleld, szakképzett eladóink segítségével kiválaszthatja hozzá az anyagot. Ha igényli, ajánlunk inget, nyakkendőt, vagy akár zoknit is a modellhez. Amennyiben még ezek után sem döntött, beülhet gondolkozni valamelyik eszpresszónkba. A megrendelést követően az épület emeletén levő műhelyeinkben, 20 napon belül megvarrjuk a kért öltönyt, vagy kosztümöt. Minden és mindenki itt van egy helyben, a tervezőtől, a modellkészítőtől kezdve a varrónőig. Így módosítható a fazon még menet közben is. A két és fél éve üzemelő komplexum tavaly már hatmillió leva, azaz mintegy százmillió forint értékű forgalmat bonyolított le. Az idei terv kétmillió levával több, s jövőre is ugyanekkora növekedést irányoztak elő. Az újszerű vállalkozás egyelőre 250 főt foglalkoztat, a létszám fele közvetlenül termelő tevékenységet folytat. — Áraink ugyan valamivel magasabbak, mint a boltokban kapható közepes minőségű ruháké, azonban az általunk varrottak testresza- bottabbak, divatosabbak, s az egyéb szolgáltatásaink színvonala is magasabb — folytatja Doncso Dimitrov. — Csupán az összehasonlítás kedvéért említem meg, nököt. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára (jobbról a harmadik) megbeszélést folytat Moszkvában Mario Soares portugál elnökkel (balról a harmadik) Li Peng a megbízott kínai miniszterelnök ÜNNEPI EMLÉKÜLÉS BUDAPESTEN (Folytatás az 1. oldalról) gálja a sajátosságokhoz jobban igazodó külkereskedelmi és más együttműködési formák megteremtése, a közvetlen vállalati kapcsolatok elmélyítése és a közös magyar—szovjet vállalatok létesítése. A kormány munkaprogramja épít együttműködésünk eddigi eredményeire, s egyben jelentős feladatokat ró a magyar—szovjet kétoldalú kapcsolatok elmélyítő' sén munkálkodó kollektívákra, dolgozókra. Meggyőződésünk — folytatta a miniszterelnök-helyettes —, hogy nehéz feladataink teljesítéséhez a feltételeket javítja mindaz, ami a Szovjetunióban a társadalmi-gazdasági megújulás érdekében történik. A szovjet és a magyar vállalatok működési elve, gyakorlata közelít egymáshoz, és ez jelentős mértékben megkönnyíti kapcsolataink fejlődését, segíti, hogy a vállalatok közötti együttműködés többletforrásokat és többletteljesítményt eredményezzen mindkét ország számára. Az előrelépéshez a feltételek jelentős része adott, mindkét országban megfigyelhető, hogy mind több és több kezdeményezés születik az új lehetőségek kiaknázására. Az új együttműködési formák kibontakozását jelzi, hogy egy év alatt több mint 100 szovjet és magyar vállalat között létesült közvetlen kapcsolat. E szorosabb együttműködések az eddigi tapasztalatok szerint segítik az államközi •megállapodásokban vállalt kötelezettségek teljesítését, a termékválaszték megújítását, a gyártási kultúrák gazdagítását, a termelés ' hatékonyságának növelését. A vállalatközi integráció magasabb formáját képviselik a közös vállalatok. Jelenleg már három magyar—szovjet vegyes vállalat működik, s csaknem félszáz témában folynak tárgyalások közös vállalatok alapításáról. Hat új magyar—szovjet vegyes vállalat alapító okmányait a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság mostani 37. ülésszakán fogják aláírni. Nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a KGST szervezeti mechanizmusának, a szocialista gazdasági integráció továbbfejlesztése irányának meghatározásában Magyarország és a Szovjetunió között teljes egyetértés, nézetazonosság van — mondta végezetül Marjai József. Ezt követően Alekszej Antonov szovjet miniszterelnök-helyettes elemezte, hogy a magyar—szovjet timföld- alumínium egyezmény — amelyet a hasonló nagyszabású megállapodások sorában elsőként írtak alá — miként járult hozzá a két ország közötti együttműködés elmélyítéséhez. Hangsúlyozta, hogy az egyezmény megvalósítása nemcsak Magyar- ország számára biztosít előnyös feltételeket a bauxitbányászat, az alumímiumfeldol- gozás fejlesztéséhez. Kedvező a szovjet népgazdaság számára is, amely a timföld feldolgozásában vállalt közreműködéséért cserébe jelentős mennyiségű alumíniumtermékhez jut. Az alumíniumtermelésben folytatott negyedszázados együttműködés eredményei meggyőzően bizonyítják, hogy pártjaink és kormányaink helyesen határozták meg a termelési kapcsolatok fejlesztésének irányvonalát — mutatott rá. Alekszej Antonov elismerését és köszönetét fejezte ki mindazoknak, • akik az egyezmény megvalósításán munkálkodtak és munkálkodnak a jövőben is. A továbbiakban kitért arra, hogy az alumíniumgyártásban megvalósított kooperáció jó alapul szolgált további egyezmények megkötéséhez más ágazatokban is, mint például az olefin- és az agrokémiai együttműködés területén, s a Lada személygépkocsik gyártásában. Napjainkban a szocialista országok közötti együttműködés új erőre kap — mondta, utalva arra, hogy a szakosítás és a kooperáció, a nemzetközi munkamegosztás fejlesztésének kérdései a KGST legutóbbi ülésszakán is nagy hangsúllyal szerepeltek. Üdvözlendő, hogy a közös gyártás mellett mind több a vállalati kezdeményezés a közös fejlesztésekre. Az új termelési kapcsolatok, új együttműködési formák közül kiemelte a közös kollektívák, egyesülések létrehozását, vegyes vállalatok alapítását, amelyekre már jó példák vannak egyebek között a gyógyászati és diagnosztikai berendezések, valamint az integrált áramkörök gyártásában. A vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok szorosabbra fűzésére azért is szükség van, mert bebizonyosodott, hogy az együttműködés kizárólag központi irányítása nehézkes. A Szovjetunióban folyó átalakításról szólva elmondta, hogy korszerűsítik a külgazdasági kapcsolatok rendszerét is. A Szovjetunió számára a legfontosabb partnerek változatlanul a szocialista országok. A szocialista gazdasági közösség stabilizációja a garancia arra, hogy kapcsolataink a nemzetközi munkamegosztásban szilárd bázison fejlődjenek, biztosítva egyenrangú részvételünket a világ munkamegosztásában — mondta befejezésül. Az egyezmény megvalósítása során jelentősen fejlődőt a szovjet színesfémkohászat is — erről beszélt Borisz Zlokazov, az Öszszö- vetségi Alumíniumipari Egyesülés elnöke. Nagy teljesítményű, korszerű üzemek épültek fel, aminek eredményeként az ország színesfém- kohászata világszínvonalú lett. A fejlődést segítette, hogy a magyar és a szovjet szakemberek együtt dolgoztak műszaki problémák megoldásán, a technológiai eljárások korszerűsítésén, s közös találmányok is születtek. Az egyesülés elnöke átadta Dózsa Lajosnak, a Magyar Alumíniumipari Tröszt vezérigazgatójának a szovjet színesfémkohászok üdvözlő levelét és ajándékát, egy Leningrádot ábrázoló fametszetet, annak a városnak a képét, ahol először állítottak divatformálók hogy amíg egy-egy luxusöltözékért 150—180 levát is elkérnek az üzletekben, addig mi 120—130 leváért adunk sok szempontból többet. Nem véletlen, hogy az itt megforduló külföldiek is felfedezték divatházunkat, ennyi pénzért otthon nem juthatnak ilyen színvonalú termékhez. A kedvező tapasztalatok mások érdeklődését is felkeltették. A „Rila" a tengerparttól pár kilométerre fekvő Kavarnában — a helyi vezetéssel és bankszervvel közös beruházásban — rövidesen megkezdi egy, a tolbuchinihoz hasonló divatkomplexum építését. S várhatóan nem is ez leszv az utolsó. — Ennek a vállalkozási formának az egyedibb, divatosabb termékek előállításán túlmenően még több előnyös vonása van — mondja az igazgatóhelyettes —. így a Atanaszov fedőnevét viselő Orlov ruhaipari kombinát Tolbuchin egyik legmodernebb nagyüzeme. A közeljövőben ünnepelheti fennállásának 25. évfordulóját. Több mint 2600 főt foglalkoztat, teljes éves produktuma meghaladja a 30 millió levát. azaz félmilliárd forintot. A „Rila” Divatkomplexum az Orlov kombinát leányvállalataként működik. — Az Orlov az egyedüli a korábbi könnyűipari minisztérium helyébe lépett „Ipar az emberért!” elnevezésű asszociáció irányítása alá tartozó Rila-egyesülés vállalatai között, amelyik önálló kereskedelmi tevékenységet is folytat — mondja Szava Nanov, a kombinát műszaki igazgatóhelyettese. — És ennek csupán egyik megjelenési formája a tolbuchini divatkomplexum. Ezen kívül több képviseletünk is működik az ország különböző váA „Rila” Divatkomplexum Tolbuchin centrumában készletek alacsony szinten mozognak, minimális a raktározási célú terület, s maga a vevő viszi el az árut. Áz utólagos reklamáció is rendkívül ritka, hiszen a kliens az esetek többségében tevékeny részese a gyártási folyamatnak. No, meg az is igaz, hogy az Orlov kombinát legkiválóbb szakemberei dolgoznak nálunk. A híres dobrudzsai származású forradalmár, Dobri elő alumíniumot a Szovjetunióban. A hazai bauxitbányászat fejlődésének eredményeit, gondjait Kapolyi László ipari miniszter vázolta. Elmondta, hogy a bányaművelési technológiák korszerűsítése nyomán csökkenő ráfordítással termelik ki a bauxitot, miközben egyre nehezebb természeti feltételek között folytatódik a munka. Az alumíniumipari fejlesztések nyomán bővül e termékek felhasználási köre. Az ünnepségen kitüntetéseket adtak át azoknak a dolgozóknak, akik tevékenységükkel kiemelkedően hozzájárultak az egyezmény létrejöttéhez, megvalósításához. A magyar—szovjet timföld- alumínium egyezmény megkötésének 25. évfordulója alkalmából az Elnöki Tanács az Április negyediké érdemrendet adományozta Dobos Györgynek, a Magyar Alumíniumipari Tröszt nyugdíjas vezérigazgatójának és Osztrovszki Györgynek, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság nyugalmazott elnökhelyettesének. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Tóth Béla, az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó igazgatója. Hárman a Munka Érdemrend ezüst fokozatát vehették át, egy személy pedig a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetésben részesült. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság aranykoszorús kitüntető jelvényét Apró Antal, a társaság elnöke adta át egy szovjet és hat magyar dolgozónak. Az ünnepségen jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. rosaiiban, amelyek minta alapján rendeléseket vesznek fel. Az Orlov kombinát felszereltsége egyébként irigylésre méltó, gépi berendezéseinek zöme két-három éves, és NSZK-ból, Japánból, valamint NDK-ból származik. Évente közel 1 millió 200 ezer ruhadarab kerül ki kezeik alól — többségében bonyolult, munkaigényes modell —, 30 százaléka tőkés piacra, többek között USA- ba, Kanadába és NSZK-ba kerül, nagyjából ugyanennyi megy szocialista exportra, a fennmaradó rész pedig a hazai kínálatot bővíti. Elsősorban női- és férfi felsőruházati termékekre szakosodtak, amelyek megtalálhatók valamennyi konfekciót árusító üzletben. Teljes kollekciójuknak mintegy 85 százalékát évente megújítják. A júliusi pártplénum sok tekintetben újszerű feladatokat fogalmazott meg a bolgár népgazdaság számára. Az igazgatóhelyettes további szavai is a változások igényét erősítik meg; s mi több, a magyar fül számára is ismerősen csengenek. — A korábbi nyugodt, mondhatnánk kényelmes munkastílus már nem felel meg a kor követelményeinek, túl sok a papírmunka, a felesleges bürokrácia, s a jó munkát sem tudjuk olyan mértékben elismerni, mint ahogyan kellene — sorolja. — Remélhetőileg azonban rövidesen mindez változni fog. Ma már ott tartunk, hogy a kellemetlen kérdéseket is föl merjük tenni, s a válasz- szal sem értünk mindig egyet. Az országban végbemenő szervezeti és szerkezeti változások is ennek a folyamatnak részei. A magunk részéről is természetesen megtesszük a szükséges intézkedéseket. Elemezzük vállalati tevékenységünket, megkeressük azok gyenge pontjait, s meghatározzuk az előrelépés irányát. Ügy érzem, hogy még nagyon nagy lehetőségeink vannak a munkaidő jobb kihasználásában, s főleg a dolgozók tulajdonosi szemléletének erősítésében — mondta végezetül Szava Nanov, az Örlov kombinát igazgatóhelyette- se- Lukácsffy Dénes
