Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-13 / 268. szám
■ Somogyi Néplap 1987. november 13., péntek A téli felkészülés Koordinációs értekezlet a közlekedésről, közellátásról A téli közlekedés és közellátás feladatairól tartott koordinációs értekezletet tegnap Kaposváron a Somogy Megyei Tanács közlekedési osztálya a helyi tanácsi képviselői részére. Kovács Béla, a megyei tanács közlekedési osztályának vezetője elmondta, hogy az 1983—84. évi nagy tél tapasztalatai alapján megyei vb-határozat írja elő a tanácsok és az ellátásban érintett szervek feladatait, £ azok minden évben intézkedési tervet is készítenek. Ennek célja, hogy rendkívüli időjárási körülmények között is biztosítani lehessen a lakosság biztonságos életviteléhez szükséges alapvető feltételeket, így többek között az orvosi ellátást, a gyógyszereket, a legszükségesebb élelmiszereket, a szolgáltatásokat, a tüzelőanyagot és a közlekedést. Ezt követően Sümegh. Nándor, a megyei tanács főmunkatársa összegezte a múlt tél tapasztalatait, valamint a helyi tanácsoktól beérkezett felkészülési tervekkel kapcsolatos észrevételeket. Néhány fontos további feladatra is felhívta a figyelmet. Az említett vb-határozat a nehezebb körülmények között nagy fokú önállóságot és együttműködést követel a megyei és a helyi tanácsi szervektől, valamint az ellátásban közreműködő vállalatoktól, intézményektől. A múlt télen is voltak olyan gondok, hogy a nagy hó miatt elzárt településeken saját erőből meg sem próbálták elhárítani az akadályokat, hanem csak a központi segítségre számítottak. Fontos az is — mondta —, hogy a lakosság a nehezebb időszakban megfelelő megértést és türelmet tanúsítson, és ahol lehet, segítsen a munkákban. Az idei felkészülést mindenütt úgy kell elvégezni, hogy a közlekedéssel és a lakosság ellátásával kapcsolatos gondok minél kisebbek legyenek. A Közúti Igazgatóság kaposvári koordinációs üzemmérnökségének képviseletében Haász Rudolf elmondta, hogy az igazgatóság által kezelt közlekedési utakat három csoportba osztották: az elsőbe a főútvonalak, az úgynevezett őrjáratos utak tartoznak, ezeken állandóan közlekednek majd a hóeltakarító gépek; a másik csoportban levő utakon bizonyos számú kihelyezett gép gondoskodik a hó eltakarításáról. Itt a lehetőségekhez mérten az őrjáratos gépek is segítenek. A közlekedés szempontjából legkevésbé igénybe vett utakat — ez a harmadik csoport — helyi eszközökkel kell tisztán tartani. Nagy figyelmet kell fordítani az idős emberek és a betegek ellátásának megszervezésére is — folytatta Sümegh Nándor. — Fontos, hogy a helyi orvosok előre felkészüljenek olyan esetekre, amikor előre lehet tudni, hogy a beteg mikor szorul ellátásra (például a művesekezelésre várók). Ehhez kapcsolódva dr. Koncz Gábor, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetöhelyettese elmondta, hogy a községi orvosok és a gyógyszertárak állandó ügyeletet tartanak. Ahol nincs gyógyszertár, a körzeti orvos rendelkezik a legszükségesebb gyógyszerekkel. A kórházak műtőinek és intenzív .osztályainak az elektromos ellátása háromszorosan biztosítva van. A megyei koordinációs értekezletet megelőzően Kaposvár téli ellátását is megtárgyalta a városi tanács műszaki osztálya a közlekedésben, valamint az ellátásban érintett vállalatok képviselőivel. Itt a megszokott feladatok mellett új gondot jelent a sétálóutca burkolatának a tisztítása. A dísz- burkolat miatt ezen a területen sózni nem lehet. A budapesti Váci utcai tapasztalatok alapján valószínűleg fűrészporral végzik majd a felszórást. Nagy feladatot jelent majd az ideiglenesen új helyre került helyi Volán-pályaudvaron is a hóeltakarítás. Jogi szakértőnk írja A módosított családjogi törvényről Gyógyszer a postástáskában Gyógyszerekkel telt meg a minap Ősz János kéthelyi postás táskája. Értetlenül szemléltük a több doboz Dopagitot, Algopirint s a többi, gyógyulást segítő és egyéb készítményt. Ennyire beteg lenne ez a derék ember, hogy csak egy üzemi patikára való készlettel tudják orvosolni a baját? — Követésre méltónak találtunk egy soproni kezdeményezést — magyarázta Pusztai Mihály, a kéthelyi postahivatal vezetője. — A Baglas-hegyben több olyan magatehetetlen, idős ember él, akinek megterhelést jelentene begyalogolni a faluba a gyógyszerekért. A soproni ötlet alapján vezettük be ezt a szolgáltatást: postásunk a leveleken és az újságokon kívül gyógyszerészeti készítményeket is „kézbesít”. Farkas Sándor a délutáni órákban kétkilós kenyereket helyezett el motorja csomagtartóján. A gyógyszer-kézbesítés mintájára, a lakossággal való jó kapcsolat érdekében, a postások vállalnak más feladatokat is. • — A táviratokon kívül elfér más is a robogón — vallja Molnár József, akinek tekintete kicsit morcos, de a főnöke úgy nyilatkozott róla, hogy „belül annál derűsebb". Túl az ötödik ikszen elvégezte Marcaliban a szakmásító tanfolyamot. Harminc éve postás. Tapasztalata segítette abban, hogy jó pár évvel azelőtt nem sértettek meg egy sári lótenyésztőt. Az történt ugyanis, hogy táviratot kapott ez az állattartó a következő szöveggel: „Vezesse nénjét fedeztetésre!" Egy fiatal kisegítő alkalmazott vette az üzenetet, és elhallotta a szöveget. Józsi bácsi ismerte a címzett foglalkozását, így sikerült kideríteni, hogy melyik betű nem egyezik a feladó szándékával. A lótenyésztő ezek után a ménjét vezette fedeztetésre. Falun az emberek nagy része a postáson keresztül tartja a kapcsolatot a világgal. Tóth lmréné telefon- központos arról számolt be, hogy a kézbesítők összeírják, kinek mire van szüksége; ő hívja föl a marcali üzleteket, s megkérdezi, van-e a keresett termék. Megszoktuk már, hogy a szolgáltatásokért fizetni kell. A kézbesítők mindezt emberségből látják el. B. A. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényt — a családjogi törvényt — az Országgyűlés eddig kétszer módosította: az 1974. évi I. törvénnyel és az 1986. évi IV. törvénnyel. Ez utóbbi törvény 1987. július 1-jén lépett hatályba, s ezzel egyidejűleg — a 12/1987. (VI. 29.) MM. számú rendelettel — módosultak a gyámhatósági eljárás szabályai is. A törvény többek között felemelte a házasságkötési korhatárt, megszüntette a családba fogadás jogintézményét, változtak a gyermek tartásának szabályai, illetőleg a kapcsolattartásra, az, örökbefogadásra vonatkozó rendelkezések, és lényegesen átalakult az állami gondoskodás intézményrendszere. Korábbi szabályaink szerint a lányok 16., a fiúk pedig 18. életévük betöltésével, illetve gyámhatósági engedéllyel ezt az életkort megelőző 2 évvel köthettek házasságot. Eddig évenként mintegy 900 kiskorú házasságkötési kérelmében döntötték a gyámhatóságok. A módosított törvény a házasságkötési korhatárt — a nők és férfiak számára egyaránt — a 18. életévben határozta meg. Kiskorú csak a gyámhatóság előzetes engedélyével köthet házasságot, de a gyámhatóság indokolt esetben is csak akkor adhat engedélyt, ha a házasuló a 16. életévét betöltötte. Ebből következik, hogy megnövekednek a gyámhatóságok házasságkötés engedélyezésével kapcsolatos feladatai. A becslések szerint évente mintegy 10 000 ilyen üggyel lehet számolni. A gyámhatóság az előzetes engedélyt csak akkor adhatja meg, ha a házasságkötés a kiskorú érdekét szolgálja. Vizsgálni kell, hogy a kiskorú rendelkezik-e a házasságkötéshez szükséges testi, értelmi és erkölcsi fejlettséggel, megélhetése és lakhatása a házasságkötés után biztosítva van-e. Továbbá tisztázni kell azt is, hogy a kérelmet szabad akaratából nyújtotta-e be, valamint a meglevő, illetőleg a 18. életévének elérése előtt születendő gyermekének gondozásához, ellátásához és neveléséhez a feltételek biztosítottak-e. A gyámhatóság tisztázza a tényállást, beszerzi, illetve az ügyfelekkel csatoltatja a bizonyítékokat. Igen fontos például a szakorvosi bizonyítvány, a munkahelyi vélemény, a kereseti igazolás, a betétkönyv, a tulajdoni lapmásolat. Környezettanulmányt készítenek, és meghallgatják a felet. A házasságkötés engedélyezésével kapcsolatos eljárásra az az első fokú gyámhatóság illetékes, amelynek területén a kiskorú állandó lakóhelye van. Ha mindketten kiskorúak, akkor az a gyámhatóság illetékes eljárni, amelynek a területén a kiskorú lány bejelentett állandó lakóhelye van. A korábbi években a házasságkötési kérelemmel jelentkező 14—16 év közötti lányok döntő többsége a kérelem előterjesztésekor már terhes volt. Házasságkötési szándékukat kétségtelenül befolyásolta a születendő gyermek családi jogállásának rendezése iránti igény. Miután e korosztály a módosított törvény alapján a gyámhatóságtól nem kaphat engedélyt a házasságkötéshez, így nagy a valószínűsége, hogy a házasságon kívül született gyerekek száma tovább fog növekedni. Ennek megakadályozása továbbá e korosztálynak — a házasságkötési lehetőség hiánya miatt — az élettársi kapcsolatok szélesítésétől való visszatartása már nem lehet csak gyámhatósági feladat. Ennek megoldása a gyermek- és ifjúságvédelemben érdekelt állami és társadalmi szervek közös feladata. Szecsődi Lászlóné dr. GÖRÖGORSZÁGI ÉLMENYEK Az Akropolisz árnyékában Növényvédelmi tájékoztató Pusztítsuk a lombrágó hernyókat! Nehéz lenne válaszolni arra a kérdésre, miben rejlik Athén varázsa. Európa egyik legrégibb városának számos hangulateleme van, melyek együttesen adják a hatalmas világváros semmi mással nem helyettesíthető varázslatos levegőjét. így az Omonia — Egyetértés — térről sugár irányban futó széles utak, amelyek egy ponton — minden elképzeléssel ellentétben — megszűnnek sugárutak lenni. Egyszerűen nem visznek sehová, legföljebb egy másik, jóval kisebb térre, hatalmassá növelve a forgalmat és a zsúfoltságot. Nyáron ebből nincs hiány, pedig az itteniek szerint júliusban fél Athén a szabadságát tölti valahol. Athén lakóinak másik fele a meleg és a turisták elől kimenekül a tengerhez. Ha igaz is ez, akkor is ugyanilyen tömeg lenne a városban a világ minden tájáról összesereg- lett külföldiek jóvoltából. A széles sugárutak valósággal összeszűkülnek, s csak egy-egy piros lámpánál látszik, hogy bár soknak látszik a három-négy sáv, bizony, továbbiak is elkelnének. Az Omonia téren, úgy látszik, mintha a szökőkút csak azért lenne, hogy oldja a szűnni nem akaró körbe autózók monoton, mégis megunhatatlan látványát. A reggelre tisztává varázsolt utcákon várakozó sárga taxik állnak s az újságárus a legmenőbb szexlapokkal körbe rakott bódéja mellett hitetlenkedve figyeli a mini szoknyás vagy sortba öltözött külföldi nőket. A görög nők nem járnak sortban, az így öltözött nő látványosságnak számít, megnézik őket nemcsak az utcán, hanem a boltban is. A legfőbb látványosság természetesen az Akropolisz, ahol egyszerre nyolc-tíz ország turistái hallgatják az, idegenvezetőket. Keveredik itt a francia a svéddel, az olasz a magyarral. Megáll az ember az Akropolisz fennsíkján, nézi a Parthenont vagy az Erekhteion kariatidáit és arra gondol, hogy ezek a csodálatos alkotások több mint huszonhárom századot vészeltek át úgy, hogy csupán egy milliméternyit kopott meg a felszínük, míg az utolsó tíz-húsz év hármat is koptatott rajtuk. Mindenkinek eszébe jutnak azok a régi történelemórák, ahol az unalomig ismételték: már a régi görögök is . . . De ha semmire sem gondolunk, csak gyönyörködünk, akkor is szánalmasnak érezzük a mai kor emberét, aki állványerdővel veszi körül a műkincseket, iszonyatos gépszörnyeket állít a Parthenon köré, amelyeket darunak nevez, hogy helyreállítsa mindazt, amit a történelemben szemvillanásnyi idő alatt elrontott. Elnéztem a müveit náció „gyermekeit”, akik át-át- ugrálva a kifeszített köteleken, belülről fényképeztetik magukat, fittyet hányva az őrök sűrűn felhangzó sípjelére. S mi, magyarok sem vagyunk kivételek, közülünk is jó néhányan belépnek egy-egy lezárt területre, hogy ott álljanak fel egy kettétört oszlopmaradványra, onnan hallgassák meg az idegenvezetőt, aki most mondja el századszor, hogy legyenek szívesek kijönni a lezárt területről... De Athénhoz az ókori látnivalókon kívül hozzá tartoznak a Piaka, e sajátos hangulatú városrész házacskái. A Piaka nem más, mint utcácskákkal, lépcsőkkel összekapcsolt múlt századi polgári házak sokasága, feltételezhetően a valamikori Athén egykori lakónegyedeinek a helyén. Egyik-má- * sík erősen kopott mulatóban előszeretettel rendeznek folklórműsort a turistáknak, s hozzá könnyű bort, dinnyét szolgálnak fel. A sajátos hangulathoz tartozik a volt királyi palota előtti pompázatos ruhájú díszőrség is, amelynek őrségváltáskor szokásos ceremóniája évek óta mit sem változott. A vastag gyapjúharisnyába öltözött katonák — akiket állítólag szépségük szerint választanak ki — egy órát állnak mozdulatlanul, testsúlyukat csak tizenöt percenként helyezhetik át egyik lábukról a másikra. Feltétlenül szerepelnie kell az élménytárban az athéni metrónak, ami legkevésbé sem hasonlít a mi metrónkhoz. A városban a föld alatt, a városon kívül a föld felett jár, helyenként cammog, máskor száguld. Nehéz eldönteni egyébként, hogy mit értenek az itteniek a „városon kívül” kifejezésen. Ha az Akropolisz- ról körbenézünk, úgy látszik, mintha a városnak nem lenne határa, de ha a metróra széliünk, Pireuszba, a kikötőbe igyekszünk, semmi sem utal arra, hogy néhol a városon kívül járunk. Pireusz maga is megérne egy külön fejezetet, óriási tengerjáró hajóival, amelyek közül az első, mint valami hatalmas száj, a metró kijáratával szemben kényszerít megállásra. Nemcsak a főváros, hanem egész Görögország hangulatához hozzá tartozik a rengeteg utcai pavilon. A képeslaptól kezdve az elemmel működő, parányi ventillátorig mindent lehet kapni ezekben; hideg üdítőket is. Közülük legízletesebb a narancsból vagy almából készített ital, amelyhez öt-hat gyümölcsöt sajtolnak ki egy ötletes gép segítségével, s mire a félbevágott gyümölcsből a pohárba folyik a lé, egyúttal jéghideggé lesz. Természetesen sört vagy bort is vásárolhatunk, de egyiknek sincs olyan kultusza, mint nálunk. A görög statisztikák nem tartják nyilván az alkoholistákat, mivel ez a fogalom: alkoholizmus, náluk ismeretlen. (Folytatjuk.) Balogh P. Ferenc A gyümölcsfák lombhullá- sának előrehaladtával szembeötlővé válnak a galagonyapille és az aranyfarú lepke hernyófészkei. A fertőzött fákon a levelek egy része nem hullik le, hanem finom szövedékszállal felerősítve fennmarad. Rügyfa- kadás idején innen kezdik meg a hernyók károsításukat, telelési formájuknak megfelelően együttesen pusztítva a fakadó lombot, rügyeket. Kártételük hamar feltűnővé válik. A lomb nélkül maradt fák vékonyabb gallyain, vesszőin is több levélből összenőtt, ököl nagyságú levélcsomók szövedéke található: ez az aranyfarú lepke hernyóinak telelőhelye, a nagy hernyófészek. A hernyók kora tavaszi károsítására a rügyek, levelek és virágok elpusztítása a jellemző; eleinte csoportosan, majd szétszéledve károsítanak. Fénycsapdáink az idén. mindkét kártevő lepkéinek rajzását jelezték, hernyóik jelentős egyedszámban kezdték meg telelőre vonulásukat elsősorban a marcali és a barcsi térségben, valamint Balatonszárszó és Zamárdi körzetében. Számítani kell ezért a következő év tavaszán számottevő kártételek kialakulására — nemcsak a veszélyeztetett körzetekben, hanem megyénk többi részén is. A kártételük fokozott mértékben várható az erdőkkel határos gyümölcsösökben, házikertekben. A fákon szembeötlő hernyófészkek azonban időben figyelmeztetnek a veszélyre. A téli fatisztogatási munkákat megelőzően már most távolítsuk el a hernyófészkeket, és elégetéssel semmisítsük meg. Nagyobb kertekben vagy a hernyófészkek mechanikai úton való eltávolításának elmaradása esetén márciusban, rügyfaka- dáskor alkalmazott kémiai védekezéssel (a Chinetrin 25 EC 0,05 vagy a Decis 2,5 EC 0.05 százalékos oldatával; e szerek előnye, hogy 10 Cel- sius-fok alatt is kifejtik hatásukat) lehet a táplálkozást megkezdő hernyókat eredményesen pusztítani. Házikertekben is megfigyelhető a mezei pocok betelepedése, kártétele. Felhívjuk a kistermelők figyelmét, hogy ha gyümölcs-, szőlő-, szamóca- stb. ültetvényükben a kártevő jelenlétére utaló járatokat észlelik, a védekezést haladéktalanul meg kell kezdeni száz négyzetméterenként a Redetin 75 granulátum 15—20 dekagrammos adagolású készítménnyel.
