Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-13 / 268. szám
1987. november 13., péntek Somogyi Néplap 5 Czinkotay Frigyes kiállítása Akár vidéken, akár külföldön járok, először a színház, a képtár, az antikvárium felől érdeklődöm. Az orvosok vonzódnak a művészethez. Ha szűkebb hazámra, Somogyra, a Balatonra gondolok, máris elérkeztem Czinkotay Frigyeshez. Vannak az életben örömteli találkozások, azonnal születő barátságok. Így értem el Czinkotayhoz, Somogy festőművészéhez, a szülőföld, a táj szerelmeséhez. Így rendeztük meg újabb fővárosi tárlatát. Az István Kórház-Rendelőintézet Kállai Éva Kórházának közművelődési programja bizonyítja: hiszünk a szépben, a humánumban. November 9-től 23-ig rendeztük meg a kórházi tárlatot — nemcsak a kórháziaknak. Ünnepi megnyitás, legyünk szerénytelenek: hatalmas érdeklődéssel kísérve. Dr. Podhorányi György főigazgató-helyettes megnyitója után Laczkó András mutatta be a művészt és alkotásait. Negyven kép. A látogatók ráismernek a tájra: ez itt a Szépkilátó, ez Ivánfa, emitt a Rippl-Rónai-ház, amott Tihany. — Ez a mos- dósi tüdőgyógyintézet — felel a másik. Tetszenek á képek. A Hófoltos Zselic, a Balatoni szürkület, a Tulipános csendélet színei ragadJ nak meg. Finom ecsetkezelés, a vidék sajátosságainak kiemelése jellemzi a művészt. És még valami: nem helyez képeire mindig és mindenáron embert. Mégis, amit bemutat — várost, falut, partot —, mindenütt emberi alkotás. A jelen levők olvasgatják az eddigi kritikákat, bemutatásokat. Martyn Ferenc, Fodor András sorait, méltatásait vagy a régebbi tárlatok katalógusait, többek között a kollektív kiállításokét. Nem feladatunk titkok fejtegetése. Bár talán nem is titok, hogy miért szólnak ilyen elismerően a mostani bemutatkozásról. Szép és kellemes látvány végigtekinteni a festményeken. Visszaköszön a fonyódi domb, a veronai utca, a Balaton-fel- vidék, a keszthelyi öböl és a Sütkérező; mélyen emberi, elkötelezett alkotások. örültünk, és köszönjük a művésznek, Somogynak is, hogy bepillanthattunk életükbe. Vértes László LENINGRAD Zenei ring „Sok együttes és előadó van, nehéz eldönteni, kik képviselik az új irányzatokat, kik csak utánzók” — így kezdődött az egyik levél, amelyet a Leningrádi Televízióhoz címeztek. Sok hasonló levél érkezett, ezért fölmerült egy tánczenei műsor szerkesztésének gondolata. — Először a Horizont ifjúsági műsorban kaptunk helyet — mondja Tamara és Vlagyimir Makszimov, a Leningrádi Televízió munkatársai. — A munka során több variációt, elképzelést és megoldást kipróbáltunk, és idővel önálló műsor lettünk. — Zenei ring — a köny- nyűzene kedvelői között hamar népszerű lett és sok néA zenei ring rendezője és műsorvezetője Vlagyimir és Tamara Makszimov A ringben Mihail Bojárszkij zőt vonzott a képernyő elé. Mintegy 500 fiatal gyűlt ö.sz- sze a stúdióban a ring körül. A szorítóban ismert énekesek vagy együttesek lépnek föl, s a nézők kérdéseket intézhetnek hozzájuk. A válaszokat a könnyűzenei csillagok dalban mondják el. A beszélgetés a szünetben is folytatódik a folyosókon, a büfében. Olykor vitává terebélyesedik. Az éles viták — vélik Makszimovék — hasznosak mindkét fél számára, és magukkal ragadják a nézőket is. A Makszimov házaspár (Tamara a műsorvezető, Vlagyimir a rendező) állandó alkotói lázban ég. Mindketten sokat tesznek azért, hogy minden egyes előadás érdekes és hasznos legyen. A Ringben már fellépett a Fórum együttes Morozov zeneszerzővel, Valerij Leontyev, az Akvárium rockegyüttes, a Bravo együttes, Álla Pugacsova és a break- stúdió tagjai. Már folynak a következő előadás előkészületei. A szovjet televíziónézők milliói lesznek tanúi annak a találkozónak, amelynek vendége Mihail Bojárszkij a népszerű színész-énekes. Kaposváron a Kilián György Városi Művelődési Központban a hét végén háromnapos nemzetközi díszmadár-kiállítás, virágbemutató és vásár várja az érdeklődőket. Az érdekesnek ígérkező programot a Móricz Zsigmond Művelődési Ház rendezi. A KPVDSZ természetjáró-klub zselici túrát hirdet holnapra. A kirándulás nyolc óra tizenöt perckor kezdődik a 7-es helyi járatú busz indulási helyénél. A túratáv 16 kilométer, az útvonal pedig szentjakab— cserénfa—szentbalázsi erdészház—Hajmás. A kaposvári helyőrségi klub kiállítótermében Varga Agnes textilművész kiállítása látható. Siófokon a Dél-balatoni Kulturális Központban a Siófok város fotókon című fotókiállítás várja az érdeklődőket. A képeket Révész Tamás Balázs Béla-díjas fotóművész készítette. Ugyanitt gyermekeket várnak a hoLnap délután két órakor kezdődő rendezvényre: a Meseszínpad Róka Rudi kalandjai című előadására. Vasárnap délután négy órakor a Tanulmány a nőkről című magyar filmet vetítik a kulturális központ videomo- zijában. A marcali helyőrségi klub előiterében Tibol László alkotásaiból rendeztek kiállítást. A klub nagytermében vasárnap délután fél háromkor az Álmodik az állatkert című magyar természetűim szerez maradandó élményt főként a gyerekeknek. A csurgói művelődési házban ma reggel azokat várják, akik részt vésznek a nyitrai kiránduláson. A művelődési központ programja szerint a szomba/t és a vasárnap este a fiataloké: holnap nyolc órától diszkó, vasárnap pedig , Candy-bál lesz. Az iharosberényi művelődési házban vasárnaptó; Csontosné Magyar Ildikó kerámiáiból rendeznek kiállítást. A somogyudvarhelyi művelődési házban holnap este nyolc órától szüreti bálon szórakozhat a közönség. A homokszentgyörgyi általános művelődési központban ma délután fél háromkor ifjúsági filmklub lesz, holnap nyolc órától pedig Nostra- bál. A nagyatádi Gábor Andor Művelődési Központban holnap reggel kilenc órától játszóházat rendeznek. A résztvevők bepillantást nyernek a gyöngyfűzés rejtelmeibe, s videovetítésre is sor kerül. Kaposváron a VI. dunántúli tárlat alkotásait két helyszínen tekinthetik meg az érdeklődők: a Somogy Megyei Múzeumban, illetve a Somogyi Képtárban. A Kaposvári Galériában Valkó László festőművésznek, az előző dunántúli tárlat nagy- díjasának kiállítása látható. Ugyancsak a Somogy Megyei Múzeumban tekinthető meg A jég világa című állandó kiállítás (képünkön). tájoló HÉTVÉGI Gyermekeink egészségéért Hegyei aktívaértekezlet Kaposváron A Zrínyi-örökség ápolására Hegalakult a Magyar Irodalomtörténeti Társaság délnyugat-dunántúli tagozata A 6—14 éves gyerekekben még nem alakultak ki káros szenvedélyek, igénylik a mozgást, és ez jobb esélyeket és lehetőségeket ad a megelőzést szolgáló egészség- nevelés számára. Ugyanakkor ennél a korosztálynál is tapasztalható egyebek közt az egészségtelen táplálkozás vagy mozgásszegény életmód, s ez feladatokat szab mindazoknak, akik a gyerekekkel foglalkoznak. E lehetőségekre és feladatokra kívánta felhívni a figyelmet a Kaposváron tegnap tartott megyei aktívaértekeziet, amelyen úttörővezetők, pedagógusok és az egészségnevelésben részt vállaló szervek képviselői voltak jelen. Először Lóska Szilárd, a Minisztertanács titkárságának főosztályvezetője adott tájékoztatót az egészségmegőrzési kormányprogram tervezetéről. A program kidolgozására késztető, figyelmeztető tények sorában említette, hogy a 60-as évekhez képest — főként a férfiak esetében — rövidült a várható életkor. Mint mondta, az ismert, veszélyes betegségek visszaszorításához nem elég az egészségügyi ellátás fejlesztése, az is kell, hogy a megelőzés és az egészséges életmód általánossá válasa nyomán kevesebben szoruljanak orvosi kezelésre. A megyei köjál általános iskolások körében végzett felméréssel igyekezett feltérképezni e korosztály életmódját, egészségi helyzetét. A dr. Vincze Tibor osztály- vezető által ismertetett adatok tanulságosak voltak annak ellenére is, hogy a válaszok őszintesége néhol megkérdőjelezhető. A 13—14 éves gyerekek 5,3 százaléka vallott dohányzásról, és még nagyobb részük alkoholfogyasztásról. A túlzás gyanítható. Vélhetően épp ellentétes viszont a torzulás, amikor a megkérdezetteknek „csak” 16 százaléka ismerte el, hogy nincs fogkeféje. Azt ugyanis mindenki tudja, hogy ha nem használja is, „illik” lennie. E feltételezésre utal, hogy kétezer iskolás közül 917-nél tapasztaltak fogszuvasodást. Több adat is példázta, az egészséggel kapcsolatos ismeretek és a tényleges szokások közti ellentmondást. összességében kitűnt, hogy a gyerekek jelentős részének már kiskorában — gyakran a felnőttek rossz példája nyomán — vannak olyar: rossz szokásai, amelyeket idősebb korban „rizikófaktorként” szoktak emlegetni. Az úttörőszövetség elsőként vállalt szerepet a program megvalósításában, felismerve sajátos lehetőségeit. Az egészséges életmód megalapozását célzó határozatuk megyei feladatairól Adámné Fábri Lili megyei úttörőelnök szólt. Egyebek közt elmondta, a jövőben nem érhetik be a különböző sportmegmozdulások önmagukban mutatós részvételi számaival. A statisztikák mögött ugyanis többnyire ugyanazok a gyerekek vannak. Mint más feladatok kapcsán is hangsúlyozta: nem többet kell tenni, csupán másként, például a személyes példamutatásra is figyelve/ Ismertette a határozat nyomán készült intézkedési tervüket, amely talán jobban véleménymondásra serkentette volna a résztvevőket, ha a szándékok általános kinyilvánítása mellett több konkrétumot is tartalmaz. B. F. Aligha vállalhatott volna kifejezőbb, a régió egybetar- tozását mutató emblémát a Magyar Irodalomtörténeti Társaság közelmúltban megalakult délnyugat-dunántúli tagozata, mint a Zrínyiek címerét. A család legnevesebb tagja, az író, politikus és katona ugyanis 1645-ig viselte a két megye főispáni címét. Pontosabban, ahogy Pais Dezső írta: „valóban gondot fordított az alája rendelt” megyék ügyeire. Személyesen jelent meg a gyűléseken vagy megbízottja révén képviseltette magát. Ha irodalmi főművére, A Szigeti veszedelemre gondolunk vagy dédapja 1566-os szigetvári hőstettére, akkor el kell fogadnunk, hogy történetiföldrajzi egységet fog össze a társaság új tagozata: Somogy és Zala megyét, valamint Szigetvárt. Az új tagozatnak harmincöt tagja van, közöttük tíz somogyi. Egyik feladatként a létszám bővítését fogalmazták meg, hiszen helytörténészek, irodalomtanárok között még sokan lehetnek, akik bekapcsolódhatnának a munkába. Szó volt a dél-dunántúli közös Zrínyi-örökség elemeinek kutatásáról és föl- térképezéséről. A több mint három évszázad csak a költő Zrínyi utóéletében teremtett jó néhány feltárásra, megismerésre érdemes tettet. Szólni lehet itt Csokonai Vitéz Mihály Zrínyi-vonzalmáról, meg arról, hogy Berzsenyi Dánielnek- volt egy kedvenc, sokat forgatott Zrínyi-kötete. Az 1866-ban útnak indított Somogy hetilapban szinte állandó rovata volt a Zrínyieknek és Szigetvárnak. Ott tette közzé dolgozatait Endrei Ákos a régi magyar irodalomról. Megemlíthető még, hogy több zalai kutatót foglalkoztatott a költő 1664-es halála, s dolgozatainak visszhangja szinte napjainkig elér. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy századunk húszas éveiben Nagykanizsán működött a Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör, s hogy a szigetvári Várbaráti Kör mi mindent tett és tesz a hagyományok ébrentartásáért. Mindezek kutatását, az adatok feldolgozását és közzétételét szorgalmazza a tagozat. Emellett a térség más irodalmi emlékeinek ápolását is, esetenként tudományos tanácskozások szervezésével. A Zrínyi-örökség permanens vizsgálata mellett nem feledkezhetnek meg néhány aktuális évfordulóról sem. 1989 februárjában lesz Szigetvár török uralom alóli felszabadulásának 300. évfordulója, ugyanebben az évben ötven esztendeje a lengyel menekültek Magyarországra érkezésének. Mindkét eseménynek van irodalomtörténeti vonatkozása. A tagozat szeretne bekapcsolódni az emlékezés programjába. A tagozatnak két központja van: Kaposvár és Zalaegerszeg, de egy törekvés határozza meg munkáját: a Zrínyi-örökség és a régi magyar irodalom hagyományainak ápolása. L. A.
