Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-13 / 268. szám

1987. november 13., péntek Somogyi Néplap 5 Czinkotay Frigyes kiállítása Akár vidéken, akár kül­földön járok, először a szín­ház, a képtár, az antikvá­rium felől érdeklődöm. Az orvosok vonzódnak a művé­szethez. Ha szűkebb hazám­ra, Somogyra, a Balatonra gondolok, máris elérkeztem Czinkotay Frigyeshez. Van­nak az életben örömteli ta­lálkozások, azonnal születő barátságok. Így értem el Czinkotayhoz, Somogy festő­művészéhez, a szülőföld, a táj szerelmeséhez. Így ren­deztük meg újabb fővárosi tárlatát. Az István Kórház-Rendelő­intézet Kállai Éva Kórházá­nak közművelődési program­ja bizonyítja: hiszünk a szépben, a humánumban. November 9-től 23-ig ren­deztük meg a kórházi tárla­tot — nemcsak a kórháziak­nak. Ünnepi megnyitás, le­gyünk szerénytelenek: ha­talmas érdeklődéssel kísérve. Dr. Podhorányi György fő­igazgató-helyettes megnyi­tója után Laczkó András mu­tatta be a művészt és alko­tásait. Negyven kép. A láto­gatók ráismernek a tájra: ez itt a Szépkilátó, ez Ivánfa, emitt a Rippl-Rónai-ház, amott Tihany. — Ez a mos- dósi tüdőgyógyintézet — fe­lel a másik. Tetszenek á ké­pek. A Hófoltos Zselic, a Balatoni szürkület, a Tulipá­nos csendélet színei ragadJ nak meg. Finom ecsetkezelés, a vidék sajátosságainak ki­emelése jellemzi a művészt. És még valami: nem helyez képeire mindig és minden­áron embert. Mégis, amit be­mutat — várost, falut, par­tot —, mindenütt emberi al­kotás. A jelen levők olvasgatják az eddigi kritikákat, bemu­tatásokat. Martyn Ferenc, Fodor András sorait, mélta­tásait vagy a régebbi tárla­tok katalógusait, többek kö­zött a kollektív kiállításokét. Nem feladatunk titkok fej­tegetése. Bár talán nem is titok, hogy miért szólnak ilyen elismerően a mostani bemutatkozásról. Szép és kellemes látvány végigtekin­teni a festményeken. Vissza­köszön a fonyódi domb, a veronai utca, a Balaton-fel- vidék, a keszthelyi öböl és a Sütkérező; mélyen emberi, elkötelezett alkotások. örültünk, és köszönjük a művésznek, Somogynak is, hogy bepillanthattunk éle­tükbe. Vértes László LENINGRAD Zenei ring „Sok együttes és előadó van, nehéz eldönteni, kik képviselik az új irányzato­kat, kik csak utánzók” — így kezdődött az egyik levél, amelyet a Leningrádi Tele­vízióhoz címeztek. Sok ha­sonló levél érkezett, ezért fölmerült egy tánczenei mű­sor szerkesztésének gondola­ta. — Először a Horizont if­júsági műsorban kaptunk helyet — mondja Tamara és Vlagyimir Makszimov, a Leningrádi Televízió mun­katársai. — A munka során több variációt, elképzelést és megoldást kipróbáltunk, és idővel önálló műsor let­tünk. — Zenei ring — a köny- nyűzene kedvelői között ha­mar népszerű lett és sok né­A zenei ring rendezője és műsorvezetője Vlagyimir és Tamara Makszimov A ringben Mihail Bojárszkij zőt vonzott a képernyő elé. Mintegy 500 fiatal gyűlt ö.sz- sze a stúdióban a ring kö­rül. A szorítóban ismert énekesek vagy együttesek lépnek föl, s a nézők kérdé­seket intézhetnek hozzájuk. A válaszokat a könnyűzenei csillagok dalban mondják el. A beszélgetés a szünetben is folytatódik a folyosókon, a büfében. Olykor vitává te­rebélyesedik. Az éles viták — vélik Makszimovék — hasznosak mindkét fél szá­mára, és magukkal ragad­ják a nézőket is. A Makszimov házaspár (Tamara a műsorvezető, Vlagyimir a rendező) állan­dó alkotói lázban ég. Mind­ketten sokat tesznek azért, hogy minden egyes előadás érdekes és hasznos legyen. A Ringben már fellépett a Fórum együttes Morozov zeneszerzővel, Valerij Leon­tyev, az Akvárium rock­együttes, a Bravo együttes, Álla Pugacsova és a break- stúdió tagjai. Már folynak a következő előadás előkészületei. A szovjet televíziónézők milliói lesznek tanúi annak a talál­kozónak, amelynek vendége Mihail Bojárszkij a népszerű színész-énekes. Kaposváron a Kilián György Városi Művelődési Központban a hét végén há­romnapos nemzetközi dísz­madár-kiállítás, virágbemu­tató és vásár várja az ér­deklődőket. Az érdekesnek ígérkező programot a Mó­ricz Zsigmond Művelődési Ház rendezi. A KPVDSZ természetjá­ró-klub zselici túrát hirdet holnapra. A kirándulás nyolc óra tizenöt perckor kezdődik a 7-es helyi jára­tú busz indulási helyénél. A túratáv 16 kilométer, az útvonal pedig szentjakab— cserénfa—szentbalázsi er­dészház—Hajmás. A kaposvári helyőrségi klub kiállítótermében Varga Agnes textilművész kiállítá­sa látható. Siófokon a Dél-balatoni Kulturális Központban a Siófok város fotókon című fotókiállítás várja az érdek­lődőket. A képeket Révész Tamás Balázs Béla-díjas fo­tóművész készítette. Ugyan­itt gyermekeket várnak a hoLnap délután két órakor kezdődő rendezvényre: a Meseszínpad Róka Rudi ka­landjai című előadására. Va­sárnap délután négy órakor a Tanulmány a nőkről cí­mű magyar filmet vetítik a kulturális központ videomo- zijában. A marcali helyőrségi klub előiterében Tibol László al­kotásaiból rendeztek kiállí­tást. A klub nagytermében vasárnap délután fél há­romkor az Álmodik az ál­latkert című magyar termé­szetűim szerez maradandó élményt főként a gyerekek­nek. A csurgói művelődési ház­ban ma reggel azokat vár­ják, akik részt vésznek a nyitrai kiránduláson. A mű­velődési központ programja szerint a szomba/t és a va­sárnap este a fiataloké: hol­nap nyolc órától diszkó, va­sárnap pedig , Candy-bál lesz. Az iharosberényi művelő­dési házban vasárnaptó; Csontosné Magyar Ildikó kerámiáiból rendeznek kiál­lítást. A somogyudvarhelyi művelődési házban holnap este nyolc órától szüreti bá­lon szórakozhat a közönség. A homokszentgyörgyi általá­nos művelődési központban ma délután fél háromkor if­júsági filmklub lesz, holnap nyolc órától pedig Nostra- bál. A nagyatádi Gábor Andor Művelődési Központban hol­nap reggel kilenc órától játszóházat rendeznek. A résztvevők bepillantást nyernek a gyöngyfűzés rej­telmeibe, s videovetítésre is sor kerül. Kaposváron a VI. dunán­túli tárlat alkotásait két helyszínen tekinthetik meg az érdeklődők: a Somogy Megyei Múzeumban, illetve a Somogyi Képtárban. A Kaposvári Galériában Valkó László festőművésznek, az előző dunántúli tárlat nagy- díjasának kiállítása látható. Ugyancsak a Somogy Me­gyei Múzeumban tekinthető meg A jég világa című ál­landó kiállítás (képünkön). tájoló HÉTVÉGI Gyermekeink egészségéért Hegyei aktívaértekezlet Kaposváron A Zrínyi-örökség ápolására Hegalakult a Magyar Irodalomtörténeti Társaság délnyugat-dunántúli tagozata A 6—14 éves gyerekekben még nem alakultak ki káros szenvedélyek, igénylik a mozgást, és ez jobb esélye­ket és lehetőségeket ad a megelőzést szolgáló egészség- nevelés számára. Ugyanak­kor ennél a korosztálynál is tapasztalható egyebek közt az egészségtelen táplálkozás vagy mozgásszegény életmód, s ez feladatokat szab mind­azoknak, akik a gyerekekkel foglalkoznak. E lehetőségek­re és feladatokra kívánta fel­hívni a figyelmet a Kapos­váron tegnap tartott megyei aktívaértekeziet, amelyen út­törővezetők, pedagógusok és az egészségnevelésben részt vállaló szervek képviselői voltak jelen. Először Lóska Szilárd, a Minisztertanács titkárságá­nak főosztályvezetője adott tájékoztatót az egészségmeg­őrzési kormányprogram tervezetéről. A program ki­dolgozására késztető, figyel­meztető tények sorában em­lítette, hogy a 60-as évekhez képest — főként a férfiak esetében — rövidült a vár­ható életkor. Mint mondta, az ismert, veszélyes betegsé­gek visszaszorításához nem elég az egészségügyi ellátás fejlesztése, az is kell, hogy a megelőzés és az egészséges életmód általánossá válasa nyomán kevesebben szorul­janak orvosi kezelésre. A megyei köjál általános iskolások körében végzett felméréssel igyekezett feltér­képezni e korosztály élet­módját, egészségi helyzetét. A dr. Vincze Tibor osztály- vezető által ismertetett ada­tok tanulságosak voltak an­nak ellenére is, hogy a vála­szok őszintesége néhol meg­kérdőjelezhető. A 13—14 éves gyerekek 5,3 százaléka val­lott dohányzásról, és még nagyobb részük alkoholfo­gyasztásról. A túlzás gyanít­ható. Vélhetően épp ellenté­tes viszont a torzulás, ami­kor a megkérdezetteknek „csak” 16 százaléka ismerte el, hogy nincs fogkeféje. Azt ugyanis mindenki tudja, hogy ha nem használja is, „illik” lennie. E feltételezésre utal, hogy kétezer iskolás közül 917-nél tapasztaltak fogszu­vasodást. Több adat is pél­dázta, az egészséggel kapcso­latos ismeretek és a tényle­ges szokások közti ellent­mondást. összességében kitűnt, hogy a gyerekek jelentős részének már kiskorában — gyakran a felnőttek rossz példája nyomán — vannak olyar: rossz szokásai, amelyeket idősebb korban „rizikófak­torként” szoktak emlegetni. Az úttörőszövetség elsőként vállalt szerepet a program megvalósításában, felismer­ve sajátos lehetőségeit. Az egészséges életmód megala­pozását célzó határozatuk megyei feladatairól Adámné Fábri Lili megyei úttörőel­nök szólt. Egyebek közt el­mondta, a jövőben nem ér­hetik be a különböző sport­megmozdulások önmaguk­ban mutatós részvételi szá­maival. A statisztikák mö­gött ugyanis többnyire ugyanazok a gyerekek van­nak. Mint más feladatok kapcsán is hangsúlyozta: nem többet kell tenni, csu­pán másként, például a sze­mélyes példamutatásra is figyelve/ Ismertette a ha­tározat nyomán készült in­tézkedési tervüket, amely talán jobban véleménymon­dásra serkentette volna a résztvevőket, ha a szándé­kok általános kinyilvánítása mellett több konkrétumot is tartalmaz. B. F. Aligha vállalhatott volna kifejezőbb, a régió egybetar- tozását mutató emblémát a Magyar Irodalomtörténeti Társaság közelmúltban meg­alakult délnyugat-dunántúli tagozata, mint a Zrínyiek cí­merét. A család legnevesebb tagja, az író, politikus és katona ugyanis 1645-ig vi­selte a két megye főispáni címét. Pontosabban, ahogy Pais Dezső írta: „valóban gondot fordított az alája ren­delt” megyék ügyeire. Sze­mélyesen jelent meg a gyű­léseken vagy megbízottja ré­vén képviseltette magát. Ha irodalmi főművére, A Szigeti veszedelemre gondolunk vagy dédapja 1566-os sziget­vári hőstettére, akkor el kell fogadnunk, hogy történeti­földrajzi egységet fog össze a társaság új tagozata: So­mogy és Zala megyét, vala­mint Szigetvárt. Az új tagozatnak harminc­öt tagja van, közöttük tíz somogyi. Egyik feladatként a létszám bővítését fogalmaz­ták meg, hiszen helytörténé­szek, irodalomtanárok között még sokan lehetnek, akik bekapcsolódhatnának a mun­kába. Szó volt a dél-dunán­túli közös Zrínyi-örökség elemeinek kutatásáról és föl- térképezéséről. A több mint három évszázad csak a költő Zrínyi utóéletében teremtett jó néhány feltárásra, meg­ismerésre érdemes tettet. Szólni lehet itt Csokonai Vitéz Mihály Zrínyi-vonzal­máról, meg arról, hogy Ber­zsenyi Dánielnek- volt egy kedvenc, sokat forgatott Zrí­nyi-kötete. Az 1866-ban út­nak indított Somogy hetilap­ban szinte állandó rovata volt a Zrínyieknek és Szi­getvárnak. Ott tette közzé dolgozatait Endrei Ákos a régi magyar irodalomról. Megemlíthető még, hogy több zalai kutatót foglalkoztatott a költő 1664-es halála, s dolgozatainak visszhangja szinte napjainkig elér. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy századunk húszas éveiben Nagykanizsán mű­ködött a Zrínyi Miklós Iro­dalmi és Művészeti Kör, s hogy a szigetvári Várbaráti Kör mi mindent tett és tesz a hagyományok ébrentartá­sáért. Mindezek kutatását, az adatok feldolgozását és köz­zétételét szorgalmazza a ta­gozat. Emellett a térség más irodalmi emlékeinek ápolá­sát is, esetenként tudomá­nyos tanácskozások szervezé­sével. A Zrínyi-örökség perma­nens vizsgálata mellett nem feledkezhetnek meg néhány aktuális évfordulóról sem. 1989 februárjában lesz Szi­getvár török uralom alóli felszabadulásának 300. évfor­dulója, ugyanebben az évben ötven esztendeje a lengyel menekültek Magyarországra érkezésének. Mindkét ese­ménynek van irodalomtörté­neti vonatkozása. A tagozat szeretne bekapcsolódni az emlékezés programjába. A tagozatnak két központ­ja van: Kaposvár és Zala­egerszeg, de egy törekvés határozza meg munkáját: a Zrínyi-örökség és a régi ma­gyar irodalom hagyományai­nak ápolása. L. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom