Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-21 / 275. szám
2 Somogyi Néplap 1987. november 21., szombat Mihail Gorbacsov bsszéd* A szovjet pártmunka időszerű feladatai HETI ESEMÉNYKRÓNIKA VASARNAP: Válságba kerül az ötpárti olasz kormánykoalíció, de a hét végére sikerül áthidalni az ellentéteket.- Súlyos terrorcselekmények Libanonban. - A dél-afrikai csapatok behatolnak Angolába, maga Botha elnök is szemleutat tesz a független afrikai ország megszállt területén. HÉTFŐ: Szovjet-japán külügyminiszter-helyettesi konzultáció.- Daniel Ortega nicaraguai elnök Mexikóban. KEDD: Gorbacsov fogadja Strougal csehszlovák kormányfőt.- Újabb feszültséghullám az öbölben: iráni támadás négy olajszállító ellen, az irakiak bombázzák a Busher- nél épülő atomerőművet. - Lengyel párthatározat a politikai reformok kiterjesztéséről. SZERDA: Teng nyilatkozata egy magas szintű szovjet-kinai találkozó lehetőségéről. — Borisz Jelcin miniszteri jel- jegű megbízatása. - Washingtonban nyilvánosságra hozzák az „irangate" ügyről szóló kongresszusi jelentést. - Felújulnak az összecsapások Salvadorban. CSÜTÖRTÖK: Németh Károly folytatja sikeres dél-amerikai körútját: az eredményes brazíliai tárgyalások után a második állomás Uruguay. - Az ammani csúcsértekezletet követően kilenc arab ország állítja helyre diplomáciai kapcsolatait Egyiptommal. PÉNTEK: Óvatos derűlátással ítélik meg a szovjet-amerikai csúcskilátásokat, a 120 oldalas rakétamegállapodás csaknem egészében készen áll, de szükségessé vált még egy, Genfben tartandó külügyminiszteri összejövetel. - Strauss pártjának, a CSU-nak müncheni kongresszusa. A hét 2 kérdése Eredményes látogatást tett Belgiumban a héten Kádár János, aki a belga politikusokon kívül tárgyalt a Közös Piac legfelsőbb szintű vezetőivel is. A képen: Az MSZMP főtitkára Wilfried Martens kormányfővel, megbeszéléseik kezdete előtt (Fotó: MTI—KS) A pártmunka időszerű feladatairól az átalakítás új szakaszában — az egész társadalmi élet demokratizálásáról és a radikális gazdasági reform megvalósításáról — tartottak tanácskozást pénteken az SZKP Központi Bizottságában, amelyen részt vettek a kb titkárai, osztályvezetői, a pártapparátus más vezető munkatársai. Mihail Gorgacsov, az SZKP KB főtitkára megnyitó beszédében utalt arra, hogy az átalakítás újabb, második szakasza reális, komoly problémaként veti fel a párt szerepének kérdését e folyamatban, s hangsúlyozta: ezt a témát mindig is napirenden tartották, de jelenleg rendkívüli gyakorlati jelentőségre tesz szert ez a kérdés. — Az átalakítás első szakaszának mérlegét megvonva nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a központi bizottság, a politikai bizottság, és a titkárság, a kb apparátusa, a köztársasági és helyi pártbizottságok általában véve sikeresen megvalósították a feladatokat — hangsúlyozta a szovjet vezető. — A nehézség abból adódott, hogy lényegében e szakaszban minden újszerű feladatot jelentett: az átalakítás útjainak keresése, az irányok, munkamódszerek kiválasztása, a számos kísérlet. Ügy vélem, az adott szakaszban az elméleti és politikai munka, valamint a problémák gyakorlati megközelítése szempontjából is a párt a helyzet magaslatán volt. — A kb júniusi ülésén helyesen észrevételeztülk: ha valahol lemaradás mutatkozott, s azonnal érzékeltük a veszteségéket, az elakadást, egyes pártszervezetek megint csak a tiltás, a visszafogás régi módszereihez nyúltak, hogy elejét vegyék, megakadályozzák valamiféle negatív tendenciák jelentkezését. Most azonban ezek a módszerek nem megfelelőek. Ha mór megkezdtük a demokratizálás folyamatát, s a nép erőpotenciálját az átalakítás összes folyamatába bevonjuk, akkor nem lehet a régi módon intézni az ügyeket. Ez csak állandó feszültségben tartaná a társadalmat, szétzilálná az embereket, ideges légkört teremtene a politikában és az ideológiában, a társadalmi tudatban. Az SZKP KB főtitkára az új, és összetett szakaszt elemezve rámutatott, hogy_ az két szervesen összefüggő vonalból, a társadalom további demokratizálásából és a radikális gazdasági reform megvalósításából áll össze, s a pártmunka is más síkokra tevődik át. Mindeddig — úgymond — magyaráztuk, bizonygattuk, megalapoztuk az átalakítás szükségességét. Új megközelítéseket kerestünk, a radikális gazdasági reform dokumentumain dolgoztunk, s a nép támogatott bennünket, útkeresésünket, A bécsi Európa-találkozó pénteki teljes ülésén felszólalt Erdős André nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. Hangoztatta: lejárt az ideje a kilátástalan taktikázásnak és a tanácskozást terméketlenségre kárhoztató „kivárási” magatartásnak. Valamennyi küldöttségnek meg kell vizsgálnia, milyen lehetőségeket mulasztott el ez idáig, s milyen módon mozdíthatná elő jobban a találkozó sikerét. A magyar küldöttség vezetője kiemelte a semleges és el nem kötelezett országok közvetítő szerepének fontosságát, amelynek a a párt döntéseit — mondta Mihail Gorbacsov. Gorbacsov kitért arra, hogy a demokratikus folyamatok elmélyülésével, a gazdasági reform kibontakozásával az egész társadalom mozgásba lendül, s a pártnak még bonyolultabb feladatokkal kell szembenéznie. Alaposan át kell gondolnunk munkánkat ebben az új szakaszban — mondotta. — A rögtönzések már nem jelentenek megoldást. Nem helyes azt állítani, hogy „úgy fogunk dolgozni, mint eddig”, mivel ma már ebből semmi eredmény nem származik. Kizárólag csak nyomást gyakorolni, csak parancsolgatni, csak berendelni az embereket a kerületi pártbizottságra — ez sem járható út, hiszen a gazdasági önelszámolással a termelés és az irányítás összes láncszemének — az ágazatok, az egyesülések, a vállalati kollektívák, valamennyi dolgozó — kezdeményezőkészségét bontakoztatjuk ki. Feltárjuk a tanácsokban, társadalmi szervezetekben rejlő lehetőségeket is. Tehát más megközelítésre van szükség. Mihail Gorbacsov rámutatott, hogy a pártnak a jelen szakaszban kissé át kell értelmeznie a társadalom politikai élcsapataként játszott szerepét. Ügy átértelmeznie, hogy módszerei, cselekvési eszközei megfeleljenek az új követelményeknek. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy már most világosan látjuk jövőbeni munkánkat minden részletében — hangsúlyozta, s utalt arra, hogy csak azok számára tiszta minden kérdés, akik semmin sem akarnak változtatni. Jelenleg a párt tekintélye elsősorban annak mértékében növekedhet, ahogyan egyesíteni tudja majd az erőfeszítéseket, ahogyan segítséget tud majd nyújtani az embereknek ahhoz, hogy megtalálják helyüket az átalakításban. A tanácskozáson tizenhatan szólaltak fel. A vitában szó esett a tartalékok feltárásának, a reform megvalósításának, a tervek teljesítésének szükségességéről, az olyan sürgető feladatok megoldásáról, mint az élelmiszerellátás javítása, a lakásépítés gyorsítása, a közszükségleti cikkek termelésének és a szolgáltatásoknak a bővítése. Kitértek arra is, hogy szélesebb körű köz- gazdasági tudásra van szükség, s a káderek képzését és továbbképzését a kádermunka demokratizálásának kell kísérnie. Az új szakaszban rendkívüli fontosságra tesz szert a nyilvánosság, a közvélemény figyelése, a nyílt és építő kritika, s ezért a pártnak állandó figyelmet kell szentelnie a tömegtájékoztatási eszközöknek, amelyeknek az adott szakaszban cselekvőén kell közvetíteniük a párt politikáját a tömegekhez, ideológiailag biztosítani az átalakítás feladatainak megoldását. mostani időszakban dinamikusabb és kezdeményezőbb fellépésben kellene megnyilvánulnia. Erdős André szólt az állampolgárok külföldi utazásaira vonatkozóan a találkozón felvetődött kérdésekről. Felhívta a figyelmet a be- és kiutazások szoros összefüggésére, kifejtve, hogy az államoknak lépéseket kell tenniük egyrészt polgáraik külföldi utazásainak elősegítésére, másrészt a külföldiek beutazásának megkönnyítésére. Ismertette az e téren kialakult magyar gyakorlatot és említést tett Magyarország más országoknál tett ez irányú kezdeményezéseiről. Hogyan áll a csúcs- találkozó előkészítése? Washingtonban és Moszkvában lényegében ugyanazzal a kifejezéssel jellemezték a héten a csúcstalálkozó előkészületeinek állását: óvatos derűlátással lehet az események elébe tekinteni. A kifejezés mindkét szavának megvan a maga jelentősége, s a jelek szerint mind a derűlátás, mind az óvatosság indokolt. A részletes program körül még folyik a vita, egyelőre nem döntötték el, milyen formában találkozzék például Mihail Gorbacsov a törvényhozókkal. Eredetileg az SZKP főtitkárát meghívták, hogy mondjon beszédet a szenátus és a képviselőház együttes ülésén. De a legjobboldalibb honatyák akadályozni próbálják ezt, s arra hivatkoznak, hogy eddig csak „baráti, szövetséges államok vezetői” kaptak ilyen lehetőséget. Változatlanul keresik a sajtó- központ helyét. A megfelelő termeket már jó ideje bérbe adták más rendezvények céljaira, a kiszemelt George Washington egyetem helyiségeit pedig a vizsga- időszak közeledtére hivatkozva nem akarják átadni. De majd csak lezajlanak a különböző „programvizsgák” A tudósítók megnyugodhattak afelől is, hogy a csúcs körül immár hagyományos hírzárlati ‘ időszakokban továbbra is küldhetik jelentéseiket a női programról: Nancy Reagan a héten külön levélben hívta meg Raisza Gorbacsovát, a találkozóval egyidejű amerikai látogatásra. Ami a tartalmi kérdéseket illeti, úgy tűnik, haladás történt a külügyminiszterhelyettesi eszmecseréken, s a genfi Voroncov—Kampel- man találkozó is eredményesnek bizonyult. A 120 oldalas rakéta-melállapodás 98 százaléka készen áll, megfogalmazódott, de néhány területen még vannak nézeteltérések. Az utolsó simítások megtételére a két külügyminiszter ismét asztalhoz ül, Sevardnadze és Shultz előreláthatólag a jövő hét elején Genfben találkozik majd. Ez alkalom- gal véglegesítik a programot, mégegyszer áttekintik a nélkülözhetetlen biztonsági feltételeket, s megpróbálják immár százszázalékosra alakítani az aláírásra váró szerződést. (Annál is inkább végezni kellene szerda tájáig, mert a jövő hét második fele hosszú ünnep, a hálaadás napja: a hagyományos pulykavacsora ideje, s az ehhez kapcsolódó hosszú víkend időszaka az Egyesült Államokban.) Áz Egyesült Államok és a Szovjetunió külügyminiszterének van miről beszélgetnie a válságövezetek témájában is. Kiéleződött a feszültség Dél-Afrikában, ahol az apartheid rendszer erői ismét behatolnak Angola déli körzeteibe, s gyakorlatilag megszállták azokat. Nicaragua körül, s általában Közép-Amerikában akadozik a béketerv végrehajtása, egyelőre csak a tárgyalásokról tárgyalnak, Salvadorban viszont kiújultak a harcok. Afganisztán esetében a helyzet változatlannak tűnik, noha figyelmet keltett az amerikai kongresszusi döntés, miszerint külön engedélyhez kötnék a vállról kilőhető Stinger rakéták szállítását. (Bumeráng-effektusról lehet beszélni, mert a légvédelmi fegyverek közül több iráni kezekbe jutott az afgán ellenforradalmároktól, legutóbb tíz Stingert pedig az ellenállást beszüntető csoportok a kabuli kormánynak adtak el.) Az ugyancsak válságzónának számító Kambodzsa esetében az ellenzéki vezető Szihanuk és phnompenhi kormányfő Hun Sen kilátásba helyezett párizsi tárgyalásaira várnak. A héten hangzott el Teng Hsziao-ping nyilatkozata is, amelyben a legtekintélyesebb kínai vezető első ízben említi akár egy moszkvai szovjet—kínai csúcstalálkozó lehetőségét, azzal párhuzamosan, hogy a kambodzsai rendezés elmozdul jelenlegi holtpontjáról. Végül, de nem utolsósorban vibrált a héten az öböl térsége is, de erről már következő kérdésünk szól. Párizsban beiktatták az UNESCO új főigazgatóját, a spanyol Frederico Mayor Za- ragozát, akit hosszas egyeztetések után választottak ebbe a tisztségbe. A képen: az új vezető első hivatalos beszéde az eskütétel után Miként alakul a közel- és közép-keleti helyzet az ammani csúcsot követően? Az ammani arab csúcsértekezlet ismét tűzszünetre szólított, pontosabban megismételte a Biztonsági Tanács emlékezetes 598. számú határozatát-felhívását az Irak és Irán közötti ellenségeskedések beszüntetésére. Sajnos, nem volt sok foganatja, sem egyiknek, sem másiknak. Az öböl a héten is bombarobbanásoktól volt hangos, egymást követték a légitámadások, tűzpárbajok. Iráni hadihajók négy olaj- szállító tankert vettek célba (valóban komoly károk ezúttal nem keletkeztek), míg iraki repülőgépek az épülő busheri atomerőművet támadták, az incidensnek tíz halálos áldozata volt, köztük egy ott dolgozó nyugatnémet mérnök. A stratégák egyik visszavisszatérő rémképe, mi történne, ha egy hagyományos fegyverekkel vívott háborúban atomerőműveket érnének találatok, és „csernobili hatások” lépnénék fel. Irak szerint erről most nincs szó (s ezt erősítik amerikai hírszerzői értesülések is), Irán viszont nemzetközi vizsgálatot sürget, mert Teherán állítása szerint az épülő erőműben már volt hasadóanyag. Akárhogyan is történt, az események mutatják a kétségtelen veszélyeket az öbölháború folytatásának kockázatait. Az iráni fővárosból különben mozgósítási hírek is érkeztek egy lehetséges nagy offenzíva kapcsán, százezreket akarnak behívni. Amman után nagy kérdőjel Szíria és Irak viszonya, történt-e békülés, s ha igen, milyen mértékben. A két szomszédos arab ország viszonya érthetően befolyásolja az öbölháborút is, miután Szíria — Líbiával együtt — eddig Iránnal rokonszenvezett, s ez hatással volt Algéria és Dél-Jemen semlegességi álláspontjára is. (Vannak hírek, miszerint jordániai közvetítéssel újabb találkozóra kerül sor — a másik oldalon viszont az iránbarát síita szervezeteknek tulajdonított libanoni terrorcselekmények mutatják: Szíriának további nehézségeket okozhat az esetleges váltás...) Ami tisztázottabb frontokat jelent: miután Amman- ban a tagállamok szabad kezet kaptak az egyiptomi kapcsolatokat illetően, az addigi öt mellett újabb kilenc arab ország újította fel a diplomáciai kapcsolatokat Kairóval. Ideszámíthatjuk a PFSZ-t is, tehát a 21 arab államból már csak hatnak nincs diplomáciai viszonya Egyiptommal. (Ezek viszont bírálják Kairót, s a közeljövőben aligha való- színűek további elmozdulások. Mindenesetre, ha nem is a főkapun és vörösszőnye- ges fogadtatással, de Kairó visszatért az arabközi politikai életbe, anélkül, hogy megterhelte volna a csúcs amúgy is törékeny épületét. Ez a tény pedig a maga módján befolyásolhatja majd az arab viszonylatokat. Réti Ervin Amerikai művészek kiállítása nyílt a héten Moszkvában. A képen: Armand Hammer, üz letember, s neves közéleti személyiség, valamint Valentyin Lebegyev szovjet űrhajós ál vágják a szalagot. A háttérben látható Raisza Gorbacsova, az SZKP KB főtitkárának fe lesége MAGYAR FELSZÓLALÁS A BÉCSI TALÁLKOZÓN
