Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-12 / 240. szám
1987. október 12., hétfő Somogyi Néplap 3 Háttérbon a hazai piac Növekvő export a ruhagyárban Gyorsítani kell az elektronizáció alkalmazását Központi fejlesztési program és megyei lehetőségek „Fel kell gyorsítani az exportképesség és a hatékonyság növelését.” (A megyei pártbizottság szeptember 2-i határozatából.) Az elmúlt öt évben — ha időnként kisebb visszaesésekkel is — egyenletesen fejlődött a Kaposvári Ruhagyár exportja. Amíg 1983- ban 1,1 millió dolláros exportot könyvelt el a gyár, ma a külföldre történő árukivitel értéke eléri az 5 millió dollárt. Főleg az idei eredmények kimagaslóak. Az össztermelés 56—57 százaléka külföldi piacon talál vevőre. Ebből 10 százalék a" Szovjetunióba megy. — A belföldi piac jövedelmezősége messze alatta marad a tőkés piacon történő értékesítésnek — mondta dr. Várni János igazgató. — A hazai szabályozórendszer is a konvertibilis export fokozására ösztönzi a vállalatokat. Mindezt figyelembe véve alakítottuk a piaci törekvéseinket, növeltük a tőkés exportot. Természetesen meg kellett teremteni az igényesebb munkavégzés műszaki feltételeit; végrehajtottunk egy belső átszervezést, hogy minél több egységünk feleljen meg a tőkés piac igényeinek. Ma a Kaposvári Ruhagyárban az ipari átlagnál lényegesen kedvezőbben tudják kitermelni a dollárt. Ez nagymértékben elősegíti a vállalat jövedelmezőségét. — A dinamikus exporttörekvésnek persze kedvezőtlen hatásai is vannak. A piac igényeihez való igazodás mindig más színvonalú munkát követel, így elkerülhetetlen eleinte a termelés csökkenése. Ezt próbáljuk ellensúlyozni minél nagyobb fokú gépesítéssel. A gyár tőkés exportjának a 92—95 százaléka fejlett országokba irányul. Férfiöltönyöket, zakókat, kabátokat szállítanak, valamint női kabátok és kosztümök jutnak el Kaposvárról többek között az Amerikai Egyesült Államokba, az NSZK-ba, Angliába és Belgiumba. A gyár legnagyobb tőkés partnere az Egyesült Államok. — A magas színvonalon megmunkált termékért akár 30—40 százalékkal magasabb árat is kaphatunk. Az elmúlt néhány hónapban például a gyár összes termelő- egysége tőkés exportra dolgozott. — Ebből következik, hogy a hazai- piac meglehetősen háttérbe szorult. — Akadályoztató tényezőkkel nem lehet piaci mechanizmust működtetni. Itthon pedig ez történik. Ahhoz, hogy a hazai piacra is exportminőségű árut szállíthassunk, megfelelő értékítéletnek kell érvényesülnie. A jó minőségű áruért kapjunk megfelelő árat! Ebben az esetben a belföldi piac lenne fontosabb számunkra. De amíg — mint a Pénzügyi Közlöny 13. száma tájékoztat — a ruhaipar belföldi árszínvonalát a jövőben 12,4 százalékkal csökkenteni kell, az alapanyagok ára úgyszólván változatlan marad. Így nem lehet belföldre gazdaságosan termelni; egyre naOktóber tizedikén a világ minden táján sárkányok ezrei népesítik be az égboltot. A nemzetközi sárkányeresztő békenapot másodszor rendezték meg Magyarországon: az idén Kaposvár adott otthont a rendezvénynek. A Hangár-dombon szikrázó napsütésben emelkedtek a szél .szárnyán a színes csodák, vitorláztak méltóságteljesen vagy vidám bukfencet hánytak, némelyek verdeső szárnyaikkal nagy madarakra emlékeztettek. A sárkány évezredek óta ismeretes a világ minden táján. A kínaiak, a japánok és a maorik ősidők óta használják őket vallási szertartásaiknál. Csodálatos formákat alkottak, s mesteri módon reptették őket. A sárkányépítés pedig művészet. Sisák Mihály a fővárosból érkezett a békenapra; maga készítette hatalmas sárkánya valóságos műremek. — Ez úgynevezett hernyósárkány — mutatja be az alkotást. — Hatvan méter hosszú, s kétszáznegyven hasított nádból készült „lába” van. Két télen át szinte mindennap dolgoztam rajta. Hatodik éve foglalkozom sárkányeresztéssel. Magam építem fel a sárkányaimat. A fiam hároméves, de már ő is rendszeresen eljár velem a hajógyári szigetre. Jelesebb napokon, mint például a mai, az ország minden részéről összegyűlünk: ilyenkor lessük el a többiektől a fortélyokat. Springinzeis József hetvennégy éves, Bicskéről érkezett. Kicsit irigyen szemléli az égen csapongó sárkányt. Rossz a gépek kihasználtsága a megyében gyobb súlya van az exportnak. Szeptember végéig 4 millió dollár értékű tőkés exporttermék hagyta el a ruhagyárat : 400 ezer forinttal több, mint a teljes múlt évi tőkés kivitel. — 1990-ig kidolgoztuk kibontakozási, szerkezetátalakítási programunkat. Eszerint az exportot a mostani viszonylag magas szinten kell tartanunk. 1988-ra 5,1 millió dolláros kivitelt terveztünk, utána pedig ennél 18—20 százalékkal többet. Sajnos, üzletet úgy kell kötni, hogy a jövő évi szabályozókat még nem ismerjük. A tervek megvalósítása érdekében további szerkezet- átalakításokat is végrehajtunk; még jobban igyekszünk minőségi és drágább termékeket gyártani. A minél jobb minőség eléréséhez például szeretnék a gyár előkészítő rendszerét teljesen automatizálni. A közeljövőben egy számítógéppel vezérelt szabászat is megkezdi munkáját. Ezzel párhuzamosan korszerűsítik a technológiát; szeretnék meggyorsítani a piaci igényekhez való alkalmazkodást. A gyár írendelésállo- mányának a nyilvántartását is hamarosan számítógép végzi. — Mindezek megvalósításához természetesen meg kell teremteni az anyagi feltételeket. Kapacitásunk növeléséhez pedig a jelenleginél több munkaerőre van szükségünk. A folyamatos termelés, a biztos munka várhatóan kedvező helyzetet teremt számunkra á munkaerőpiacon is. — Nekem is van ilyen otthon — mondja —; csak az valamivel kisebb. — Vonaton érkezett Kaposvárra: a legszebbeket, így a hernyósárkányt is, otthon kellett hagynia. Ki gondolná, hogy a sárkány eresztésből világbajnokságot is rendeznek? S az 1980. évi világbajnok magyar: a vértescsabai Árvái Lajos. — A lányomnál jártam akkor, San Franciscóban, s egy hirdetésből értesültem a világbajnokságról — beszéli el a történetet a hetvenegy éves világbajnok. — Nosza, gondoltam magamban, ezen én is részt vehetnék, a díj sem csekély: ezer dollár járt az első helyezettnek. Egy úgynevezett kétzsinóros, haSzombaton Kaposváron az Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Karán befejeződött az élelmiszergazdaság elektronizációjával foglalkozó kétnapos konferencia. Dr. Csáki Csaba akadémikus, a Közgazdaságtudományi Egyetem rektora volt az ülés elnöke. Megnyitója után Bottka Sándor, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság főtanácsosa tartott tájékoztatót a Minisztertanácsnak az elektronika társadalmi és gazdasági alkalmazásának elterjesztéséről szóló és a gazdaságirányítás feladatait átfogó központi gazdaságfejlesztési programjáról. Az 1986. január 1-jével kezdődött program az elektronizáció alkalmazásának gyorsítását irányozza elő. A Minisztertanács döntött a program megvalósításához igénybe vehető központi költségvetési formákról és állami alap juttatásokról is. Központi pénzeket is lehet felhasználni a távközlés fejlesztésére, az elektronizálás oktatási, képzési és átképzési feladatainak megvalósítására, az államigazgatási informatika és számítástechnika fejlesztésére, valamint az elektronizáció számítás- technikai, hírközlési és automatizálási feladatainak megvalósítására. Az intézkedések a vállalatok számára igyekeznek olyan gazdasági környezetet teremteni, ametos szaltósárkányt vettünk, s nekifogtam a gyakorlásnak. Az előírások szerint az óceán felett „játszottunk” a sárkányokkal, s akár a műrepülésben, dugóhúzó-, spirálgyakorlatokat kellett megoldanunk. Azóta bejártam szinte egész Európát; mindenhová hívnak bemutatókra. Kovács Gergő édesapjával jött a Hangár-dombra, maga készítette picike sárkányt eregetett. — Piros farka volt, s libegő szalagok díszítették — mondja —, de sajnos, eltörött ... Nem baj, nézz csak oda, mennyi van még fenn az égen! Az MHSZ Noszlopy Gáspár Repülőklubjának „igazi” sárkányosai is eljöttek a bélyek ösztönöznek az elektro- nizációra. öt év alatt 150 milliárd forint értékű elektronikai beruházásra lehet számítani. Ennek 10—15 százaléka jut az infrastrukturális területekre, nagyobb része pedig a távközlés fejlesztésére. Ezen a területen ugyanis több évtizedes a lemaradás. Az 1987. évi feladatok megvalósítását több, az elektronizálással kapcsolatos határozat is segíti: többek között megerősítették, hogy az elektronika az eddiginél jobban épüljön be a termelőfolyamatokba. Ezzel is elő kell segíteni az élőmunka helyettesítését, a termékek minőségének és versenyképességüknek a javítását. Tavaly vámcsökkentés is volt az elektronikai és robottechnikai termékek meghatározott körében. Az oktatási célokra központilag beszerzett iskolai számítógépeken felhasznált import alkatrészek vámját pedig 1987 januárjától visszafizetik. A kutatást és fejlesztést szolgáló, a műszaki fejlesztési alapból beszerezhető termékek köre egyes csúcs- technológiának minősülő berendezésekkel bővül. Az elektronizáció elterjedését segítő gazdaságszervező intézkedések közül kiemelte: hazai gyártásra alapozva kell megszervezni az ország professzionális személyi számítógépekkel való ellátását. kenapra. Szabados Zoltán motorossárkányával augusztusban megnyerte a nemzeti bajnokságot. Társaival — Szerényi Ernővel és Pinz Józseffel — most rögtönzött bemutatót tárj. Sokan kö- rülállják a berregő nagy madarat; ez igen, mondja valaki, ezzel lehet repülni! Sikere Van a karcsú, fémből készült teljesítmény vitorlázó repülőnek is, főleg az ifjabb generáció körében. A repülés a szabadság szimbóluma. S a törékeny papírsárkány, a bonyolult mintájú hernyó- vagy motoros sárkány ezen a napon szabad szárnyalásával az emberek békevágyát tükrözte. A pénteki plenáris ülésen hangzott el előadás az elekt- ronizáció-fejlesztés somogyi eredményeiről és feladatairól. Dr. Győri József, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője elmondta: a megye vezetése felkarolta ezt az ügyet. A megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai bizottsága mellett létrehozták a számítástechnikai albizottságot. Az egy éve működő albizottság áttekintétte a mezőgazdasági ágazat számítástechnikai helyzetét, a felsőoktatási intézmények felszereltségét, az ottani eszközök alkalmazási lehetőségeit. Hangsúlyozta, hogy a megyében nyilvántartott számítógépek kihasználtsága rossz, csak a 27 százalékuk üzemel rendszeresen. A számítógépek alkalmazása nagyobb felkészültséget igényel a szövetkezetektől. Mivel a gépek ára magasabb a hagyományos könyvelőgépekénél, különösen fontos az előkészítés, a jó hasznosítás. Győri példa Számítógépen a térkép Kétnapos tanácskozást tartottak Dombóváron a művelődési házban a megyei földhivatalok vezetői, földmérő- osztály-vezetői és szakfelügyelői. Dr. Papp-Váry Árpád, a MÉM földmérési és térképészeti főosztályának vezetője elmondta, a számítógép egyre jobban kapcsolódik az államigazgatási munkához is; az új rendszer alapja a digitális földmérési alaptérkép lesz. Budapest XIII. kerületében és Szegeden már elvégezték ezt a munkát. Több minisztérium összefogásával most kezdik Győrben az úgynevezett városirányítási információs rendszer megteremtését. Ott is az első munka a földmérési alaptérképek digitalizálása lesz. Cél továbbá az igazgatási adatok, a közművek — villany, víz, gáz — adatainak számítógépre vitele. Része ez a városi információs rendszernek, amely Győrben négy év alatt valósul meg, s mintegy 100 millió forintba kerül. — Mi az állampolgár haszna e rendszerből — érdeklődtünk Apagyi Gézától, a MÉM felmérési és szakfelügyeleti osztályának vezetőjétől. — Az állampolgár gyorsabban kapja kézhez a szükséges adatokat és egy helyen elintézhetik problémáit. Tehát nem az ügyfél fog vándorolni, hanem az adat. A népgazdasági haszon is jelentős, hiszen ez munkaerőmegtakarítást jelent a tanácsoknál, s megkönnyíti az irányítási munkát. E rendszer lehetővé teszi a különböző adatok kombinációját, a gyors területi döntést a beruházásoknál vagy esetleges veszély esetén. Dr. Papp-Váry Árpád elmondta, hogy a földhivataloknak kezdeményezőknek kell lenniük ,a helyi tanácsoknál a számítógépes technika kiépítésében. Ennek a tanácskozásnak is az volt az egyik célja, hogy felkészítse a szakembereket a rendszer előnyeinek és esetleges buktatóinak megismerésére. B. I. Klie Ágnes (Fényképezte: Gyertyás László) Lehőcz Rudolf A sárkányok női novet viselnek
