Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-07 / 236. szám

1987. október 7., szerda Somogyi Néplap 3 Kísérletező pá rtszervezetek Sokak számára már a cím is meghökkentő lehet, hiszen a kísérletezés fogal­ma jobbára valamilyen tu­dományos elképzelés labora­tóriumi körülmények közöt­ti ellenőrzéséhez, bizonyítá­sához kötődik. Felmerülhet a kérdés: szabad-e, lehet-e a politikai életben is kísérle­teket folytatni? Ám ha vé­giggondoljuk a politika ér­telmét, a párt helyét, társa­dalmi szerepét, akkor hatá­rozottan állíthatjuk, hogy nemcsak szabad új eljáráso­kat kipróbálni, hanem köte­lező is. Az elmúlt időszakban a társadalmi élet szinte min­den szegletében számottevő változások történtek. Jelen­tősen módosultak a terme­lés, a gazdálkodás körülmé­nyei, fejlődött a közéleti de-' mokrácia, az emberek ma már sok tekintetben a ko­rábbitól eltérő értékmérőt alkalmaznak saját maguk és környezetük megítélésére. A vázlatosan jelzett átala­kulások, és nem kis rész­ben a gazdasági-társadalmi kibontakozással együttjáró feladatok sürgetően igény­lik a pártmunka megújítá­sát is. Ebben mind az irá­nyító testületeknek, mind az alapszervezeteknek megvan a maguk feladata. A vezető pártszervek szintjén most a politikai rendszer fejleszté­sének, az ideológiai munka megélénkítésének előkészü­letein folyik a munka. Az alapszervezetekben pedig ab­ban keresendő az előrehala­dás kulcsa, hogy politizálá­suk feleljen meg a helyi szükségleteknek, az élet ál­tal diktált követelmények­nek. Ehhez elengedhetetlen, hogy ahol a politikát formá­ló, közvetítő módszerek, esz­közök az évek múltával már megkoptak, hatásfokuk csök­kent, ott a mai igényeknek megfelelően megújuljanak. Az új elgondolásokat pedig célszerű a gyakorlatban is kísérleti eljárásoknak alá­vetni, kipróbálni, hiszen egy-egy elképzelés, új mód­szer a legkülönfélébb embe­rek, közösségek gondolko­dásmódján, tevékenységén, érdekein keresztül tör utat, vagy fut zátonyra. A racio­nálisan kimunkált szándék életképessége is gyakorlati ellenőrzést igényel. Csak így előzhető meg az az ellent­mondás, hogy amíg az egyik helyen az új kezdemé­nyezés pezsgést visz a mun­kába, a másik helyen fele­lősségre vonják a vezetősé­get a megszokott formák fel­cseréléséért. Mindannyian több tapasz­talatot tudunk arra elmon­dani, hogy a pártszerveze­tekben a kísérletezőkedv nem éppen magas hőfokú. Eléggé meggyökeresedett az a felfogás, hogy a helyi kér­désekre majd az irányító pártszervek megmondják a válaszokat. Csakhogy ma már az ilyen részletekbe menő irányítás nem hozhat kellő eredményeket, hiszen például a gazdálkodó szer­vek önállósága olyan mérvű, hogy jobbára helyileg lehet érzékelni a gazdasági, társa­dalmi folyamatokat és hatni azokra. Éppen ezért a helyi pártszervek önállósága felér­tékelődött, és minden koráb­binál nagyobb a szükség és a lehetőség az önálló politi­zálásra. Napjainkban a kísérletek két fajtájával is találkozha­tunk. Egyrészt a központi irányító szervek kipróbálják elgondolásaikat néhány he­lyi pártszervezetben. Ilyen kísérlet például az olyan pártbizottságok működteté­se, amelyek kevesebb taggal és végrehajtó bizottság nél­kül végzik munkájukat. A tapasztalatok már három éve gyűlnek, és úgy tűnik, hogy ez az irányítási forma a korábbinál dinamikusabb, időt és energiát takarít meg, jobban segíti a konkrét problémák megoldását. A lakóterületi pártbizottságok bevezetésére irányuló kísér­let viszont nem vált be, e testületek jobbára a munkát feleslegesen lassító áttételt képeztek a körzeti alapszer­vezetek és a területi pártbi­zottságok között. E példa is mutatja: a kísérletben ter­mészetszerűleg benne rejlik annak lehetősége, hogy va­lamely elképzelés nem vá­lik be, tűnjék az képzelet­ben vagy papíron akár a legjobb megoldásnak is. Ezt nem indokolt bukásnak, ku­darcnak elkönyvelni, hanem megszívlelendő, hasznosít­ható tapasztalatnak. Igen fontosak a helyileg kezdeményezett kísérletek is. A szervezeti szabályzat, a központi határozatok ma széles teret biztosítanak az önálló módszerek alkalma­zásához. E lehetőséggel azon­ban nem mindenhol élnek egyformán. A politikai munka termé­szetének mondana ellent, ha mindig mindenre új módsze­reket akarnának kieszelni. De azon például mindenütt érdemes elgondolkozni, hogy miként lehet a párttagokat jobban bevonni a döntések érdemi előkészítésébe, ho­gyan lehet korszerűbben megjelölni a tömegszerveze­tekben dolgozó kommunis­ták feladatait, vagy hogy milyen legyen a gazdasági munkát segítő tennivalók ésszerű megosztása a párt­tagok között. Megfontolás­ra érdemes a taggyűlések életszerűbbé tétele is. Nem egy helyen jelentős pezsgést okozott olyan egyszerűnek tűnő módszer is, hogy két külön munkacsoportot bíz­tak meg egy azonos problé­ma átgondolásával, javasla­tok megfogalmazásával. Az eltérő megközelítés a tag­gyűlésen eleven vitát váltott ki, alternatívák között vá­laszthattak a párttagok. Nap mint nap indokolt feltenni a kérdést: miben kell a pártmunka gyakorla­tán változtatni, illetve, hogy a régebbiekben kialakult ke­reteken belül miként tud­nánk egy-egy elemet meg­újítani? A kapott válaszok mérlegeléséhez, megítélésé­hez, a legjobb megoldások kiválasztásához nyújthat­nak mással nem pótolható segítséget a pártmunkában alkalmazott, végig vitt kí­sérletek. Botos Péter Megférnek egymás mellett Gáz és szőlő Kicsiny a szövetkezet és a termőhelyi adottságok is olyanok, hogy nem ragasz­kodhatnak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek hagyo­mányos, az alaptevékenység­re épülő profiljához. Az ál­lattenyésztés stagnált, majd veszteségbe csapott át; a Ba­laton közelsége „elvitte” az ágazathoz nélkülözhetetlen munkaerőt, de a környezet- szennyezés veszélye amúgyis kizárta, hogy állatokkal fog­lalkozzanak. Kiss József el­nök azt mondja: a megélhe­tés, a közös gazdaság fenn­maradása ösztönözte őket ar­ra, hogy új lehetőségek után kutassanak. így történt, hogy a boglár- lellei Balaton Gyöngye Ter­melőszövetkezet szőlőtelepí­tésbe kezdett. Az új ültet­vény tavaly már gazdagon fi­zetett, az ismétlődő fagyká­rok ellenére 11,5 tonnát szü­reteltek száz hektár átlagá­ban. Az idén nem terem eny- nyi, jó lesz, ha a 7,5 tonnás átlagtermést betakarítják — a harminc hektárról lesze­dett Csabagyöngye és irsai- olivér ennek a becslésnek a megalapozottságát mutatja. Igaz, ez a két fajta még csak harmadéves, ezt a hozamot is becsülni kell... — A szőlőtelepítés volt a váltás első lépése a körülmé­nyekhez. a lehetőségekhez való igazodásban — így az elnök. — Nyolcvannégy má­jusában mindössze tucatnyi emberrel, köztük szakiparo­sokkal alakult szövetkeze­tünk külső és belső gázveze­ték-építő ágazata. Most több mint húszán vannak, négy dolgozót már mi képeztet- tünk ki Tatán műanyaghe­gesztővé. Megnéztük a két- helyi téeszben, hogyan mű­ködik náluk a miénkhez ha­sonló ágazat, s amit tapasz­taltunk, hasznosítottuk. Ak­kor kezdődött itt, a Balaton- parton a gázvezeték-építés; más, hasonló feladatot el­látó szervezet nem verseny­zett velünk ebben a térség­ben ... Nem voltak tehát esélyte­lenek, s hamarosan be is bi­zonyosodott, hogy „jó lóra tettek”. Tavaly az ágazat ter­melési értéke 14,8 millió fo­rint volt, a nyeresége 3.2 millió. A növekvő igények kielégítésére fokozatosan fel­készültek szakemberekkel, s árokásó gépet, műanyaghe­gesztő berendezéseket, kézi- szerszámokat szereztek be, útbontót vettek kompresz- szorral meg döngölőket — vagyis mindenről gondoskod­tak, ami a munkához kell. A szállításokat a téesz saját gépeivel oldották meg. — Zamárditól Balaton- fenyvesig vállaltunk megbí­zásokat, s ha most már akad­nak is vetélytársaink, mind­annyian megélünk azokból a megrendelésekből, amelyeket főként a tanácsoktól kapunk. Mi végezzük például a Bala- tonnagybereki Állami Gazda­ság balatonfenyvesi központ­jában is a gázszerelést, a csőfektetést. Az idén mérsé­keltebb a termelési érték, il­letve a nyereségtervünk. Hogy miért? Nem a megbízá­sok csappantak meg, hanem a tavalyi munka volt túlsá­gosan feszített, a dolgozók számos hétvégét — a máso­dik félévben minden szom­batot és vasárnapot —, ün­nepnapot .töltöttek munká­ban, hogy a növénytermesz­tés kieséseit ez az ágazat pó­tolja. Az ilyen hajtást nem lehet állandósítani... Miközben eredményesen működik az ágazat, nem fe­ledkeztek meg arról, hogy hosszú távon nem dúskálhat­nak megrendelőkben a gáz­szerelők. hiszen idővel ez a program is befejeződik, s az­után már csak apró-cseprő feladatok adódnak. A szenny­vízvezeték-építésre viszont mind nagyobb lesz a keres­let e térségben, s erre a csa­patra építve megint vállal­kozó lehet a Balaton Gyön­gye Tsz eddigi sikerágazata. — Tervezzük ezt a váltást, mert a gázvezeték-építésben lassan elfogy a munka. Az új profilhoz csak néhány cél­szerszámot kell beszerez­nünk. Az idei őszre már vál­laltunk is megbízást, amo­lyan tanulómunkaként... Az ágazat tehát továbbra is tartópillére marad a gaz­daságnak, mini ahogyan egyéb ipari üzemeikre is biz­ton építenek. Az építőrészleg például több mint harminc dolgozóval vállal új építést és felújításokat, a műkö- üzem pedig tavaly volt „csúcsformában”: a tervezett 1,5 millió helyett csaknem 2 milliós termelési értéket ért el, s 361 ezer forint nyeresé­get hozott a szövetkezetnek. Az idén 2,2 milliós termelési érték a cél, s félévkor 200 ezer forint időarányos túltel­jesítést összegezhettek. A ter­mékek között megtalálhatók a Balaton-parti parkok, köz­területek, házak tárgyai, ele­mei. de egyes, a boglárlellei téesz üzemében készült mű­kőtárgyak díszére és haszná­ra válnak például a kapos­vári sétálóutcának is. Hernesz Ferenc Szerveznek, közvetítenek Területfejlesztési koordinációs iroda alakult A Mezőgazdasági és az Ipari Minisztérium döntése alapján a budaörsi Bio— Innokord Közös Vállalat te­rületfejlesztési koordinációs irodát szervezett. Feladatuk, hogy a gazdaságilag elmara­dott térségekben — például Borsodban, Somogybán, Sza­bolcsban — közreműködje­nek a társadalmi, gazdasági fejlődést szolgáló program kimunkálásában. Az iroda szervező és köz­vetítő munkával segíti az érintett térségekben az új, Nyugdíjasként elnökhelyettes HELYI IGÉNYEK — KÖZPONTI LEHETŐSÉGEK Fenyvesen nem zúg a szél. Csendes, napsütötte vénasszonyok nyara köszön­tött a községre. Illetve a társközségre. Mert hisz Ba- latonfenyves 1970-től Fonyód társközsége, S ha a szél emi­att nem is, jónéhányan mé­giscsak „zúgnak” ... — 1958-ban alakult meg Fenyvesen az önálló tanács, majd 12 év múlva Fonyód­dal egyesült —• mondja Györkös János tanácselnök­helyettes, aki Balatonfeny- vesen él és igyekszik képvi­selni a társközség érdekeit a különböző fórumokon. A je­lenlegi gazdasági helyzetben nekünk össze kell fognunk Fonyóddal azért, hogy előbbre juthassunk. Jó dolog a nosztalgia, az emlékezés, de a gazdaságot erre alapoz­ni nem lehet. Van óvodánk, iskolánk, napközink, orvosi rendelőnk, öt élelmiszerüz­let az áfész kezelésében, egy magánkézben, s iparcikk- böltunkban is megtalálhatók a legszükségesebb áruk. A külterületekkel együtt Feny­vesen 2100 lakos él, életfel­tételeik nem rosszabbak, mint bárhol másutt. •— Milyen nehézségekkel találkozik a tanácselnök-he­lyettes munkája során? — Előfordul, hogy egy fó­rumon valaki fölvet egy té­mát, s mindjárt társulnak hoizzá sokan. Csakhogy, ha az ember ésszerűen elma­gyarázza a helyzetet, a lehe­tőségeket, akkor a legtöbben rájönnek: mégsem olyan egyszerű a dolog! Ügy hi­szem, nekünk, tanácstagok­nak vitázni, vitatkozni kell. Érvekkel meggyőzni a töb­bieket, hatni az emberekre. A különféle ügyek vizsgála­ta során a legfontosabb, hogy ne csak magát a prob­lémát nézzük, hanem a mö­götte lévő embert is! Györkös János nem ma kezdte a tanácsi munkát. Közel három évtizede ta­nácstag, s ebből 7 évet mint társadalmi tanácselnök-he­lyettes dolgozott előbb Feny­vesen, majd Fonyódon. A Balatonnagybereki Állami Gazdaságiban volt 1950-től fogatos, hrigádvezető, trak­toros, majd 1975-től párttit­kár. 1980-tól a párttitkári teendők mellett a szociálpo­litikai osztályon dolgozott, s 1985. január 1-től nyugdíjba vonult. 1980—85-ig szünetelt tanácselnök-helyettesi funk­ciója, 1985 júniusában, azon­ban a tanácsülés újra őt vá­lasztotta erre a posztra. — 1990-ig tart a mandátu­mom, szeretném tisztességgel végigcsinálni. Az biztos, hogy a feladatok bőven ki­töltik nyugdíjaskori szabad­időmet. Mostanában egyre nehezebb megfelelni a kö­vetelményeknek. Más a gaz­dasági helyzet, a közhangu­lat, az emberek érzékenyeb­ben reagálnak a dolgokra. Ugyanakkor mindinkább a lakossági erőkre kell szorít­koznunk, hogy vállaljanak egyre nagyobb terheket az elóhbrelépés miatt. Nehezíti a helyzetet, hogy a község­ben több az üdülő, mint az állandó lakos. Abban min­denki egyetért, hogy szeret­né, ha minél jobban fejlőd­ne Fenyves. Az igények na­gyok. Sokszor reálisak, más­kor azonban túlzottak. Erről aztán nem könnyű meggyőz­ni az embereket. Fogytán van a társadalmimunka­végzés lendülete is. jóllehet e téren vannak szép ered­ményeink. Az óvoda építé­sénél például több mint har­mincán két nap alatt 120 ezer forintot érő munkát vé­geztek. Itt az ossz társadal­mi munka értéke megha­ladta az egymillió forintot, amit nagyrészt az állami gazdaság, valamint a költ­ségvetési üzem és a lakos­ság végzett. — Hogyan tartja a kap­csolatot az emberekkel? — Hetente rendszeresen végigjárom gyalog, vagy a kismotoromon a községet, megnézem az ellátási köz­pontokat, nyáron a strando­kat is. Elbeszélgetek az em­berekkel, akik elmondják gondjaikat. Emellett Feny­vesen tíz tanácstag tevé­kenykedik, velük tanácstagi csoportgyűlésen beszéljük meg a feladatokat. Legalább hetente egyszer bejárok Fo­nyódra, s a végrehajtó bi­zottság megbízásából nem­csak a környéket igyekszem segíteni, hanem feladatom a kapcsolattartás a költségve­tési üzemmel is, s az ott folyó tevékenységről én tá­jékoztatom a testületet. Györkös János tanácsel­nök-helyettes a soha meg nem nyugvó emberek cso­portjába tartozik. Gyarmati László jövedelmező tevékenységek megkeresését. Felméri a me­zőgazdasági üzemekben, hogy az esetleges ipartelepí­téshez milyen feltételek vannak, az ipari és kereske­delmi vállalatoknál pedig azt, hogy milyen tevékeny­ségekre, gyártmányokra, ter­mékekre lenne szükségük, összehozza a partnereket, közvetíti a lehetőségeket. A megegyezés szerint a kap­csolatteremtés lehetősége rendkívül széles, az egysze­rű bérmunkától a közös vál­lalat alapításáig terjedhet. A kezdeményezés hasz­nosnak ígérkezik, egy lépést jelenthet a hátrányos hely­zetű térségek felzárkóztatá­sára készült program végre­hajtásában. ÚJÍTÁSI VERSENY A mezőgazdasági termelő­szövetkezetek országos újítá­si versenyén — a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium értékelése sze­rint — Szolnok megye bizo­nyult a legjobbnak. A gazda­ságok három kategóriában meghirdetett vetélkedőjében ugyancsak a Szolnok me­gyeiek, a tiszaföldvári Lenin Tsz. a jászapáti Velemi Tsz, valamint az örményes! Új élet Tsz vitte el a pálmát. Ezek a közös gazdaságok egy év alatt 405 dokumentációt nyújtottak be, és ezekből 353-at már a gyakorlatban is hasznosítanak. Az alkalma­zott szabadalmak, ötletek népgazdasági haszna meg­haladta a negyvenmillió fo­rintot. Valamennyi hozzájárul a takarékosabb, jövedelmezőbb termeléshez. így országosan is érdeklődésre tarthatnak számot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom