Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-21 / 275. szám
1987. november 21., szombat Somogyi Néplap 3 Transformator ok a csúcstechnológiába ALKALMAZKODÁS „A mezőgazdaságban az alaptevékenység mellett bővüljön az ipari szolgáltatás, járuljon hozzá az eredményesebb gazdálkodáshoz, segítse elő a foglalkoztatási gondok megoldását!" (A megyei pártbizottság szeptember 2-i határozatából.) HÉT MEGYÉBŐL Fiatalok a felzárkóztatásért Országos tanácskozás Kaposváron A mernyei téesz vezetősége már tizenöt évvel ezelőtt úgy látta, hogy a nyereséges gazdálkodás föltétele: melléküzemág létesítése. A foglalkoztatottság növelése, a termelési kockázat csökkentése érdekében alakult 1975-ben az építő- és faipari részlegük, öt évvel később huszonkilenc személyt foglalkoztató cipőfelsőrész-készítő melléküzem- ágat hozták létre Somogy- gesztiben. 1985-ben szitanyomó, 86-ban híradástechnikai üzemet avatták Mer- nyén. — Célunik a jövedelemteremtő képesség növelése — fogalmazta meg Takács István ipari főágazatvezető —, s ennek csaknem egyetlen lehetősége területünkön az ipartelepítés. A korábbi szabályozók lehetővé tették a téeszen belüli jövedelem-átcsoportosítást. A bonyolult pénzügyi manipulációk után már magunk sem láttunk tisztán. Veszteségesnek hittük a híradástechnikai üzemünket, szóba került e melléküzemág megszüntetése is. Az idén valamennyi gazdálkodó egységről készült költségvetési kimutatás, és rájöttünk, hogy híradástechnikai részlegünk nyereséget termel. A korábbi elgondolásunkat az is cáfolta, hogy itt tiszta munkát tudunk biztosítani a mernyei eknek, aminek következtében a Melegebbre, de esősebbre fordult az időjárás ezen a héten. A csapadék jót tett a vetéseknek. Szerencsére az eső nem hátráltatta a mezőgazdasági munkákat sem. A földeken serényen dolgoznak, folytatják a kukorica betakarítását, aztán az őszi mélyszántást, A CUKORRÉPA betakarítását. A megye kiemelkedő eseménye volt a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium jubileumának méltó megünneplése. A 175 éves iskola csütörtöki ünnepségén egykori diákja, dr. Markója Imre igazságügy-miniszter mondott ünnepi beszédet, sok köszöntő és visszaemlékezés hangzott el. Papp János, Kaposvár tanácselnöke a Kaposvár városért kitüntetést adta át a gimnáziumnak. A gazdag programban kiállítások, ünnepi műsor, tudományos előadások, író— olvasó találkozó szerepelt. A régi és a mai diákok eszmecseréje is elősegítette az intézmény történetének jobb megismerését. Egyre gazdagabb a megye nemzetközi kapcsolata. Az MTESZ szovjet szervezetének, a VOIR-nak a háromtagú küldöttsége két napot töltött megyénkben, s itt- tartózkodása során megisbérszínvonalat is tartani tudjuk. Traszformátorokat készítenek bérmunkában a budapesti Híradástechnikai Szövetkezetnek. Ott ezeket csúcstechnológiában alkalmazzák, hiszen számítógépekbe építik be. A dolgozók a teljesítmény függvényében részesülnek bérezésben. A somogygeszti üzem jelenleg nem termel nyereséget. A főágazatvezető szükségesnek látja, hogy megvizsgálja kooperációs kapcsolatukat a szigetvári cipőgyárral. 1986-ban többféle nyomtatvány is hiánycikk volt merkedett a magyar ipar- jogvédelemmel, az újítások és találmányok elbírálásának hazai gyakorlatával. Egy huszonkéttagú japán pedagógusküldöttség több somogyi oktatási intézményben járt, tanulmányozták a magyar oktatást. Sok videófelvételt készítettek, hogy tapasztalataikat otthon szemléltetni is tudják. A jövő évi feladatok megkövetelik, hogy a gazdasági vezetők alaposan megismerkedjenek a gazdasági-társadalmi kibontakozási program megyei feladataival, a várható szabályozással, adórendszerrel és még sok mindennel. Ilyen szempontból nagyon hasznos volt A TSZ-ELNOKÖK KLUBJÁNAK e heti második foglalkozása Balatonszárszón, a MÜSZI szervezésében. Négy megyében rendeztek ilyen próbaképpen, elsősorban ott, ahol legtöbb a probléma. Szó volt a tervezéstől az új tsz- törvény tervezetéig sok mindenről. Az elnökök szerint hasznos információkat kaptak a jövő évi fölkészüléshez. A költségvetési üzemek vezetői Balatonföldváron vettek részt a tanfolyamon. Megvitatták a kommunális Kaposváron. A szállítólevél beszerzése például csaknem megoldhatatlan feladatnak bizonyult. Ekkor határozták el Mernyén, hogy nyomdájukat Kaposvárra telepítik. Az idén már négy alkalmazottal üzemel a téesz nyomdaüzeme. Az 1,1 millió forint értéket képviselő vágó-, nyomda-, és tűzőgépből álló technológia a napokban egészült ki egy minden igényt kielégítő fényképező berendezéssel. A számítógép irányítású NDK-szerkezet egyedülálló a megyében. Állandó partnereik közé tartozik az Agröker, a Titán, az erdőgazdaság, a MÉM Repülőgépes Növény- védelmi Szolgálata és a mos- dósi szanatórium. Ezek mellett .magánszemélyek megbízásából is vállalnak munkát. Könyvelési nyomtatványok, jegyzetek, füzettömbök, folyóiratok, gépkönyvék, szórólapok, tömbök, öntapadós címkék, plakátok, meghívók és névjegykártyák készítése bizonyítja széles körű profiljukat. Takács István huszonöt százalékos költségnövekedéssel számol jövőre. Ebből húsz százalék jelentkezik majd az áraikban. A külön- bözetet a szállítási és a vezetési költségek csökkentésével kívánjuk elérni. Az ipari főágazatvezető nem fogy ki a tervekből. Egy korábbi ötlete még az idén megvalósulni látszik. 9,6 millió forintos beruházással gépjavító műhelyt építenek. Az alkalmazkodás jó példáját figyelhetjük meg ellátás és szolgáltatás, a lakásgazdálkodás, a közműszolgáltatás időszerű feladatait, megismerkedtek az adózással kapcsolatos teendőkkel is. Fontos közérdekű témáról kapott tájékoztatást e héten a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. Megismerkedett a SZOT Dél-balatoni Üdülési Igazgatóságának MUNKÁJÁVAL, az üdültetéssel kapcsolatos feladatokkal. Országosan is nagy a jelentősége ennek a tevékenységnek, hiszen az igazgatóság területén évente száztízezren üdülnek. Több mint háromszázezer külföldi jut el a tó partjára csereüdültetés keretében. A tervek között szerepel a lerombolt műszaki állagú épületek felújítása, korszerűsítése. Az SZMT egyetértett azzal, hogy a szakszervezeti kedvezményes üdültetés olyan vívmány, amelyet fenn kell tartani, sőt színvonalát a lehetőségekhez képest emelni kell. Támogatta a testület az üdülők gazdálkodásának előtérbe kerülését, az idegenforgalmi értékesítést, a vállalkozást. Az így keresett pénz is hozzájárul ugyanis az üdültetés színvonalának emeléséhez. Lajos Géza A gazdaságilag elmaradott térségek felzárkóztatása kapcsán mindeddig kevés szó esett az ott élő fiatalokról. Pedig, mint azt egy tegnap kezdődött, háromnapos országos tanácskozás első órái is bizonyították, a program őket is érinti, hisz jövőjükről van szó, amelynek formálásából ők is részt kívánnak. A KISZ Központi Bizottsága és Somogy Megyei Bizottsága éppen ezért határozta el, hogy fórumot biztosít hét megyénk ilyen területein élő aktivistáinak a véleménycserére, a bevált módszerek átadására, hogy felkészülten és tudatosan képviseljék az ifjúság lakóhelyi érdekeit, aktívan, felelősen tudjanak részt venni lakóhelyük jövőjének alakításában. A politikai képzési központjukban Mihalics Veronika, a KISZ Somogy Megyei Bizottságának első titkára köszöntötte a vendégeket, köztük dr. Sarudi Csabát, a megyei pártbizottság titkárát és dr. Brandtmüller Istvánt, a megyei tanács általános elnökhelyettesét. Mihalics Veronika beszédében bemutatta Somogy fejlődésének sajátosságait, felhívta a figyelmet azokra a sajátosságokra, amelyek az elmaradott térségek kialakulásához vezettek. Somogy példája nem egyedi eset. Erről már dr. Cra- vero Róberttól, az Országos Tervhivatal elnökhelyetteséA kívánalmaknak Sűrű köd fekszik el a völgyben, a fenyők csúcsa is alig látszik ki belőle. A bőszénfai téglagyár épületei jótékony homályba burkolóznak, a sáros út mentén iszapszénhalmok feketélle- nek, üresen és hidegen ásít a kemence. Valamikor jól menő gyárnak számított ez a hely, sokat “kerestek az emberek. Negyven munkás is dolgozott itt egyszerre, az erdő melletti szolgálati lakásokban otthonra találtak a téglagyáriak. Az elhanyagolt épületek közül kettő már üres, az irodának használt kicsi ház faláról nagy foltokban hullik a mész, kilátszik alóla az előző festés sárga színe. Az ajtóban inas férfi áll, kíváncsian nézi, miféle idegeneket hozott ide látogatónak a sors. Hiszen a gyár november elseje óta üzemszünetet tart. Ki jönne hát erre, hacsak nem valami eltévedt megrendelő, aki szállítani akar. — Nem valószínű — gondolja Végh József üzemvezető. — Az utóbbi időben nem törik magukat a vállalatok az áruért, aki akar valamit, hát bejön az irodába. Legyint is egyet, s már fordul befelé. Hideg a sóhajtása már az erdőnek, minek is várakozna a nyitott ajtóban egyszál köpenyben? Fanyar mosolyra húzódik az arca a bemutatkozáskor, igen, még én vagyok az üzemvezető, mondja, de hogy később mi lesz, nem tudom. Az üzemszünet, ugye mégiscsak jobban hangzik, mintha azt mondanánk: bezártuk a gyárat,, pedig hát sok különbség nincs. Az emberek közül már csak hárman-négyen vannák itt, a többi már Mérőben, vagy a központban dolgozik, no meg ón tartom a frontot. tői hallottunk. Az ötvenes és hatvanas években nálunk az ipartelepítést csak Budapest- központúsággal tudták elképzelni, ennek következtében egyenlőtlenségek jöttek létre településszerkezetünkben. Ilyen gondokkal csaknem minden európai országban találkozhatunk. Finnországban például gyorsan felismerték, hogy az anomáliák csak új munkahelyek megteremtésével szüntethetők meg. Ezért támogatták az ilyen elképzeléseket mindjárt olyan új foglalkozásokkal ösztönözve, amelyékkel az export is növelhető a legjobb szervezeti formákban, mint a kisvállalkozásokkal, vagy kisüzemekkel. A finn példát vettük át mi is, amikor az Országgyűlés hét megye elmaradott térségeinek felzárkóztatása mellett döntött. Az 1990-ig érvényes középtávú program alapján a hét megyében öt- milliárd forint támogatással négy—ötezer új munkahelyet teremtenek. Ami fontos, hogy a részükre nyújtott segítséget sem jövőre, sem később nem csökkentik. Ahogy a tervhivatal elnökhelyettese is fogalmazott, a program hosszútávú és nyílt, mert nem lehet öt év alatt csodákat várni, s nem lehet a hét megyével behatárolni az elmaradott területeket, hiszen azokon kívül is vannak problémás falvak. Ezekre is oda kell majd figyelni, s leA bőszánfai téglagyárban 1986 előtt B—30-as téglát gyártottak, ám az új hőszigetelési szabvány életbelépésével nem tudtak eleget tenni a kívánalmaknak, s új termékre álltak át. A Ter- malit elnevezésű, kisméretű tégla kovaföldből, fűrész- poradalékbó) és 6 százaléknyi földporból áll, hőszigetelő tégla, házépítésre nem alkalmas. A megrendelők: hőerőművek, s más olyan nagy- vállalatok, ahol a berendezések hőtartalmának biztosításához szükséges a magas hőfokot is kibíró gyártmány. Ebben az évben 400 ezer Termalit- téglát gyártottak; rentábilis akkor lenne az üzlet, ha hatszázezer darabot tudnának eladni, ezer darabonként 8 ezer forintért. Akkor még az sem lenne baj, hogy a földet messziről kell szállítani, hiszen a bánya kimerült, a mésztartalmú föld nem alkalmas a gyártásra, a kiégetett tégla szétnyílt tőle, akár a rózsa, törékennyé, szétporladóvá válik. — A raktárkészletünk elegendő a jövő évi igények kielégítésére is — mondja Végh József. — Visszaesett az érdeklődés a termékünk iránt, még azok sem veszik át, akik pedig az elején leadták a rendelést. A Ter- malitra való áttérés pár millió forintjába került a vállalatnak, meggondolandó tehát, hogy ismét ilyen nagy összeget fektessen be egy esetleges termékszerkezet- váltásba. A sorban is nagyon hátul állunk: előbb a szentgyörgyi gyár rekonstrukcióját végzik el, azután a nagykanizsai alagútke- mence építése következik, végül Teskánd. Már ahhoz is több százezer forint kellene, hogy a meszes bányánkat reaktiváljuk, s ugyanhetőségeket kell teremteni számukra is. Dr. Szórádi Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára arról beszélt előadásában, hogy az ifjúsági szervezet a Jövőnk a tét! mozgalom meghirdetésével letette névjegyét a kibontakozási program mellett, bizonyítva ezzel is, hogy érzi a változtatások szükségességét magán a mozgalmon belül is. Felismerve saját hiányosságaikat, olyan szervezetet akarnák kialakítani, amely valóban alkalmas a fiatalok képviseletére. Ehhez az elképzeléshez szorosan kapcsolódik a felzárkóztatási program is, hiszen ugyancsak a fiatalokról van szó. A KISZ KB ülésén — s ezt nem titkolta dr. Szórádi Sándor — heves vita volt erről. Két kérdés között kellett dönteni: vagy azt javasolják, hogy több pénzzel segítsék a felzárkóztatást, de akkor le kell mondani a szerkezet- átalakítás gyorsításáról, vagy azt, hogy a szerkezetváltást követően az abból származó többlettből később támogassák az adott térségeket, ök az utóbbi mellett szavaztak. A tanácskozás ma szekciókban folytatja munkáját, felkeresik Tabot, Csurgót, Lakócsát és Szennát, hogy a helyszínen győződjenek meg arról, eddig milyen erőfeszítések történtek. Holnap a tapasztalatok összegzésével zárul a fiatalok találkozója. Nagy Jenő osak előrelátóan kellene eljárnunk, hiszen a valamikori próbafúrások semmi jóval nem kecsegtettek! Tóth Zoltán karbantartó lákatos, vezető gépész sorompót hegeszt a műhelyben. Elzárják majd vele a gyárhoz vezető utat, ne kó- dorogjanak idegenek a területen. Itt, a gyárban ez lesz most jó ideig az utolsó feladata. A központi műhelyben kapott munkát, kényszermegoldás ez, de hát mit lehet tenni. Ha nem fogadja el a felajánlott munka- lehetőséget, járhat maga új állás után, s mi a biztosíték rá, hogy talál is megfelelőt? Hegedűs János villanyszerelő azonban sehogyan sem tud beletörődni, hogy el kell hagynia a bőszénfai gyárat. Szentlászlón lakik, s nagyon ódzkodik a naponkénti hosz- szú utazástól. Töpreng, rágja magát, hogyan is lenne jó, ám nagyon szorít már az idő, hamarosan választ kell adnia, elfogadja-a a felkínált munkakört. — Néztem én, jártam én sokfelé, de sehol sem találtam nékem valót — mondja — s ez ugye, nem dobja fel az embert. A jókedv manapság számomra máshol van, már aludni sem tudok rendesen, állandóan jár az agyam, mit tegyek, hogyan legyen tovább? Varga Antal targoncás egyelőre marad a gyárban. Jövőre a vevők felrakással együtt vihetik el innen a téglát, számítanak hát a munkájára. Hogy ez milyen, és mennyi munkát követel meg, no, el lehet képzelni. — De legalább nem lesz egymaga az üzemvezető — mosolyodik el kesernyésen Varga Antal —, elszórakoztatjuk majd egymást. Klie Ágnes Memyen. Balázs Andor Á HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Az üzemvezető magányossága nem tudnak eleget tenni
