Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-12 / 240. szám

Somogyi Néplap 1987. október 12., héttő KÁDÁR JÁNOS PERINGBEN (Folytatás az 1. oldalról.) A rövid üdvözlés és a köl­csönös bemutatások után — kína részről jelen volt még Csu Liang, a KKP KB tag­ja, a párt Külügyi Osztályá­nak vezetője és Zsu An­hang, a Kínai Népköztársa­ság budapesti nagykövete — Kádár János és kísérete gép­kocsikon, rendőrmotorosok kíséretében szállására, a Tjaojütaj állami vendégház­ba indult. Az MSZMP főtitkára Csao Ce-jangnak, a KKP KB meg­bízott főtitkárának, az ál­lamtanács elnökének meghí­vására érkezett hivatalos, baráti látogatásra Kínába, önmagában is sokatmondó tény, hogy a vendéglátó há­zigazda, Csao Ce-jang rövid­del az érkezés után udvari­assági látogatást tett Kádár Jánosnál. Ismerkedés a történelmi Pekinggel, az évezredes kí­nai kultúra ma is látható műemlékeivel — ezzel a programmal kezdte a vasár­napot a Kínai Népköztársa­ság fővárosában Kádár Já­nos. A szűk körben elköltött ebéd után ismét a Tienan- men térre indult a gépkocsi­sor: az MSZMP főtitkárát ünnepélyes külsőségek köze­pette fogadták a kínai párt-, és állami vezetők. A legfon­tosabb, felsőszintű tanács­kozásoknak színhelyéül szol­gáló Nép Nagy Csarnoka előtt felsorakoztak a száraz­földi, a légi- és a haditen­gerészeti erők díszegységei, az árbocoszlopokon magyar és kínai nemzeti zászlók lo­bogtak. Elsőként Csao Ce- jang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának megbízott főtitkára, az ál­lamtanács elnöke köszöntötte az MSZMP főtitkárát. A két politikus kézfogása után Csao Ce-jang üdvözölte Ká­dár János kíséretének tag­jait. A magas rangú, megbe­csült vendéget köszöntve el­hangzott a két nép nemzeti himnusza, valamint 21 ágyú­lövés, s ezután a katonai díszalakulat parancsnoka je­lentést tett Kádár Jánosnak, aki Csao Ce-jang társaságá­Kádár János Kínában. A képen: városnézésen Pekingnek a .tiltott város” negyedében ban ellépett a sorfal előtt, s főhajtással tisztelgett a csa­patzászlónak. Dal, tánc, csen­gő gyermekhangok vették át a „főszerepet”, amikor pe­kingi úttörők színes csoport­jai előtt vezetett az MSZMP főtitkárának útja a tér egy • pontja felé. Itt^ magyar hon­fitársak népes csoportja, a magyar nagykövetség, a pe­kingi magyar kolónia képvi­selői köszöntötték Kádár Já­nost. A protokoll szűkre sza­bott idejéből még tellett pár kézfogásra, majd Kádár Já­nos és Csao Ce-jang végig­nézte a tisztelgő alakulatok díszmenetét. Vendég és vendéglátó az esti órákban ismét találko­zott: Csao Ce-jang díszva­csorát adott az MSZMP fő­titkárának tiszteletére a Nép Nagy Csarnoka nyugati nagytermében. A vacsorán Csao Ce-jang és Kádár János mondott po­hárköszöntőt. Csao Ce-jang pohárköszöntője Tisztelt Kádár János Elv- társ ! Tisztelt Magyar Elvtársak! Kedves Elvtársak! Rendkívül nagy öröm szá­munkra, hogy Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt főtitkára, a magyar forradalmi munkás- és kommunista mozgalom kiemelkedő személyisége és vezetője meghívásunknak eleget téve hivatalos, baráti látogatásra eljött hazánkba. Az idén júniusban alkal­mam volt ellátogatni az önök szép országába, ahol a magyar párt, a kormány és a magyar nép meleg fogad­tatásban és szeretetteljes vendéglátásban részesített. Az MSZMP állhatatosan, a marxizmus alapelveiből ki­indulva, a konkrét magyar viszonyokhoz igazodva építi a szocializmust, amelyben már eddig is kimagasló ered­ményeket ért el. A reform Kínában később kezdődött el, mint Magyar- országon. A {»ártunk XI. kongresszusán megválasztott Központi Bizottságnak 1978- ban megtartott 3. plenáris ülése után a népköztársaság több mint 30 éves múltja pozitív és negatív tapaszta­latainak összegezése — kü­lönösen a 10 évig tartó „kul­turális forradalom” keserves tanulságainak levonása, il­letve a világhelyzet és a nemzetközi tapasztalatok elemzése, többek között a magyar reform tapasztala­tainak tanulmányozása — alapján kezdtünk hozzá a reform és a nyitás politiká­jának megvalósításához, és léptünk a kínai sajátosságo­kat viselő szocializmus épí­tésének útjára. Ezzel meg­nyitottuk a szocializmus épí­tésének új szakaszát, ami mélyreható változásokat ho­zott országunk életében. Pár­tunk küszöbön álló XIII. kongresszusa összegezni fog­ja az elmúlt 9 év gyakorla­tának tapasztalatait, meg­tartva és továbbfejlesztve a 11. központi bizottság 3. plé­numa óta érvényben levő irányvonalát, meg fogja ha­tározni a következő időszak­ra a gazdasági építésnek, va­lamint a gazdaságirányítási és a politikai rendszer re­formjának alapelveit. Javaslom, hogy emeljük poharunkat: a kínai és magyar párt, a két ország és nép közötti sok­oldalú baráti együttműködés folyamatos fejlődésére, a kínai és a magyar nép hagyományos barátságára, a békére és a szocializmus­ra, a Magyar Népköztársaság felvirágzására és felemelke­désére, a magyar nép bol­dogságára, Kádár János elvtárs egész­ségére, a jelenlevő magyar és kí­nai elvtársak egészségére! Kádár János válasza Tisztelt Csao Ce-jang Elv­társ! Kedves Elvtársak, Bará­taim! Mindenekelőtt köszönetét mondok a Kínai Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak és személyesen önnek, kedves Csao Ce-jang elvtárs a megtisztelő meghívásért. Júliusi és mostani megbe­széléseink alapján örömmel állapíthatom meg, hogy egyetértünk a világ sorsát meghatározó fő kérdésekben. Mindketten valljuk, hogy a nemzetközi béke megvédhe­tő, a világháború elkerülhe­tő, s hogy megengedhetetlen a világűr militarizálása. Kínai barátaink tudják, van nem kevés napi gon­dunk, mégis elmondhatom, hogy legutóbbi kínai látoga­tásom óta népünk a Magyar Szocialista Munkáspárt ve­zetésével jelentős eredmé­nyeket ért el a szocialista társadalom építésében. Or­szágunkban szilárd a népha­talom. Pártunk valamennyi társadalmi erővel szövetség­ben, a lakosság támogatásá­val valósítja meg politiká­ját. Pártunk és kormányunk közelmúltban hozott fontos döntései arra irányulnak, a gazdasági-társadalmi kibon­takozás programja azt szol­gálja, hogy szocialista társa­dalmi céljainkkal összhang­ban álló gazdasági eszközök alkalmazásával keressünk kiutat mostani nehézsé­geinkből. A külgazdasági helyzet bennünket hátrányo­san érintő változásaival és termelőmunkák gyengeségei­vel kell most szembenéz­nünk. Tisztelt Elvtársak! Nagy elismeréssel adózunk azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeket a kínai nép kom­munista pártjának vezetésé­vel az ország felvirágoztatá­sa érdekében tesz. Néhány nap múlva nagy jelentőségű eseményre kerül sor hazájukban: megkezdi tanácskozását a Kínai Kom­munista Párt XIII. kong­resszusa. Kívánom, hogy a kongresszus munkáját koro­názza teljes siker. A Magyar Szocialista Munkáspárt és népünk jó kí­vánságait tolmácsolom párt­juknak és a nagy kínai nép­nek. A szocializmus építésé­hez sok sikert kívánva eme­lem poharam: — a kínai és a magyar nép barátságára és együtt­működésére, — Teng Hsziao-ping elv­társ, a Kínai Kommunista Párt Központi Tanácsadói Bizottsága elnökének egész­ségére, — Csao Ce-jang elvtárs, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága megbí­zott főtitkárának egészségé­re, — valamennyi jelenlevő elvtársunk és barátunk egészségére. A dán királynő befejezte látogatását hazánkban (Folytatás az 1. oldalról.) A magas rangú vendégek útja Debrecenből a Horto- bágyra, Közép-Európa leg­nagyobb kiterjedésű puszta­világába vezetett. A csárdá­ban elköltött magyaros ebéd után a Hortobágyi Állami Gazdaság vezetői színes lo­vasbemutatóval, sétakocsi­kázással kedveskedtek a vendégeknek. II. Margit ki­rálynő és Henrik herceg a Pásztormúzeumban megte­kintette a puszta egykori la­kóinak életét, a pásztorvilág tárgyi emlékeit bemutató ki­állítást, majd a Kilenclyukú híd tövében felvert sátrak­ban népművészeti tárgyak között válogattak. A király­nő mázas cseréptárgyat vá­sárolt. A vidéki látogatás a Ma­tyó-föld szívében, Mezőkö­vesden ért véget, ahol a me­leg fogadtatás után az ural­kodó pár megtekintette a Matyó Múzeum gyűjtemé­nyét. II. Margit királynő és Henrik herceg a késő esti órákban különvonattal ér­kezett vissza Budapestre. Hivatalos látogatásának befejeztével vasárnap dél­előtt elutazott hazánkból II. Margit királynő, Dánia ural­kodója, aki Németh Károly- nak, az Elnöki Tanács elnö­kének meghívására tartózko­dott Magyarországon. Az uralkodót magyarországi út­jára elkísérte férje, Henrik herceg, s a kíséret tagja volt Uffe Ellemann-Jensen dán külügyminiszter. Az uralkodói pár a látoga­tás programjának utolsó ese­ményeként vasárnap reggel kötetlen beszélgetésen talál­kozott a magyar és a dán sajtó képviselőivel a szállá­son. A királynő és a herceg ezután az ünnepélyes bú­csúztatás Színhelyére, a Fe­rihegyi repülőtérre indult vendéglátója, Németh Ká­roly és felesége kíséretében. A nemzeti lobogókkal dí­szített repülőtéren — ahol felsorakozott a Magyar Nép­hadsereg díszegysége — Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Várkonyi Péter külügymi­niszter, Iványi Pál, a Fővá­rosi Tanács elnöke, valamint közéletünk több más kiemel­kedő személyisége búcsúz­tatta a magas rangú dán vendégeket. Jelen volt Ki­rály Andrásné, hazánk kop­penhágai és Hans Kühne, Dánia budapesti nagyköve­te, valamint Antonio Casás Salvi, a Venezuelai Köztár­saság nagykövete, a diplo­máciai testület doyenje. A magyar és a dán him­nusz elhangzása után az uralkodó Németh Károly társaságában ellépett a tisz­telgő katonák sorfala előtt, majd a vendégek és a ven­déglátók kölcsönösen elkö­szöntek a jelenlévő magyar és dán személyiségektől. A Swissair menetrend sze­rinti járatának gépe királyi utasaival fedélzetén röviddel 10 óra előtt szállt fel Feri­hegyről. Programja befejeztével vasárnap elutazott Budapestről II. Margit dán királynő. A képen: a királynő és férje az el­utazás előtt kötetlen beszélgetést folytatott a sajtó képvise­lőivel (Folytatás az 1. oldalról.) Grósz Károlyt bevezették ezután az intézet tudomá­nyos agyközpontjába, a Cray—2 komputer laborató­riumi tisztaságú termébe. Az egy évvel ezelőtt üzembe he­lyezett komputer — amely­nek vételára körülbelül 40 millió márka — 340 ezer chipet tartalmaz, „tudása” 30 ezer személyi számítógép együttes teljesítményének fe­lel meg. A korunk legmaga­sabb technikai színvonalát megtestesítő számítógépnek csupán az évi áramfogyasz­tása egymillió márkába ke­rül. A gép folyadékhűtéssel működik. A Cray—2 — a nemzetközi adatszolgáltatás keretében — 200 más géppel van összeköttetésben. Grósz Károlynak a lenyű­göző teljesítményű gép való­ban szakszerű alkalmazásá­val kapcsolatban feltett kér­désére válaszolva Reinsch igazgató elmondta: a mód­szeres képzés a titka annak, hogy az „okos” gépnek szin­tén okos megbízatást tudja­nak adni. Ezért a Cray—2 beszerzésével egyidejűleg 14 új tudományos státust is lé­tesítettek — nem komputer­szakemberek, hanem szaktu­dósok, fizikusok, vegyészek, mérnökök és mások számára, hogy jól közvetíthessék mun­katerületük legkorszerűbb igényeit is. A képzés tehát éppen olyan fontos, mint a gép maga — mondotta az igazgató. A beszélgetés során szóba Új szakasz a két ország történetében került a szocialista országok­ba irányuló technológiai ki­vitel korlátozására meghir­detett, úgynevezett COCOM- rendszabály is. Egyetértettek abban: a COCOM-lista — amellett, hogy erősen vitat­ható hatékonyságú — hát­ráltatja a tudományos fejlő­dést. Grósz Károly NSZK-beli látogatásáról hazatérőben a különgép fedélzetén nyilat­kozatot adott a Magyar Táv­irati Iroda és a Vasárnapi Hírek különtudósítóinak. Ütjának eredményeit össze­foglalva elöljáróban azt hangsúlyozta, hogy nagy je­lentőséget tulajdonít minden olyan magas szintű párbe­szédnek, amely nemzetközi kapcsolataink elmélyítésére irányul. Ebbe a sorba illesz­kedik, ekként értékelendő a most zárult, eredményessé­gét tekintve kiefnelkedő program is. — A Bonnban aláírt meg­állapodások minőségileg új szakaszt nyitnak a két or­szág kapcsolatrendszerének történetében. Ám nemcsak ebben, s talán nem is első­sorban ebben látom az ered­ményesség fő tényezőit — mondta. — Hanem minde­nekelőtt a megbeszéléseink szellemisége ragadott meg. Ennek kapcsán szeretném mély meggyőződésemet kife­jezni : vendéglátóinknak a konstruktív együttműködést elősegítő magatartása, körül­tekintő szervezőmunkája, s a hazánk iránt az út során mindenütt tapasztalt élénk, őszinte érdeklődés, figyel­messég azt mutatta, hogy vi­szonyunkra az egyenrangú­ság jellemző. Sehol nem érez­tették azt a partnerek, hogy kisebb ország vagyunk, mint az NSZK, vagy csekélyebb a teljesítőképességünk és gaz­dasági gondokkal küzdünk. A legfontosabb eredményt tehát ebben az értékes, egy­más megbecsülésén alapuló egyenrangúságban látom. Er­re a szellemiségre építve még sok, a mostaniakhoz hasonlóan kölcsönösen elő­nyös megállapodás születhet a jövőben. Grósz Károly nyilatkozatá­ban kitért arra is, hogy a gazdaság terén már eddig is kialakult konkrét kapcsola­tok és a mostani látogatás során feltárt újabb lehetősé­gek egyszersmind a hazai vállalatoknak is feladják a leckét: miként tudják ki­használni — kellő rugalmas­sággal, gyorsasággal, a terme­lési kooperációhoz szüksé­ges mirtőségi követelmények kielégítésével — a Bonnban és másutt tapasztalt együtt­működési készséget. E kér­désre csak a mindennapos üzleti kapcsolatépítő munka adhatja majd meg a választ — mondta, ugyanakkor hoz­záfűzte: saját jövőjük és a magyar gazdaság továbblé­pése szempontjából is nagy hibát követnek el vállala­taink, ha hem élnek az NSZK-beli partnerek részé­ről megnyilvánult készség­gel, a közös munkában rej­lő lehetőségekkel. Arra a kormány nem tud receptet adni, hogy miként töltsék meg tartalommal a kedvező politikai légkör nyújtotta ke­reteket; a konkrét üzleti kapcsolatépítő munkát a kor­mányzat senki helyett nem tudja elvégezni. Azt azonban garantáljuk: az értékes öt­letek, az új hasznot ígérő együttműködési formák va­lóra váltását a politika esz­közeivel mindig támogatni fogjuk — hangsúlyozta. Grósz Károly megerősítet­te. hogy az utazás céljai kö­zött volt elősegíteni az igen fejlett NSZK-beli termelési kultúra bekapcsolódását a magyar ipar műszaki meg­újításába, a technológia fej­lesztésébe. Kijelentette, hogy e tekintetben is eredményes­nek bizonyult a látogatás. Szándékunk megvalósulását különösen a Bonnban aláírt tudományos és műszaki fej­lesztési együttműködési meg­állapodás segítheti majd. Az egyezmény értelmében ez a munka szervezett keretek közé kerül, folyamatossá vá­lik, hiszen létrehozzák a két ország vegyesbizottságát is. Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság elnöke a miniszterelnök szavait azzal egészítette ki, hogy számos NSZK-beli nagyvállalattal már eddig is voltak ilyen irányú kapcso­latok. Ám e cégek képvise­lői is kiemelték a beszélge­tések során, hogy a megálla­podás aláírásával az együtt­működés magasabb szintre emelhető. A kutatásban és a fejlesztésben nagy részt vál­laló állami intézeteink pedig lényegében most kezdhetik a kapcsolatépítő munkát, hi­szen ezidáig alig léteztek kontaktusok köztük és a hasonló profilú NSZK-beli intézmények között. Olyan konkrét elképzeléseket rög­zít ez a megállapodás, mint nagy értékű laboratóriumi berendezések közös haszná­lata, és együttes kutatási­fejlesztési programok kidol­gozása, illetve megvalósítása a tudomány és a technika legkülönbözőbb területein — mondta egyebek között az OMFB elnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom