Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-13 / 241. szám
2 Somogyi Néplap 1987. október 13., kedd Megkezdődtek a hivatalos magyar—kínai tárgyalások Dél-Koreában elfogadták az új alkotmányt Reformgyorsítás Lengyelországban (Folytatás az 1. oldalról.) A pekingi lapok az Űj Kína jelentése alapján ismertetik Csao Ce-jang és Kádár János pohárköszöntőjét. Kiemelik, hogy Csao Ce- jang a kétoldalú kapcsolatokról szólva elmondta: Kína nagyra értékeli a kínai—magyar barátságot és szilárd meggyőződése, hogy ez a barátság egyaránt szolgálja a szocialista építés és a világbéke ügyét. A kínai vezető hangsúlyozta, hogy a baráti együttműködés szakadatlan fejlesztése Magyarországgal a Kínai Kommunista Párt és a kínai kormány tántoríthatatlan politikája. Elismeréssel szólt a Magyar Szocialista Munkáspárt azon képességéről, hogy összegezni tudja a múlt történelmi tapasztalatait és tanulságait, merészen keresi az új megoldásokat, és a népre támaszkodva bátran törekszik a reformokra és a megújulásra. Csao Ce-jang rámutatott, hogy a reform az elmélyítés új szakaszában van Kínában és Magyarországon egyaránt, és hasonlóak a két ország előtt álló problémák is. Mint mondotta, Kína kész nemcsak arra, hogy folyamatosan kicserélje tapasztalatait Magyarországgal, hanem az egymástól való tanulásra és az együtthaladásra is. Külpolitikai kérdéseket érintve Csao Ce-jang kifejtette: mind a kínai, mind a Súlyos harcok folytak a dél-libanoni Szaida város közelében a síita Amal-mozgalom és a Szunnita Népi Felszabadító Hadsereg fegyveresei között. A szunnitákat palesztin tüzérség (képünk) támogatta. A harcokban kilencen életüket vesztették, a sebesültek száma 19 Hétfő esti kommentár Kevesebb több lett volna? Ha lenne mérőeszköz az olimpiai láz jelzésére, egyértelműen kiderülne, hogy ezekben a napokban gyors ütemben növekszik a nemzetközi közvélemény „hőmérséklete”. Ahogy közeledik a nagy játékok esztendeje, mind nyugtalanítóbb és sürgetőbb lesz a kérdés: lesz-e végre „normális” nyári olimpia — annyi kudarc és megrázkódtatás után — 1988 szeptemberében. Bár a nyugati lapok sokat írnak a népi Korea által támasztott feltételekről, az időpont közeledtével sokan úgy látják: változatlanul az egyik kulcskérdés éppen az: a kitűzött időpontban fogadó- és működőképes lesz-e Dél-Korea fővárosa, az a Szöul, amely — inkább csak sejthető, mint tudható okokból — megkapta a rendezés jogát. Aki csak valamelyes rendszerességgel nézi a televíziós híradókat, vagy az újságok hasábjait, jól tudja, hogy a kérdés jogos. Szöul ugyanis olyan jelentős politikai erjedés színhelye, amelyre, legalábbis most, a nyugtalanság állandósulása a jellemző. A dolog lényege közismert. A gazdaságilag kétségtelenül kiugró eredményeket produkáló ország demokratikus erői — mérsékeltek és radikálisok egyaránt — úgy érzik: az ipari fejlődés nincs szinkronban a diktatórikus, katonai jellegű intézmény- rendszer jelenlegi állapotával. Csaknem biztos, hogy az olimpiai rendezés jogának megszerzése is sajátos katalizátornak bizonyult, felgyorsította a katonai rezsimmel szembeni tömegellenállást. Ennek konkrét és máris jelentős következménye az, hogy a mostani diktátor, Csőn Tu Hvan tábornok visz- szavonulásra kényszerült; immár hivatalosan is bejelentette, hogy pártja jelöltje a decemberi, előrehozott el-, nökválasztásokon nem ő, hanem tábornoktársa, a nála „áramvonalasabbnak tűnő” Ro Te Vu lesz. Mindezek ismeretében a dél-koreai és a nemzetközi közvélemény érthető érdeklődéssel várta, vajon a két legismertebb (korábban hosz- szabb börtönbüntetésre ítélt) ellenzéki személyiség közül ki lesz Ro ellenjelölt je: Kim Jung Szám vagy Kim De Dzsung (akiknek élete mellesleg kész kalandregény, mert tokiói száműzetéséből „rabolták haza” a dél-koreai katonai titkosszolgálat emberei). A jelek arra utalnak, hogy mindketten megpályázzák az elnöki bársonyszéket, hiszen Kim Jung Szám a hétvégén már be is jelentette eme szándékát. Mivel több mint másfél évtized után először választ államfőt az ország közvetlen szavazással, jogos a feltételezés, hogy két ellenzéki jelölt indulása megosztja a progresz- szív tábort, és nevető harmadikká teheti Csőn kijelöli utódját. Néha a politikában is előfordul, hogy beigazolódik a népi bölcsesség: kevesebb több lett volna. H. E. magyar nép féltve óvja' a békét. Mindkettő tisztában van azzal, hogy a szocialista építés ügyének kedvező, hosszú távra szóló stabil és békés nemzetközi környezetre van szüksége. Elismeréssel szólt arról a magyar álláspontról, hogy a közepes és a kis országoknak is aktív szerepet kell játszaniuk a nemzetközi ügyekben. Kádár János pohárköszöntőjét ismertetve a kínai sajtó rámutat, hogy a magyar pártvezető megelégedéssel szólt a magyar—kínai kapcsolatok gyors fejlődéséről. Kádár János ismételten leszögezte, hogy a Kínai Nép- köztársasággal fenntartott kapcsolatok a magyar külpolitika szilárd, állandó elemét képezik. Kifejezte meggyőződését, hogy a szocialista Kína fejlődése nem csak a kínai nép ügye, hanem a társadalmi haladás minden hívének, a világbéke megvédéséért küzdő minden erőnek alapvető érdeke. Kifejtette, hogy Magyarország és Kína egyetért a világ sorsát meghatározó fő kérdésekben. Kádár János elmondta: egyetért a magyar és a kínai párt abban is, hogy a kommunista pártok közötti kapcsolatoknak és általában az államok közötti viszonynak az egyenjogúság, a függetlenség, a kölcsönös tisztelet és a belügyekbé való be nem avatkozás elvei alapján kell fejlődniök. Magyarország ezeknek az elveknek az alapján kívánja fejleszteni együttműködését Kínával. Idézi a kínai sajtó a magyar pártvezetőnek azt a kijelentését, hogy Magyarország üdvözli a Kínai Kommunista Párt álláspontját, amely szerint a nyitást és a reformok politikáját, valamint a szocialista építés ismert négy alapelvét egymást kiegészítő és egymástól elválaszthatatlan elemeknek tekinti. SRI LANKA Háborús állapot uralkodik Jaffna városában és környékén: az indiai katonai alakulatok teljesen bekerítették a Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei (LTTE) nevű csoport állásait. Colombói katonai források szerint a harcokban kétszázötven tamil fegyveres esett el eddig. A jelekből ítélve az indiai békeerők offenzívájának célja az LTTE katonai bázisrendszerének felmorzsolása Jaffná- ban. A városban kiépített állásokat állítólag kétezer „tigris” védi . akna- és gránátvetőkkel, valamint köny- nyűfegyverekkel. A dél-koreai parlament hétfőn döntő többséggel elfogadta az ország új alkotmányát. Ennek legfontosabb új vonása, hogy az államfőt a jövőben közvetlenül választják, nem pedig elektorok útján. A dél-koreai rádió bejelentése szerint október 27-én népszavazást tartanak az új alkotmányról, az első közvetlen elnökválasztásra pedig még december 20. előtt sort kerítenek. Az új alaptörvény azonban csak jövő év februárjában — Csőn Tu Hvan jelenlegi elnök visszalépése után — lép életbe. A most elfogadott alkotmány demokratikusabb a korábbiaknál: az elnök hivatali idejét az eddigi hét évvel szemben öt évre korlátozza, és nem teszi lehetővé az államfő újraválasztását. Megfosztja az államfőt a parlament feloszlatásának jogától, és a hadsereget politikai semlegességre kötelezi. A korábbi alaptörvényeknél átfogóbban rögzíti az állampolgárok alapvető és kollektív jogait. HAMMER KABULBAN Armand Hammer amerikai üzletember és közéleti személyiség hétfőn Afganisztán fővárosába, Kabulba érkezett. Megérkezése után a nemzetközi repülőtéren újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy nagy érdeklődéssel tekint a kabuli vezetőkkel folytatandó tárgyalásai elé. Armand Hammert a repülőtéren Szuleman Laik, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB PB tagja, a nemzetiségi és törzsi ügyek minisztere, valamint más hivatalos személyiségek fogadták. Hétfőn a szárazföldi egységek támogatására indiai ejtőernyős kommandóosztagokat dobtak le Jafinában. Számítások szerint az indiai alakulatok a következő két OíTpTjTrn^képesek lesznek legyűrni az LTTE-egységek el- I lenállását. Az északi tartományban - í akárcsak a szigetország ke- j leti vidékén — a katonaiák- / ciók miatt kijárási tilalom van érvényben. Hétfőn a több mint százezer lakosú .Jaffnában rövid időre feloldották a tilalmat, hogy az efnberek élelmet szerezhessenek be. Ha nem is váratlanul és nem is új irányban, de mindenképpen meglepő szélességben és mélységben látszik meglendülni a lengyel társadalmi és gazdasági reform folyamata. Az ország parlamentje, a szejm szombati ülésén felvázolt reform- csomag drasztikus változásokat irányoz elő a gazdasági mechanizmusokban, a központi állam- és gazdaságirányítás módszereiben és szerkezeti rendjében. A most hirtelen lendületet vett reformfolyamat, annak alapelvei és céljai valójában semmiféle eltérést nem jelentenek azoktól az elképzelésektől, amelyeket a Lengyel Egyesült Munkáspárt 1981-es IX. kongresszusán fogalmazták meg, és amiket öt évvel később a X. kongresszus is megerősített. Eltávolodás az akkor kimunkált stratégiától a gazdaságpolitikában nem most, hanem az elmúlt néhány évben következett be. Egészen pontosan: az 1981-ben kitűzött reformcélok, részben az ország objektív gazdasági helyzete, részben a vezetés és a végrehajtás következetlenségei miatt nem valósulhattak meg. A gazdasági reform 2 —3 évre előirányzott teljes befejezése helyett a valóságban évről évre a korábbi mechanizmusok és gazdaságirányítási gyakorlat visszarendeződése történt. Egyfajta ellentmondásos helyzet alakult ki. Miközben az ország társadalmi és politikai stabilizációja, a szocialista demokrácia kiszélesítése az élet minden területén az el- képzeltnél és a vártnál is gyorsabb ütemben haladt előre, a gazdasági élet megújulása, korszerűsödése késett, sőt megtorpant, vagy egyes területeken még visz- szalépés is érzékelhető volt. Miben foglalható össze a szombati szejm-ülésen ismertetett reformcsomag lényege? A legáltalánosabban: Lengyelország következetesen tovább akar haladni a társadalmi közmegegyezést szolgáló, a szocialista demokrácia kiszélesítését és a gazdasági hatékonyság növelését célzó politikai irányvonalának teljes megvalósítása felé. Az ország vezetése az egész lengyel társadalom növekvő politikai, társadalmi és gazdasági aktivitásával akarja valóra váltani elképzeléseit. Ennek egyik legutolsó és látványos megnyilvánulása, hogy a szejm népszavazást írt ki a gazdasági reform kérdésében. Az országos referendum nemcsak a reformelképzelések bevezetésének üteméről dönt majd, de egyfajta új társadalmi megegyezést is jelenthet a feladatok és az azokkal járó nehézségek közös vállalására. Ä gazdaságirányítás és a gazdasági mechanizmusok átalakítása szintén a társadalom és az egyén aktivitáJaffna környékén háborús állapot uralkodik Jesse Jaikson amerikai színes bőrű polgárjogi harcos hivatalosan is bejelentette: indulni kíván az 1988-as elnökválasztásokon sának felszabadítását irányozza elő. A vállalkozói szellem élénkítését, a szocialista piac létrejöttét, a felelős vállalati önállóság kereteinek kimunkálását célozza. A központi irányító szervek hatáskörének megnyirbálásával minden eddiginél nagyobb szerephez jutnak a területi közigazgatási szervek, az önállóan vállalkozó és saját kockázattal gazdálkodó szocialista és magánvállalkozások. A reformcsomag elemzéséből az tűnik ki, hogy a legnagyobb hangsúlyt az egészséges áru- és pénzviszonyok és a piaci automatizmusok kialakítására helyezik. Az orientáló és szabályozó belső piac működtetése érdekében kívánják nagyon rövid idő, 2—3 év alatt helyreállítani a lengyel belgazdaság egyensúlyát. Ennek érdekében határoztak a drasztikus áremeléseket jelentő ár- és az ehhez kapcsolódó bérreformról. A piaci szemléletet szeretnék kiterjeszteni a fogyasztási javakon túl a beruházási eszközök kereskedelmére és a tőkemozgásra is. Mégpedig úgy, hogy megszüntetik néhány vállalat monopóliumát, az árak központi szabályozását, lehetővé teszik a vállalati vagyontárgyak szabad adás-vételét, értékpapír-piacot hoznak létre, ahol a kereslet-kínálat szabályai szerint cserélnek gazdát a kötvények és a részvények a vállalatok és korlátozott keretek között a magánszemélyek bevonásával. Bankreformot hajtanak végre. A nemzeti bank felügyeletével kereskedelmi bankok irányítják majd üzleti megfontolások szerint a hitelpiacot, illetve versenyeznek a köztük szabadon választó vállalatok betéteiért. A vállalkozói magatartás erősítése érdekében gazdasági tevékenységet engedélyezés nélkül, egyszerű bejegyzés után lehet majd kezdeni valamennyi szektorban. A vállalkozók szabadon dönthetnek működési körükről, vagy annak megváltoztatásáról. Megszüntetik a mező- gazdasági felvásárlók monopóliumát, megkönnyítik a földdel való kereskedelmet, a magángazdaságok területének növekedését. A vállalatok saját akkumulációját növelve új adórendszert "dolgoznak ki, ami egyben megszünteti a jelenlegi gyakorlatot, amelyben a jól gazdálkodók tartják el a rosszabbakat. Nagyobb szabadságot kapnak a vállalatok a külkereskedelemben, növelve a külkereskedelmi joggal rendelkezők számát, egyes árnál pedig megszüntetik az engedélyezési kényszert. Devizatőzsdét indítahak. ahol a vállalatok a kereslet- kínálat szabta áron adhatják, vehetik devizaköveteléseiket. Tervezik a személyi ■ jövedelemadó bevezetését is. Általában nagyobb szerepet szánnak á pénzpolitikának. Az inflációt figyelembe vevő reális kamatpolitikát dolgoznak ki úgy a vállalatok, mint a lakosság hitelügyleteire. Folytatni kívánják az aktív árfolyampolitikát, vagyis közelíteni szeretnék a dollár feketepiaci árfolyamát a hivataloshoz, ami rövid távon a zloty újabb leértékelését jelenti majd. A legtöbb vita valószínűleg a tervezett árintézkedések körül bontakozik ki majd. Az alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások árainak jelentős emelésével is elsősorban a piaci egyensúly helyreállítása a cél. Á legnagyobb egyetértés viszont az állam- és gazdaságirányítás központjának átszervezését, vagyis a 16 minisztérium, illetve államhivatal bezárását és 8 új alakítását fogadta. Ennek célja, hogy hatékonyabb és olcsóbb apparátust hozzanak létre, amely alkalmazkodik az új gazdaságirányítás megváltozott feladataihoz. Zsebesi Zsolt
