Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-18 / 272. szám

I Világ proletárjai, egyesüljetek! ^ m Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 272. szám Ara: 1,80 Ft 1987. november 18., szerda Találkozott I. Baldvin királlyal Kádár János befejezte belgiumi látogatását Nemzetközi sajtóértekezlet Brüsszelben Kádár János és I. Baldvin király találkozója a Laeken-i ki rályi palotában Miniszteri megbeszélések Az Elnöki Tanács elnöke és a brazil államfő tanácskozást tartott A minőség fekete könyve Fekete könyvet vezetnek arról, hogy mely külföldi országokban panaszkodnak a magyar exporttermékekre. A Külkereskedelmi Minisz­térium íminőségfelügyeletén tartják ezt nyilván (vallóban fekete színű a könyv borí­tólapja), gondosan rögzítve, hogy bol, mit kifogásolnak voltaképpen? Bár a pana­szok között árleszorító cél­zatú álsérelmek is akadnak, a tiltakozások többsége jo­gos, s — ahogy a tapasztalt külkereskedelmi szakembe­rek mondják —, mintegy 20 millió dollár (egymilliárd fo­rint) a kimutatható évi kár, nem beszélve a rubelveszte­ségekről. Még kevésbé a hazai vá­sárlók szinte végtelen szá­mú kifogásáról és reklamá­ciójáról. November IS-án országos minőségügyi konferenciát rendeznek a Budapest Kong­resszusi Központban, ahol a kormány tagja, minisztériu­mi államtitkár, egyetemi dé­kán, számos vállalatvezető, az MTESZ tisztségviselője, és sok más ismert személyi­ség fejti ki gondolatait erről a fontos témáról. Elképzelhető, hogy el­hangzik majd: a fejlett tő­kés országokban oly nagy jelentőséget tulajdonítanak az áruk minőségének, hogy Angliában például Margaret Thatcher miniszterelnök állt e mozgalom élére. Valószínű, többen szóbahozzák, hogy egy olyan kis országnak, amelynek a nemzeti jövedel­me minden második forint­ját külföldön kell megkeres­nie, létkérdéssé vált e téma. Minden bizonnyal beszámol­nak majd arról, hogy ez már a nyolcadik minőség­ügyi konferencia az ország életében, s ha nem is értünk el frontáttörést ezen a téren, minden évben előbbre ju­tottunk egy lépéssel. A ma­gyar reálértelmiség fóruma, az MTESZ például az el­múlt esztendőben hirdette meg a Magyar Márka moz­galmat, minőségi körök ala­kulnak az üzemekben. Ahogy a korábbi eszten­dőkben tapasztaltuk, valószí­nű, most is rokonszenves szerénységgel állapítják majd meg: bármilyen hasz­nosak az ilyen konferenciák, a minőség sorsa mégsem a tanácskozásokon, hanem az üzemekben dől el. A lakások minősége például az építke­zéseken. Ha a termelőüzem a sors­döntő színtér, akkor az is nyilvánvaló, hogy minden a gépi-műszaki felszereltség színvonalán, s legfőképpen az embereken múlik. Azon, hogy átérzi-e, milyen fontos dolog ez? S minthogy a munkás, a művezető sem szent, még inkább azon ta­lán, hogy kellően jutalmaz- zák-e az aranykezű szakikat és gondos főnökeiket vagy — ennek fordítottjaként — megbüntetik-e azokat, akik lélektelen trehánysággal végzik a munkájukat? Vajon mikor válik tipikussá a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár példája, ahol még tavaly tízezertől harmincezer forintig terjedő prémium­megvonással sújtottak több művezetőt és üzemvezetőt, mert nem ügyeltek a minő­ségre? Majd, ha mindenütt ennyi­re zsebre megy a dolog, ak­kor kevesebbet mérgelődünk mi, magyar vásárlók, s nem­hogy vastagodik, hanem vé­konyodni kezd majd a mi­nőség fekete könyve. Magyar László Brüsszel főtere, a világhí­rű Grande Place és az ott állló 17. századi gótikus vá­rosháza kedden magyar és belga nemzeti zászlódíszt öl­tött Kádár János tiszteleté­re, aki megkezdte belgiumi hivatalos látogatása második napjának programját. A Grande Place a nemzet­közi munkásmozgalom neve­zetes emlékét is őrzi: a vá­rosháza mellett áll az — oromzatának díszítéséről el­nevezett — „Hattyús ház”. A múlt század derekán az ebben levő kávéházban tar­totta összejöveteleit a De­mokratikus Szövetség elne­vezésű munkásegylet, amely­nek rendszeres vendége volt az akkor Brüsszelben élő Marx Károly. Marx ott ol­Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter üze­netet küldött japán kollé­gájának, Unó Szószukénak, s ebben megemlítette japáni látogatásának lehetőségét. Az üzenetet kedden adta át a Tokióban tartózkodó Igor Rogacsov, szovjet külügymi­niszter-helyettes. Unó és Rogacsov megbe­szélésén szóba került Mihail Gorbacsov japán részről szorgalmazott látogatása is, amellyel kapcsolatban a szovjet politikus kijelentet­te: a „japán—szovjet csúcs- találkozó alapos előkészí­tést igényel ahhoz, hogy eredményes legyen”. Roga­csov a megbeszélés során kijelentette, hogy a Szovjet­unió minden tőle telhetőt megtesz a kapcsolatok javí­tása érdekében. Válaszában Unó szintén a kiegyensúlyo­zott kapcsolatok mellett szállt síkra. A két ország kapcsolatait változatlanul terheli, hogy Japán a máso­dik világháború után a Szovjetunióhoz került északi területek visszacsatolásától teszi függővé a viszony ér­demi javítását. Rggacsov keddi tárgyalá­saival véget ért a kétnapos japán—szovjet külügymi­niszter-helyettesi konzultá­vasta fel első ízben a Kom­munista kiáltvány részleteit. A városháza bejáratánál Hervé Brouhon, Brüsszel vá­ros polgármestere fogadta Kádár Jánost és felkísérte a városháza gótikus termébe. A polgármester — aki maga többször is járt Budapesten és jó kapcsolatokat ápol a magyar főváros vezetőivel — bemutatta- a vendégeknek a brüsszeli városi elöljáróság megjelent tagjait, majd rö­vid üdvözlő beszédet mon­dott. Hangsúlyozta többek kö­zött: Kádár János látogatá­sa elmélyíti a két ország párbeszédét a kétoldalú és az egyetemes európai kap­csolatok javára. Az EGK és a KGST között kialakult kontaktusnak is ez a célja, ció, amelynek során áttekin­tették a két ország gazdasá­gi, kereskedelmi és kulturá­lis kapcsolatainak alakulá­sát. Tatán — az Országos Víz­ügyi, valamint az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal rendezésében — a felszín alatti vizek vé­delmével, tisztaságával kap­csolatos kérdések megvita­tására ült össze a kérdés mintegy száz avatott hazai szakembere. Négynapos esz­mecseréjük megnyitóján rá­mutattak, hogy a hazad ivó- vízkészlet mintegy 80 száza­léka a föld alatt található. E készletek szennyeződése, minőségromlása azért is na­gyon veszélyes, mert e fo­lyamat nem annyira szembe­tűnő, mint a felszíni készle­ték esetében. Az viszont már meglehetősen széles körben ismert, hogy a föld alatti vízkészletek tisztítása az ese­erősítve a két gazdasági kö­zösség tagjai — így Magyar- ország és Belgium részéről tett — kezdeményezéseket. Végezetül a brüsszeliek ne­vében tolmácsolta jókívánsá­gait Kádár Jánosnak és a magyar nemzetnek. Kádár János válaszában köszönetét mondott a pol­gármester meleg baráti sza­vaiért, amelyben kifejeződött a magyar nép iránti tiszte­let is. Hervé Brouhon gon­dolataihoz kapcsolódva Szólt a Magyarország előtt álló feladatokról, amelyek meg­oldására világos, kemény, nyílt program született. Hangsúlyozta: az ország adottságaiból kiinduló poli­tika azt diktálja, hogy a problémákat nem elszigetel­ten, hanem közös munkával, az együttműködésre kész partnerekkel együtt kell megoldani. A brüsszeli magas szintű találkozóról megállapította: e megbeszéléseken közös szándék és elhatározás nyil­vánult meg, hogy tovább bővüljenek a két ország kap­csolatai mindkét nép javára. Birüsszel város vezetőinek és lakóinak szóló jókívánságait- kifejezve kérte: ezentúl is járuljanak hozzá a magyar —belga kapcsolatok fejlesz­téséhez, a népék jobb meg­ismeréséhez, a barátsághoz és együttműködéshez. A polgármester felkérésé­re Kádár János látogatása emlékére bejegyezte nevét a város aranykönyvébe. Ezt követően a vendég átnyúj­totta a budapesti Halászbás­tya ibőrbe mintázatt képét, az (Folytatás a 2. oldalon.) Hazánkba érkezett Viktor Kulikov Kedden munka látogatásra hazánkba érkezett Viktor Kulikov, a Szovjetunió mar- sallja, a Varsói Szerződés Tagállamainak Egyesített Fegyveres Erőinek főparancs­tak egy részében igen kö­rülményes és drága, az ese­tek másik részében pedig már eleve megoldhatatlan. Az utóbbi azt jelenti, hogy az elsőrendű életfeltételek közé számító víz emberi fo­gyasztásra végképp alkal­matlanná válhat. A felszín alatti vízkészletek eddiginél biztonságosabb védelme ér­dekében, mint bejelentették, a következő években — a már meglévő országos ellen­őrző rendszer mellé — a 12 ’hazai vízügyi igazgatóság te­rületén területi, illetve helyi ellenőrző rendszert is meg­szerveznek. Ezen, továbbá a tervezett műszaki-technikai fejleszté­seken túlmenően jogi szabá­Németh Károly, az Elnö­ki Tanács brazíliai látogatá­son tartózkodó elnöke és vendéglátója, Jósé Sarney államfő tárgyalásán első­sorban a kétoldalú kapcso­latok fejlődését tekintette át. Sarney elnök megerősítet­te, hogy Brazília kész a két ország kapcsolatának el­mélyítésére. Kijelentette, hogy kormánya igyekszik „nyitni” a szocialista or­szágok felé és reményét fe­jezte ki, hogy ez a törek­vés eredményes lesz. Ál­lást foglalt a kereskedelmi kapcsolatok bővítése mel­lett. Konkrétan utalt az in­formatikában, a biotechno- lólógiában, a harmadik pia­cokon, a vasérckitermelés, a vízügy és a gépkocsiipar te­rületén meglévő együttmű­ködési lehetőségekre. Németh Károly reményét fejezte ki, hogy látogatása a kapcsolatok fejlesztésére ösztönöz a kölcsönös érde­kek és a szuverenitás tisz­telete alapján. Az Elnöki Ta­nács síkra szállt a kulturá­lis értékek cseréje, az em­lyozással is erősítik a hazai élővizek tisztaságának védel­mét. A közeljövőben megje­lenő és az eddiginél szigo­rúbb rendelkezés már nem­csak a meglévő vízbázisok védelmét írja élő, hanem le­hetővé teszi a leendők terü­letének előzetes védelmét is. Ezzel párhuzamosán folyta­tódik a szennyvíztisztító ka­pacitások növelése, bővítése, hogy tovább csökkenjen a befogadó vizék terhelése, át­tételesen pedig a felszín alatti vizek szennyezése is. A Veszprém Megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága ugyanezen a napon a megye vízellátásának hosszú távra szóló tervét vitatta meg és hagyta jóvá. berek szabad mozgása, az idegenforgalom fejlesztése mellett. Felvetette a vízum­könnyítés kérdését, és an­nak lehetőségét, hogy ma­gyar főkonzulátus nyíljon Sao Paulóban, ahol nagyon sok Magyarországról elszár­mazott ember él. (Sarney ígéretet tett a kérdés meg­vizsgálására.) Az Elnöki Ta­nács elnöke „tisztességes, igazságos megoldást” sürge­tett az adósságproblémával kapcsolatosan és méltatta azt a szerepet, amelyet Bra­zília tölt be Latin-Amerika biztonsága és békéje szava­tolásában. A magyar—brazil állam­fői tanácskozással egyidejű­leg Veress Péter külkeres­kedelmi miniszter Abreu Sobre brazil külügyminisz­terrel és gazdasági szakem­berekkel tanácskozott az együttműködés problémái­ról. Magyarország kedve­zőbb mérleget szeretne el­érni a Brazília javára nagy aktívumot mutató kereske­delemben. Megvizsgálták, milyen lehetőség kínálkozik a cél elérésére termelési, harmadik piaci és egyéb ke­reskedelmi együttműködé­si lehetőségek révén. Németh Károly tegnap reggel szálláshelyén, a Ja- buru-palotában fogadta An­tonio Aureliano Chaves de Mendonca brazil bánya- és energiaügyi minisztert. Az Elnöki Tanács elnöke ezt követően Brasilia neve­zetességeivel ismerkedett. Majd udvariassági látogatást tett a brazil legfelsőbb bí­róság elnökénél, Luiz Rafa­el Mayernél. A magánkörben elköltött ebéd után Németh Károly udvariassági látogatáson járt a brazil szenátus és az alkotmányozó nemzetgyűlés elnökeinél. Ezután Magyar- ország brasiliai nagykövet­ségére látogatott, ahol Sütő Gábor nagykövet bemutatta neki a dolgozók kollektívá­ját. Kedden délelőtt Nagy Gá­bor külügyminiszter-he­lyettes Ronaldo Costa brazil küliügyirrriniszter-helyettes- sel tárgyalt a két ország együttműködésének kérdé­seiről. Folytatódtak a gaz­dasági és a kereskedelmi tárgyalások is. Szovjet—japán konzultáció A csúcstalálkozó alapos előkészítést igényel noka. Vízügyi tanácskozások Ellenőrző rendszert szerveznek a vízkészletek védelmére Németh Károly vendéglátója, Jósé Sarney brazil államfő tár­saságában ellép a felsorakozott díszszázad >előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom