Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-07 / 236. szám
1987. október 7., szerda Somogyi Néplap 3 Kísérletező pá rtszervezetek Sokak számára már a cím is meghökkentő lehet, hiszen a kísérletezés fogalma jobbára valamilyen tudományos elképzelés laboratóriumi körülmények közötti ellenőrzéséhez, bizonyításához kötődik. Felmerülhet a kérdés: szabad-e, lehet-e a politikai életben is kísérleteket folytatni? Ám ha végiggondoljuk a politika értelmét, a párt helyét, társadalmi szerepét, akkor határozottan állíthatjuk, hogy nemcsak szabad új eljárásokat kipróbálni, hanem kötelező is. Az elmúlt időszakban a társadalmi élet szinte minden szegletében számottevő változások történtek. Jelentősen módosultak a termelés, a gazdálkodás körülményei, fejlődött a közéleti de-' mokrácia, az emberek ma már sok tekintetben a korábbitól eltérő értékmérőt alkalmaznak saját maguk és környezetük megítélésére. A vázlatosan jelzett átalakulások, és nem kis részben a gazdasági-társadalmi kibontakozással együttjáró feladatok sürgetően igénylik a pártmunka megújítását is. Ebben mind az irányító testületeknek, mind az alapszervezeteknek megvan a maguk feladata. A vezető pártszervek szintjén most a politikai rendszer fejlesztésének, az ideológiai munka megélénkítésének előkészületein folyik a munka. Az alapszervezetekben pedig abban keresendő az előrehaladás kulcsa, hogy politizálásuk feleljen meg a helyi szükségleteknek, az élet által diktált követelményeknek. Ehhez elengedhetetlen, hogy ahol a politikát formáló, közvetítő módszerek, eszközök az évek múltával már megkoptak, hatásfokuk csökkent, ott a mai igényeknek megfelelően megújuljanak. Az új elgondolásokat pedig célszerű a gyakorlatban is kísérleti eljárásoknak alávetni, kipróbálni, hiszen egy-egy elképzelés, új módszer a legkülönfélébb emberek, közösségek gondolkodásmódján, tevékenységén, érdekein keresztül tör utat, vagy fut zátonyra. A racionálisan kimunkált szándék életképessége is gyakorlati ellenőrzést igényel. Csak így előzhető meg az az ellentmondás, hogy amíg az egyik helyen az új kezdeményezés pezsgést visz a munkába, a másik helyen felelősségre vonják a vezetőséget a megszokott formák felcseréléséért. Mindannyian több tapasztalatot tudunk arra elmondani, hogy a pártszervezetekben a kísérletezőkedv nem éppen magas hőfokú. Eléggé meggyökeresedett az a felfogás, hogy a helyi kérdésekre majd az irányító pártszervek megmondják a válaszokat. Csakhogy ma már az ilyen részletekbe menő irányítás nem hozhat kellő eredményeket, hiszen például a gazdálkodó szervek önállósága olyan mérvű, hogy jobbára helyileg lehet érzékelni a gazdasági, társadalmi folyamatokat és hatni azokra. Éppen ezért a helyi pártszervek önállósága felértékelődött, és minden korábbinál nagyobb a szükség és a lehetőség az önálló politizálásra. Napjainkban a kísérletek két fajtájával is találkozhatunk. Egyrészt a központi irányító szervek kipróbálják elgondolásaikat néhány helyi pártszervezetben. Ilyen kísérlet például az olyan pártbizottságok működtetése, amelyek kevesebb taggal és végrehajtó bizottság nélkül végzik munkájukat. A tapasztalatok már három éve gyűlnek, és úgy tűnik, hogy ez az irányítási forma a korábbinál dinamikusabb, időt és energiát takarít meg, jobban segíti a konkrét problémák megoldását. A lakóterületi pártbizottságok bevezetésére irányuló kísérlet viszont nem vált be, e testületek jobbára a munkát feleslegesen lassító áttételt képeztek a körzeti alapszervezetek és a területi pártbizottságok között. E példa is mutatja: a kísérletben természetszerűleg benne rejlik annak lehetősége, hogy valamely elképzelés nem válik be, tűnjék az képzeletben vagy papíron akár a legjobb megoldásnak is. Ezt nem indokolt bukásnak, kudarcnak elkönyvelni, hanem megszívlelendő, hasznosítható tapasztalatnak. Igen fontosak a helyileg kezdeményezett kísérletek is. A szervezeti szabályzat, a központi határozatok ma széles teret biztosítanak az önálló módszerek alkalmazásához. E lehetőséggel azonban nem mindenhol élnek egyformán. A politikai munka természetének mondana ellent, ha mindig mindenre új módszereket akarnának kieszelni. De azon például mindenütt érdemes elgondolkozni, hogy miként lehet a párttagokat jobban bevonni a döntések érdemi előkészítésébe, hogyan lehet korszerűbben megjelölni a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták feladatait, vagy hogy milyen legyen a gazdasági munkát segítő tennivalók ésszerű megosztása a párttagok között. Megfontolásra érdemes a taggyűlések életszerűbbé tétele is. Nem egy helyen jelentős pezsgést okozott olyan egyszerűnek tűnő módszer is, hogy két külön munkacsoportot bíztak meg egy azonos probléma átgondolásával, javaslatok megfogalmazásával. Az eltérő megközelítés a taggyűlésen eleven vitát váltott ki, alternatívák között választhattak a párttagok. Nap mint nap indokolt feltenni a kérdést: miben kell a pártmunka gyakorlatán változtatni, illetve, hogy a régebbiekben kialakult kereteken belül miként tudnánk egy-egy elemet megújítani? A kapott válaszok mérlegeléséhez, megítéléséhez, a legjobb megoldások kiválasztásához nyújthatnak mással nem pótolható segítséget a pártmunkában alkalmazott, végig vitt kísérletek. Botos Péter Megférnek egymás mellett Gáz és szőlő Kicsiny a szövetkezet és a termőhelyi adottságok is olyanok, hogy nem ragaszkodhatnak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek hagyományos, az alaptevékenységre épülő profiljához. Az állattenyésztés stagnált, majd veszteségbe csapott át; a Balaton közelsége „elvitte” az ágazathoz nélkülözhetetlen munkaerőt, de a környezet- szennyezés veszélye amúgyis kizárta, hogy állatokkal foglalkozzanak. Kiss József elnök azt mondja: a megélhetés, a közös gazdaság fennmaradása ösztönözte őket arra, hogy új lehetőségek után kutassanak. így történt, hogy a boglár- lellei Balaton Gyöngye Termelőszövetkezet szőlőtelepítésbe kezdett. Az új ültetvény tavaly már gazdagon fizetett, az ismétlődő fagykárok ellenére 11,5 tonnát szüreteltek száz hektár átlagában. Az idén nem terem eny- nyi, jó lesz, ha a 7,5 tonnás átlagtermést betakarítják — a harminc hektárról leszedett Csabagyöngye és irsai- olivér ennek a becslésnek a megalapozottságát mutatja. Igaz, ez a két fajta még csak harmadéves, ezt a hozamot is becsülni kell... — A szőlőtelepítés volt a váltás első lépése a körülményekhez. a lehetőségekhez való igazodásban — így az elnök. — Nyolcvannégy májusában mindössze tucatnyi emberrel, köztük szakiparosokkal alakult szövetkezetünk külső és belső gázvezeték-építő ágazata. Most több mint húszán vannak, négy dolgozót már mi képeztet- tünk ki Tatán műanyaghegesztővé. Megnéztük a két- helyi téeszben, hogyan működik náluk a miénkhez hasonló ágazat, s amit tapasztaltunk, hasznosítottuk. Akkor kezdődött itt, a Balaton- parton a gázvezeték-építés; más, hasonló feladatot ellátó szervezet nem versenyzett velünk ebben a térségben ... Nem voltak tehát esélytelenek, s hamarosan be is bizonyosodott, hogy „jó lóra tettek”. Tavaly az ágazat termelési értéke 14,8 millió forint volt, a nyeresége 3.2 millió. A növekvő igények kielégítésére fokozatosan felkészültek szakemberekkel, s árokásó gépet, műanyaghegesztő berendezéseket, kézi- szerszámokat szereztek be, útbontót vettek kompresz- szorral meg döngölőket — vagyis mindenről gondoskodtak, ami a munkához kell. A szállításokat a téesz saját gépeivel oldották meg. — Zamárditól Balaton- fenyvesig vállaltunk megbízásokat, s ha most már akadnak is vetélytársaink, mindannyian megélünk azokból a megrendelésekből, amelyeket főként a tanácsoktól kapunk. Mi végezzük például a Bala- tonnagybereki Állami Gazdaság balatonfenyvesi központjában is a gázszerelést, a csőfektetést. Az idén mérsékeltebb a termelési érték, illetve a nyereségtervünk. Hogy miért? Nem a megbízások csappantak meg, hanem a tavalyi munka volt túlságosan feszített, a dolgozók számos hétvégét — a második félévben minden szombatot és vasárnapot —, ünnepnapot .töltöttek munkában, hogy a növénytermesztés kieséseit ez az ágazat pótolja. Az ilyen hajtást nem lehet állandósítani... Miközben eredményesen működik az ágazat, nem feledkeztek meg arról, hogy hosszú távon nem dúskálhatnak megrendelőkben a gázszerelők. hiszen idővel ez a program is befejeződik, s azután már csak apró-cseprő feladatok adódnak. A szennyvízvezeték-építésre viszont mind nagyobb lesz a kereslet e térségben, s erre a csapatra építve megint vállalkozó lehet a Balaton Gyöngye Tsz eddigi sikerágazata. — Tervezzük ezt a váltást, mert a gázvezeték-építésben lassan elfogy a munka. Az új profilhoz csak néhány célszerszámot kell beszereznünk. Az idei őszre már vállaltunk is megbízást, amolyan tanulómunkaként... Az ágazat tehát továbbra is tartópillére marad a gazdaságnak, mini ahogyan egyéb ipari üzemeikre is bizton építenek. Az építőrészleg például több mint harminc dolgozóval vállal új építést és felújításokat, a műkö- üzem pedig tavaly volt „csúcsformában”: a tervezett 1,5 millió helyett csaknem 2 milliós termelési értéket ért el, s 361 ezer forint nyereséget hozott a szövetkezetnek. Az idén 2,2 milliós termelési érték a cél, s félévkor 200 ezer forint időarányos túlteljesítést összegezhettek. A termékek között megtalálhatók a Balaton-parti parkok, közterületek, házak tárgyai, elemei. de egyes, a boglárlellei téesz üzemében készült műkőtárgyak díszére és hasznára válnak például a kaposvári sétálóutcának is. Hernesz Ferenc Szerveznek, közvetítenek Területfejlesztési koordinációs iroda alakult A Mezőgazdasági és az Ipari Minisztérium döntése alapján a budaörsi Bio— Innokord Közös Vállalat területfejlesztési koordinációs irodát szervezett. Feladatuk, hogy a gazdaságilag elmaradott térségekben — például Borsodban, Somogybán, Szabolcsban — közreműködjenek a társadalmi, gazdasági fejlődést szolgáló program kimunkálásában. Az iroda szervező és közvetítő munkával segíti az érintett térségekben az új, Nyugdíjasként elnökhelyettes HELYI IGÉNYEK — KÖZPONTI LEHETŐSÉGEK Fenyvesen nem zúg a szél. Csendes, napsütötte vénasszonyok nyara köszöntött a községre. Illetve a társközségre. Mert hisz Ba- latonfenyves 1970-től Fonyód társközsége, S ha a szél emiatt nem is, jónéhányan mégiscsak „zúgnak” ... — 1958-ban alakult meg Fenyvesen az önálló tanács, majd 12 év múlva Fonyóddal egyesült —• mondja Györkös János tanácselnökhelyettes, aki Balatonfeny- vesen él és igyekszik képviselni a társközség érdekeit a különböző fórumokon. A jelenlegi gazdasági helyzetben nekünk össze kell fognunk Fonyóddal azért, hogy előbbre juthassunk. Jó dolog a nosztalgia, az emlékezés, de a gazdaságot erre alapozni nem lehet. Van óvodánk, iskolánk, napközink, orvosi rendelőnk, öt élelmiszerüzlet az áfész kezelésében, egy magánkézben, s iparcikk- böltunkban is megtalálhatók a legszükségesebb áruk. A külterületekkel együtt Fenyvesen 2100 lakos él, életfeltételeik nem rosszabbak, mint bárhol másutt. •— Milyen nehézségekkel találkozik a tanácselnök-helyettes munkája során? — Előfordul, hogy egy fórumon valaki fölvet egy témát, s mindjárt társulnak hoizzá sokan. Csakhogy, ha az ember ésszerűen elmagyarázza a helyzetet, a lehetőségeket, akkor a legtöbben rájönnek: mégsem olyan egyszerű a dolog! Ügy hiszem, nekünk, tanácstagoknak vitázni, vitatkozni kell. Érvekkel meggyőzni a többieket, hatni az emberekre. A különféle ügyek vizsgálata során a legfontosabb, hogy ne csak magát a problémát nézzük, hanem a mögötte lévő embert is! Györkös János nem ma kezdte a tanácsi munkát. Közel három évtizede tanácstag, s ebből 7 évet mint társadalmi tanácselnök-helyettes dolgozott előbb Fenyvesen, majd Fonyódon. A Balatonnagybereki Állami Gazdaságiban volt 1950-től fogatos, hrigádvezető, traktoros, majd 1975-től párttitkár. 1980-tól a párttitkári teendők mellett a szociálpolitikai osztályon dolgozott, s 1985. január 1-től nyugdíjba vonult. 1980—85-ig szünetelt tanácselnök-helyettesi funkciója, 1985 júniusában, azonban a tanácsülés újra őt választotta erre a posztra. — 1990-ig tart a mandátumom, szeretném tisztességgel végigcsinálni. Az biztos, hogy a feladatok bőven kitöltik nyugdíjaskori szabadidőmet. Mostanában egyre nehezebb megfelelni a követelményeknek. Más a gazdasági helyzet, a közhangulat, az emberek érzékenyebben reagálnak a dolgokra. Ugyanakkor mindinkább a lakossági erőkre kell szorítkoznunk, hogy vállaljanak egyre nagyobb terheket az elóhbrelépés miatt. Nehezíti a helyzetet, hogy a községben több az üdülő, mint az állandó lakos. Abban mindenki egyetért, hogy szeretné, ha minél jobban fejlődne Fenyves. Az igények nagyok. Sokszor reálisak, máskor azonban túlzottak. Erről aztán nem könnyű meggyőzni az embereket. Fogytán van a társadalmimunkavégzés lendülete is. jóllehet e téren vannak szép eredményeink. Az óvoda építésénél például több mint harmincán két nap alatt 120 ezer forintot érő munkát végeztek. Itt az ossz társadalmi munka értéke meghaladta az egymillió forintot, amit nagyrészt az állami gazdaság, valamint a költségvetési üzem és a lakosság végzett. — Hogyan tartja a kapcsolatot az emberekkel? — Hetente rendszeresen végigjárom gyalog, vagy a kismotoromon a községet, megnézem az ellátási központokat, nyáron a strandokat is. Elbeszélgetek az emberekkel, akik elmondják gondjaikat. Emellett Fenyvesen tíz tanácstag tevékenykedik, velük tanácstagi csoportgyűlésen beszéljük meg a feladatokat. Legalább hetente egyszer bejárok Fonyódra, s a végrehajtó bizottság megbízásából nemcsak a környéket igyekszem segíteni, hanem feladatom a kapcsolattartás a költségvetési üzemmel is, s az ott folyó tevékenységről én tájékoztatom a testületet. Györkös János tanácselnök-helyettes a soha meg nem nyugvó emberek csoportjába tartozik. Gyarmati László jövedelmező tevékenységek megkeresését. Felméri a mezőgazdasági üzemekben, hogy az esetleges ipartelepítéshez milyen feltételek vannak, az ipari és kereskedelmi vállalatoknál pedig azt, hogy milyen tevékenységekre, gyártmányokra, termékekre lenne szükségük, összehozza a partnereket, közvetíti a lehetőségeket. A megegyezés szerint a kapcsolatteremtés lehetősége rendkívül széles, az egyszerű bérmunkától a közös vállalat alapításáig terjedhet. A kezdeményezés hasznosnak ígérkezik, egy lépést jelenthet a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatására készült program végrehajtásában. ÚJÍTÁSI VERSENY A mezőgazdasági termelőszövetkezetek országos újítási versenyén — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium értékelése szerint — Szolnok megye bizonyult a legjobbnak. A gazdaságok három kategóriában meghirdetett vetélkedőjében ugyancsak a Szolnok megyeiek, a tiszaföldvári Lenin Tsz. a jászapáti Velemi Tsz, valamint az örményes! Új élet Tsz vitte el a pálmát. Ezek a közös gazdaságok egy év alatt 405 dokumentációt nyújtottak be, és ezekből 353-at már a gyakorlatban is hasznosítanak. Az alkalmazott szabadalmak, ötletek népgazdasági haszna meghaladta a negyvenmillió forintot. Valamennyi hozzájárul a takarékosabb, jövedelmezőbb termeléshez. így országosan is érdeklődésre tarthatnak számot.
