Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-18 / 272. szám

2 Somogyi Néplap 1987. november 16., szerdo Kádár János hazaérkezett Brüsszelből Giovanni Goria ismét megbízást kapott kormányalakításra Ismét a kereszténydemok­rata Giovanni Goria kapott megbízást az új olasz kor­mány megalakítására. Fran­cesco Cossiga köztársasági elnök kedd délelőtt fejezte be három napig tartó kon­zultációit a politikai pártok képviselőivel, s ezután rög­tön hivatalába rendelte — a néhány nappal korábban lemondott — Goriát. A megbízott politikus — aki a szokásnak megfelelően „feltételesen” fogadta el a , a többi politikai erő állás­pontját. Ennek köszönhető­en már hétfő délután vilá­gosan kirajzolódott a „par­lamenti többség” tagjainak közös szándéka: visszaállí­tani az ötpárti koalíciót. Rómában továbbra is próbálják kifürkészni, hogy kinek állhatott érdekében e kormányválság kirobban­tása. Ismeretes, hogy a kis liberális párt indította el a „lavinát” azzal, hogy a múlt hét végén kivonult a kor­Francesco Cossiga ismét Giovanni Goriát, a lemondott kor­mány volt miniszterelnökét bízta meg a kormányalakítási tárgyalásokkal. Képünkön: Goria távozóban az elnöki pa­lotából (Folytatás az 1. oldalról) ajándékot a polgármester a brüsszel királyi palota park­ját ábrázoló rézkarccal vi­szonozta. A bensőséges hangulatú találkozó után a polgármes­ter és a városi tanács tagjai végigkísérték a magyar ven­dégeket a városháza terme­in. Kádár János a kora dél­utáni órákban a Laeken-i palotába látogatott, ahol l. Baldvin királlyal találko­zott. A szívélyes légkörű kö­tetlen megbeszélésen Kádár János tájékoztatta vendég­látóját belgiumi tárgyalásai­ról, hazánk kül- és belpoli­tikai tevékenységéről. Meg­elégedéssel szóltak a nemzet­közi életben tapasztalható kedvező változásokról, Ma­gyarország és Belgium ered­ményesen fejlődő kapcsola­tairól. A találkozó után a belga uralkodó ebédet adott Kádár János tiszteletére. Kedden délután, belgiumi hivatalos látogatásának befe­jezéseként Kádár János Brüsszel sajtóközpontjában nemzetközi sajtóértekezletet tartott. Az igen nagy érdek­lődéssel várt tájékoztatóra 20 belga és 35 más országbeli újság, folyóirat, hírügynök­ség, rádió- és televízióállo­más összesen több mint 100 tudósítója jött el. Kárvalics László, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezető-helyettese be­vezetője után, amelyben utalt Kádár János legutóbbi kül­földi útjaira, Kádár János üdvözölte a jelenlévőket. Kádár János. elöljáróban rövid nyilatkozatot tett, né­hány szóval bemutatva Ma­gyarországot a nemzetközi sajtó képviselőinek, akiknek — mint mondotta — „fontos szerepük van a népek köze­ledésének és együttműködé­sének előmozdításában”. — Hazám — mondotta az MSZMP főtitkára — terüle­tileg és lélekszámban kis or­szág, elkötelezett a szocialis- ' ta építés mellett, úgy is mint a Varsói Szerződés, va­lamint a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsának tag­komplexumot a dél-iráni Bushehr közelében, s a le­dobott több tucatnyi nehéz­bomba nyomán csak kőtör­melékek maradtak. Teherán szerint egy ottani, befejezet­len nukleáris erőművet ért a támadás, amely „bizo­nyos károkat” okozott, és számos ott dolgozó alkalma­zott is életét vesztette. Irán élesen elítélte az akciót, mely minősítése szerint sú­lyosan megsértette a nem­zetközi egyezményeket. A hosszú évekig épült, 1200 megawattos létesít­mény a befagyasztott mun­kálatok miatt félkész álla­potban volt, s 1984—86 kö­zött már négv bnmbatáma­állama. Fontos körülmény, hogy Magyarország nemzeti jövedelmének igen magas hányada, mintegy 50 száza­léka a külkereskedelemben, s az utóbbinak nagyjából szintén a fele nem szocialis­ta piacokon realizálódik. Eb­ből következően — de poli­tikánk szerint is — mi nyi­tott ország vagyunk. A nemzetközi kapcsolatok normáit megtartva széles kö­rű együttműködésre törek­szünk — beleértve ebbe a politikai, a gazdasági, a kuli turáis kapcsolatokat épp­úgy, mint az idegenforgal­mat vagy a személyes érint­kezést — minden olyan or­szággal, amely erre kész. Magyarországon most, s er­ről nyíltan beszélünk, nehéz feladatok megoldása van na­pirenden. Olyan gazdasági kérdésekre kell válaszlt, meg­oldást találnunk, amelyek egész társadalmunkat, or­szágunk egész lakosságát érintik. Az a feladatunk, hogy szocialista társadal­munk humánus alapelveit szem előtt tartva megte­remtsük a racionális gazdál­kodás feltételeit. Ezért már sok mindent tettünk, de sok még az elvégeznivalónk is. A társadalom demokratizálá­sára és a reformok folytatá­sára törekszünk. Értékelésünk, s meggyő­ződésem szerint is, a nem­zetközi életben most biztató jelek vannak. Ezek közül kiemelkedik a december 7- ére tervezett szovjet—ame­rikai csúcstalálkozó, a már bejelentett szándék, hogy ott bizonyos rakétafegyverek megsemmisítésében kíván­nak megállapodni. Ha így történik, ez bizonyítéka lesz mindkét fél nagyfokú reali­tásérzékének, s olyan lépés, amellyel valamennyi nép ér­dekeit szolgálják. Jó, hogy továbbra is tart a helsinki folyamat. Biztató, hogy Bécs- ben sor került a Varsói Szer­ződés és a NATO képvise­lőinek kapcsolatfelvételére, hogy előkészítsék a tárgya- lásókat a két szövetségi rendszert érintő krédésékről. Mi, magyarok — pártunk, kormányunk és közvélemé­szakaszán visszavert egy je­lentős iráni támadási kísér­letet, nagy tűzerővel zúzták szét a harckocsikkal is tá­mogatott iráni akciót. Tehe­ránban nem tettek említést a frontmozgásróL Kedden elhagyta Dubai kikötőjét és csatlakozott a Hormuzi-szoroshoz közele­dő konvojhoz a Bridgeton nevű szupertartályhajó. A 401 ezer tonnás jármű az öbölben négy hónappal ez­előtt futott aknára, s eddig tartott javítása. A Bridge- tonnal együtt a mostani ka­ravánba 3 átlobogózott ku­vaiti tartályhajó és öt amerikai hadihajó tartozik. Útjuk eddig zavartalan volt. nyünk — fenntartás nélkül egyetértünk a Szovjetunió­ban végbémenő változások­kal, a peresztrojkával. Úgy értékeljük, hogy törekvése­ink hasonlóak. A közelmúlt­ban Pekingben jártam, ahol nagyon őszinte, jó szellemű beszélgetéseket folytattam az általam már régebben is is­mert kínai vezetőkkel. Nagy realitásérzéket tanúsítva ők is megerősítették: mind köz­vetlen, mind távolabbi cél­jaikat a szocializmus építé­sének útján kívánják elérni. Néhány szót szólnék belgi­umi utamról. Magyarország és Belgium között már jó- nehány esztendeje megfele­lő, sokrétű, az együttműkö­dés valamennyi lehetséges területét átfogó kapcsolatok alakultak ki. Ezeket a kap­csolatokat sok minden segí­ti. Bizonyos ^szempontból ha­sonlóak a írét ország adott­ságai, nagyságrendje, de Bel­gium nemzeti jövedelmének közel 70 százaléka realizáló­dik a nemzetközi áruforga­lomban. A látogatás során alkal­mam volt tárgyalni az euró­pai gazdasági közösség bi­zottságának elnökével és a külkapcsalatokért felelős tag­jával. Az utóbbi években in­tenzív megbeszélések foly­nak Magyarország és a Kö­zös Piac képviselői között annak érdekében, hogy meg­állapodásra juthassunk. Van­nak még bizonyos megoldás­ra váró kérdések: hazánk a GATT tagja, s e szerint a Közös Piac országainak is a legnagyobb kedvezményt kel­lene biztosítaniuk a Ma­gyarországgal folytatott ke­reskedelemben. Ezt azonban nem kapjuk meg, sőt a tag­országok eltérő módon, de külön vámokkal, mennyiségi korlátozásokkal terhelik az exportcikkeinket. — A két ország érdekelt tehát abban, hogy mind nagyobb mértékben kapcso­lódjon be a nemzetközi gaz­dasági munkamegosztásba. Magyarország nem bezár­kózással, hanem a nemzet­közi együttműködés bővíté­se és fejlesztése útján akar hozzájárulni problémáinak megoldásához. Ezért is örömmel tettem eleget Bel­gium királya, valamint mi­niszterelnöke meghívásá­nak. Érdemi tárgyalásokat folytattunk mindenekelőtt a vendéglátókkal, továbbá a szenátus, a különböző pár­tok vezetőivel, az üzleti kö­rök képviselőivel. Nagyon köszönöm a meg­hívást, a szíves vendégsze­retetet, az érdemi, igen jó légkörű tárgyalásokat. S azt, hogy (amint a mi részünk­ről is) megvan a szándék sokoldalú együttműködé­sünk továbbfejlesztésére. A nemzetközi kérdéseket te­kintve mindkét ország eny- hültebb, békésebb világ megteremtésében érdekelt. Magyarország és Belgium egyaránt kis ország, de kö­A Genfből tudósító hír- magyarázók ezúttal nem te­kintették rossz jelnek, hogy Julij Voroncov és' Max Kam- pelman küldöttségvezetők az eredetileg két napra terve­zett megbeszéléseiket kedden is folytatták. Az egyes tár­gyalási szakaszokat követő tömör kijelentésekben ugyan­is újra és újra elhangzott ez a szó: „előrelépés”. A keddi hosszabbítást is azzal indo­kolták, hogy ki akarják hasz­nálni a mostani lendületet, a „kedvező szelet”. S ez ön­magában is örvendetes, hi­szen Voroncov és Kampel- man nem kisebb feladattal érkezett Genfbe, mint hogy pontosítsák a még tisztázan­dó kérdéseket a közepes ha­tótávolságú és harcászati­hadműveleti rakéták felszá­molásáról kötendő szerződés­ben, amelyet Mihail Gorba­csov és Ronald Reagan a december 7-én kezdődő csúcstalálkozón ír majd alá. A világ várja a történel­mi eseményt, hiszen a két nagyhatalom először készül zös szándékunk, hogy lehe­tőségeinkhez mérten hozzá­járuljunk az európai kap­csolatok javításához. Az itt végzett munka eredményeivel elégedett va­gyok. Meggyőződésem, hogy ezeket a tárgyalásokat cse­lekvés követi majd, a ma­gyar-belga együttműködés szélesedni fog, és a nemzet­közi színtéren — külön-kü- lön vagy együtt — az eny­hülés, a szilárdabb, tartó- sabb béke érdekében lépünk fel. Belgium népének, la­kosságának a legjobbakat kívánom, mindenekelőtt azt, hogy munkájukban sikere­ket érjenek el, és azok gyü­mölcseit békében élvezhes­sék, hangoztatta az MSZMP főtitkára. _A sajtóértekezletet köve­tően Kádár János hazánk brüsszeli nagykövetségén a belgiumi magyar kolónia tagjaival találkozott. Meg­hitt, elvtársi eszmecsere köz­ben hamar elérkezett a re­pülőtérre indulás ideje. A brüsszeli nemzetközi repülő­tér melletti különrepülőtér szalonjában Wilfried Mar­tens miniszterelnök várta a vendégeket. Még egy rövid, szívélyes beszélgetés után, meleg búosút követően Ká­dár János és kísérete be­szállt a repülőgépbe, amely felszállt Budapest irányába. * * « Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, az Elnöki Tanács tagja — aki I. Baldvin ki­rály és a belga kormány meghívására hivatalos láto­gatást tett Belgiumban — kedden este hazaérkezett Budapestre. Kíséretében volt Várkonyi Péter külügy­miniszter, az MSZMP KB tagja, Gecse Attila, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője, Karvalics László, az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának he­lyettes vezetője, Bartha Fe­renc, a Minisztertanács nem­zetközi gazdasági kapcsola­tok titkárságának vezetője, valamint Németh József, ha­zánk brüsszeli nagykövete, aki állomáshelyén maradt. Kádár János fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Grósz Károly, a Mi­nisztertanács elnöke, Lázár György, az MSZMP főtit­kárhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai; Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Kótai Géza, az MSZMP KB külügyi osztályának vezető­je, a Központi Bizottság tag­jai; TJrbán Lajos közlekedé­si miniszter, Horn Gyula külügyminisztériumi állam­titkár, a KB tagja, valamint Földest Jenő belügyminisz­tériumi államtitkár. Jelen volt Pierre Schmidt, a Bel­ga Királyság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője. egy teljes fegyverosztály megsemmisítésére. A koráb­bi szovjet—amerikai megál­lapodások ugyanis fegyver­zetkorlátozási jellegűek vol­tak, a meglévő szintek befa­gyasztását írták elő, de nem felszámolásukat. Figyelemre méltó, hogy Nyugaton már elenyésző kisebbségbe kerül­nek azok a hangok, amelyek valamiféle veszélyt vélnek kiolvasni a tervezett szovjet —amerikai egyezményből. Hangnemet változtatott lord Carrington, a NATO főtitká­ra is, aki az Atlanti Szövet­ség társaságának hétfőn Isz­tambulban megnyílt köz­gyűlésén már amiatt aggodal­maskodott, hogy milyen kö­vetkezményei lennének an­nak, ha a washingtoni tör­vényhozók megtorpedóznák a megállapodás aláírását. Margaret Thatcher ugyan­csak a hét elején Nagy-Bri- tannia teljes támogatásáról biztosította a december ele­jén aláírandó egyezményt, amely — szavai szerint — fontos lépés lesz egy béké­feladatot — úgy nyilatko­zott, hogy . megkísérli újból „összehozni” az ötpárti szö­vetséget. Cossigának erre a dönté­sére számítani lehetett, er­re korábban már számos jel utalt. Az államfő ugyanis szakított azzal a hagyo­mánnyal, hogy a politikai pártok képviselőit „nagysági sorrendben” fogadja. Ezúttal a koalíció pártjainak veze­tőivel tanácskozott először, s csak azután hallgatta meg Heves ütközetek zajlottak le aiz indiai békefenntartó erők egységei és a Tamil Eeliaim Felszabadító Tigrisei (LTTE) nevű szervezet cso­portjai között Sri Lanka ke­leti partvidékén az utóbbi negyvennyolc órában. Kato­nai források szerint az ösz- szecsapásokban huszonhét tamil fegyveres vesztette éle­tét és több mint ötven meg­sebesült. Az LTTE osztagai Batticsa- loa város körzetében megtá­madták az indiai erőknek egy nyolc járműből álló osz­sebb és biztonságosabb vi­lág felé. Egyértelműnek látszik, hogy a zavaró hangok ezút­tal már nem a mostani eu- rorakéta-egyezményt, hanem a nukleáris fegyverkorláto­zás további folyamatának megkérdőjelezését vették célba. Valójában már meg­kezdődtek az előkészületek Gorbacsov és Reagan esetle­ges jövő tavaszi újabb ta­lálkozójára is, amelyen a földrészek közötti, tehát az interkontinentális ballaszti- kus rakéták ötven százalékos csökkentéséről írhatnának alá egyezményt. Moszkvában azonban tisztában vannak azzal, hogy ennek csak ak­kor lenne igazán értelme, ha az Egyesült Államok lemon­dana az úgynevezett hadá­szati védelmi kezdeménye­zésről, az SDl-programról. Reagan elnök viszont most hétfőn újra úgy fogalmazott, hogy az SDI-t nem tekinti „alku tárgyának”. Ezúttal ismét megvádolta a Szovjet­uniót, hogy maga is hatal­mányból (amelyben mind­össze egy miniszterrel kép­viseltette magát). Felmerült a gyanú, hogy esetleg más erők „bujtatták fel” a libe­rálisokat, esetleg a szocia­listák, de ezt a vádat Bet- tino Craxi pártja határozot­tan elutasította. Goria kijelentette, hogy a sürgős, megoldásra váró fel­adatokra való tekintettel már kedd délután megkezdi kormányalakítási tárgyalá­sait. lapét. A katonák felvették a harcot és helikopterek támo­gatásával érzékeny csapást mértek a támadókra. Pieter Keuneman értesü­lése szerint az LTTE vezetői közül néhánynak kapcsolata van az amerikai Központi Hírszerző Hivatallal (CIA). A szervezet lényegében nem más, mint egy terrorista csoport, amely elutasítja a szigetország nemzetiségi vál­ságának rendezésére kötött békeszerződést — mondta a Sri Lanka-i kommunista ve­zető. más összegeket fordít saját űrfegyverkezési programjára. Márpedig a szovjet válasz egyértelmű. A napokban egy szovjet tábornok szögezte le, hogy a Szovjetunióban nem dolgoznak az amerikai Sül­nek megfelelő programon. Természetesen Moszkva nem. titkolja, hogy Washington hajthatatlansága esetén rá­kényszerül különféle válasz­lépésekre. Egyben azt is vi­lágossá teszik szovjet rész­ről, hogy nincs kifogásuk az esetleges űrfegyverek ele­meivel, egyes összetevőivel folytatott laboratóriumi kí­sérletek ellen. Ám világosan meg kell húzni a határt, hi­szen egyébként a két fél kö­zött érvényben lévő nagyfon­tosságú megállapodás, a ra­kétaelhárító rendszerek kor­látozásáról kötött ABM-szer- zödés veszti el értelmét. S ily módon megkérdőjelezné, hogy más — így például a december 7-én aláírandó — megállapodás is tartósnak bizonyulhat-e a két nagyha­talom között. O. L. Gy. Az amerikai, 250 ezer tonnás Esso Freeport nevű szupertan­kért a Hormuzi-szorosban iráni rakétatámadás érte. Senki sem sérült meg (Telefotó: Reuter—MTI—Ks) A harcok nem szűnnek Irak és Irán között Iraki harci gépek kedden bombáztak egy félig elké­szült iráni atomerőművet, jelentős károkat és számos ember halálát okozva. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint tavaly óta nukleáris hasadóanyagok is voltak a létesítményben. Bagdadi bejelentés sze­rint harci gépeik nagy szám­ban támadtak kedden egy igen fontos petrokémiai dás érte. A Bécsben széke­lő Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szóvivője szerint Irán tavaly nukleáris hasa­dóanyagot szállított ebbe az erőműbe. Egyelőre nem is­meretes, hogy a bombázás ezekre volt-e valamilyen ha­tással. Ugyancsak iraki bejelen­tés szerint keddre virradó­an hadseregük az 1200 km- es szárazföldi front középső Kedvező széllel Heves ütközetek Sri Lankán Eedd esti kommentár

Next

/
Oldalképek
Tartalom